Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971, augusztus 8. Kolhozparasztok nyugdíja KÜLPOLITIKA Szovjet kaleidoszkóp Tűzoltók a tajga fölött Nyáridőben a szibériai, a szovjet távol-keleti sűrű őserdőket, tajgákat légi őrjáratok óvják a tűztől. A szolgálatot több egység látja el, amelyek mindegyike szükség esetén ejtőernyős tűzoltókat dob le a tajga veszélyeztetett területére. Az őrjáratok a tűz-szolgálat ellátása mel- lett figyelik a rénszarvas hordák vonulását is. Jégtörő komp Szokatlan vízijárművet, jégtörő kompot építettek a Rigai Hajógyárban. A téli fagyok alatt, amikor csaknem lehetetlen a közlekedés, rövid útvonalon személy- és gépkocsi szállítására alkalmas ez az új, érdekes jármű. Az első jégtörő kompot 1973-ban bocsátják jégre Észtországban, ahol Virtsu kikötőjét kapcsolja össze Muhu szigetével. A Távol- Keletre is szállítanak majd jégtörő kompokat, amelyek a szárazföld és Szahalin sziget között bonyolítják le a forgalmat a jégmezőkön át. ősi állatok a sztyeppén Kazahsztán szakemberei nemrég ellenőrizték a területen levő szajgák számát. A szajga, ez a nagyon szép agancsú tatár-antilop az egyik legősibb állatfaj; már a mammutok korában is a Föld lakója volt. Ma a sztyeppéken és a kazahsztáni sivatagokban él. Az állatokat repülőgépről vették számba. A felmérés azt bizonyította, hogy a védőintézkedések eredményeképpen jelentősen növekedett a szajga-állomány; számuk ma eléri az egymilliót. Elterelik az Irtis folyót A szibériai Irtis folyó ma észak felé folyik, a jégkorszak idején azonban ellentétes volt az áramlása. Ezt az áramlást kellene megszüntetni, vagy megváltoztatni, mert az Irtisre ma igen nagy szükség van délen, az Aral-tó erősen megcsappant vízszintjének emelésére. A Szir-Darja és az Amu-Darja vizének nagy részét öntözésre használják fel és így az Aral-tó szintje, amelybe a két folyó beletorkollik, állandóan süllyed. A tervek szerint az Irtis folyót most csatorna-rendszer segítségével összekapcsolják Közép- Ázsiának ezzel a két nagy folyójával, így a Szir-Darja, az Amu-Darja és az Irtis együttesen ömlik majd az Araiba, amely ilymódon 3 és félmilliárd köbméter vizet kap évente. A kolhozparasztok nyugdíjellátottságának további megjavítása érdekében a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács Elnöksége elrendeli, hogy: „Az állami nyugdíjakról” szóló 1956. július 14-én kelt, a munkások és hivatalnokok, valamint azok családtagjaira vonatkozó nyugdíj- törvényt ki kell terjeszteni a kolhozparasztokra és azok családtagjaira. Fel kell emelni a kolhozparasztok öregségi nyugdíjának minimumát havi 20 rubelre, (e nyugdíj maximális összege 120 rubel havonta). Fel kell emelni a kolhozparasztok rokkantsági nyugdíjának minimumát: a munka közben bekövetkezett baleset vagy szakmai ártalom folytán előállott rokkantság esetén: az I. csoportba tartozó rokkantaknál 35 rubelre, a III. csoportba tartozó rokkantaknál pedig 16 rubelre havonta; Az Európai Vas- és Acél- közöség (Montánunió) tagországai vaskohászatában a munka termelékenysége az 1965—1969. években évente átlag 8,3 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenységnek ilyen mérvű növekedését főképpen a termelés racionalizálása és automatizálása terén végrehajtott intézkedések tették lehetővé. Múlt évben azonban a munkatermelékenység valamelyest csökkent azzal kapcsolatban, hogy a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium és Luxemburg kevesebb vasat és acélt termelt. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) szakértőinek becslése szerint az adott iparágban a munka termelékenysége az 1971—1975. években évi átlagban 6 százalékkal fog növekedni. A növekedésnek ez az üteme minden valószínűség szerint elérhető, ha sikerül megvalósítani a vaskohászat kapacitásbővítésének kitűzött programját, valamint azokat a különleges rendszabályokat, amelyek a Montánunió- hoz tartozó különböző orNégy jelentős angol hajózási vállalkozó (Pand ’O, Furness Withy, Cunard és Blue Star Line) elhatározta, hogy nem konténerizálja az Egyesült Királyság és Üj- Zéland közötti útvonalat. Ennek megfelelően visszavonták a Swan Hunter hajógyárnak négy kómplett konténerszállító hajóra feladott, 44 millió font sterling értékű rendelésüket. Az útvonal konténerizálásának teljes költségét 80 millió fontra becsülték, A munkálatokat 1973—1974-re kellett volna befejezni. A vállalatok döntésének alapja a beruházási és üzemeltetési költségek váratlan emelkedése (1969 márciuséban a tervezetet csak 50 millió fontra értékelték). A tervezet azonban még így is kifizetődő lehetett volna, ha a tengeri szállítmányozók elfogadják a fuvardíjak emelését. Mivel ezek mindenféle áremelésnek ellenálltak, a egyéb, általános megbetegedés folytán előálló rokkantság esetén: az I. csoportba tartozó rokkantaknál — 30 rubelre, a II. csoportba tartozó rokkantaknál 20 rubelre havonta. A családfenntartó elvesztése esetén a kolhozparasztok családjának járó nyugdíj minimumát fel kell emelni három vagy több munkaképtelen családtag esetében 30 rubelre, két munkaképtelen családtag esetében 20 rubelre, egy munkaképtelen családtag esetében pedig 16 rubelre havonta. Azon kolhozparasztok számára, akik az Északi Sarkvidéken nem kevesebb mint 15 naptári évet, vagy a sarkvidékhez hasonló területeken nem kevesebb mint 20 naptári évet dolgoztak, az öregségi nyugdíjkorhatárt férfiak esetében 60-ról 55 évre, nők esetében 55-ről 50 évre kell leszállítani. szágokban a munkatermelékenység színvonala között mutatkozó rés csökkentésére irányulnak. A Montánunióhoz tartozó országok vaskohászatában 553,9 ezer ember dolgozik (átlagos heti munkaidő: 37,3 óra). Ha feltételezzük, hogy 1975-ben a dolgozók átlagos munkaaktivitása mellett a munkahét időtartama 35,5 órára rövidül, a munka termelékenysége pedig évente 6 százalékkal növekszik, akkor a vaskohászatban foglalkoztatottak száma 538,9 ezerre, azaz 1970. évihez képest 3 százalékkal csökken. A munkaaktivitás magas színvonala mellett a foglalkoztatottak száma 582,7 ezerre, azaz az 1970. évihez képest 5 százalékkal szaporodhat. Feltételezik, hogy a foglalkoztatot- ság főképpen Olaszországban és Hollandiában növekszik, ugyanakkor Franciaországban és Luxemburgban a foglalkoztattak számának csökkenése várható: Belgiumban és a Német Szövetségi Köztársaságban ez a mutatószám előreláthatólag nem változik. beruházás „túlságosan kockázatossá” vált. Ez a döntés ismét csak felhívja a figyelmet azokra a pénzügyi problémákra, amelyeket a konténerek műszaki forradalma vet fel. Ismeretes, hogy a fuvardíjháború és a felesleges konténerszállítási kapacitások az Atlanti-óceán északi részében három amerikai hajózási vállalkozó visszavonulásához vezettek, míg az európai vállalatoknak nagyon feszült pénzügyi helyzettel kellett szembenézniük. A konténer sokba kerül a vállalkozóknak, különösen a beruházási igény nagyon magas. Ez magyarázza, hogy a vállalkozók a beruházások gyorsabb megtérítése céljából a fuvardíjak emelésére törekednek; azok az üzemeltetési megtakarítások, amelyeket a konténer lehetővé tesz, csak hősibb távon válnak érezhetővé. Mimkatermelék eny ség az európai szenes acélközösség tagországaiban A konténerizálás / Uj-Zélandon A két világrendszer gazdasági versenye (Adatok, tények) Ma a korábbinál sokkal nagyobb szerepet játszik a kapitalizmus és a szocializmus között dúló osztályharc olyan szférája, amilyen a két világrendszer gazdasági és tudományos-technikai versengése. Gazdaságuk továbbfejlesztésével s a gazdasági és tudományos-technikai együttműködés megszilárdításával a KGST-országok szakadatlanul közelebb hozzák a szocializmus világméretű történelmi győzelmét a két rendszer harcában. A KGST — a szocialista államok dinamikusan fejlődő testvéri szövetsége, mely a föld területének több mint 18 százalékát foglalja el — 1950-ben a világ összlakosságából 10,7 százalékkal részesedett és a világ ipari termelésének mindössze 17,8 százalékát adta. 20 év múlva pedig, 1970-ben a világ ipari termelésének kb. egy- harmadát. Mivel az ipar a nemzeti jövedelem képzésében nagyon nagy szerepet játszik, 1970-ben a KGST-, országok részesedése a vi-, lág összes országai nemzeti jövedelmének összegéből elértté a 27 százalékot, szemben az 1950. évi 16 százalékkal. Sokatmondó ebből a szempontból az elmúlt ötéves időszak. A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme a KGST-országok összességében 1966-tól 1970-ig 7,2 százalékos volt, s felülmúlta a megelőző ötéves időszak növekedési ütemét. Az alábbi táblázatból látható, hogy a KGST-országok nemzeti jövedelmének növekedési üteme nemcsak az egész világ növekedési üteménél magasabb, hanem jóval felülmúlja az iparilag fejlett kapitalista országok növekedési ütemét is. A nemzeti jöA nemzeti jövedelem évi vedelem 1970átlagos növekedési üteme ben a megfe1961—1965 lelő év %-ban között (%-ban) 1960 1965 1969 A Föld összes országa 5,0 165 129 4,5 KGST-országok 6,1 190 142 7,2 Ezen belül: Szovjetunió 5,7 186 141 8,5 Fejlett kapitalista országok 5,2 181 125 3,0 Ezen belül: A Közös Piac országai 5,2 166 128 5,2 USA 5,1 149 116 —0,3 A gazdasági elemzés ismét csak megerősíti azt a megállapítást, hogy a szocialista rendszer gazdasági fejlődésének üteme nemcsak töretlen, hanem magasabb is, mint a tőkés országokban. Figyelemre méltó az a tény, hogy például az elmúlt ötéves időszakban a világ ösz- szes országaiban létrehozott nemzeti jövedelem együttes növekményének mintegy 35 százalékát a KGST-országok adták. Az egyes országok gazdasági potenciáljának növekedését jól kifejezi a bruttó nemzeti termék alakulása is. Az utóbbi két évtizedben a bruttó nemzeti termék BulÉvi átlagos növek 1961—191 A világ összes országa 6,3 KGST-országok 8,3 Ezen belül: Szovjetunió 8,6 Fejlett kapitalista országok 5,9 Ezen belül: a Közös Piac országai 5,9 USA 5,7 A két rendszer erőviszonyát tekintve világméretekben az imperializmus helyzete egyre gyengül, de abszolút gazdasági potenciálja, a megelőző időszakok szintjével összehasonlítva még mindig növekedési tendenciát mutat. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy az imperializmus katonai-gazdasági potenciáljának fenntartásához széles körben felhasználja a tudományos-technikai forradalmat, amivel egyúttal jelentős manőverezési lehetőségre tesz szert. A szocialista és a fejlett kapitalista országok ipari termelési volumenének aránya azonban már most 7:10 és a szocialista országok szempontjából továbbra is a sikeres versengés döntő tényezője marad a szocializmus gazdasági és tudományos-technikai potenciáljának növekedése. A nyugati szakértők prognózisai a szocialista országok ipari fejlődési ütemének a „gazdasági érettség” állomásához való közeledésükkel arányos csökkenéséről, mint a tények mutatják, tarthatatlanok. A tudományos-technikai forradalom vívmányainak gáriában majdnem hétszeresére, az NDK-ban több mint négyszeresére, Romániában hatszorosára, a Szovjetunióban ötszörösére nőtt. Ugyanebben az időszakban ez a mutató Franciaország esetében 2,7-szeresére, Anglia és az USA esetében csak mintegy kétszeresére emelkedett. 1966—1970 között, akárcsak a megelőző ötéves időszakban is, a KGST-orszá- gokban az ipari termelés növekedési üteme jóval magasabb volt, mint a fejlett kapitalista országok többségében, mint azt meggyőzően mutatják az alábbi táblázat adatai. Az ipari termelés indexe 1970-ben a ütem megelőző év szintjéhez viszonyítva 366—70 1960 1965 1969 6,0 183 134 105,3 8,3 222 149 108,2 8,4 226 150 108,3 5,2 172 129 103,0 6,2 180 135 106,0 3,2 154 117 97,0 aktív felhasználása a két világrendszer versengésének folyamatában kétségtelen és lényeges tényezője annak, hogy a szocializmus érvényeA Bolgár Mezőgazdasági Tudományos Akadémia központi agrofizikai kutató laboratóriuma elmés berendezést konstruált a gyümölcsök és zöldségek fizikai tulajdonságainak gyors és pontos meghatározására. Bizonyára nagy örömmel fogadják ezt a berendezést a növénynemesítéssel foglalkozó szakemberek, akik azt fel tudják majd használni az új fajták kialakításánál. Ugyancsak hasznos lesz ez a berendezés azok számára is, akik a gyümölcsök és zöldségek szállításával, rakodásával foglalkoznak.. A berendezés automatikusan regisztrálja az adatokat sítse fölényét a kapitalizmussal szemben. A szocialista országokban egyre nagyobb ütemben fejlődik az energiagazdálkodás, és azok a kiemelt ágazatok, amelyek biztosítják a tudományos-technikai haladást az egész népgazdaság számára. Így 1970-ben a villamosenergiatermelés 1960-hoz viszonyítva a KGST-országokban 2,4-szeresére, ezen belül Bulgáriában 4,2-szere- sére, Mongóliában 4-szeresé- re, Romániában 4,6-szeresé- re, a Szovjetunióban 2,5-sze- resére nőtt, ugyanakkor, amikor Angliában 1,8-szere- sére, az VSA-ban pedig kevesebb, mint kétszeresére. Már most is a KGST-országok adják a világ villamosenergia termelésének több mint 20 százalékát, az acéltermelésnek több mint 26 százalékát. Míg a közös- piaci országokban a nyers- vastermelés az 1960-tól 1970- ig terjedő évtizedben 48 százalékkal nőtt, addig a KGST-országokban 82 százalékkal. Rendkívül jelentős volt a Szovjetunió hozzájárulása a vaskohászat fejlesztéséhez. 1960-ban a Szovjetunió nyehsvastermelése az USA nyersvastermelésének 75 százalékát érte el, de 1970-ben már 1,7 millió tonnával több nyersvasat olvasztottak ki, mint az USA-ban. Míg 1960- ban a Szovjetunió acéltermelése az USA termelésének 72 százalékát érte el, addig 1970-ben a Szovjetunió már csak 3 százalékkal kevesebb acélt termelt, mint az USA. Rendkívül gyors ütemben fejlődik a szocialista országokban néhány korszerű közfogyasztási iparcikk termelése is, ami lehetővé tette, hogy az egyes KGST-országok a kapitalista országokhoz viszonyítva, jelentősen növeljék termelésüket. Így míg Lengyelországban 1960-ban a tv-készülékek termelése az angliai termelésnek mindössze 8 százalékát érte el, addig a? utóbbi tíz évben a lengyel tv-készü- lékgyártás majdnem megnégyszereződött, és jelenleg a Lengyel Népköztársaság tv-termelése Anglia termelésének 30 százalékát éri el. 1960-ban a Szovjetunió mosógéptermelése az USA termelésének csak 25 százaléka volt: 1970-ben 31 százalékkal több mosógépet termelt, mint az USA, bár a termelés az USA-ban 1980- hoz viszonyítva 14 százalékkal nőtt. jellemző Lengyel- ország és Anglia háztartási hűtőgéotermelésének összehasonlítása. Míg 1960-ban Lengyelország az angliai hűtőcéntermelésnek mindösz- sze 4 százalékát érte el, addig 1970-ben a lengyel hűtőgéptermelés mintegy 40 százaléka volt az angliainak. s ez lényegesen gyorsítja és könnyíti a munkát. Óránként 50—100 mérés végezhető. A berendezést már alkalmazzák. Ennek segítségével állapították meg a különböző fajtájú sárgabarackok mechanikai hatásokkal szem* benj ellenállóképességét. ösz- szehasonlító méréseket folytattak abban a vonatkozásban, hogy megállapítsák a különböző fajtájú cseresznyék, barackok és egyéb gyümölcsök szárától való elválasztásához szükséges erőkifejtést, valamint a csemegeszőlőfajták mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóké^ képességét. Automata berendezés
