Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 12. Jugoszláviából jelentem t 2. A társadalom és az államrend Elöljáróban megemlítem, hogy déli szomszédunk terü­lete 255 ezer 804 négyzetki­lométer. Lakóinak száma 20 millió. Jugoszlávia hat köz­társaság szövetsége. Ezek: Szerbia, Horvátország, Szlo­vénia, Bosznia-Hercegovina, Crnagora és Macedónia. Szerbián belül két autonóm területe van: Vajdaság és Koszovó-Metahija. Fővárosa Belgrád, a -város lakóinak száma 750 ezer. A főváros csupán jelképes; minden szövetségi állam ön­álló fővárossal is rendelke­zik. “Kevésbé érzik kötelező érvényűnek a belgrádi hatá­rozatokat. Az alkotmány je­lenlegi módosítása valamit változtat ezen, de inkább a még nagyobb önállóság biztosítására -törekszik. Mint vallják: „A kiút továbbra is a jugoszláv nép és nemzeti­ségiek egységének, egyenjo­gúságának ás teljes nemzeti kibontakozásának sikerében keresendő.” Jugoszláviában a legfőbb hatalmi szerv a szövetségi nemzetgyűlés, amelynek hat háza van. A szövetségi nem­zetgyűlés a végrehajtó hatal­mat a szövetségi -végrehajtó tanácsra (kormányna) és a köztársasági elnökre ruházza. A szövetségi végrehajtó ta­nácsnak tizenhét tagja van. Az egyes államtitkárságok (nálunk minisztériumok) ve­zetői korábban nem voltak tagjai a végrehajtó tanács­nak, a kormánynak. A mostani alkotmánymódosítás azonban helyet biztosít szá­mukra. Az igazgatási teen­dőket az államigazgatási szervek látják el. Jugoszlá­via mintegy ezer igazgatási egységre — a kommunákra — oszlik. Ezek élén a helyi tanácsok állnak. A politikai és társadalmi élet a mint­egy 1200 különféle önálló társadalmi szervben is zaj­lik. Ezek közül a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (Népfront) a legjelentősebb, mintegy hét és fél millió tagot számlál. A szövetségbe a polgárok önkéntes elhatá­rozásuk alapján lépnek be. Tagja lehet továbbá egész politikai szervezet is. Ilyen, kollektív tagságuk van a többi között a szakszerveze­teknek, az ifjúsági szervezet­nek, a nőszervezetnek és a volt harcosok szövetségének. Mostani legnagyobb mun­kájukról Dj ura Knezevic választmányi vb-tag többek között így nyilatkozott: „Az eddigi gyakorlat alapján nyilvánvalóvá vált, hogy felül kell vizsgálni a Szerb SZK alkotmányának azt a kiegészítését, amely a tarto­mányokról szól. Bizonyos politikai kérdéseket vetettek fel és nézeteltérést okoztak korábban azok a határozatok, amelyek a tartomány és a köztársaság egymáshoz való viszonyát nem fejezték ki kellő pontossággal. Ennek új megfogalmazását össz­hangba kell hozni a politi­kai rendszer küszöbön álló változásaival. Ismeretes, hogy július 1-től életbe lép­tek azok az alkotmány-füg­gelékek, amelyektől gyökeres változást várunk az ország társadalmi, politikai és gaz­dasági rendszerében egy­aránt. A változások jelentőségét és a további fejlődés irányát ott jártamkor még aligha le­hetett lemérni. De két dolog már ebben a pillanatban bi­zonyos: a köztársaságok és tartományok önállósága s ezáltal a felelőssége is sok­kal nagyobb lesz, mint eddig volt. Beszélgető part­nereim állították: „A társa­dalmi rendszer e minőségi­nek mondható változásaira a további fejlődés érdekében feltétlenül szükség van.” A központosított állam- igazgatás lebontásának fo­lyamata Jugoszláviában már 1950-ben, a