Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 27. BARANGOLAS SPANYOL FÖLDÖN Séta a Ramblason £ fi T<í; ’Á A Sagrada Familia égbenyúló „kukoricacső” tornyai A Picasso múzeum bejárata a Barria Goticoban. (A szerző felvételei) I. Az elmúlt hetekben Spanyolország két vonatkozásban került a világsajtó hasábjaira. Elsőként az a hír került a lapokba, hogy a maiagai rendőrség egy éjszakai razzián a Terromo- linosban háromszáz külföldi turistát „gyűjtött be” és kísért a Cazaba erődítménybe. A rendszer úgy látszik így próbál védekezni a „normális fellazulás” ellen, hogy megvédje a lakosság erkölcseit a külföldi életforma vadhajtásaitól. Reggelre azonban három kivételével mindenkit szabadon engedtek. A nagyobb riadalmat a Costa Brava és a Costa Do- rada tengerparti üdülőhelyein a kolera híre okozta. Ezt a tévé jóvoltából a magyar közönség is tapasztalhatta. Nehány nap múltával azonban a kolera-pánik lekerült a napirendről. Jómagam a két esemény között jártam hispán-földön. Amióta helyreálltak a Magyar Népköztársaság és Spanyolország között a kon- zuláris kapcsolatok, hetenként kétszer közvetlen MALÉV légijárat közlekedik Budapest és Madrid között. A spanyol főváros közelében gépünk áthatolt a felhőrétegen, a kopár, vörösesbarna talaj tűnt szembe, amit csak itt-ott tarkított egy-egy fa vagy cserje-csoport. Az elkövetkező két hétben aztán mindennapivá vált számomra ez a látvány. A bajarasi repülőtéren a szenvtelen arcú rendőrtiszt- viselő néhány másodperc alatt beüti pecsétjét útlevelembe. Alkalmi spanyol ismerősöm az internacionálról átkísér a repülőtér nációnál szárnyába, ahol a belföldi járatok indulnak. Alig több mint egy órás út után landol a gép a katalán főváros, Barcelona repülőterén. Ezen a rövid úton tulajdonképpen nem történt semmi, hacsak az nem, hogy még a felszállás előtt szomszédom keresztet vetett magára. Barcelona kétmilliós modern világváros. Első dolgom, hogy végigsétáljak a Ramblas-on, a régi város főutcáján. A Ramblas, középütt platánok övezte sétánysáv, két oldalán áramlik a gépkocsiforgalom. A fák alatt több tucat kis bár asztalainál levegőznek az emberek, valami aperitiv, egy pohár vörösbor, — ahogy ők mondják „vino tinto”, — esetleg egy kávé, vagy egy pohár jégbehűtött tej mellett. A sétánysáv elején hatalmas könyvsátrak fogadnak, akár nálunk a könyvnapon. A legújabb könyvújdonságokat árulják színes nyomású folyóiratokat, s szép számban rajzos, vagy foto-képregény füzeteket. Ezt követi a maga pompás színvilágával a hangulatos virágpiac, majd az állatkereskedők következnek. Kaphat itt az érdeklődő fehéregeret, aranyhörcsögöt éppúgy, mint kanárit, vágy papagájt. A Ramblas az óvárost, a Barrio Goticot szeli ketté. A Ramblas voltaképpen becsapja az embert, nem sejteti az ismeretlennel, hogy néhány méterrel arrébb már ,a középkori építészet világába kerülhet. A keskeny, zeg-zugos utcácskákban olyan közel áll egyik házsor a másikhoz, hogy két szemben lévő ház lakói szinte együtt élnek. A negyedben bárok, (mi eszpresszónak neveznénk), kiskocsmák, kisvendéglők húzódnak sűrűn egymásután. Az egyik bárból a spanyol lélek rejtelmeiről vall a kiszűrődő dal, emiatt a sarkon. még hagyományosan a szabad ég alatt, faparázs fölött forgatják a csirkét, amott azonban már csillogó áttetsző falú villany-grillsütőben forognak a piruló szárnyasok. Az első spanyol Picasso múzeumot, a Palacia Aqui- last is a Barrio Gostiqoban találhatjuk. Ehhez fogható, csodálatos szépségű KlV'. századi építészeti gyöngyszemet keveset találhatunk. Méltó hajléka lesz a nagy spanyol életművének. A kiállított anyag egyelőre még csak Sabartésrtek, Picasso nemrég elhunyt titkárának adományából áll. A művész életének delelőjén készült anyag talán kissé szerény. Bármilyen furcsán hangzik is, egy befejezetlen, közel évszázados mű, a Sagrada Familia székesegyház teszi Barcelonában a legnagyobb hatást az idegenre. Az alapkövet 1882-ben rakták le. 1885-ben elkészül az altemplom és a kripta. 1890- ben a szentély falai, majd közel 30 évig épül a két harangtorony, a St. Barnabe- ra és a St. Barlomera. Antoni Gaudi 32 éves korában kezdett hozzá élete főművének építéséhez. Ez a meglepő elgondolásokkal rendelkező fiatalember addigra már stílust teremtett. Ö építi a barcelonai textilmágnások furcsábbnál furcsább otthonait. Eusebio Guell parkja ma a világ legfantasztikusabb köztere, kősárkányaival, műpálmafáival és hatalmas csigáival. A Sagrada Familia 110 méter hosszú, 16 tornya van, — a legmagasabb 160 méter. 100 méteres, lemorzsolt kukoricacsőszerű harangtornyain fantasztikus ember- állatalakok sokasága, egy álomvilágban élő művész fantáziájának alkotásai láthatók. Gáudi halálával az építkezés 1926-ban megszakadt, majd hosszú idő múltán, nagy vitával párosulva, közadakozásból újra megindult. Vannak nézetek, hogy az élet túlhaladta már a Gaudi álmodta szecessziót, maradjon torzó. Salvador Dali mondotta egy alkalommal: a Sagrada Familia befejezésére törekedni árulás. Sokkal jobb volna úgy hagyni, ahogy van, valamennyi lehetőségével, mint egy gigászi szuvas fogat. Tény azonban, hogy most is építik. Nincs mód részletesen beszámolni a v'ros nevezetességeiről. De legalább hadd említsem a barcelonai Gellérthegyet, a Tibidabot De ezt a Gellérthegyet úgy képzeljék el, hogy a tetejére telepítették a városligeti Vidám Parkot. Egyébként innen a magasból mint egy megelevenedett térképen, jól kivehetők Barcelona széles sugárútjai, a város hatalmas arányai, a tengeri kikötő. Én párás időben jártam ott fenn, de mint mondják, ha tiszta a levegő, ellátni akár a Mallorcáig. Boros Béla Boszorkányok és ördögűzők Hétvégi házak a Szovjetunióban A legnagyobb élő állat az elefánt berakásos hüvelyben, ódon kardokat, páncélingeket, orrszarvúbőrj-pajzsokat és sok ezer tibeti nyelvű kéziratot. A tudósok még nem tanulmányozták ezeket az ereklyéket. A legérdekesebb ősi emlékek azok az ágyúk, amelyek ...jak-bőrből készültek. Ezek rendkívül könnyű bőr- lövegek, talán a világ legmozgékonyabb tüzérsége számára. Amikor az angolok megpróbálták leigázni a kis országot, tüzérségi tűzbe kerültek olyan hegycsúcsok és meredek sziklák között, ahová látszólag teljességgel lehetetlen felvontatini az ágyúkat sok, álomfejtők, ráolvasok, varázslók, stb. Sokak becslése szerint jövedelmeik nem maradnak az évi 60 miliő márka alatt, ugyanakkor mindössze 6 millió márka adót fizetnek... épület körül kis kert van, amelyet futnövénnyel benőtt sövény takar el. A városok már kora tavasszal felkészülnek a környékbeli nyaralók ellátásán ra. Idény-jellegű élelmiszer-1 nLlL’ boltok nyílnak, a pihenni vágyóknak külön autóbusz- járatokat indítanak. A dácsák építését az állam hathatósan támogatja, különösen akkor, ha az építtetők szövetkezetekbe egyer- sülnek. A nyugat- berlini enklávék A Német Demokratikus Köztársaságnak a nyugatberlini helyzet rendezésére a nyugat-berlini szenátus elé terjesztett és nyilvánosságra hozott javaslataiban — a nyugat-berlinieknek az NDK-ba való beutazási lehetőségein és a városba vezető utakon lebonyolódó forgalom szerződéses rendezésén kívül — egy meglehetősen ismeretlen, helyi különlegességgel is találkozott az olvasó: az enklávék dolgával. Nyugat-Berlintől délre és nyugatra összesen tíz olyan kisebb területi egységet tartanak nyilván, amely Nyu- gat-Berlinhez tartozik ugyan, de nincs közvetlen összeköttetése a várossal. Ezek közül az enklávék közül a legismertebb és a legtöbb lakossal rendelkező egység: Steinstücken, ahol Nyugat- Bér lin határától 1200 méternyi távolságra 190 ember lakik. Ezek az NDK hatóságaitól kapott különleges úti papírokkal használhatják az NDK területén keresztül Nyugat-Berlinbe és vissza vezető utat. Ez az engedély azonban másokra természetesen nem vonatkozik. Ezért például, ha nyugat-berlini vagy a Zehlendorf kerületi polgármester fel akarja keresni Steins- tückent, erre a célra az Egyesült Államok megszálló erőinek helikopterét veszi igénybe. Ugyanezt teszik az amerikai katonák is, ha Steinstückenbe akarnak látogatni. (Steinstücken ugyanis Nyugat-Berlin amerikai szektorához tartozik.) A nyugat-berlini lakosok, különösen a hét végén és persze ilyenkor nyáron, szívesen kirándulnak Fichtenwiese és Erlengrund enklá- vékba, hogy óttahi üdülőjükben pihenjenek. Az a nyugat-berlini lakos, aki igazolni tudja, hogy ennek a két telepnek az egyikében van a hétvégi háza, ugyancsak az NDK hatóságaitól kapott papírokkal minden további nélkül felkeresheti és használhatja tulajdonát. A különleges nyugat-berlini helyzet érzékeltetésére hadd jegyezzük meg, hogy a fürdéshez külön engedély szükséges az NDK hatóságaitól, mivel a négy nagyhatalom 1945 nyarán történt megállapodása alapján a víz az egykori szovjet megszállási övezethez — tehát jelenleg az NDK-hoz — tartozik, az- , az NDK felségterület. A többi enklávé általában lakatlan, s nincs különös jelentősége. Ezeket nyugatberlini oldalról gyakorlatilag „feladták”, nem használják. Jogilag azonban ezek is Nyugat-Berlinhez tartoznak. —TERRA — Ágyú bőrből Bhutan Királyság a Himalája keleti részén fekszik. India protektorátusa. Lakossága (kb. 1 millió fő) a tibetihez haonló nyelvet beszél. Bhutánnak nincs saját valutája. Az exportált rizsért és faaanyagokért indiai rúpiát kap. A csekély számú külföldi vendég csupán a királyi család személyes meghívására érkezik az országba. Külföldi képviseletek nincsenek, csak az indiai külügyminisztérium egy különleges megbízatású tisztviselője van itt. Bhutánban kb. 100 ősi kolostor található, ahol az ország kincseit őrzik: aranyAz állampolgárok nagy többségétől eltérően Nyugat- Németországban a „szabadfoglalkozásúak” igen nagy kategóriája élvez különleges adókedvezményt. Ide tartoznak az asztrológusok, jóMint mindenütt — a Szovjetunióban is folyik a tervezgetés, ki hol töltse el nyári szabadságát. Legtöbben! a „dácsák” mellett döntenek. Így nevezik azokat a hétvégi házakat, amelyek a mintegy 2000 szovjet város csaknem mindegyike mellett megtalálhatók. A dácsák építésének régi hagyományai vannak. Általában fából készülnek, tágas, üvegezett verandával, lakható padlástérreL Az Korunkban a legnagyobb élő állat az elefánt. Legjellegzetesebb rajta az ormánya és két óriási agyara. Az ormány nagyon mozgékony izomszöveti szerv, melynek végén az orrlyukak helyezkednek el és egy ujj alakú végződés, mellyel apró tárgyak is megfoghatók. Az ormány tulajdonképpen az orr és felsőajak együttese és több mint egy méter hosszúra is megnőhet. 8—10 liter víz fér bele, melyet az elefánt akkor továbbít a szájába, amikor szomjas. Az agyarak nagyon meghosz- szabbodott és kigömbölyö- dött metszőfogak. Olykor a 3 méter hosszúságot is elérik és súlyuk meghaladja az 50 kilogrammot. Az elefántok testét vastag, szinte teljesen szőrmentes bőr vé- ,di. Ma csak Afrikában és Ázsiában élnek. Az afrikai elefántok nagyobbak. magasságuk a 3 métert is eléri, súlyuk pedig a 4000 kilogrammot. Az afrikai ele* fántnak sokkal nagyobbak a fülei indiai rokonáénál és mind mellső, mind hátsó lábain csak 3—3 ujja van. Az indiai elefánt mellső lábai 5 ujjúak, hátsó lábai 4 ujjúak. Az elefántok életkora 150—200 év. Nemi érettségük 20 éves korukban következik be és a nőstény 18 hónapos vemhesség után három évenként hoz világra egy-egy csemetét, „ Legközelebbi rokonaink a makákók tik a kókuszdiót gazdáik számára. Ausztráliában a majomcsalád egyik tagja képzett birkapásztor és traktorvezető. Rendkívüli értelmi képességeik folytán valóban a makákó majmokat tarthatjuk legközelebbi rokonainknak. A fehérbőrű emberek 85 százalékának vérében található egy úgynevezett Rh faktor, ami valamennyi makákó majom vérében megtalálható. Éppen ezért ez a majomfajta rendkívül alkalmas laboratóriumi vizsgálatokra. A szumátrai makákók szorgalmasan gyűjtöget
