Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-07 / 185. szám
1917. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Néplap lakásügyi tanácsadóba Válaszok olvasóink kérdéseire Debrecen len DR. S. P. jászberényi olvasónk kérdezi: Okoz-e nehézséget egyes rendelkezések alkalmazásánál a lakásügyi hatóságok és az adóhatóságok gyakorlatában, hogy azok a lakások, amelyek még a szükséglakás kritériumaival sem rendelkeznek, nincsenek külön csoportva sorolva és szabályozva. El- dönthető-e minden kétséget kizáróan, hogy a jogszabályok csak azokra a lakásokra vonatkoznak, amelyeket a rendelet fogalmilag meghatároz, vagy pedig „rugalmasan” alkalmazhatók? Válasz: Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 1. §-a értelmében a lakás fogalma a következő: Lakhatás céljaira létesített olyan összefüggő helyiségcsoport, amelynek közművesítettsége melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfort fokozatba sorolható. (A rendelet 2. §-a határozza meg, hogy melyik lakás összkomfortos, komfortos és komfort nélküli.) A 8. § értelmében szükség- lakás az, amely az 1. és a 2. §-okban előírt követelményeknek nem felel meg, de alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag tégla, (vagy más anyagból épült, ezzel egyenértékű fal). Továbbá ablaka, vagy üvegezett ajtaja van, fűthető, és a WC használat, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. A hivatkozott rendelet tehát felsorolja, hogy mi minősül lakásnak. A 9. § pedig egyértelműen elhatárolja, hogy rendeltetésére tekintettel mi nem minősül annak. Nem lakás: az idényjellegű tartózkodás céljára létesített és használt üdülőépület (hétvégi ház, nyaraló), a szálloda, a munkásszállás, a diákotthon, a kollégium, a nevelőotthon, vagy intézet, a nővérszállás, az orvosszállás, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi elhelyezés céljára szóló helyiség, a szolgálati szoba, és férőhely, a vendégszoba, valamint a lakással össze nem függő műterem. A fentiek értelmében megítélésünk szerint a rendelet világos és egyértelmű. Természetesen a gyakorlatban előfordul számtalan olyan példa, hogy emberi lakhatásra alkalmatlan helyiségben élnek emberek. Ezeket azonban sem a korábbi, sem a jelenlegi lakásügyi jogszabályok nem minősítik lakásnak. Ezek a jogszabályok érvényesülnek a lakásügyi és az adóügyi hatóságoknál is. A gyakorlat tehát nem igényli a lakások rendeletben foglaltakon kívüli további csoportosítását. Z. A. szolnoki olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk: Két szobás tanácsi bérházban lakunk hárman. Az ingatlankezelő vállalat a lakásunkat és az ingatlant is fel akarja újítani. Erre az időtartamra átmeneti lakást ajánlott fel nekünk, amely másfél szobás. Kötelesek vagyunk-e felújítás idejére ezt a lakást elfogadni? Válasz: Az átmeneti lakás a tanácsi házkezelési szerv rendelkezése alatt áll. Az ilyen nyilvántartott lakás bérlőjét a tanácsi házkezelési szerv jelöli ki a felújítási munkák időtartamáig. Az ön lakásbérleti jogviszonya a felújítás ideje alatt természetesen szünetel. Amennyiben az átmeneti lakásként felajánlottat nem tartja megfelelőnek, a kijelölés kézhezvételétől számított 8 napon belül kifogással élhet az I. fokú lakásügyi hatóságnál. Amennyiben a lakásügyi hatóság ä körülményeket megvizsgálva megállapítja, hogy a felajánlott lakás megfelelő, az ingatlankezelő vállalat által biztosított elhelyezést el kell fogadnia. Ha a lakásügyi hatóság véleménye szerint elhelyezésük nem megfelelő, a házkezelési szerv köteles másikat biztosítani. Önök esetében a felajánlott másfél szobás átmeneti lakás a jogszabály értelmében megfelelő. Szén uta Ivá ny- ra nem lehet fűtőolaiat vásárolni Sokan — különösen a kisközségekben lakók — panaszkodnak mostanában, hogy a helyi TÜZÉP-tele- pen nem kapnak tüzelőolajat a SZOT-akció keretében kiadott szénutalványokra. K. P. tószegi lakos, a szerkesztőségünkhöz küldött levélben arról írt, hogy tudomása szerint rendelet jelent meg, amely szabályozza: a jövőben SZOT szénutalványra tüzelőolajat is lehet vásárolni. Tószegen ennek ellenére nem tudta olajra beváltani az utalványt, és nem érti, thogyan lehetséges, hogy a községben sem az ÁFÉSZ-telepen, sem az ÁFOR-nál nem tudnak a rendeletről. A TÜZÉP Vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint Tószegen nem is tudhatnak a rendelkezésről, mivel eddig ilyen rendelet nem jelent meg. A SZOT tüzelőakció keretében kiadott utalványokra továbbra is csak az utalvány hátlapján feltüntetett szilárd tüzelésű szereket lehet vásárolni. Azt is megtudtuk, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a közeljövőben nem is szándékozik ilyen rendeletet kiadni. A lakóházakban ugyanis — különösen a sűrűn lakott lakótelepeken — a jelenlegi tárolási lehetőségek mellett tűzveszélyes lenne nagyobb mennyiségű olajnak a tárolása. Készpénzben viszont bármikor lehet olajat vásárolni. Megyénk ÁFOR-kútjai- nál, valamint TÜZÉP-tele- pein tároltmennyiség biztosíték arra nézve, hogy fűtőolajból a télen sem lesz hiány. Debrecenben már csaknem egy hete a város legkülönbözőbb pontjain váratlanul kameralencsék szegeződnek a járókelőkre. Lépten-nyo- mon filmfelvevővel, fénymérőkkel, géppisztoly-tárakra emlékeztető kerek dobozokkal felfegyverkezett apró csoportokkal, vagy magányos vadászokkal lehet találkozni. Lelkesen „tüzelnek” gépeikkel a műemlékekre, a jellegzetes hajdú karakterű arcokra vagy éppen az Arany Bika halijából kisuhanó, köldökig hasított maxi-csodákra. — Külföldi hobby — legyintenek a forróságban is hűvös nyugalmú debreceni polgárok. A Csapó utca mindentudó piaci ácsorgói ellenben izgatottan vitatják, hogy vajon az új Forsyte Saga készül-e vagy csak közönséges kémek ezek a fo- tomasiniszták. Egy periódus kezdete — Ök a kelet-magyarországi amatőrfilmes továbbképzés résztvevői, akik forgatási gyakorlaton cirkálnak a városban — nyugtat meg Papp Mária, a Hajdú-Bihar megyei Művelődési Központ munkatársa. — A tanfolyamot a Népművelési Intézet és a Magyar Amatőrfilm Szövetség biztatására szerveztük meg, s ez csupán kezdete egy három éves periódusnak, ami alatt elsajátíthatják illetve rendszerezhetik magukban a korszerű filmezés szakmai titkait Borsod, Szabolcs-Szatmár, Szol- ■ nők és Hajdú-Bihar megye amatőrfilmesei. — Mi a tanfolyam programja és kik az előadók? — Az elméleti foglalkozások a technikai és esztétikai alapfogalmakat ölelik föl, olyan ismert szakemberek vezetésével, mint például Buglya Sándor, a Magyar AmatőrfrTfft Szövetség fótit-' kárá, Csányi Miklós tv-ren- dező, Bodrossy Félix filmrendező, a trükkök európai hírű mestere és Veres József filmtörténész. A gyakorlati foglalkozások keretében archív és modern filmek közös elemzését végzik, illetve forgatnak a városban. Ehhez mindenki hat—nyolc tekercs filmet kapott és ha igényelte, felvevőgépet is. Teli Vili és a rovarok Szolnok megyeieket nem nehéz találni, ők jöttek legtöbben, számszerint tizennégyen. Általában a doyen, Tánczos Alajos körül a legvidámabb a hangulat. — Hát ez az én formám — panaszkodik huncut mosollyal a fiatalos fürgeségű nyugdíjas pedagógus. — Mint a jászkiséri Kossuth Tsz fotoszakkörének vezetője, azonnal a hazaiakra gondoltam. Rohanok a híres debreceni tsz-üdülőbe, hogy pihenő Szolnok megyei parasztokról forgassak riportot: egyet sem találtam. Másféle parasztot sem. Lengyel gyárigazgatóké, mérnököké, hivatalnokoké az épület erre a turnusra. — Mondom én, hogy biztosabb a rajzfilm — élce- lődik a sikertelen kísérleten Móczár Ferenc, martfűi ipariskolai szakoktató. — Angyal Ferenc, grafikus barátommal most vágtunk neki első animációs vállalkozásunknak. A téma Teli Vilmos kalandjai időszerűsített, szatirikus felfogásban. A címe is ennek megfelelően Teli Vili. Teli Vili otthon várja. Itt Debrecenben Banai Istvánnal és Lázár Barnával társult forgatócsoportba az állatkertet választották témául. Banai a szolnoki járási hivatal fiatal növényvédelmi főfelügyelője, filmes tanulmányait elsősorban szakmájában kívánja hasznosítani. A mezőgazdaság rovar kártevőiről akar kisfilmsoroza- tot készíteni. A törökszentmiklósi Lázár Barna, még nála is fiatalabb, most végzett nyíregyházi tanárképző főiskola matematika—műszaki ismeretek szakán, nagy várakozással tekint első munkahelye, a szolnoki Varga Katalin gimnázium felé A tanítás mellett az iskolá audiovizuális oktató eszközeit kezeli, illetve a foto- és filmszakkör vezetője lesz. (Mindehhez eddig nem volt szakembere az iskolának.) A megismerés eszköze — Azt hiszem világos a hallottak alapján, hogy miért próbáljuk az addig elszigetelten dolgozó amatőrfilmeseket szoros kapcsolatba hozni egymással és a művelődési intézményekkel — magyarázza Dénes Pál, a Ságvári Endre művelődési központ előadója. Legalább száz amatőrfilmes van a megyében, s többségük számára nem csupán személyes passzió a filmezés, hanem világunk elmélyültebb megismerését szolgáló eszköz, amely szerencsés esetben környezetükre is visszahathat. A jászberényiek szépen induló, bár jelenleg stagnáló szakkörén kívül nem történt még kísérlet az amatőrfilmesek összefogására, képzésére. Itt az ideje, hogy művelődési intézményeink változtassanak az eddigi gyakorlaton. Szabó János Nyolcvanmillió füzet Még nyár van, a Balatonfűzfői Papírgyárban azonban már az új tanévre gondolnak. Az idén 80 millió különféle méretű és formájú füzetet állít elő a gyár (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) Lázár Ervin: Zuhanórepülés Ági nem mert a szemébe nézni, lehajtott fejjel töltött a kék kannafedélbe. Kétszer is kiöblítette. — Mit öbligeted? —mondta az egyik gyerek. — Nekünk bezzeg anélkül is jó! Áginak égett a füle. — Idefigyelj — mondta a kislánynak Csapó — Bakcsón a patika előtt van egy tiszafa. — Igen, láttam már — — mondta Ági, és félve Csapóra nézett. — Arról nekem kellene egy ág. Nevetett, látszott rajta, hogy bolondozik. — Igen — mondta Ági. Csapó játékosan megnyomta a kislány orrát. Ági örült is, nem is. Az érintésnek örült a mozdulatnak nem. Aztán Csapó fölszállt Föntről észrevette a birkanyájat mellette parkolt a brigád sárga terepjárója. Huszár a juhász mellett állt és gesztikulálva magyarázott. A puli mellettük ült és félrehajtott fejjel figyelt. Ez megint alkuszik valamire — gondolta Csapó. Hu- fzár volt a csoport kereskedője. Mindent, amire szükség volt, megvett — féláron. Tojást, gyapjút, krumplit, kinek mi kellett. Csak szólni kellett neki. — Te Imre, az asszony szólt, hogy szombaton vigyek száz tojást Nem tudsz valahol? Huszár tudott. Másnap megjött a száz tojással, és azt mondta: — Egytíz. — Fogadjunk, egy forintért vette — mondta nevetve Bíró. — Rajtunk akarsz meggazdagodni? — morgott Kocsis. — Rajtad, édesapám, csak tönkremenni lehet. Hol kapsz te most egytízért tojást? Huszár papánál igaz? Birkafarmot akar alakítani — gondolta fönt a magasban Csapó. Kiszórta a műtrágyát és megindult a nyáj felé. Huszár gyanakodva pislogott fölfelé, a foga között káromkodott. — Baj van? — kérdezte a juhász. — Máshol hetvenért sem kap! — Most itt ingyen kapja meg papa — mondta Huszár és hasravágódott Csapó megstruccolta a nyájat, a birkák úgy fröcs- csentek szét, mintha lövedék csapott volna közéjük. A juhász káromkodott. — Ezt a barmot — mondta Huszár. A juhász fenyegetőzött a botjával, Huszár is ordítozni kezdett. Ezt még megke- serüli. A puli terelte a nyájat A rakodók fogták a hasukat. Bíró vakarta a fejét s aztán, mert megrakták már a gépét, még Csapó földet- érése előtt felszállt — A jó anyádat — autózott oda Huszár — hetvenért kaptam volna tőle gyapjút. Nem vagy te normális. Csapó vigyorgott. — Pipás? — kérdezte és a juhász felé intett — Dehogyis, éppen táncol örömében — mondta Huszár. Csapó kicsit félreállt, a szélesfarú lány illegve-billeg- ve ment el mellette. — Várj csak — mondta Csapó. — Mit akar? — Tíz óra felé elsétálhatnál az ókút felé. A nyárfás úton. — Számolni, mi? Holnapután kiskedden, borjúnyúzó pénteken — mondta hetykén a lány és fitymáló képpel elindult. — Kabátot hozzál — mondta magabiztosan Csapó — vagy valami kardigánt, este már hűvös van. Pláne éjfél felé. A lány legyintett. Ügy hogy a többiek is lássák. — Mit mondott? — kérdezték tőle a lányok. — Mit mondhat.. — felelte a lány. — Hülyéskedik. — És a szeme sarkából élesen Csapóra nézett. Csapó napszemüvegben állt a föld szélén. Mosolygott. Munka után útba ejtette a juhászt. — Haragszik, papa? — Miért haragudnék? — Én ijesztettem meg a birkákat a repülővel. A juhász dühös lett. — Jobb dolga is lehetne! Egész délután csak remegek az ijedségtől. — Ha behajt beugorhatna a kocsmába. — Én magát följelentem — mondta dühösen a juhász —, bemegyek az igazgatóhoz. — Oda ráér holnap is. Ma már úgysem jut be. Szóval bejöhetne a kocsmába. Nevetett. — Mi a fenét vigyorog? — A sofőr mát akart? — Gyapjúi, — Főleg őt akartam megijeszteni. — Hát, az meg is ijedt! — mondta a juhász és elmosolyodott. — Ügy elvágódott, mint a pinty! — Azért egy kicsit a birkákat is megakartam ijeszteni ám. — A fene egye meg ma. gát — mondta a juhász. Csóválta a fejét és nevetett. — Akkor bejön? — Minden birkáért egy fröccs — mondta a juhász. — Hát, ha bírja — nevetett Csapó. A juhász elég hamar berúgott, Csapó nevetve bízta rá a többiekre, az órájára nézett és elment. — Légyszíves helyettem is — mondta neki Pálinkás. Hazament borotválkozni. Szerette az arcán a fehér habot, mindig jókedvre hangolta. Tízkor elindult. Az ajtó előtt egy kislány állt: Kovács Ági. — Az ág — mondta és Csapó felé nyújtotta a tiszafa ágat Csapó elképedve állt az ajtó előtt pár percig mozdulni sem tudott. A kislány közben elszaladt. — A hétszentségit káromkodott Csapó. Bement, né. zegette: hová tehetné az ágat. Belerakta a bőröndjébe. Szomorú lett, de azért elindult az ékút felé. (Folytatjuk^ .
