Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-31 / 204. szám
1971. augusztus 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Intézkedések a vállalatok közötti szerződéses fegyelem megszilárdítására A nagyotmondő kohász Reneszánszát éli a magyar jogi élet Amikor megszületik egy törvény, a jogalkotók sem tekintik örökidőre szólónak rendelkezéseit. Tisztában vannak azzal, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés belátható időn belül a törvény kiegészítését, egyes rendelkezéseinek megváltoztatását, vagy még nem szabályozott társadalmi viszonyok jogi rendezését igényli. S hogy most, jogfejlődésünk és jogalkotásunk a fel- szabadulás utáni második kodifikációs korszakát éli, egyértelműen bizonyítják a közelmúltban életbe lépett új jogszabályok, a készülő, vagy már elkészült törvény- tervezetek, a napirenden lévő jogszabály módosítások. Amikor négy megye, Sza- bolcs-Szatmár, BorsodAbauj-Zemplén, Hajdú-Bi- har és Szolnok jogászai öszIzgalmas és új témák Nem egyedül az állam- igazgatási szakosztály ülésén kerültek bonckés alá izgalmas és új témák. Először kapott nagy nyilvánosságot a BTK novelláris módosításainak vitája, ezeinbelül is szejöttek, hogy kétnapos tanácskozáson megvitassák a jogi élet időszerű. kérdéseit, nem volt könnyű kiválasztaniuk a legaktuálisabb, a legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogi témaköröket. A regionális találkozó gazdag és jól összeállított szakmai programjának vezérfonalát és keretét dr. Korom Mihály, igazságügyminiszter előadása határozta meg. A rendezvénysororozat ünnepi megnyitó ülésén szó esett a Minisztertanács által augusztus 26-án elfogadott két új törvénytervezetről, az alkotmány módosításával kapcsolatos munkák jelenlegi állásáról, a bírósági szervezeti törvény és a büntető törvénykönyv módosításainak elképzeléseiről, javaslatairól. a népgazdaság elleni bűntettek körében várható változások kerültek a büntetőjogi tanácskozás fókuszába. Nem véletlen, hogy a népgazdaság elleni bűntettek köréből dr. Kúhnyár Lászlói a Szolnok megyei bíróság elnöke az árdrágítás bűntettét érintve, a tisztességSzendrey-Karper László és Agai Karola estje Szolnoki nyár 1971 Gyermekműsorok a rádióban A hétvége gyermekműsorait hallgatva — előbb csak szinte véletlenül, aztán már szándékosan, mint jónéhány felnőtt-társam, akik szívesen hallgatnak mesejátékot, gyermekműsort — önkéntelenül is adódik az összehasonlítás kényszere a tévé hasonló műsoraival. Míg a tévé teljesen leköti a gyerekeket, a rádió hallatlan hátrányban van. Hiszen a nebulónak oda kellene figyelnie, de közben a szeme már másfelé jár — vége, elvesztette a kontaktust. A gyerekeket sajnos elkényezteti a tévé. Pedig a rádió kétségtelen előnye a tévével szemben: fantázia, képzelőerő kell hozzá. Fejleszti a gyerekek ebbeli képességét, nem hoz mindent frissen tálalva, mint a tévé. Ezért örülök, ha (sajnos nagyritkán) a fiam rádiót hallgat. A Gyermekrádió pedig igazán törődik apró hallgatóival, nem lehet panaszkodni. A rádióújságban csak szombat—vasárnap hat színes karika jelzi a legkisebbek műsorát: Capek mesejáték; a ^rendszeresen jelentkező Napraforgó, Karay “Zsófia műsora (melyben a legérdekesebb az úttörők jubileumi utazásáról készült riport volt, melyben a különvonat utasai helyszíni riportokban számolnak be szovjetunióbeli