munkásönigazga­tás bevezetésével megkezdő­dött. A decentralizáció nem haladt mindig zökkenőmen­tesen. E nehézségek meg­szüntetésére nagy szükség volt. Ezt bizonyítják a gaz­daság már-már krónikussá váló nehézségei és nem utol­sósorban az alkotmány-füg­gelékek meghozatalának gyors üteme. Annak ellené­re, hogy az alkotmány-füg­gelékek ilyen gyorsan meg­kapták végső formájukat, nem lehet azt állítani, hogy könnyű volt a megállapo­dás. A politikai és gazdasági rendszer megváltoztatásáról folyó vitában Tito elnök ta­valy októberi kezdeménye­zésétől az alkotmány-függe­lékek végső megszövegezé­séig voltak olyan pillanatok is, amikor a mindenkit ki­elégítő megoldás nagyonis távolinak tűnt. A nézetelté­réseken nem is kell csodál­kozni, hiszen a szövetség hatáskörének részleges át­ruházása a köztársaságokra és tartományokra nem egy­szerű dolog. Akarva, hem akarva össze kell egyeztetni a vita résztvevőinek sokszor ellentétes érdekeit. Vitathatatlan, hogy az al­kotmány-függelékek sok je­lentős változást hoznak a jugoszláv belpolitikai élet­be. Ezek közül a kollektív államfői testület bevezetése indítja el az egész kormány­zási rendszer átszervezésé­nek folyamatát. Már a közel­jövőben megválasztják a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnökségét, amelybe a köztársaságok 3—3, a tartományok pedig két-két tagot küldenek. A testület élére július 29-én a szövet­ségi nemzetgyűlés Tito el­nököt választotta meg. A kollektív államfői testület végzi majd a köztársaságok és tartományok érdekeinek összegyeztetését, irányítja az egységes gazdasági rendszer kiépítését és jelentős köz­ponti végrehajtói funkciói is lesznek. Az eddigi előkészületek alapján úgy látszik, hogy a köztársaságok külön-külön is, még az év végéig meg­hozzák új alkotmányaikat, hogy minél előbb alkalmaz­kodhassanak az újonnan elő­állott helyzethez. Rocskár János Következik: Nemzeti egyenjogúság A Magyar Posta négy bé­lyeget magában foglaló blokk kiadásával teszi teljessé az első bélyegünk megjelenésé­nek centenáriumát köszöntő sorozatot. A blokkon a fel- szabadulás után megjelent jellegzetes bélyegeinkkel ta­lálkozunk újra. Az első bélyegen . a Szov­jetunió 30 éves jubileumára kiadott sorozat 60 filléres értékét látjuk, amely Kis- faludi Stróbl Zsigmond al­kotását, a budapesti Gellért­hegyen álló Felszabadulási emlékmű főalakját ábrázol­ja­A második bélyeg az egyik legszebb sorozatunk­hoz, a népviseleteket bemu­tató 1953. évi kiadáshoz i/ezet, Nagy Zoltán művészi metszetéről őrhalmi me­nyecske mosolyog ránk. A Lánchíd jól ismert kör­vonalai tűnnek fel a harma­dik bélyegen, ahogy az 1958. évi repülősorozat 2 forinto­sán látszik. A blokk jobb alsó sarkán Alekszej Leonov, a világűr­be elsőnek kilépő ember alakja ragadja meg tekin­tetünket, a tiszteletére ki­adott 1 forintos bélyeg képe ismétlődik. A blokk bélyegeinek név­értéke, a díszítő rajzi elemek, a feliratok elrendezése azo­nos a sorozat értékeivel. Alul „100 éves a magyar bélyeg” felirat olvasható, mellette balról postakocsi, jobbról hangsebességnél gyorsabban száguldó repülőgép jelképezi a bélyeg évszázadának tech­nikai fejlődését. Lépcsőn Járó kerekes jármű A konstruktőrök és a fel­találók nem takarékoskod­tak erejükkel, és öt­leteikkel, hogy olyan berendezést hozzanak létre, mely képes lépcsőn is ha­ladni. Nemrégiben a ház­tartási bevásárlások szállítá­sára szolgáló kiskocsik je­lentek meg a forgalomban. A kiskocsik csillag alakú kere­keikkel könnyedén haladnak a lépcsőkön is. Ráadásul függőleges helyzetben kis helyet foglalnak el, így könnyen elhelyezhetők a la­kásban. Kötelező utazás Nyelvszakos egyetemisták féléves külföldi részképzése Á magyar egyetemek nyelv­szakos hallgatóinak 1967 óta van lehetőségük arra, hogy tanulmányaikat bizonyos ideig idegen nyelvterületen végezhessék. A külföldi egyetemeken folyó képzés a hazai oktatás szerves része: a kint szerzett érdemjegyek bekerülnek az indexbe. A hallgatók a nyelvtanulás mellett különböző kurzuso­kon vehetnek részt és elvé­geznek egy szabadon válasz­tott speciális nyelvi szemi­náriumot is, amelynek alap­ján elkészíthetik szakdolgo­zataikat. Az ősszel kezdődő tanév­től az eddigi jelentkezés alapján engedélyezett rész­képzés az orosz és a német­szakosok számára egységesen félévessé válik és kötelező lesz. A leningrádi és a moszkvai egyetemek, illetve főiskolák oktatóiból idő­közben olyan törzsgárdát alakítottak ki, akik idejük jelentős részét kizárólag ma­gyar diákok tanításával töltik. A szovjet felsőoktatási intézményekben a következő tanévtől kezdődően már 300 magyar diák végzi féléves kötelező nyelvi gyakorlatát. Az NDK képviselőivel is tárgyalások folytak, amelye­ken kidolgozták a német szakosok részképzésének új programját. Lipcse, Halle, Jena, Greifswald és Ros­tock felsőoktatási intézmé­nyeibe 40 magyar hallgató utazik a következő tanév­ben. A lengyel egyetemek­kel történt megállapodás alapján nemcsak nyelvsza­kos, hanem minden lengye­lül tudó magyar egyetemista végezhet tanulmányokat az országban. De utazhatnak bolgár szakos Cákok is Bul­gáriába és Olaszországgal is folynak hasonló tárgyalások. A Gyógynövény Kutató Intézet budakalászi kísérleti te­lepén 25 növényfajtával folytatnak módszeres kísérle­teket és csaknem 100 fajtával alapkutatásokat. Képünkön az illatszer gyártás egyik alapanyagának, a muskotály zsályának a fejlődését ellenőrzik. (MTI fotó — Bereth Ferenc felv. — KS) Brazília földimogyoró kivitele 1971-ben várhatóan emel­kedik Brazília földimogyoró exportja. Az 1970—71-es gazdasági évben a földimo­gyoró vetésterületét 27 szá­zalékkal növelték. Kedvező időjárás esetén az értékesí­tésre kerülő termésmennyi­séget 760 000 tonnára becsü­lik. A 9 százalékos termés­növekedés eredményeként az idén mintegy 60 000 ton­na földimogyorót szándé­koznak exportálni. A földi- mogyoróból készült, olaj ki­viteli mennyisége 1970-ben 35 000 tonna, a földimogyo­ró-lisztből és az olajpogá­csából az export 200 000 tonna volt. A földimogyoró exportára 390 dollár/tonna fob. Az 1970-ben kivitt liszt és az olajpogácsa 38 százalékát Hollandia, 20 százalékát Belgium, 18 százalékát Ja­pán és 12 százalékát az NSZK vásárolta fel. A föl­dimogyoróból készült olaj legnagyobb importáló or­szágai Hollandia (71 száza­lék) és az NSZK (23 száza­lék). Lengyel-NDK tapasztalatcsere Tavaly lengyel mezőgaz­dasági szakemberek jártak az NDK-ban, ahol a lengyel termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és mezőgazda- sági kutatóintézetek munká­ját tanulmányozták. Megis­merkedtek az NDK mező- gazdaságának legújabb vív­mányaival. A két ország 1971—75 közötti együttmű­ködéséről kötött megállapo­dás előirányozza, hogy az ilyen jellegű együttműkö­dést tovább folytatják. En­nek keretében megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak az állattenyésztés, a vető­mag és ültetőburgonya ter­melés szakkérdéseinek elem­zésére. A tapasztalatcsere kiterjed az állattenyésztési módszerekre, az agrotechni­kai és növényvédelmi mun­kákra, valamint a nemesí­tett vetőmag cserére is. Len­gyelország és az NDK kö­zösen old meg bizonyos komplex mezőgazdaságfej­lesztési kérdéseket Ezer vagon befogadóképességű hűtőház A Magyar Hűtőipar bé­késcsabai gyárában 14 hó­nap alatt ezer vagon befo­gadóképességű hűtőházat építettek. Ez az első köny- nyűszerkezetből készült lé­tesítmény, amely mélyhűtés — mínusz 25 C fok — cél­jára készült. Az új hűtőház termeiben zöldséget, gyü­mölcsöt és húst tárolnak. MTI foto — Erezi K. Gyula A bolgár mezőgazdaság fejlesztése Ä bolgár mezőgazdaság termelési értéke az ötödik ötéves terv idején (1966— 1970) megközelítette a 4 milliárd levát. A mezőgaz­dasági nagyüzemek létesíté­se és a munka szakosítása révén a mezőgazdasági brut­tó termelés 20 százalékkal, a munka-termelékenység 40 —45 százalékkal emelkedett. A nagy és mégis reális fel­adatok teljesítésének főfel­tétele a mezőgazdaság fej­lesztése volt, amelyre a ha­todik ötéves tervben (1971— 75) csaknem 3 milliárd levát irányoztak elő. A befekteté­sek 24 százalékát a gépesítés növelésére és a modern technikák gyorsabb ütemben történő bevezetésére fordít­Fehér szarvasok A sziléziai Beszkidekben (Délnyugat-Lengyelország) sok nagyvad él. Ez többi között a fehér szarvasok ritka példányainak a hazája is. ják. A lakosság ellátását több és olcsóbb áruval, va­lamint az export növelést az üzemszerű termelés beveze­tése biztosítja A mezőgaz­dasági termelés emelkedése kedvező hatással lesz a pa­rasztok jövedelmére, amely egyidejűleg nő a munkater­melékenység fokozásával. A modern anyagi-műszaki bázis megteremtése, a ter­melés összpontosítása és szakosítása, 4 valamint a me­zőgazdasági nagyüzemek lé­tesítése biztosítja a tervelő­irányzat teljesítését. A bol­gár mezőgazdaság az elmúlt években rendkívül kedvezőt­len időjárási viszonyok kö­zepette is megállta a helyét és megőrizte stabilitását. Az erdészek a sziléziai Beszkidekben 11 fehér szarvast különleges felügye­let alatt tartanak. A román fafeldolgozó ipar A gazdag fakészlettel ren­delkező Romániában nagy kapacitású fafeldolgozó ipart létesítettek, amely a gazdag természeti kincs komplex és teljes felhasználását tűzte ki célul. Ennek a célkitű­zésnek eredményeképpen az elmúlt tíz év alatt 17 fafel­dolgozó üzemet és 20 bútor­gyárat építettek. 1960-hoz képest az összes faipari ter­mék mennyisége két és fél­szeresére növekedett. A román fafeldolgozó ipar világszínvonalat ért el. Ro­mánia egyike a világ leg­nagyobb forgácsolt falemez gyártóinak, — és vezető he­lyet foglal el ezeknek a fa­ipari termékeknek kivitelé­ben is. A farostlemez gyár­tásban, amely 1960-ban kez­dődött, Románia a hatodik helyen áll az európai expor­táló államok között, az egy főre jutó farostlemez fo­gyasztás kétszerese az eu­rópai mutatónak. A román bútorgyártás mennyisége 1960-hoz viszonyítva ötszög rösére növekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom