Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

1971. augusztus 24. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 3 Cikkünk nyomán Visszaélések a jászágói Kókai Tsz-ben Ilyen a magyar univerzális traktor A Vörös Csillag Traktor­gyárában cseng-bong a csar­nok. Itt a magyar traktor- gyártás fellegvárában szü­letnek az új traktor-konst­rukciók, a tervezők szer­kesztőasztalain és az üzem csarnokaiban. Szakmai szenzációnak szá­mított, amikor a gyár ter­vezői megalkották és elké­szítették az UE 28-as típu­sú traktort. Az üzemi ta­Viiá ^színvonalon Ezért alkotta meg Korbuly János főmérnök és Rhorer Emil főkonstruktőr a Vörös Csillag Traktorgyárban a D4K típusú traktort, amely félsorakozott a világszínvo­nalon álló traktortípusok közé és a konstrukció kor­szerűsége, teljesítménye el­ismeréseként a két tervező 1962-ben Kossuthrdíjat ka­pott. A traktorra felfigyel­tek a külföldi szakkörök és exportőrök, egymás után fu­tottak be a francia, egyip­tomi, szíriai és belga meg­rendelések. Ahhoz, hogy egy dombos, illetve lejtős terepen egy jármű boldoguljon, nagy vonóerő, jó keresztstabilitás és jó fékhatás szükséges. Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik a Vörös Csillag gyár 90 lóerős Csepel mo­torral felszerelt D4K—B tí­pusú összkerékmeghajtású, univerzális traktora. Vonó­ereje ugyanis meghaladja az öt tonnát, ezáltal a legnehe­zebb körülmények között is eredményesen használható szántáshoz, tárcsázáshoz, al­talaj lazításhoz. A műszaki mérési adatok szerint, a traktor keresztstabilitása 43 fok, és ez azt bizonyítja, hogy borulás veszélye nél­Kovács Margit TF“m r 1 * r ** i í/ Kiváló népművelő Beszélgetés Buday Péterrel pasztalatok során azonban beigazolódott, hogy a ma­gyar mezőgazdaságnak egy nagyobb teljesítményű, négy- kerékmeghajtású traktorra van szüksége. Az egész vi­lág traktoripara ugyanis ar­ra törekszik, hogy a trakto­rok minden, — tehát a laza, homokos, tőzeges, mocsaras és a nehéz kötött talajon is használhatók legyenek. kül végezhető el a géppel a rétegvonal szerinti altalaj lazítás, vagy a váltva for­gató eke használatával, a szántás. A nagy stibilitás mellett a biztonsági előírá­soknak megfelelően, a gyár a traktor fülkéjét biztonsá­gos védőkerettel látta el. A D4K—B traktor nagy vonóerejének megfelelően 16 tonna gürdülősúly von­tatására alkalmas. Ezt a tel­jesítményt nemcsak a rpű- utakon biztosítja, hanem a nehezebb körülmények kö­zött, terepszállításokon, dü- lőúton is. Ez a teljesítmény kiváló fékhatásának köszön­hető, amely lehetővé teszi, hogy 26 fokos lejtőn is az előírt lassulási értéken be­lül maradjon. A vontatott teher fékezésére a traktor légfékrendszere a pótkocsi fékrendszerével összekap­csolható, és mind a kézi, mind a lábfékkel működ­tethető. A talaj­megmunkáláson túl A lendületesen fejlődő mezőgazdaságunk ma már egyre több olyan gépet igé­L nnepi műsorok Valamikor, nem is olyan régen, két évvel ezelőtt a Rádió egy teljesen új mű­sorformát talált ki augusz­tus 20. ünnepére. Riporterei már korán hajnalban URH-s kocsikba szálltak és az or­szág szinte minden tájáról adták ünnepi helyszíni köz­vetítéseiket. Érdekes riport­jaikat, tudósításokat. A mű­sort Szepesi György mara- thoni automata közönség- szolgálata fogta össze. Ak­kor, két évvel ezelőtt, azt gondoltuk, hogy ebből a rrrű- sorformából hagyomány lesz. Nem lett az. Sajnos. A 2 év előtti egésznapos