útj ükről, Ku- binyi Ferenc gyereknyelven értő, sokat segítő közreműködésével) ; no és végül az esti mese. Az az esti mese, amelyik szintén nehezen vetélkedik macis, Rémusz bácsis,, nagytestvérével”. Pedig a rádió esti meséi csöppel sem rosszabbak, még csak tanulságból sem jut kevesebb; sőt. Sokkal több például a válogatás más népek meséiből és legjobb előadóművészeink igazán szívesen mondanak kedves gyermektörténeteket, meséket. Nemcsak gyerekeknek, felnőtteknek is. Mint, ahogy a vasárnap délutáni Ez is az is... (Hámori Éva műsora) szintén gyerekekről szólt felnőtteknek. Ez iSf az Műfaja meghatározhatatlan, amolyan egy gondolatkörre hangolt, zenés irodalmi illusztráció. Gyermek- kórus és novella, beat és humoreszk, részletek egy utópisztikus gyerektörténet musical-változatából és rádiójáték. Mindez belefér a hangulatos, közel kétórás összeállításba. A színvonalas anyagot Rácz György rendezte, nem törekedvén a minden áron „rádiósításra”. Ezzel a novellák. írások hű tolmácsolását teszi lehetővé, s csak ott dramatizáltat, ahol az anyag engedi. Kitűnő példa erre a műsor egyik legjobbja, O’Connor elbeszélésének rádióváltozata a Férfi a háznál, melyben a novella eredeti hangulatát adja a narrátor szerepeltetése. A színészi alakítások egyenletes szintjéből is kiemelkedik Schubert Éva munkája. Egy Hárs László novellát olvas fel arról, hogy az aranyos kis kölykök milyen alattomosan tudnak utálatosak lenni. (Ha nem vigyázunk mi, akik neveljük őket.) Szuggesztív, nagy lendületű szövegmondással, sokszínű hanggal élményt nyújtó alakítás —amolyan színház egyetlen hangra". 1 ' fe trömbőczlur. — A Központi Gazdasági Döntőbizottság és a Magyar Nemzeti Bank együttesen felmérte a vállalatok közötti szerződéses fegyelem tapasztalatait- Megállapították, hogy a gazdasági szerződések pozitív szervező szerepe az utóbbi években lényegesen megnövekedett. Ugyanakkor számos jelenség a szerződéses fegyelem fellazulásának irányába hat. Előfordul, hogy egyes vállalatok egyoldalúan csak számukra előnyös feltételeket szabnak, jogosulatlanul magas árakat, díjakat számítanak fel. Az utóbbi két évben jogtalan anyagi előnyök miatt 20 vállalatot több mint 28 és félmillió forint bírsággal kellett sújtani. A szerződéskötéseknél gyakran tapasztalható kirívó, hanyagságból, vagy a tájékozottság hiányából adódó lazaságok, amelyek súlyos anyagi következményekkel járhatnak. 1970. második felében a döntőbizottság elé 319 olyan ügy került, ahol a szerződést nem kellő körültekintéssel kötötték, fontos kérdéseket nem tisztáztak, vagy valamely ügyviteli melléfogás miatt érvénytelenné vált a szerződés. E 319 esetben összesen 1 milliárd forint értékű megállapodás realizálását sodorta veszélybe a kellő körültekintés hiánya. Előfordult például, hogy egy-egy kötelező írásbeli válasz elmaradása miatt valamely megkötöttnek hitt szerződésről csak később derült ki, hogy az nem jött létre, vagy éppen ellenkezőleg, olyan köteleRegina néni rádiója A nagyra nőtt szövetkezeti mozgalom jeles asszonya, a nagykörűi Regina néni, Gregor Antalné. öt ünnepelték milliomodik szövetkezőként 1949 novemberében. Egy rádiót kapott az alkalomra, így tudja a falu. Ellenben a Néplap június 6-i, vasárnapi riportjában megírtuk: az a rádió ennyi év után se jutott el Regina nénihez. Akkor felkeresett bennünket a MÉSZÖV egyik munkatársa, megnézi ki ígérte, hol akadt el az ajándék. S megvizsgálják hogyan lehet beváltani 21 év után az ígéretet. Vártuk. A napokban összefutottunk Németh Gáborral, a nagykörűi ÁFÉSZ elnökével. Megkapta-e már Regina néni a rádiót? — kérdeztük. Nem. Kinn jártak, nézegették, ki mit ígért. Utólag nehéz ezt már megállapítani. Csakhát, miért ezt keresik? Miért nem arról esett szó, hogy a nagykörűi ÁFÉSZ — ma is igazgatósági tagja egyébként Gregomé és oly sokat tett már a szövetkezetért — és a MÉSZÖV együtt megvehetné az elkésett ajándékot. Nem olyan nagy ösz- szeg különben. Külön-külön is kibírná akármelyik testület, együtt meg pláne köny- nyen. Immár negyedéve, hogy a két évtized utáni ígéret ismét szóbakerült Beszéltünk Radócz Mátyással, a MÉSZÖV elnökhelyettesével is. — Azt ígérte, napokon belül pontot tesznek az ügy végére. Nem Regina néninek sürgős ez. ö már csak megvan a rádió nélkül is, ha ilyen hosszú ideig is megvolt nélküle. A szövetkezeti mozgalom becsület ügye. Nekik nem szabadna eny- nyire ráérni vele. r- fe s zettséget vállalt magára valamely üzem, amit valójában el akart volna kerülni. Több esetben szóban kötöttek megállapodást és azt utólag különbözőképpen értelmezték, amiből ugyancsak károk keletkeztek. A vállalatok gyakran nem a megkívánt módon teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. A gazdasági döntő- bizottság a múlt év második felében több mint 200 millió forint értékű termékről állapította meg, hogy az a rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlan. További problémákat jelent, hogy egész sor vállalat késve tesz eleget fizetési kötelezettségeinek, s ennek kedvezőtlen hatásai tovább gyűrűznek más vállalatokra is- A KDB és a Magyar Nemzeti Bank a hibák egyik okaként említi, hogy a vállalatok nem élnek kellőképpen jogaikkal. 1970 második felében 1149 szerződésszegési eset közül csak 598 esetben igényelt a sérelmet ért vállalat kötbért. A szerződéses fegyelem tapasztalataival a közelmúltban a gazdasági bizottság is foglalkozott. Határozatában felhívta a minisztereket és a tanácsi végrehajtó bizottságokat hogy kísérjék az eddiginél nagyobb figyelemmel a vállalati szerződéses kapcsolatok alakulását, segítsenek felszámolni a lazaságokat. A feladatokkal most valamennyi tárca és tanácsi végrehajtó bizottság foglalkozik, elemzik területükön a szerződéses fegyelem tapasztalatait és utasítják a lazaságok, visszásságok megszüntetésére a hozzájuk tartozó vállalatokat, intézményeket. Meglepő dolgot olvastam a Népszava vasárnapi riportjában; a Kétlaki bor- sodnádasdi kohászokról. — Tudniillik, hogy nyaranta lejárnak az Alföldre, aratni, csépelni. Azzal keresnek 10—12 mázsa búzát. Ejha, mondtam magamban, itt él az ember az Alföldön és a Népszavából tudja meg, hogy a kohászok aratnak, csépelnek nálunk. Dehát honnan is derülhetne ki másképpen? Legalább 5 esztendeje már A szolnoki Ságvári Endre megyei Művelődési Központ a korábbi évekhez hasonlóan az idén is rendszeresen tartott szabadtéri vetítéseket a város peremkerületeiben. A „Szolnoki nyár 1971” műsorfüzet öt helyen ígért hetenkénti rendszeres előadásokat, de ebből végül csak négy helyen tudtak vetíteni. A Nyúl utcában nem sikerült biztosítani az áramot, ezért le kellett mondani a vetítésekről. A többi négy helyen: Az Abonyi úton, a Csokonai utcában, a Kertvárosban és Szandaszőllősön — egyenként kilenc előadást tartottak. — Egy-egy előadás átlag másfél órás volt, s ezalatt öt kisfil- met mutattak be. Tavaly és az idén már nem a véletlenre bízták a filmek kiválasztását, hanem sorozatokat állítottad össze. Az Abonyi úton és a Csokonai utcában egy-egy műsorban történelmi, földrajzi, egészségügyi és sporttémájú kisfilmek szerepeltek, s egy yüágmagayn egészítette ki száz százalékosan gépesített a gabonbetakarítás Szolnok megyében. Legalább 5 éve cséplőt nem láttam munkában ezen a tájon. — Hacsaknem rizst, vagy lucemamagot verettek ki vele. És nincs kivételes helyzetben a mi megyénk, az egész Alföldön így van ez. A kohász mondása viszont hatásos elem a riportban. Annyira, hogy még jótollú kollegánk is első szóra elhitte. a programot. A Kertvárosban és Szandaszőllősön világpolitikai, repüléstörténeti, földrajzi és sporttémájú filmeket vetítettek, s ott is bemutatták a Világmagazin egy-egy számát. A program már befejeződött, s az idén különös sikert könyvelhetnek el a rendezők. Valamennyi előadást sikerült megtartani, átlagban nyolcvan—kilencven. főnyi közönség előtt, de a Csokonai utcában százhúsz—százharminc ember is összejött egy-egy vetítésre. A sorozat sikeres lebonyolításában a kedvező időjárás mellett közrejátszott az is, hogy a filmtár sok új kisfil- met kapott, volt miből válogatni. Egy-egy előadás a művelődési központnak körülbelül 140—150 forintba került. A vetítéseken nem szedtek belépődíjat. A tervek szerint jövőre hasonló formában szintén tartanak szabadtéri filmvetítésekéi a peremkerületekben. Világjáró művészek, neves előadók vendégszerepeitek szombaton este a szolnoki városi tanács nagytermében: Szendrey-Karper László gitárművész és Ágay Karola kiváló énekesünk adott önálló estet, melyen Jancsó Adrienn és Horváth Ferenc működött közre. ( A műsor „lelke”, érdekessége és egyúttal siker záloga is Szendrey-Karper László sajátos művészete volt. A gitár, ez a mai is igen népszerű hangszer a XIII. századi Spanyolországból származik, s az 1300-as években terjedt el Nyugat- és Dél- Európában. Hangszer-testvérével, a lanttal együtt kulcs- fontosságú s-erepe volt a középkor és a reneszánsz művészeti életében, sőt még később is sok helyen. Mindenekelőtt dalok, énekes produkciók kísérésére volt alkalmas, de ezek mellett rengeteg önálló, virtuóz gitár-kompozíció is született a régmúlt századokban. Hosszabb szünet után a XIX—XX. században vált ismét népszerűvé, először Latin-Amerikában, majd világszerte. Szendrey-Karper László mindent tud, ami gitáron elképzelhető. Olyan technikai fölénnyel szólaltatja meg a legbonyolultabb hangzásokat (faktúrákat), olyan magabiztosan uralja hangszerét a legkényesebb pillanatokban is, hogy az bámulatra méltó. S ami a legfontosabb: a hallgató a nehézségekből semmit nem vehet észre; vagyis a virtuozitás Szendrey-Karper művészeteién módon elért és a méltányos hasznot meghaladt: nyereség fogalmát boncolgatta. Köztudott, hogy az új gazdasági rendszer bevezetése lényegesen megváltoztatta a vállalati gazdálkodást és az árképzést. A piacon megjelenő áruk jelentős hányadánál az árképzés a szabadárak területére került át. A jelenlegi hatályos jogi szabályozás, az égj évtizede hozott rendelkezések már nem felelnek meg a mai fejlődés igényeinek. Az új szabályozás hogyan gátolja meg a szabadárakkal való visszaéléseket, hogyan lehet majd kiiktatni a felelősségre vonást zavaró körülményeket, a gyakorlat fogja eldönteni. A gazdaságirányítás új rendszere és a PTK Közvetetten ehhez a problémakörhöz kapcsolódott a polgári jogászok témafel vetése is. Számtalan feldolgozás látott napvilágot a jogi irodalomban arról, hogy a gazdaságirányítás új rendszere, mely pontokon teszi indokolttá a PTK rendelkezéseinek módosítását. Dr. Sárközi Miklós, a Szolnok megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, mint a polgárjogi szekció eladója érdekes, gondolatébresztő referátumában ennek kapcsán többek között azt a régi szemléletből visszamaradt, elavult nézetet és gyakorlatot vetette fel, mely szerint az állami vállalatok szerződéses partnereivel szemben még mindig hatalmi pozícióból tárgyalhat. Hogy mennyire élő ez a felfogás, megyei és országos példákkal bizonyították a hozzászólók is. A pár kiragadott példa csak ízelítőt adhat a négy megye jogászainak kétnapos tanácskozásáról. ■ tében mindig szigorúan alárendelt tényező a zenei mondanivalóval, a művészi formálással szemben. Ez a magától értetődőség éppúgy jellemző a szólóművekre, mint a szerény, ám korántsem egyszerű kíséretekre. (A legbravúrosabb kompozíciók Vignas és Terzi etűdjei voltak, de még ezeknél is izgalmasabb Villa Lobos századelejei brazil szerző három műve.) Ágay Karola kiváló művészpartnere Szendrey-Karper Lászlónak. A közösen előadott művek a kamarazenélés magasrendű pillanatai voltak. A művészek éltek a lehetőségekkel, melyeket a terem kiváló akusztikája biztosított, s így igen árnyalt, igényes dinamikai megoldások jellemezték produkcióikat. Különösen szép volt Schubert népszerű Szerenádjának előadása; Delibes egyik áriája, illetőleg a befejező négy magyar népdal-feldolgozás: Kodály, Bartók és Farkas Ferenc művei. A régi magyar táncok és virágénekek igényes megszólaltatása példát mutat az ilyesmivel foglalkozó amatőrök számára is; bár a feldolgozások sti- láris furcsaságait nem min-] dig találtuk meggyőzőnek. Jancsó Adrienn és Horváth Ferenc szép csokrokat válogattak össze a magyar és az európai költészet remekeiből; az intim, gyakran' éppen zenei i spirációjú költemények hangulatosak vol-' tak. i m b. I. Szabadtéri vetítések Hasznos szakmai tanácskozások A jogi életünk széles skáláját felölelő előadást szakmai tanácskozások követték. A jogásznapok részvevőinek . itt alkalmuk nyílt arra, hogy a tanácsi tevékenység, a büntetőjog, a polgári és a szövetkezeti jog elméleti- és gyakorlati szempontból egyaránt aktuális problémáival foglalkozzanak. Az államigazgatási szakosztály, a helyi tanácsok szerepéről és feladatairól tanácskozott. Dr. Halász József egyetemi tanár, magasszínvonalú referátumát, a négy megye különböző államigazgatási fórumainak: megyei tanácsnak, járási hivatalnak, nagyközségi és városi tanácsnak a vezetői egészítették ki a területükön jelentkező speciális problémákkal. Csorna Kálmán, a szolnoki városi tanács elnöke felszólalásában Szolnok fejlesztési és vezetési gondjain keresztül a megyeszékhelyek olyan sajátos problémáira utalt, amelyek eddig nyilvános vitán csak elvétve, vagy egyáltalán nem kerültek terítékre. Őszinte, a problémákra nyíltan rámutató előadása osztatlan sikert aratott a hallgatók között.
