Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
1971. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kölcsönös együttműködés 1 rr • előnyei ; Több mint negyedszázad telt el a szovjet—magyar külkereskedelmi együttműködés kezdete óta. Az 1945. augusztus 27-én aláírt kereskedelmi szerződés értelmében Magyarországnak szenet, vasércet, színesfémeket, gyapotot és faanyagot szállított a Szovjetunió. Ezek a szállítások lehetővé tették a magyar ipar számára a lakosság szükségleteit kielégítő, és a népgazdaság. helyreállításához szükséges termékek előállításának megalapozását. Az első kereskedelmi szerződés megkötése után a szovjet—magyar külkereskedelem gyorsan fejlődött. A negyedévszázad alatt a Szovjetunió és Magyarország közötti árucsereforgalom az ötvenszeresére emelkedett. Ilyen gyors ütemet és intenzitást nem ismert eddig a külkereskedelem fejlődésének története. A szovjet—magyar külkereskedelmi kapcsolatokra nemcsak gyorsütemű fejlődés jellemző. A fő alapelv, amely kezdettől fogva érvényesül: az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök. Fock Jenő kormányelnök, a magyar népgazdaság múlt évi Moszkvában rendezett jubileumi kiállításán jelentette kT: „A magyar népgazdaság gyors fejlődésében kiemelkedő szerep jutott a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésnek. Az energiahordozókban szegény népgazdaságunk számára rendkívül fontos nyersanyagok bizto-. sítása mellett a Szovjetunió 'gépek és komplett üzemek szállításával is segíti hazánkat. Népgazdaságunk számára komoly biztonságot jelent és igen előnyös, hogy a Szovjetunió a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. A kölcsönös áruforgalom volumene ma már eléri az 1,3 milliárd rubelt, a Szovjetunió részesedése pedig egész külkereskedelmünkben megközelíti a 38 százalékot”. Magyarország a Szovjetunióból évente egyebek között, több mint 2500 traktort (1971-től évente 4000), 1000 kombájnt, teherautók és személygépkocsik tízezreit importálja. Magyarországnak a Szovjetunióba irányuló szállításai jelentős szerepet játszanak a szovjet lakosság és ipar szükségleteinek kielégítésében. Bár Magyarország része a szovjet külkereskedelemben mindössze 6 százalék, a magyar áruk egyre fontosabb helyet foglalnak el a szovjet népgazdasági tervek feladatainak teljesítésében. Elegendő megjegyezni, hogy pl. 1969-ben Magyarország biztosította a Szovjetunió autóbusz importjának felét és a motorkerékpár-vásárlás egyharma- dát. A szovjet gyógyszerimport 35 százaléka Magyarországról származik. Ezen kívül a szovjet zöldségkonzerv és alma behozatala több mint fele Magyarországról érkezik. Nagyon népszerűek a szovjet emberek körében a magyar cipők, szövetek, készruhák és kötöttáruk. A Moszkvában 1970-ben megrendezett magyar kiállítás megnyitóján Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke elmondotta, hogy a Szovjetunió és a Magyar .Népköztársaság között sokoldalú és szilárd kapcsolatok alakultak ki. A szovjet—magyar együttműködés eredményei világosak minden ember számára a Szovjetunióban éppúgy, mint Magyarországon. Az együttműködés gyümölcsei egyre kézzelfoghatóbbak a termelés területén is, és a lakosság életszínvonalán is lemér- hétők. A mostani ötéves tervben még szélesebb perspektívák nyílnak a szovjet— magyar gazdasági együttműködés előtt. A két ország közötti árucsere az előző ötéves tervhez hasonlítva több mint ötven százalékkal nő. Jelentősen fejlesztik a két ország népgazdaságának különböző ágazatai közötti közvetlen gazdasági kereskedelmi kapcsolatokat és termelési kooperációt. Távlatokban nézve, a két ország közötti együttműködésnek azon formái kerülnek előtérbe, amelyek közvetlenül elősegítik a tudományos-műszaki haladást N. Jugov El kell menni iskolába... Egy furfangos nebuló azt kérte: ugyan ne írjunk a szeptemberről, Iskoláról. Elég baj, hogy hamar elszállt a nyár, s közeleg a tanév. Nem hallgattunk rá, mert „ha esik is, mindhiába, el kell menni iskolába”. Aztán a szülők feje ilyenkor tele gonddaL Mit vegyenek, mit kapnak az iskolás gyerekeknek? A Centrum Áruházban örültek az érdeklődésnek. Szebb— Raktárunk nincs, a pincében megpenészedik az áru. Ezért csak 200—300 pár tornacipőnk van jelenleg. Az ember nem akar hinni a fülének. A Tisza CipőJKincs kurázsi • . • nél szebb iskolásköpenyeket mutattak. Fiúknak négy féle, lányoknak 5—6 szabású, praktikus anyagokból készült szép köpenyeik vannak. A legolcsóbb köpenyek 66—88, a legdrágábbak 250—265 forintért kaphatók az áruházban. Legalább ezer iskolaköpeny a készlet, de ezekben a napokban mindennapos szállítmány ■ az iskolaruha. Sok tréningruha, úttörőöltözet, lánykáknak szép fehér blúzok, sötétkék szoknyák. És van a legújabb: technikumba járó fiúknak munkaruha a gyakorlati oktatáshoz. gyár, a megye rangos nagyüzemének szolnoki boltjában panaszkodik a boltvezető. Kevés a tornacipő, s bár naponta szállítanak Martfűről árut, félő, hogy a Tisza cipőbolt éppen szeptember elején nem tudja tornacipővel kiszolgálni a vevőket. — Állunk elébe! — Ügy mutatják a rengeteg szép, kelendő árujukat a szolnoki nagy papírbolt dolgozói. Látszik, felkészültek a szeptemberi forgalomra. Osztályonként 800 füzetesomagot készítettek, reggel héttől este hatig teljes létszámmal dolgoznak. Kétezer különböző áru iskolatáskájuk van még mindig, pedig azt mondják, a szolnoki szülők nagyon előrelátók voltak, augusztus 15-ig megvásárolták az iskolábavalót. Egyet alszunk, kettőt alszunk — most a nebulók nem számolnak. A szülők annál inkább. Mennyi pénz kell az iskolára... ^ , _ Szöveg: sj Foto: nzs A Népszabadságban olvastuk: jól szerepelnek a magyar kertészeti gazdaságok az erfurti nemzetközi kiállításon. Kilenc arany, öt ezüst és négy bronzérem. Felhívtuk a MÉM Mezőgazda- sági Kiállítási Irodát. Abban a tudatban, frissen közreadjuk hány nemzetközi érem jutott megyénkbe. Nagyon meglepődtünk. Nem azon, hogy a megyébe nem került belőle, hiszen nem Is kerülhetett. Arról tájékoztatott az Iroda bennünket, hogy Szolnok megyéből nincs Is kiállító. Nem akartuk elhinni. Visszalapozva emlékezetünkben. Ismerjük, hogy korábban a cibakháza Vörös Csillag, a rákócziíalval Rákóczi, a fegyvernekl Vörös Csillag Tsz, s a Jászsági szövetkezetek szép díjakat szereztek meg Erfurtban. Az idén is toborozta a kiállítókat az Iroda megyénkből is. Jeletkeztek, aztán visszaléptek. Igaz, hogy ez önkéntes dolog, a gazdaságok elhatározásának függvénye. Azt is mondhatják rá, a termelők belső ügye. Mégsem csupán az. A megye, a fái hírnevéről termelési kultúrájáról is szó van. Nemcsak az elbizakodottság káros, a kisebbségi érzet sem tesz jót. Jó kertészgazdaságok vannak nálunk. Jó lett volna, ha hírt adnak magukról. A díj persze pénzt nem Jelent. Sőt, inkább kiadás a kiállítási szereplés. Dehát az erkölcsi elismerésnek Is értéke van, nemcsak a forintnak. A szövetkezeti, állami gazdasági munkások, asszonyok, férfiak hogy örültek korábban mikor az ók vetette, kapálta, öntözte paprikáról, dinnyéről Jó hír érkezett Erfurtból. Értük, megbecsülésükért túlzott volt a mostani szerénység. b. L Cibakházi kenyérszegés n. Fekete kontyos csendes asszony jön be a sárszögi dohánypajtába, Planicska József brigádvezetőhöz. „Ma is meglesz a 900 láda?’’ Piros paradicsomok, sárga paprikáit, zöld uborkák világa ez. A kertészet Százharminc holdon, hatvannyi asszony kenyere. És vagy tíz férfié. A kocsisok, a rakodók, férfiak. Hegyes János- né, a fekete kis kontyos asszony csapatvezető. — Bodnár Misa bácsi lánya — így mutatja be Planicska. A 75 éves öreg kubikos két hete megbetegedett Addig minden naplát itt töltötte a kertben. Hétköznap, ünnepnap siltes kubikos sapkában. A tsz alapító, szigorú vöröskatona Bodnár Mihályt, Itt mindenki tiszteli. Kaczi- ba Imre Is. Kacziba agro- nómus édesanyjával léoett be a szövetkezetbe 1951-ben 4 hold juttatott földdel. Bodnár Mihály magához vette az akkori kis kertbe. A közgyűlés elküldte Zsámfc'kra tanulni, kitűnően végzett. Egyetemre ment, azt is befejezte a levelezőn. Most végzi az öntöző szakmérnökit. Járjuk a csatornákkal behálózott Sárszöget, és azt mondja Kacziba Imre: — Engem ez a szövetkezet, ez a kert nevelt emberré. Ó most a főkertész. Bodnár Mihály örököse, öreg Bodnár Mihályék már kidűltek a sorból. — Csak az fáj nekik, hogy órájuk már későn jött minden — gondolkodik Révész Benjámin. Nagyon kicsi házban lakik most is, Bodnár Mihály is, Kuruc Antal is, Lukács Mihály bácsi is. Mikorra a jó nyugdíj eljött volna, ók már tönkrementek. Bodnár Mihály 500 forint nyugdíjat kap, Kurucz Antal 460-at Most 9 forinttal megemelte a nvugdíj intézet. Hoffmann András kombájnvezető 23 napra kéréséit 7 ezer forint körül a mostani betakarításban. Megizzadt, megdolgozott érte. Kemény munkára adják a forintot a fiataloknak is. — Hát mink, min keresztül mentünk? — kérdez vissza Kuruc Antal. Fazekas Rókusnak emléke van erről. — Még 1950 nyarán elfogtak a rendőrök két tagunkat a falu alatt, valami kukoricát vittek. Igazoltatták, végignézték őket. Aztán az egyik rendőr megszólalt: ne írd fel őket, szerencsétlen tsz-tagok ezek. Fazekas Rókus a felügyelő bizottság elnöke, cséplőmunkás, bandagazda volt akkoriban. — Összehívtak bennünket a gépállomásra. A Komáromi nevű elvtárs sorolja, hogy melyik csapat hová megy csépelni. Egy tiszaföldvári komára rámutat, a maguké lesz a cibaki Vörös Csillag Tsz. A koma felugrik: mink oda nem megyünk! Azoknak nem gabonájuk van, csak pákájuk. Komáromi ráordít: ne lázít- son. Majd fognak még maguk jelentkezni a tsz-be. csak nem veszik fel. Nem mertem szólni, de mondtam magamban: azt .se érjük meg. Megáll a telekimajorba vezető most épülő új bekötőút mellett Fazekas Rókus. ■— Aztán megértük. Minden zárszámadáskor lenne két-. száz jelentkező. Negyvennél többet nem tudunk felvenni. Csak annyit, amennyi emberünk elmegy nyugdíjba. A dórái kis nyárfák alatt ül a szalmás csapat Cigarettaszünet, hátrább kell -jönni a rakománytól. A szérűn bálakazlak. Rakodógép adogatja fel. De P. Tóth Ferenc szerint azt még rakni kell száz esztendő múlva is. Ezért aztán két fiatal is velük van, a 17 éves Bense István meg Simon József. — Az inasok — nevet Szirom Márton. A fiúk nem tsz-tagok, Cibakházán csak akkor léphetnek be, ha már megnősültek. A háztáji miatt. A közös határa 6879 hold. Ezerhatvanegy embernek ki kell mérni a háztájit. — Tavaly földet vettünk a Kunszentmártoni Állami Gazdaságtól — közli ezt már Kiszel László, a mezei kocsi, a GAZ vezetője. A föld mindig nagy érték volt Ci bakházán. Kapitány Istvánéit, a földosztók úgy mérték a birtokot 45-ben: 3 holdjával, vagy 3 holdra kiegészítették. akinek kevesebbje mér volt. Négy holdat már csak a nagy családosok kanhattak. százan sem az egész faluban. B. Ferenczi András, öreg kazalrakó, két és fél holdaí örökölt, négy családja van. — írattam volna én 45-ben de nem adtak. Osztottföld nekem nem jutott Nem a föld, a munka is szó volt itt. Nagy Lászlóval, a tsz földnyilvántartójávaí beszélgetek. Nagy László 1925-tól segédjegyző volt a faluban. Mondják, az idősebbek, ma is úgy jönnek be a szövetkezet irodájába: — A Nagy Laci jegyző urat keresem. A fiatalabbak azonnal felnevetnek ezen, az öreg rögtön megsértődik. Fehérhajú ember már. — Az a csuda, hogy élni tudott, az a sok szegény ember. Vagy négyszáz család volt, akik kapáláskor, aratáskor, csépléskor éppen a kenyeret megkeresték. Aztán, ősztől—tavaszig semmi. Az elöliáróság sokszor lement Schwáb Gyulához: nagysápo- úr. segítsen a falun. Akkor Schwáb Gyula azt csinálta adott hatnaoi munkát száz embernek. Utána meeint hat napot, de már másik száznak. Bede János, 72 éves öreg banda eazda. 1938-től három ősszel. 45 emberrel, elment kukoricát törni Tolnába, Szemző István baranvai főispán birtokára. — Voltunk ott ezerötszázan is egyszerre. Hajóval mentünk Pestről, úgy volt olcsóbb. Bede János 1945 húsvétién szétmérte Schwáb Gyula földjét Kapitány Istvá- nékkal. Bodnár Mihályék- kal. Bede János 360 forintos járadékát 7 forinttal emelték tavaly. — Hatvan nap hiányzott volna a nyugdíjhoz. Szegény embernek nincs nagy idénye, még csak a legalsó ftyugdíj is jól jött volna. Mondom az irodán Pintér Sándor elnökhelyettesnek Bede János 60 napját. Hivatja Tóth Istvánné adminisztrátort „Üzenj ki az öreg Bedének, jöjjön be holnapra.” „Holnap itt lesz még az újságíró elvtárs?” „Nem az újságírónak kelL Mi mit tudunk segíteni az öregen, azt nézzük meg.” Akinek a hóné alá tudnak nyúlni, segítenek. Kuruc Antal „öreg elnök” 300 forintot kap havonta. Olyan címen: vigyáz a klubra. Ha bej'ön, bejön, ha nem, nem. Azért csinálták csak: a mai javakból jusson azoknak is, akiknek már nem volt kitartásuk az új nyugdíjat kivárni. Borzák Lajos (Folytatjuk.)