műsort most mindössze egy óra pótolta, ha pótolta, au­gusztus 20-án az alkotmány­napi krónika. Előtte viszont a nap műsorából szinte alig lehet valamit kiemelni. Nem arról van szó termé­szetesen, hogy nem akadt figyelemre méltó darab, ösz- szeállítás. Hiszen a maga nemében nemes vállalkozás Széli Júlia. Sárközi Erika, Gerencsér Ferenc és Vin- cze Péter Hány óra Magyar- ország? c. összeállítása, melyben a riporterek az ország eleddig legszegé­nyebb területeire látogatnak, Somogyba, a Nyírségbe, a Hajdúságba. Kétségtelen az is, hogy az operakedvelők örömmel fogadták a rádió új stúdiófelvételét, Rossini: Olasz nő Algírban, című vígoperáját. S az esti rádió- hallgatók is nemes szóra­kozásra találtak Gaál József: Zajtai uram Pest-Budán cí­mű regénye rádióváltozatá­ban. A rádió műsora tehát nem volt gyengébb, mint bárme­lyik más napon. De míg a televízió szinte egésznapos programja az ünnep jegyé­ben telt el, az, aki a rádiót hallgatta, nem vette észre, hogy ez a nap egy kicsit más mint a többi. Ha mind­ehhez hozzásoroljuk azt, hogy a kánikula az embe­reket a szabadba, a víz mel­lé űzte — és feltehető, hogy nagyon sokan rádió mellett pihentek, — önkéntelenül arra gondol az ember, hogy a rádió eltévesztette a nap­tárt. Az ünnep másnapja, szombat, már jobban kez­dődött. A Jó reggelt, vasár­nap! különkiadásában Se- diánszky János országos kör- kapcsolással, s néhány va­lóban alkalmi ötlettel je­lentkezett Kora délután a Kossuth adón hangzott el a Rádió DDR és a Magyar Rádió kapcsolásos szórakoztató mű­sora Warnemündéből és Ba- latonfüredről nyári hullá­mokon címmel. A mintegy két órás, vidám, jó ripor­tokkal, sok ötlettel tűzdelt műsor igazi strandra való, könnyed nyári szórakozás volt. (Poor Klári talpraesett­ségét érdemes megemlíteni, aki olyan közvetlenül, fesz­telenül dolgozik, hogy ak­kor sem jön zavarba, mikor élete első 11-esét kell köz­vetítenie, -s egyben „saját- lábúlag” meg is rúgnia.) A vasárnapi műsorok kö­zül kettő érdemel említést. A műsormozaik negyedik adása. Budai György, a ma már világhírű fametsző egy­kori rádiós tevékenységéről: valamint Csőri Sándor Pó­dium műsora a népművé­szetről. Budai György egy­kori rádiós munkáiról úgy emlékezik meg a mai rádió, hogy az 1929-es délmagyar­országi rádióklub műsorá­ból elevenít fel értékes, ma is figyelemre méltó részle­teket. Csórt Sándor műsora pedig úgy tesz hitet a nép­művészet mellett, hogy nem­csak népművészeti alkotáso­kat mutat be, de rögtön mellékeli egy-egy nagy író, vagy költő népi ihletésű darabját, versét, írását. Épp ez a párhuzam az. amely a műsort az elhangzó részlete­' ken túlmenően is kiemelke­dően érdekessé teszi. y* fe trömböczky — Augusztus 1-én ezzel a címmel jelent meg cikkünk azokról a visszaélésekről, amelyeket a közelmúltban vizsgált meg Jászágón a Kó­kai Termelőszövetkezetben a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Megírtuk: a megyei szerv az ügyet a KNEB el­nökéhez továbbította azzal a javaslattal, hogy tegyen bűnvádi feljelentést a ter­melőszövetkezet vétkes ve­zetői ellen. Semmi ijedelem — való­ban igaz a szállongó hír. A Centrum Áruházakban — így a szolnokiban is — teg­nap megjelent a párduc. Nem vadállat, márka ez. A Centrum saját üzemeiben készült legszebb termékek és a nagyipartól csak a Centrum Áruházaknak szállított cikkek védjegye. Az áruházak köz­pontja magasra emelte a márka mércéjét. Csak a leg­divatosabb fazonú, különle­gesen finom munkájú áru kaphatja meg a márka-je­let. A ruházati cikkék köny- nyen kezelhetők és forma­tartók. Az áruház a vevők érde­keit is figyeli. Bármilyen minőségű jogos panasz ese­tén az árut azonnal, vita Tegnap reggel, a megyei pártbizottság mellett műkö­dő oktatási igazgatóságon megkezdődött az 1970/71. évi pártoktatás vezető propa­gandistáinak továbbképzése. A tanfolyam hallgatóinak többsége az új oktatási év­ben — kéthetenként tartan­dó — a propagandisták to­vábbképzését irányítja. A több mint hatvan résztvevőt a járási, városi és nagyüze­mi pártbizottságok küldték el az egyhetes tanfolyamra. A megjelenteket Szigeti László, az oktatási igazgató­ság helyettes vezetője kö­szöntötte, majd vázolta a továbbképzés programját. Négy hét alatt az oktatási igazgatóságon nyolc fajta tanfolyamot tartanak. Az elr só héten a Szocializmus épí­tésének kérdései és a Ma­gyar forradalmi munkás- mozgalom, a másodikon a Gazdaságpolitikai és a Tár­sadalompolitikai, a harma­dikon a Világnézeti és eti­kai, valamint a Kulturális kérdések, a negyediken a Pártépítés és pártélet, vala­mint a Nemzetközi politika kérdései című tanfolyamok A Kecskeméti Konzerv­gyár már több mint két­száz tiszazugi embernek — többségében nőknek — ad kenyeret. A gyár tiszakürti üzemében most pontosan százharminckét munkás dol­gozik. Munkájuk e hónap elejétől megváltozott. Már nem készítenek helyben sa­vanyúságot paprikából, uborkából. Tiszakürtön elő­készítő üzemet szerveztek, amelynek feladata a beér­kező zöldféle válogatása, tisztítása és konzervgyári eszközök készítése. A mi megyénk e kis gyárában ké­szítik például a konzerves üvegek tetejét záró fémkari­kákat, fedőket. A Kecskeméti Konzerv­gyár saját autóbusza na­ponta négyszer fordul meg megyénkben, Tiszakürtön és környékén. Az autóbuszon két műszakban utazik nyolc- yanfaárom tiszazugi asszony A megyei ?7épi Ellenőrzé­si Bizottságon tegnap érte­sültünk róla, hogy a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke augusztus 5-én büntető feljelentést tett a Szolnok megyei Főügyész­nél. A KNEB indoklása: gaz­dasági ellenőrzés akadályo­zása, pénzügyi bűntett, a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés ala­pos gyanúja. Az ügyészség a nyomozást elrendelte. nélkül cserélni kell, vagy értékét visszafizetni. A Centrum párduc hétfői premierjén megkérdeztük a szolnoki áruházban milyen cikkek viselik a büszke márkát? A jelenleg legkelendőbb áruk az iskolaköpenyek. Egy része, az úgynevezett Prak- tilon fiú és lányka méretek­ben, 110 forintért kaphatók, s a márka ott van rajtuk. Ezenkívül ballonkabátok vi­selik már a párducot, két nagyon divatos férfi öltöny és a legszebb acril fonalak. A szolnoki Centrumban azt mondták; a hétfői be­mutatkozás után a közeljö­vőben egyre több párduc­márkájú szép áruval várják majd a vásárlókat. vezető propagandistái ta­nulnak. A tanfolvamokon 7—7 elő­adás hangzik el. A résztve­vők áttekintik az évi tan­anyag legfontosabb elvi ré­szeit, a tananyag módszer­tani és nevelési kérdéseit, s lehetőséget kapnak a kon­zultációra. A négy hét alatt mintegy 250—260 vezető propagan­dista tanul. A tanfolyam je­lentősége jóval nagyobb a továbbképzésnél, hisz a propagandisták több tízezer hallgató tanulását segítik elő. Munkájuk hatása tehát rendkívül nagy. A nyolc tanfolyam közül négy — Társadalompoliti­kai, Világnézet és etikai, Kulturális kérdések, Párt­építés és pártélet — az idén elsőízben indül. Az oktatási igazgatóság ezek propagan­distáinak speciális képzést nyújt. A megyei pártbizottság propaganda és művelődés- ügyi osztálya a tanév során megyei segédanyag kiadásá­val könnyíti a pártoktatók munkáját. A pártoktatási év október 15-én kezdődik. Kecskemétre. Tajti Éva, a helyi üzem telepvezető he­lyettese úgy tudja, a kürti munkásnőket szeretik, tisz­telik a hírős városban. Mun­kájuk megfelelő, — s ők is elégedettek, mert havi fi­zetésük megközelíti az 1800 forintot. A kecskeméti gyár meg­értőén segít a kürtiek he­lyi gondjain is. A fiúnevelő intézet tanulói egész nyá­ron könnyű munkát, jó ke­resetet talált "t a gyár tele­pén. Ottjártunkkor vagy húsz gondozott dolgozott, tanári felügyelet mellett. A százharminckét Kürtön dolgozónak megfelelő öltöző­je, fürdője van. A gyár igyekszik ebédjükről is gondoskodni a helyi ven­déglőben. A telepen jelenleg a pap­rika válogatása savanyítás­ra, szárításra előkészítése a piunka, A szolnoki Városi Tanács V. B. művelődési osztályá­nak vezetője mindig elfog­lalt ember, ezekben a tan­évkezdés előtti napokban azonban még jobban meg­növekedett az elfoglaltsága. — Igaz, hogy most főleg az iskolák kötik le az ide­jét, de szeretném, ha néhány percre visszatérnénk a nép­műveléshez. Véleménye sze­rint az általában végzett jó munka mellett melyek voltak azok a legfontosabb eredmények, amelyekért megkapta a „Kiváló nép­nevelő” kitüntetést? — Három olyan nagyobb kulturális rendezvénysoroza­tot kezdtünk el az utóbbi években, amelyeknek az alapötlete tőlem származik és a megvalósításukban is részt vettem: a Szolnoki Kulturális Hetek, a Verse­ghy Diáknapok és a családi és társadalmi ünnepségeken közreműködő kórusok orszá­gos találkozója. A kulturális hetek meg­rendezésével az volt a cé­lunk. hogy kimozduljunk a szellemi igénytelenségből, hogv Szolnok ne csak ipari, közlekedési, de kulturális központ is legyen. El akar­tuk hozni ide más tájak kultúráját, s egyúttal megis­mertetni, megszerettetni Szolnokot az ország más vi­dékein élőkkel. — Sikerült-e ez? — A kulturális hetek né­hány rendezvéove országo­san is érdeklődést keltett. Ilven néldául a katonai fő­iskolák fwtiválla, az alföl­di szimfonikus zenekart fesztivál, a szolnoki oáotánc fesztivál, a kénzőmfivz«7eti films emle vagy, az ÁF’fSS' kórusok országos dniostalál- koz.óla. Néhánv adat segít felmérni a rendezvények je­lentőségét. Legutóbb össze­szen körülbelül húszezer né­zőié volt a kulturális hetek rendezvényeinek. Szolnokról 9. a megyéből 11, az ország­ból 79 csoport vett résat a bemutatókon, összesen majd­nem 4500 t-ggal. — A Verseghy Diáknapo­kat milyen igény hívta élet­re? — Az volt a célunk, hogy kétévenként az országos di­áknapok közötti esztendők­ben, biztosítsuk a középis­kolások számára a szerep­lés, a verseny lehetőségét. A diáknapok népszerűek let­tek a középiskolások köré­ben, viszonylag nagy töme­get képesek mozgósítani, a fölkészülés pedig hozzájárul ahhoz, hogy középiskolánk­ban folyamatosan, igényes kulturális munka follyék. — A harmadik rendez­vénysorozat a családi és társadalmi ünnepségek kó­rusainak találkozója. — A családi és társadal­mi ünnepségek színvonalá­nak javítása fontos politi­kai kérdés is. ez ad neki különös jelentőséget. A ta­lálkozók módot adtak az is­merkedésre, tapasztalatcse­rére. A találkozón elhang­zott dalokat kiadtuk, s ezzel mód nyílott a reperto­ár bővítésére. — Nehéz volt-e elfogad­tatni ezeket a kezdeménye­zéseket? — Az első időben volt bi­zonyos kétkedés, pesszimiz­mus. amolyan „kell-e ez nekünk ”, „érdemes-e ezt csinálni?” hangulat, de ez már jórészt a múlté. Sze­rencsére sok lelkes és tehet­séges ember látott hozzá a meirvalórttáshoz. ezért si­került. Egyébként az ötlet önmagában kevés lett vol­na. — A sokféle rendezvény közül személy szerint me­lyiket tartja a legkedve­sebbnek? — Gondolom, most azt várja, hogy a zenei, ének­kari rendezvényeket emlí­tem. — Igen, hiszen személy szerint ezekben különösen érdekelti nyel, amelyre a szorosan vett mezőgazdasági talaj- megmunkáláson kívül is hasznosítható. A meliorizá­ció, a tereprendezés, az ero- zióvédelem, a belvízleveze­tés, a csatornaépítések és azok karbantartása, útépí­tés, építkezések — mind mind olyan munkák, ame­lyet bizonyos nagyságrendig saját erőből és saját felsze­reléssel kell megoldani min­den gazdaságnak. A D4K—B traktor felépítésénél fogva alkalmas ilyenfajta felada­tok végzésére is. A traktor­gyár gondot fordított arra, hogy a gépet a szükséges kiegészítő felszerelésekkel lássál el, s azok hasznos­ságát növelje. Például ez a traktor rendelkezik a vál­tozó terepviszonyokra gon­dolva — mászósebességgel és szupermászósebességgel. Felszereltségéhez tartozik a kétfokozatú erőledaótengely, nagyteljesítményű hidrauli­ka. Kiegészíthető a traktor csőrlővel és tolólappal. A traktorra szerelt árokásó (Műnek) cementterítő vagy talajmaró mind olyan szer­kezet, amely a gép munka­teljesítményét fokozza és nö­veli gazdaságos kihasznál­hatóságát. Erre a traktorra szerelhető a KGV típusú árokmaró vagy vibrólap. Valamennyi kiegészítő szer­kezet egyszerű megoldással könnyen le- és felszerelhető a traktorra, és ezáltal lehe­tővé válik a gép jó és gaz­daságos alkalmazása — a mezőgazdasági holtidényben is. — Mindegyik rendezvén? kedves számomra, mind­egyik sikeréért egyformán izgulok. Ez nem mond el­lent annak, hogy mint a KÓTA megyei titkára, va­lóban a kórusok munkájá­ban külön is érdekelt va­gyok, elsősorban a MÁV Járműjavító munkáskórusá­nak és a Kodály kórusnak a munkájában. — Mióta foglalkozik kó­rusvezetéssel? — 1948 óta, amikor a Centenáriumi Munkás Dal­kör karvezetője lettem. Az­óta állandóan vezetek kó­rust. — Milyennek látja ma a megye dalkultúráját? — Az utóbbi néhány év­ben ugrásszerűen fejlődött. Különösen a felnőtt kóru­sok számának gyarapodása és produkcióik színvonalá­nak emelkedése örvendetes. Az 1970. évi országos minő­sítő versenyen tizenkét kó­rus szerzett minősítést, s ezzel a megyék között Szol­nok a legjobbak közé ke­rült. A Kodály kórus „Arany­koszorú diplomával” minősí­tést szerzett, megkapta a „Kiváló együttes” címet, a MÁV Járműjavító munkás­kórusa pedig elnyerte az SZMT művészeti díját. — A minősítéseket azon­ban meg is kell védeni. — Igen. kétévenként és ez lesz a nehezebb. Egy címet megtartani 'indig nehezebb, mint megszerezni. — Melyik sikernek örült legjobban? — Nehéz ezt így meg­mondani. Annak örülök leg­jobban, hogy pezsgőbb lett a város kulturális élete, hogy egyre többen érdeklődnek rendezvényeink iránt a vá! rosban, a megyében, sőt megyén kívül is. Bistey Áadrád Párduc a Centrumban Megkezdődött a vezető propagandisták továbbképzése Konzervgyári asszonyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom