Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

1971. augusztus 37. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Kiemelten kell fejleszteni Szolnokot „Nem új program az, amit mi az új ötéves terv­ben megvalósítani szeret­nénk” — hangsúlyozta Cso­rna Kálmán, a szolnoki Vá­rosi Tanács elnöke a minap, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szol­nok város fejlődéséről, a fejlesztés további terveiről — különös tekintettel a la­kásellátásra, a kereskede­lemre, a közlekedésre, a kul­turális helyzetre — tár­gyalt. „Tovább folytatása az egy megkezdett és már hosz- szú évek óta napirenden lé­vő városfejlesztésnek.” Hogy most mégis pesszi­mistább volt a hangvétel a jövő terveit illetően, azt nem lehetett csodálni: a vá­ros vezetői nagy gonddal küzdenek. Az építőipari ka­pacitás hiánya, az építkezé­sek túl lassú üteme veszé­lyeztetheti a nemes és szép célkitűzések valóraváltását. Ez nemcsak azért jelent különösebb problémát, mert megyeszékhelyünk fennállá­sának 90Q. évfordulójára ké­szül és jó lenne méltón ün­nepelni, hanem és főkép­pen azért, mert a tervbe­vett építkezésekre égetően nagy szükség van Szolnokon. Nézzük csak a lakásigény­lőket: csaknem háromezren várják Szolnokon, hogy ott­honhoz jussanak, közülük kétezerkétszázan tanácsi bér- és tanácsi értékesítési lakást kérnek. A város ve­zetői anyagi lehetőségeikhez mérten ugyanakkor 2018 ilyen lakást tudnak építtetni, tehát nem juthat abból minden igénylőnek. Szükség van a lakósság és a város­ban lévő gazdálkodó egysé­gek anyagi erejére is. A tervben egyéb tanácsi la­kásként, OTP szervezésű társaslakásként, egyéb tár­saslakásként és családiház építésként összesen további 4670 családi otthon létesíté­se szerepel. A lakásépítési feladatok után szinte azokkal egyen­rangúnak kell említeni a kereskedelmi hálózat bőví­tésének szükségességét. Je­lenleg ugyanis nagyon rossz a megyeszékhely ke­reskedelmi helyzete. A la­kosság számának növekedé­sét, a forgalom dinamikus fejlődését nem követte a ke­reskedelmi hálózat folyama­tos, fejlődése. Kevés az élel­miszerbolt, még annál is ke­vesebb az iparcikk szaküz­letek száma. A meglévők Is kicsik, túlzsúfoltak. Az élelmiszerboltok többsége, főleg a peremkerületekben magántulajdonosoktól bérelt öreg, elavult épületekben van. A negyedik ötéves tervben 10 615 négyzetmé­ter alapterülettel kell nö­velni az élelmiszerboltokat, 13101 négyzetméter alapte­rületű új iparcikkbolt háló­zatot kell létesíteni — kor­szerű, modern ÁBC áruhá­zakat, iparcikk áruházakat. És legalább 2 ezer négyzet- méter alapterülettel szüksé­ges növelni a vendéglátó­ipari hálózatot is. E témához tartozik: már jelenleg sincs elég szállodai hely Szolnokon. Köztudomású, hogy a Nem­zeti Szállót be kellett zár­ni, mert az öreg épület élet- veszélyessé vált. A Pelikán szálló, amely ha felépül, enyhít valamit a szállodai gondokon, jelen pillanat­ban nem is készül. Az épí­tők abbahagyták a munkát, más területre vonultak. Ter­vezzük egy Touring Hotel építését a Tiszaligetben, re­méljük, hogy az meg is va­lósul. Sürgeti és indokolja ezek építését a város nagy átmenő idegenforgalma. A Nemzeti Szállót a táv­lati elképzelések szerint le­bontják, helyette modern ét­termet létesítenek és ugyan­abban az épületben a felső emeleteken az OTP társas lakásokat alakíttat ki. Az új Centrum áruház a városköz­pontban épül fel, a bútor­áruház viszont a Zagyva­parti lakótelepen kap helyet. A tanács tervében szere­pel, hogy tovább kell javí­tani a megyeszékhelyen a lakossági szolgáltatásokat. A vállalatok részben saját erő­ből, részben állami támoga­tásból tanácsi hozzájárulás­ból újabb szolgáltató egysé­geket építenek a negyedik ötéves tervben a városköz­pontban, az új lakókörzetek­ben, a város peremkerületei­ben. így a városközpontban körülbelül ezer négyzetmé­ter, a Mátyás király úti la­kótelepen a vasútállomás előtti térségben a József Attila úti lakótelepen, vala­mint a kisgyepi új lakóte­lepen mintegy 2400 négyzet- méter összterületű külön­böző szolgáltatóegység épí­tése valósul meg. Szorongató a hely­zet a megyeszékhelyen a gyermekintézményi ellátás­ban is. Mindinkább növek­szik az igény az óvodai, a bölcsődei elhelyezések iránt. A terv szerint ezekben az években összesen 750—800 óvodai hely épül, de mindez a jelentkező ikényeknek csak 70—75 százalékát tud­ja majd kielégíteni. Ugyancsak kiragadott pél­daként említhetjük nagy terveink között a város közlekedésének javítását, az út- és járdaépítési progra­mokat. Hogy csak néhányat említsünk e feladatok kö­zül: ebben a tervidőszakban épül meg a 4-es számú fő- közlekedési út Szolnok vá­roson áthaladó szakasza. Ez jelentős tanácsi közreműkö­dést is gényeL A tanácsnak kell gondoskodnia arról, hogy megépüljön végre az Ady Endre út, átépüljön a Táncsics Mihály út, a Sza­badság út. Ugyancsak a fő- közlekedési út átépítésével kapcsolatos, hogy a Beloian­nisz úton és a József Attila úton egyes szakaszokon sza­nálni kell kereskedelmi egy­ségeket, amelyeknek pótlá­sáról a tanácsnak kell gon­doskodnia. Ugyancsak eb­ben a tervidőszakban való­sul meg a szolnok—kiskun­félegyházi összekötőút re­konstrukciója, a Bajcsy-Zsi- linszky út és a cukorgyár közötti szakaszon 14 méteres pályaszélességgel. Ott is köz­művek átépítésére, csatorná­zásra kerül sor, amely je­lentős anyagi terheket ró a tanácsra. Jelentős IV. öt­éves tervi program a szol­noki távolsági autóbusz pá­lyaudvar megépítése is. Csupán néhány példa, ko­rántsem a teljesség igényé­vel, megvalósításra váró nagy terveinkből. I „Ahhoz, hogy ezek mind tervszerint megvaló­suljanak, Szolnokra kell koncentrálni annyi építő- . ipari kapacitást, amennyit csak lehet” — fogalmazódott meg a vb-ülésen. Csáki Ist­ván, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára ehhez még hozzátette: „A megyeszékhelyet tartósan, kiemelten kell fejleszteni. Csak így valósíthatók meg a tervek, amelyek részben már biztosíthatják, hogy Szolnok méltó legyen a felsőfokú központ szerepkör betölté­sére.” V. V, Szövetkezeti szakemberek nemzetközi találkozója A híres dél-dunántúli für­dőhelyen — Harkányban — csütörtökön véget ért a „Pannónia 71” elnevezésű nemzetközi találkozó szak­mai programja, amelynek során hazai és külföldi szak­emberek vitatták meg a szö­vetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit, s a helyszínen ta­nulmányozták a különböző típusú szövetkezetek műkö­dését. Az Európában egye­dülálló nemzetközi tudomá­nyos tanácskozáson hat szo­cialista, illetve tőkés ország­ból mintegy száz szövetke­zeti szakember vett részt. A vitazáró előadást dr. Pál József, az Országos Szö­vetkezeti Tanács titkára tar­totta a szövetkezetek moz­galmi és szervezeti együtt­működése címmel. Ezt kö­vetően a szakemberek érté­kelték a kéthetes tudomá­nyos tanácskozást és azt magas színvonalúnak ítélték. A rendező szerv — a TIT Baranya megyei szervezete — nevében Právicz Lajos titkár búcsúzott el a ven­dégektől, akik a pénteki és a szombati napot még Ma­gyarországon töltik: rés-ben Harkányban pihennek, rész­ben a budapesti vadászati világkiállítást tekintik meg. A záróünnepség alkalmá­ból a TIT meghirdette a „Pannónia 72” elnevezésű nemzetközi szövetkezeti ta­lálkozót, amelyre ugyancsak Harkányban kerül sor 1972 augusztusában. Targonca vezetők versenye Az „Anyagmozgatás 71” kiállítás és országos konfe­rencia egyik eseményeként október 5—12. között rende­zik meg Budapesten a tar­goncavezetők IV. országos és II. nemzetközi versenyét — jelentette be csütörtöki saj­tótájékoztatóján Győrfi End­re, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet igazga­tó-helyettese. Elmondotta, hogy a nép­gazdaság minden ágában ma már több, mint 13 ezer targonca és legalább 15 ezer targoncavezető dolgozik. En­nek ellenére a targoncave­zetés nálunk nem számít szakmának, szervezett kép­zés nincsen. Normarendezés vadhajtásokkal Augusztus l-én normaren­dezés volt a kunhegy esi Ve­gyesipari Ktsz lakatos és szállító részlegénél. Az előb­biek munkanormáját 21,3 százalékkal szigorították, az utóbbiak teljesítményét au­gusztusban már tonnakilo­méterben számolják el. Az intézkedés hatására a ki­lenctagú lakatosbrigád más­nap leállt. E szokatlan jelenség előa- ményei évekre nyúlnak vissza. A ktsz korábbi ve­zetői gyakran engedtek a jogtalan követeléseknek, a munkanormák fellazultak. A szövetkezet stagnált, gaz­daságossági mutatóik egyre romlottak, nem tudott ré­szesedési alapot képezni. A közgyűléseken a vezetőség szemére hányták: miért nincs részesedés, miért nem csinálnak rendet? Az új vezetőség törekvése Tavaly novemberben új elnök került a szövetkezet élére, ez év elején változott a főkönyvelő és a műszaki vezető személye is. A fiatál, tehetséges vezetőgárda meg­próbált rendet tenni. Javult a muakafegyelem, a társa­dalmi tulajdon védelme. Ám a sokéves mulasztást ilyen rövid idő alatt még nem sikerült felszámolni. Ezt egyébként a szövetkes- zet első félévi gazdálkodá­sáról készült mérleg is alá­támasztja. A ktsz-ben az egy főre eső termelési ér­ték 40 százalékkal emelke­dett Ám a nyereség tervét csak 63,1 százalékra teljesí­tették (278 ezer forint.) A lemaradás oka, hogy a ter­vezett 3 százalékos bérszín­vonal fejlesztést 129 ezer forinttal (10,4 százalék) túl­lépték. Mindezt a nyereség rovására. A festőrészlegnél 34, a lakatosoknál 20. az asztalosoknál 18, a szállítók­nál 16 százalékos volt a bér­alap túllépés. A normák el­avultságát mutatja: a festők egyetlen léc lefestéséért 5,20 forintot kaptak. Kiss Imre ktsz-elnök szerint, ha egész hónapban csak ezt csinál­nák, 25 ezer forintos egyéni keresetek lennének. A szövetkezetei is kötik a gazdasági szabályzók A túlzott bérfejlesztés zö­me után 50, egy része után 250 százalékos adót kellett fizetniök. Az osztható nye­reségből fél év alatt 61000 forintot vitt el a normális­nál nagyobb összegű bérfej­lesztés. Ha ez a folyamat tovább tart, év végén a 400 —500 ezer forint összegű nyereségből 288 ezer forint csupán .erre kellett .volna. S az adókulcs 400 százalékra emelkedne. A folyamat ez­zel nem zárult le, kihatott volna a ktsz középtávú fej­lesztési tervére is. Elveszí­tenék a KISZÖV támogatá­sát és az MNB 1 millió fo­rintos hosszúlejáratú hitelét. A ktsz vezetői jól látták e tarthatatlan helyzetet, ezért a tavasszal az asztalos részlegnél megkezdték a normák rendezését. Ez 16 százalékos arányú lett vol­na. De a részleg dolgozói­nak ellenállása miatt 8 szá­zalékra mérsékelték Júliusban a mérlegbeszá­moló meghallgatása után a ktsz közgyűlése döntött a normarendezésről. Ennek jogossága kétségtelen, hisz a béralapfejlesztés, az el­avult normák fenntartása a szövetkezet gazdálkodási eredményeit, létét veszélyez­tették. A szövetkezet az idén vette át kooperációban a karcagi Szerelőipari Ktsa- től a portáldaruk kezelőfül­kéjéhez szükséges alkatré­szek gyártását. Erre a ter­mékre Karcagon 110 órát adtak, Kunhegyesen 160-at. A kunhegyesi munkakörül­mények a felszerszámozott. ság rosszabbak, ezért csu­pán 130 órára csökkentették a munkadarab időnormáját. Vagyis 1600 forintról 1270,40 forintra. A szigorítás tehát 21,3 százalékos. Sodródtak az eseményekkel Ám a jogos normakarban­tartást nem készítették elő megfelelően. Sem a ktsz ve­zetősége, sem a pártalap- szervezet vezetősége nem tárgyalta meg előzetesen. A ktsz-elnök szerint azért, mert a munkaügyi szabályzat sze­rint az a műszaki vezető hatáskörébe tartozik. Pedig okulhattak volna a tavaszi normarendezés tapasztala­tain. Megdöbbentő, hogy ott álltak le a munkával, ahol egy kommunista, a pártalapszervezet titkára a részlegvezető. A lakatosbri­gád vezetője tagja a ktsz vezetőségének. Ö is, s az ott dolgozó KISZ-titkár is párttag. Mindannyian sod­ródtak az eseményekkel. — Kötelességük lett volna szót érteni az emberekkel. Vi­tatkozni, érvelni, meggyőzni őket. A kommunisták mun­káját, magatartását a sza­vak és a tettek egysége jel­lemzi. A ktsz-nél nemegy­szer szétválnak ezek. Meg­engedhetetlen az is, hogy rossz a viszony a gazdasági és pártvezetőség, a ktsz- elnök és a párttitkár között. Az események után rend­kívüli ülésre hívták össze a ktsz vezetőségét. Ezen részt vettek a KISZÖV és az il­letékes pártszervek képvise­lői is. Azóta elkészült egy intézkedési terv, mely több más részlegnél is célul tűzi a normák rendezését. Ott, ahol elavultak azok. Tanul­ságként még ebben a hónap­ban megtárgyalják ezt a gazdaságvezetés és a párt­alapszervezet különböző fó­rumain. Igyekeznek meg­győzni az embereket, szót érteni velük az egyéni és közös érdekek összhangjá­ról. Bizonyára sikerrel. Ta­nulsága az ügynek: kezdet­ben is így kellett volna. Az embereket érintő kérdések­ben nem lehet egyetértés, meggyőzés nélkül dönteni. Máthé László Ki szennyezi a vizet? Csak elismerés illetheti az Illetékeseket (megérdemlik a nagybetűt), akik évek óta konok következetességgel vívják szélmalomharcukat a természetes vizek tisztasá­gáért. Plakáton, röplapon és gyufásdobozon hirdetik, hogy a tiszta víz érték, és az a szomorú, hogy bár iga­zuk van, küzdelmük ilyen formában teljesen hatásta­lan. Az Illetékesek a plakáttal, röplappal és gyufacimkével a nagyközönséghez fordul­nak. Ha egy kicsit drámaib­ban fogalmaznék, azt is írhat­nám, hogy a társadalom lel­kiismeretére akarnak hatni. A plakátok valóban drá­maiak. Bizonyára emlékez­nek arra, amelyiken egy gyárból a szennyes víz, mint alattomos kígyó siklik a tiszta folyó felé, vagy ame­lyen egy hal csontváza úsz­kál a mocskos lében. A példákat szinte a végtelen­ségig folytathatnám. . Mondom, az Illetékesek a társadalom lelkiismeretére akarnak hatni, de a vizek ennek ellenére egyre zava­rosabbak lesznek. Vajon miért? — kérdezhetnék az Illetékesek. Talán olyan lel- kismeretlen a mi társadal­munk. hogy nem lehet rá hatni? Ezer példa bizonyit­ta. hogy nem így van. Talán a propaganda nem elég meggyőző? Ez sem igaz, hiszen néha libabőrös lesz a hátunk az iiedtségtől egy-egy ilyen plakát láttán. Talán elháríthatatlan ter­mészeti csapás a vizek szennyeződése, és semmit sem tehetünk ellene? Tud­juk, hogy nem így van. Hát akkor? A válasz olyan kézenfek­vő, hogy szinte szégyellem leírni. A vizeket nem Kiss József segédmunkás és Nagy János könyvelő szeny- nyezi, hanem X gyár, Y üzem, Z kombinát. Hiába győzik meg Kiss Józsefet és Nagy Jánost, hogy a tiszta víz érték, ha a gyár közben tonnaszámra üríti a mérge­ző vegyszereket a folyóba. A százezerszámra kibo- csájtott meggyőző plakátok, röplapok és gyufacimkék helyet amelyekkel általában az emberekhez fordulnak, csupán az üzemek néhány vezetőjéhez kellene fordul­ni. Plakát sem kellene, röp­lap sem, gyufacimke sem. Csak egy levél. Amelyben közlik az illető vezetővel, hogy amennyiben nem épít­tetnek víztisztító berende­zést, ennyi és ennyi bünte­tést kapnak. Nem tudom, mennyit. Sokat. Annyit, hogy a büntetés kifizetése helyett érdemesebb legven felszerel­ni azt a berendezést. Megmaradna egy csomó papír és azon néhány hir­detést sokkal szélesebb kör­ben lehetne terjeszteni. Pél­dául azt, amelvik szerint októberben sokkal jobb üdülni, mint augusztusban. B. A. Póla’kafrész mezőgazdasági gépekhez ötezerféle pótalkatrészt gyárt mezőgazdasági erő- és mun­kagépekhez a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalat. A szakemberek szerint az idén jobb lesz a pótalkat­rész ellátás, mint az elmúlt években. Képünkön: ellenőr­zik a Zetor fékdobjainak méretét. (MTI foto: Bereth Ferenc felvétele — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom