Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

Vadászati Világkiálli tás a Vadászati Világkiállításon minden a helyére került. ^ Afrikai nagyvadak, európai pavilonok. Mire az első látogatók megtekintik a gazdag anyagot, a televízió, a sajtó jóvoltából valamennyien sejthetjük a kiállítás célját, s azt is, miért éppen Magyarország kapta a rendezés jogát, s mint rendező, mit nyújthat a külföldi szakembereknek, turistáknak, valamint a hazai érdeklődőknek. Ezúttal nem a kiállítás sztárjairól szólnánk. Természetes, hogy a kiállításon helyet kapott az egzotikum, helyet kaptak a vadászattal szorosan összefüggő tárgyak, holt és élő álla­tok. Ha a hazai vadászati lehetőségekben keressük a hely­színválasztás okát, akkor is bőségesen rendelkezésünkre áll­nak a bizonyító adatok. A magyar erdók-mezők jeles va­dászterületek. évről évre több külföldi vadász fordul meg nálunk, közülük senki sem tér haza vadászzsákmány, trófea nélkül. Megvan ennek a maga valutában is kifejezhető je­lentősége. És az erdészek, vadászok körében erkölcsi értékét is számon tartják. Maga a kiállítás azonban ennél lényegesen többet nyújt. Jelmondata: „A természet védelme, önmagunk védelme”. Összefoglaló jellemzés. A természetről és az emberről van szó. A természet és az ember kapcsolatáról. Ami manapság divatos téma. Majdnem biztos, hogy nem múló téma. Az ember évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt hozzákezdett a természet átalakításához, annak reményében, hogy jobbá teszi életét. Eközben mindig érték veszteségek. Az átalakí­tásnak voltak áldozatai. Napjainkban az áldozatok közé so­rolandók a világ nagyvárosaiban az elemi létszükségleti ,,cikkek”, mint például a tiszta levegő, az ivásra, tisztál­kodásra alkalmas víz. Magyarország ebben a viszonylatban — a legutóbbi felmérések szerint is szerencsés — levegőnk, természetes vizeink viszonylag mérsékelten szennyezettek. Éppen a fejlett ipari országok példája bizonyítja azonban, hogy természeti értékeink óváisát időben kell elkezdenünk. A Vadászati Világkiállítás egyik pavilonjában kap he­lyet az Országos Természetvédelmi Hivatal. Anyaga a hazai, természetvédelem történetét és törekvéseit mutatja be. Lát­hatjuk — az első találkozás élménye főként a magyar nézőé, hiszen külföldön a Hivatalnak és munkájának nagyon jó híre van —. miért nyilvánítottak védetté Badacsony, Tokaj, Hódmezővásárhely-Szeged környéki területeket, miként dol­gozhat együtt több minisztérium, és hogyan valósítható meg a szocialista országok integrációja a természet védelmében. Van mit védenünk, s van mitől. A mezőgazdaság kemi- zálásával párhuzamosan bomlik meg a biológiai egyensúly, a különböző rovarirtó szerek a madárvilágból is szedik ál­dozataikat, a talajerózió szinte megállíthatatlan. És mégis. A budapesti és vidéki előadássorozatokon az ember és ter­mészet harmonikus kapcsolatáról, ennek feltételeiről és le­hetséges voltáról szólnak az előadók, magyar és nemzetközi példákat sorolva. E harmónia keresése nem újkeletű, de újak a feltételei. A hagyományos természet-szeretetet. a töb­bi között, a népművészeti, képzőművészeti alkotások be­mutatóján lelhetjük meg. Fazekas-népművészek, festőművé­szek, filmművészek legjobb művei adnak ízelítőt a termé­szet világának ihlető varázsából. A természeti környezet persze nemcsak lírai gondola­tokra készteti az embert Az erdők értékeinek ipari haszno­sítása ugyancsak beletartozik napjaink problematikájába. A fafeldolgozás éppen az utóbbi években éli reneszánszát, állja a versenyt a műanyagokkal, a fémekkel, mert az ember megtalálja az anyagnak legjobban megfelelő hasznosítás módját a Vadászati Világkiállítás tehát jóval tágabb temati- kájú bemutató, mint azt címéből sejteni lehetne. A rendező országnak kedvező alkalom természeti érté­keinek és alkotásainak bemutatására. Már az előkészületek nagyságából sejteni lehetett, hogy Budapesten és a rendez­vények többi helységében jól élnek a lehetőséggel. A világ neves szakemberei és a természet barátai látogatnak Ma­gyarországra, ismerik meg nemcsak a gazdagon illuszrált kiállító termeket, hanem magát a vendéglátó országot. Az effajta látogatás rendszerint nem marad meg az egyszeri érdeklődés szintjén, a Vadászati Világkiállítás nemcsak fá­cánra, őzre vadászó vendégeket nyer meg egy-egy jónak ígérkező idényre, hanem értékeinket becsülő barátokat sze­rez — évekre, évtizedekre. M. D. C lésexeit a KISZ megyei végrehajtó hixottsága Tegnap ülést tartott a KISZ Szolnok megyei Végre­hajtó Bizottsága, a napiren­di pontok közül különösen az elsőt kísérte nagy érdek­lődés. Témája a mezőgazda­ságban dolgozó és falun élő fiatalok helyzete, a KISZ KB falusi irányelveinek végre­hajtása volt. A vaskos beszámoló sok érdekes adatot tartalmaz. — Megtudhatjuk belőle, hogy jelenleg 14 ezer 26 év alatti fiatal dolgozik a tsz-ekben. Többségük a gépek mellett tevékenykedik, a techniká­hoz vonzódik. ' A jelentésből az is kitűnik, hogy a tsz-eK, állami gazda­ságok vezetői egyre gyakrab­ban kérik a fiatalok vélemé­nyét. — A szolnoki járás 27 tsz-e közül 17-ben a vezetői megbeszélésen már a KISZ- titkár is ott van. A termelő- szövetkezetekben nincs szak- szervezet, így a KISZ-re ér­dekképviseleti feladat is há­rul. A vb kiegészítések után elfogadta a szeptemberi me­gyei bizottsági ülésre készü­lő beszámolót. A továbbiakban az MTS III. kongresszusának előké­szítéséről, valamint a KISZ VIII. kongresszusára való felkészülés tapasztalatairól volt szó. A végrehajtó bi­zottság javaslatot tett a no­vember 7-én adományozható KISZ kitüntetésre is. PB gázt ad Algyd Losonczi Pál hazaérkezett Finnországból Losonczi Pál, a népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége — Urho Kekkonen elnök meghívásá­ra tett hivatalos finnországi látogatásáról — csütörtök este visszaérkezett Budapest­re. Az Elnöki Tanács elnöké­vel együtt visszaérkezett kí­séretének tagjai: dr. Ajtai Miklós, a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnök- helyettese, dr. Ortutay Gyu­la akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, Nemeslaki Ti­vadar országgyűlési képvi­selő, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára, dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a kormány tájékoz­tatási hivatalának elnöke, Nagy János külügyminisz­ter-helyettes, Esztergályos Ferenc nagykövet, a Kül­ügyminisztérium főosztály- vezetője, dr. Nagy Lajos nagykövet, a Külügyminisz­térium protokoll osztályának vezetője, Szunyogh Károly, az Elnöki Tanács osztályve­zetője, Ágoston Béla, a Kül­ügyminisztérium finn refe­rense. Az Elnöki Tanács elnökét, feleségét és kíséretét a Feri­hegyi repülőtéren Kisházi Üdön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter, Péter János külügyminisz­ter, dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter, Szabó Ist­ván és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács tagjai fo­gadták. Megkezdte a propán-bután gáz termelését a mintegy 280 millió forintos beruházási költséggel Algyő határában kialakított földgázüzem. Az új ipari objektum fő felada­ta az, hogy a szénhidrogén­mező Rútjaiból az olajjal együtt feltörő úgynevezett kísérő gázokat megtisztítsa s a megtisztított gázokat az országos távvezeték hálózat­ba bocsássa. A propán-bután gáz termelése rendkívül fon­tos feladata, de lényegében csak „másodállása” az üzem­nek. Ebben az évben 12 ezer tonna propán-bután gázt ad a fogyasztóknak, Az ifjúsági törvényről, a munkaügyi helyzetről, az 1972. évi népgazdasági tervről és költségvetéséről tárgyalt a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter beszá­molt Abdel Karim Al- Sheikly iraki külügyminisz­ter hazánkban tett hivata­los baráti látogatásáról. A kormány az arab politikus­sal folytatott tárgyalásokat hasznosnak ítélte, s a jelen­tést tudomásul vette. Az Igazságügyminiszter elő­terjesztette a szövetkezetek­ről szóló törvény és a végre­hajtásáról intézkedő kor­mányrendelet tervezetét. A kormány a rendelet terveze­tét elfogadta, s úgy határo­zott, hogy a szövetkezetekről szóló törvénytervezetet az országgyűlés elé terjeszti. Az igazságügyminiszter elő­terjesztette továbbá az ifjú­ságról szóló törvény és a végrehajtásáról rendelkező kormányhatározatok terveze­tét. A Minisztertanács a kor­mányhatározatok tervezetét elfogadta, s elhatározta, hogy az ifjú­sági törvény tervezetét is í-z országgyűlés elé ter­jeszti. A munkaügyi miniszter jelentést terjesztett elő az év első felének munkaügyi hely­zetéről — A jelentés szerint 1971. első félévében kedve­zően alakult a munkaügyi gazdálkodás. Az ipari termelés emelke­désének teljes egésze, az építőipari termelés emel­kedésének pedig mintegy kétharmada & termelé­kenység növekedéséből származik. A termelékenység növekedé­si üteme az iparban a tava­lyihoz hasonló, az építőipar­ban viszont, fokozódott. Nem kielégítő még a belső tartalékok feltárása és hasz­nosítása. A jövőben mind a felügyeleti szerveknek, mind a vállalatoknak jobban elő kell segíteniük a tartalékok hasznosítását. Ezt a munka jobb megszervezésével, a teljesítmény szerinti bére­zéssel, valamint az anyagi ösztönzés helyesebb alkal­mazásával tudják elérni. A kormány a jelentést megvi­tatta és jóváhagyólag tudo­másul vette. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alap­ján a kormány megtárgyalta az 1972. évi népgazdasági terv fő irányelveit, s egyet­értett azzal, hogy a tervet a javaslatoknak megfelelően dolgozzák ki. A pénzügyminiszter az 1972. évi állami költségvetés összeállításának főbb kérdé­seiről tett tájékoztató jelen­tést. A kormány úgy hatá­rozott, hogy a jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztést a jelentésben foglaltaknak megfelelően és a népgaz­daság általános egyensúlyi' helyzetének javítására ho­zott döntésekkel összhang­ban készítsék el. A Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztató jelentést terjesztett elő az 1972. évi hitelpolitikai irányelvek elő­készítéséről. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A kormány megvitatta és tudomásul vette a Legfőbb Ügyészség tájékoztató jelen­tését a gazdasági bűnözés alakulásáról. Az utóbbi évek­ben, a gazdaságirányítás re­formja óta mind a társa­dalmi tulajdont károsító, mind a népgazdasági is­mert bűntettek száma né­mileg csökkent. Ezt elősegítette az a körűi­ig meny, hogy á vállalatok kö­zösségei érdekeltebbek a rá­juk bízott társadalmi tulaj­don védelmében, az esetleges visszaélések megakadályozá­sában. A csalások és hűtlen kezelések mellett nagyobb arányban a devizagazdálko­dás érdekeit veszélyeztető bűntettek fordultak elő. Az állami és a szövetkezeti vál­lalatok többségénél szigorí­tották az ellenőrzést, s ami­kor tudomásukra jut vala­milyen károkozás, a dolgo­zók Is bátrabban élnek fel- jelentési kötelezettségükkel. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Benke Valéria látogatása a Zománc* ipari Műveknél Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke — dr. Vida Kálmán­nak, a budapesti pártbizott­ság osztályvezetőjének és Szakali Józsefnek, a X. ke­rületi pártbizottság titkárá­nak társaságában — látoga­tást tett a Zománcipari Műveknél. A vendégeket Gáfrik János vezérigazgató és Kozarek János pártbizott­sági titkár tájékoztatta a művek munkájáról, a gaz­dasági, politikai tevékeny­ségről. Megtekintették a vegyipari gépgyár több üzemrészét, délután pedig Benke Valéria aktíva érte­kezleten adott tájékoztatót Időszerű bel- és külpolitikai kérdésekröL Szedik a szenedi fűszerpaprikát A 8000 holdas szegedi tájkörzetben megkezdődött a fűszerpaprika szedése. A csanyteleki Tisza és a szeg­vári Puskin Tsz már az új termésből egy keveset szállított a szegedi feldol­gozó vállalatnak. A friss árut az idény kezdetén min­dig örömmel fogadják, mert azt megőrölve belekeverik az ópaprikába, amelynek ízét, zamatét ilymódon ja­vítják. A szakemberek jó köze­pes termésre számítanak. Minden évben gondot okoz a termés tárolása, utóérlelé­se. Az ősi kistermelői mód­szer: a piros csövek felfű­zése munkaerő hiányában mindinkább kiszorul. — Az elterjedt ládákban való tá­rolás viszont nem helyette­síti tökéletesen a hagyomá­nyos módszert, ezért a leg­több helyen a tavaly kipró­bált és jól bevált úgyneve­zett hálós '.árolásra térnek át. Henger alakú hálókba ömlesztik a termést és az idén már sokszáz vagon paprika igy kerül majd a szárító ágasokra. Leányvállalat Szeg­halmon A Sárrét központjában, Szeghalmon a nők foglal­koztatárának elősegítése a Fővárosi Rn’’-!->'iri VMIM it leányvállalatot hozott létre. A varroda 1969-ben a régi községi tanácsháza átalakí­tott épültében 56 dolgozó­val kezdte meg a mn-’rit. Azóta a helyi tanács, a megvei tanács, valamint a fővárosi anyavállalat segít­ségével fokozatosan bővítet­ték a varrodát, ahol jelenleg 230-an dolgoznak. Az öt­éves terv időszakában pedig 600 dolgozót foglalkoztató középüzemmé fejlesztik a szeghalmi leányvállalatot. Szakmai tanulmányút Negyvenkét Nógrád me­gyei tsz-elnök, agronómus, és főkönyvelő indult kilenc- napos jugoszláviai tanul­mányútra csütörtökön, a Cserhát és Karancs hegyvi­déki termelőszövetkezetek területi szövetségének szer­vezésében. A szakmai ta­nulmányút során a tsz-ve- zetők felkeresik a Pescarai Állami Gazdaságot, ahol a hibrid kukorica termesztését annak komplex gépesítését tanulmányozzák. Megláto­gatják az egyik legmoder­nebb jugoszláv mezőgazda- sági üzemet, a Bács-To- polya pannóniai szövetkeze­tét, amelv saját szállodával, étteremmel, postahivatallal rendelkezik. Ennek korszerű sertés- és '.ízómarha-telene, valamint a mezőgazdasági üzemek és feldolgozó válla­latok kereskedelmi kapcso­latai, együttműködése érdek­li elsősorban a nógrádi tsz­vezet őket. Elmennek az új­vidéki mezőgazdasági kutató- intézetbe és v Kamendini Állami Gazdaságban a ku­korica termesztést tanulmá­nyozzák majd, ... Új kar nyílik a pécsi Műszaki Főiskolán Pécs hat felsőoktatási in­tézményében szeptember 6 és 14 között kezdik meg az új tanévet. A város egyete­mein és főiskoláin több fon­tos változás történt, illetve történik és ezek részben a felsőoktatási reformmal, részben az intézmények fej­lesztésével függenek össze. Az egy évvel ezelőtt létesült Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán — a már meglevő gépészeti kar mellett — megkezdi működését az épí­tőipari kar. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem ta­valy megnyílt kihelyezett ta­gozatán megkezdődik a sza­kosított oktatás. A hallga­tók körülbelül fele-fele arányban választották a marketing. Illetve a válla­lati tervező-elemző szakot. Az 1971;72-es ta.'év során tovább bővülnek, korszerű­södnek a pécri felsőoktatási Intézmények. Elkészül a ta- nár^őnrő főiskola ű.i okta­tási tömbje, amely 15 mil­lió forintba kerül. Az öt emeletes épületben kap he­lyet az állattani, a földraj­zi és a kémiai őszek. Ű.1 tantermekkel és egyéb ok­tatási helyiségekkel bővül a tudományegyetem jogi kar» Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom