Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-07 / 185. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 7. Állat> egészségügyi szolgálat a határállomásokon A hegyeshalmi határállomáson és a Ferihegyi légikikötőn évente több százezer állatot szállítanak. A betegségek megelőzésének és továbbvitelének megakadályozására minden ki és beszállított állatot megvizsgálnak. A hegyeshalmi közúti határállomáson az állategészségügyi szolgálatot teljesítő dr. Borbély Lajos vezető szakállatorvos az igazolások ellenőrzése után megvizsgál egy belépő airdel-terriert. (MTI fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Országút a Szahara homokjában Afrika hatalmas homoksivatagát, a Szaharát ősidktől kezdve karavánutak szelik át. Századunk elején született az az elképzelés hogy az itteni teve- Bsvényt vasúttal helyettesítsék. Egy francia részvénytársaság elkészítette a műszaki dokumentációt és megfelelő bankkölcsönt kapott az építkezéshez, az első világháború azonban megakadályozta a terv megvalósítását. 1937-ben hasonló tervvel jelentkeztek az angolok akiket felette vonzott a Szahara katonai rendeltetésű autóúttal történő átszerelésének perspektívája. Am a kezdődő háború miatt ez a terv is megvalósulatlan maradt. 1960-ban az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága ismét napirendre tűzte a sivatag korszerű közlekedésének kérdését. Három év elteltével nemzetközi pályázatot írtak ki a transzszaharai országút tervére. Az ENSZ-szak- értőkből álló zsűri csak növid- del ezelőtt hirdetett eredményt. Az első helyet egy francia cég közreműködésével készült cseh szlovák tervnek ítélték oda. A tervet elfogadta az algériai kormány mellett működő éllami építési bizottsáe is. A Szaharán keresztül vezető géokoc«űút hosz- sza mintegv 300 kilométer lesz. Az éoítkezés első szakaszában f"v néev méter szélességű űt- sáv készül el. amelyet később hét méterre bővítenék. A sza- haral ésrhailat.i viszonyokat fi- pveíembe véve a tervezők az út mentén artézi kutak telenftését javasolták, eevmástól 60 kilométeres távolságra. Az építkezés ideje őt év és az előzetes adatok szerint, az út ára mintegy S5 millió dollár lesz. Algérián kívül Nigéria, Mali és Tunézia is érdekelt az országút megépítésében. Nixon és a ## dominók" «Nixon összedöntla dominókat”. Ezzel a címmel írt cikket egy befolyásos angol hetilap azokról a következményekről, amelyeket Nixon pekingi útjának bejelentése kiválthat Délkelet-Ázsiában. A cím igen sok szempontból a lényegre tapint. Az amerikai intervenció politikájának Délkelet-Ázsiában éppen a Pentagon stratégái által kidolgozott „dominóelmélet” volt a hivatalos magyarázata. Eszerint: ha az Egyesült Államok „elenged” egy délkeletázsiai országot, óhatatlanul „a kínai befolyás” jut uralomra valamilyen formában. S ézen túlmenően elég egyetlen „dominót” felborítani — az utána sorjában felállított kövek szinte automatikusan hullnak el. Látnivaló, hogy ez az alapjában hamis elmélet egyben teljesen mechanikus is volt, hiszen nem tett különbséget az egyes délkelet-ázsiai országok között. Az aktív szabadságharcot vívó Vietnamot éppen úgy „dominónak” tekintette, mint mondjuk Thaiföldet, a délkelet-ázsiai amerikai agresszió egyik támaszpontját. Minden esetre az egész elmélet mögött az amerikai politikának az az alapvonala húzódott meg, hogy Kína a voltaképpeni ellenfél, s az Egyesült Államok a kínai befolyás kiterjesztése ellen küzd. Ilyen értelemben most Nixon valóban lesöpörte a „dominókat” és komoly fordulatot hajtott végre az Egyesült Államok távol-keleti politikájában. A Kissinger vizit és Nixon pekingi látogatásának bejelentése óta a Pentagon fővonala többé nem a dominó-elmélet — hanem éppen annak az ellenkezője. Nevezetesen: megkísérelni Kínával együtt a befolyási övezetek újrafelosztását a Távol-Keleten. Ma még természetesen nem lehet megállapítani, hogy ez sikerülhet-e egyáltalában, hiszen Pekinget és Washingtont tényleges hatalmi és érdekellentétek osztják meg, amelyek között Tajvan ügye csak az egyik és talán nem is a legfontosabb. Annyi bizonyos, hogy aligha került volna sor Kissinger látogatására és még kevésbé a pekingi Nixon-látogatás bejelentésére, ha a két fél eleve nem adott volna egymásnak bizonyos garanciákat a folyamat legalább kezdeti sikerét illetően. Számos jel azt mutatja: Peking komolyan vette Nixon „vietnamizálási” politikáját. Ha ez így van, akkor a kínai politika fordulatának oka az lehet, hogy részt akar venni az új helyzetet követő esetleges délkelet-ázsiai rendezésben. Ennek a politikának a legfőbb próbatételei Vietnam. A Kissinger utazás éppen arra az időszakra esett, amikor az Egyesült Államoknak érdemleges választ kellett volna adnia a hétpontos vietnami békejavaslatra! Érlelődött egy közvetlen vietnami— amerikai érintkezésfelvétel lehetősége is, miután a javaslat az amerikai közvéleményben is mély benyomást keltett és Le Duc Tho, a VDK párizsi küldöttségének külön tanácsadója jelezte: szükség esetén kész találkozni Kissingerrel Párizsban. A pekingi út keresztezte ezeket a lehetőségeket: alkalmat és időt adott Nixonnak arra, hogy kibújjon a hétpontos javaslatra adandó érdemleges válasz elől. Kissinger Párizsban nem találkozott a vietnami nép képviselőivel. Mindez megerősíti azt a feltevést, hogy itt a befolyási övezetek újrafelosztására történik kísérlet a harcoló vietnami nép feje felett. A vietnami visszhang is jelezte, hogy számolnak ilyen lehetőséggel. A Vietnami Dolgozók Pártja központi lapja, a Nhan Dán azt írta Nixon politikájáról: „Ez abból is áll, hogy igyekezzék kompromisszumot elérni a nagyhatalmak között, megkísérelve, hogy a kisebb országok meghajoljanak azok megoldásai előtt”. Ez az elítélő értékelés természetesen nemcsak Nixonnak szólt, hanem mindazoknak, akik partnerként kínálkoznak ilyen akcióhoz! A VDK és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány más nyilatkozatai és diplomáciai tevékenysége is világossá tette: a vietnami vélemény szerint az Egyesült Államoknak a harcoló Vietnammal kell megegyezésre jutnia, és a vietnami nép saját elgondolásainak megfelelően, önállóságának és szuverenitásnak birtokában kívánja megoldani problémáit. Vietnam a legfontosabb — de távolról sem az egyetlen délkelet-ázsiai probléma, amelyet a Washington—Peking viszony alakulása érint. A politikai színkép túloldalán, így Tajvanban és Tahiföldön az uralmon lévő rezsimek megdöbbenéssel fogadták a Nixon-látogatás hírét. Minden erőfeszítésük most arra irányul, hogy befolyási övezetek esetleges újrafelosztása során az „amerikai szférába” kerülhessenek. Persze az amerikai—kínai viszony tényleges alakulásának fordulatait senki sem láthatja előre. Győr fennállásának 700 éves évfordulója tiszteletére Ba- ranek Lajos, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa 600 óra alatt elkészítette a győri Városháza ötvenszeresen kicsinyített mását. Hetvenhatezer gyufaszálat hs<!7nált fpl (MTI fotó: Hadas János felvétele — KS) Fémplasztika Érdekes, úgynevezett áttört fémplasztikai alkotás született a Kecskeméten élő fiatal szobrász, Pálfy Gusztáv műtermében. A „Rácsot széttörő ököl” című — mintegy öt négyzetméter nagyságú — kompozíció a 19-es magyar proletárforradalom eszméit a munkás- mozgalom erejét szimbolizálja. A képzőművészeti lektorátus által most elfogadott műalkotás vörösréz-lemezekből kimunkált végleges változata ez év őszén Orgoványra kerül: az új művelődési ház homlokzatát díszíti majd abban a községben, ahol a Tanácsköztársaság vérbefojtása után oly sok áldozatot követelt a fehér-terror. (MTI) Lapzártakor érkezett! Fúrják a Vadászati Világkiállítást Vadaké halak és madarak ellenkongressxust hívtak össze, A főtitkár nyilatkozata (Tudósítónktól) Illetékes helyen nagy feltűnést keltett a hír, miszerint a budapesti Vadászati Világkiállítással egyidőben „valahol Magyarország térségében” összehívták a Vadak, Halak és Madarak Világkongresszusát. Tudósítónknak sikerült összeköttetést teremtenie a Szarvazó Bizottság főtitkárával, doktor Trófea Tódorral, a neves agancsnokkal, aki a következő nyilatkozatot tettei — Nem nézhettük ölhetett patával, amit ellenünk terveznek. A pesti urak által összehívott nemzetközi vadászati világkongresszust határozottan barátságtalan lépésnek tekintjük. A legkevésbé sem vezetnek félre bennünket azok a hipokrita szólamok, amelyek a budapesti sajtóban megjelennek és „a természeti szépségek megőrzésére”, a „biológiai egyensúlyra”, a „vadvédelemre” hivatkoznak. Nem kérünk az olyan vadvédez lemből, amely azért véd, hogy azután lepuffantson bennünket. — Főtitkár úr szerint a budapesti rendezők melyik állatra vadásznak legszívesebben? — A szarvasra, a vaddisznóra és a muflonra. De talán leginkább a vizára. A devizára. Meggyőződésem, hogy azért csapnak ekkora hűhót a világkiállítás körül. — És mi a célja az Önök ellenkongresszusának ? — Albizottságot küldünk ki a legkorszerűbb vadászbosszantó módszerek kidolgozására. A küldöttek hatékony eszközöket fognak ajánlani arra, hogyan lehet a vadászokat az orruknál fogva vezetni. Célunk az, hogy a nemzetközi vadászok minél több bakot lőjenek és, hogy minden vadásznak őz helyett kelkáposzta főjön a fazekában. Haltagtársaink előtt ismertetjük a legújabb nemzetközi tapasztalatokat: hogyan lehet órák hosszat birizgálni a horogra helyezett kukacot és ezzel a pe- cásokat őrületbe kergetni. — Hogyan halad a kongresszus technikai előkészítése? — Vannak nehézségeink. Erdei odúink elavultak, nincs elegendő szabad rácok, fészek és bozót. Vendégeink egy részét kénytelenek leszünk magánszállásokon elhelyezni: a, magyar rókák áldozatkészségére jellemző, hogy máris ingyen szállást ajánlották fel a nyúlküldöttek részére. — Mi lesz a kongresszus emblémája? — Zöld mezőben egy felszarvazott külföldi vadász, háttérben otthon hagyott csinos, fiatal felesége áttetsző rózsaszínben. — Megnyitás időpontja? — Mi szerdán kezdünk, ők — remélem — csütörtököt mondanak. Novobáczky Sándor A FIAT és a DEERE közös vállalkozása A FIAT Rt. és a DEERE and Co., az Illinois (USA) állambeli Moline székhellyel, bejelentették, hogy megállapodást értek el egy közös vállalat alapítására, amely a FIAT és a DEERE egyes üzemeit veszi tulajdonba és üzemelteti majd. Olyan üzemeket, amelyek Európában és más különböző országokban működnek a mezőgazdasági gépek és a földmozgató gépek szektoraiban. A két cég kijelentette, hogy az új közös vállalatnak megalapítása után Európában lesz a székhelye és paritásos részvéttel fog működni. Csoportosítják a két cég jórészét Európában levő olyan termelő-üzemeit, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást és így az új vállalat képes lesz az említett két szektorban komplett gépsorok teljes sorozatainak előállítására. Ügy irányozzák elő, hogy ha majd teljes kapacitással működik, az új vállalat a műszaki haladás, a termelés hatékonysága éá expanziója legmagasabb fokát érhesse el. Ez előnyére válik a termékek vásárlóinak, az üzemek alkalmazottainak és azoknak az országoknak, amelyekben ezek az üzemek dolgoznak. Az új vállalat alapítására megállapodást a napokban írták alá. Realizálásához szükséges még az illetékes hatóságok előzetes jóváhagyása. Az USA elektronikus berendezéseinek piaca Az USA Kereskedelmi Minisztériumának adatai szerint az elektronikai ipar az Egyesült Államok gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az alapvető tevékenységként elektronikai berendezéseket gyártó amerikai vállalatok összes termékszállításai az 1949. évi 2,5 milliárd dollárhoz képest 1970- ben majdnem elérték a 23 milliárd dollárt. Az összes kapitalista ország által kibocsátott elektronikai berendezések kb. 60 százalékát az Egyesült Államok álh'tja elő. Bányabiztosító berendezések A Várpalotai Szénbányák Vállalat új üzemegységébe különleges bányabiztosító berendezéseket gyártanak. A hidraulikus védőpajzsok a hazai bányákban nagyszerűen beváltak, sőt külföld is felfigyelt a magyar bányabiztosító berendezésekre. Jelenleg NSZK megrendelésre 200 pajzsot készítenek. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) Szovjet kölcsön Iraknak Irak a Bagdadban nemrég aláírt megegyezés alapján 200 millió rubel kölcsönt kap a Szovjetuniótól számos gazdasági program finanszírozására. A kölcsönnel finanszírozott programok között lesz a mosuli olajfinomító és a hozzá vezető nyersolaj vezeték, a bagdad—basrai olajvezeték olaj-melléktermékek szállítására, két erőmű, az egyik a dokani, a másik a Derbendi Khan-i, egy foszfát bánya Akashatvidékén a nyugati sivatagban, egy foszfát műtrágyagyár, több halfeldolgozó üzem, egy halipari kutatóközpont, több hűtőház hal tárolására és két tejfeldolgozó üzem. A kölcsönt, amelynek értéke 80 millió ID (iraki dinár) a 2,5 százalékos kamaÜj barnaszénbánya A kohini medencében (poznani vajdaság) ez év június 16-án a „Józwin” nevű új lengyel külszíni fejtésű barnaszén bányából leszállították az első tonna szenet a patnowi erőmű részére. Az új bánya építésén 1969-ben kezdődtek meg a munkák. Ezek méreteire jellemző, hogy a többi között 16 millió köbméter földet kellett megmozgatni. Közben a bányavíz levezetésére mintegy tokkal együtt a National Oil Company által termelt nyersolajban kell visszafizetni. A megegyezés a ratifikációs okmányok kicserélésekor lép érvénybe. A tárgyalások folyamán a két fél véleménycserét folytatott több más program megvalósításáról, amelyben később fognak megegyezni. E programok között van egy olajipari tervező intézet építése, az Eufrátesz folyón levő Rawai- gát tervének tanulmányozása, csatorna építése az Al- Tartar-i építkezésektől az Eufrátesz folyóig, egy acélüzem felépítésének tanulmányozása; az acélüzem, amelyet a Szovjetunió épít fel, olaj tankhajókkal látja majd el Irakot. 13 kilométer hosszú vájatot ástak. A szénszállító futószalag hossza megközelíti a 6 km-t. Az új bánya széntartalékait több mint 100 millió tonnára becsülik. A termelést az eredeti tervek szerint októberben kellett volna megkezdeni. A határidő előtti üzembehelyezés a lelkes építőkollektíva komoly sikere. A program szerint a külszíni fejtésű bánya évente 5,5 millió t szenet termelj
