Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

XXII. évi. 194. sz. 1971. augusztus 18., szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» Ára: 80 filléi Szövetkezeti kongresszusok előtt K ongresszusra készülnek a magyar szövetkezeti moz­galmak. Az OKISZ Országos Választmánya, illetve a SZŐ VOSZ Országos Tanácsa már határozott az ezzel, kapcsolatos teendőkről, megalkotta az irányelveket. A TOT Elnöksége még csupán az előkészítő stádiumnál tart. Végleges már, hogy a kisipari szövetkezetek kongresszusát az idén október 11. és 13.; a fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek kongresszusát pedig december 14. és 16. között tartják meg. Minden valószínűség szerint 1972 márciusában lesz a termelőszövetkezeti kongresszus. Ezek egyébként nem önkényesen kitűzött időpontok, mert mindhárom testület­ben lejár eddigre a két kongresszus közötti, alapszabály­ban meghatározott idő. A magyar szövetkezeti mozgalom kezdetei óta most vagyunk először abban a helyzetben, hogy a kongresszu­sokról együtt, egységes fogalmazásban beszélhessünk. En­nek oka részben, hogy újabban az állam is — amennyire csak lehetséges — együttesen közelíti meg a három fő ágazatot, most készül például az egységes szövetkezeti törvény. Másik ok, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács keretében a három ágazat vezetői rendszeresen tájékoztat­ják egymást és összehangolják elképzeléseiket. A kongresszusok előkészítése jórészt új elvek szerint történik. Ezek közül talán a legfontosabb az úgynevezett közvetlen képviselet elve. Ez azt jelenti, hogy a kongresz- szust előkészítő megyei, vagy területi tanácskozásokra ki­vétel nélkül minden szövetkezet delegál küldötteket — az is, amely nem tagja a szövetségnek — és ezek közvet­len szavazás útján választják meg a megye, vagy a terület képviselőit a kongresszusra. Sőt, a leendő országos taná­csok, vagy választmányok tagjainak nyolcvan százalékát már itt, a megyei tanácskozásokon megválasztják. Teljes jogú kongresszusi küldött kizárólag csak szövetkezeti tag lehet Ezek alkotják majd a tanácskozó kongresszusok résztvevőinek legalább 80 százalékát. A húsz százalék országos funkcionáriusokból, tudósokból, közéleti személyi­ségekből áll majd, de nekik csak tanácskozási joguk lesz. Azt gondolná az ember, hogy „hétköznapi” vagy szok­ványos kongresszusok lesznek ezek, hiszen a közelmúltban a főbb kérdések sora már eldőlt. Valóságos jogi személyek, a tagok tulajdonában levő, önálló vállalatok lettek az egyes szövetkezetek, az országos központok elvesztették ko­rábbi hatósági jellegüket. Erre mutat az elképzelt napiren­dek futólagos áttekintése, is. Miről lesz szó a kongresszu­sokon? Az elmúlt időszak tapasztalatainak elemzéséről, a következő időszak célkitűzéseinek meghatározásáról, az egyéni-csoportos-társadalmi érdekek összhangjáról, a szö­vetkezetek és szövetkezeti társulások, illetve az állam kap­csolatainak fejlesztéséről stb. Ezek a témák végeredmény­ben minden kongresszuson szerepelnek. A napirendeket tekintve lesz néhány sajátos ágazati téma is. A kisipari szövetkezetek küldötteinek például ko­molyan szükséges beszélniük arról, hogyan fejleszthetik a szolgáltatásokat, valamint a lakásépítést és karbantartást A SZÖVOSZ kongresszuson megalkotják az úgynevezett föderatív felépítést, tehát gondoskodniok kell arról, hogy a takarék- és lakásszövetkezetek önálló választmányt is létre hozzanak, hogy saját ügyeikről a fogyasztási szövet­kezetektől függetlenül dönthessenek. A termelőszövetkezeti kongresszuson hangsúlyt kap majd az önkormányzati ellen­őrzés témája, tehát a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkájának külső támogatása. A kongresszusok végeredménye természetesen nem látható előre. Sőt, esetleg kiélezett vitákra, gyenge szavazattöbbséges döntésekre is számítani lehet. Ennek okai többfélék. Mire az első kongresszus összeül, megszületik az egysé­ges szövetkezeti törvény, amely az eddigi előjelek szerint lényeges változásokat is előír. Viszont, az egyes ágazatokra vonatkozó törvényerejű rendeletek megalkotása, illetve a különben jól bevált termelőszövetkezeti törvény módosítása csupán a kongresszusok után történik meg. Tehát a válasz­tott küldöttek feladata lesz, hogy tudomásul vegyék a kerettörvényt, de még beleszólhatnak a sorsukat lényegesen befolyásoló ágazati jogszabályok megalkotásába. Új öntözőgépek bemutatója Az iraki külügyminisz er látogatása a Dunai Kőolajipari Vállalóinál Abdul Karim Al-Sheikly irakj külügyminiszter ked­den a kíséretében lévő iraki személyiségek társaságában Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalatot ke­reste feL Péczedi Béla igazgatóhe­lyettes köszöntötte a vendé­geket, s adott tájékoztatást az ország egyik legnagyobb kőolajfinomátó üzemének munkájáról. Az igazgatóhe­lyettes tájékoztatójában ki­Itta: A szerkesztőség postájából A tv képernyője előtt Jó munkáért szép jutalom Autó-motor Elment a Jóska borbély A KISZ ajánlásával tért arra is, hogy vállala­tuknak közvetlen kapcsola­ta van a fejlett kőolajipar­ral rendelkező Irakkal: a péti gyáregységben iraki kő­olajat dolgoznak fel, útépítő bitument gyártanak belőle. A vendégek a tájékoztatás után megtekintették az üze­met. Az iraki külügyminiszter és kísérete — a magyar vendéglátók társaságában ezután Keszthelyre látoga­tott. a 18 ezres Bensőséges ünnepség szín­helye volt kedden a Csepel* művek pártbizottságánaK nagyterme, — ahol a tröszt törzsgárdájának legrégibb, leghűségesebb, a fiatalab­baknak fegyelemben és munkaszeretetben legpélda­mutatóbb tagjai vehették át jutalmuKat. Idén márciusban fogadták el a tröszti szak- szervezeti küldöttértekezle­ten a törzsgárdaszabályzatot, amelynek alapján minden évben jutalmazzák az öt évnél régebben Csepelen dolgozóiját, a Csepel Vas* és Fémművek 35 ezer dolgo­zója közül 18 ezer tagja a törzsgárdának. Ez azt jelen­ti, hogy szép számmal van­nak, akik nem tekintik „ug­ródeszkának” a gyárat, $ megtalálják számításukat. Tegnap, a jövő öntözőbe­rendezéseivel ismerkedtek a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet által rendezett ta­pasztalatcsere résztvevői. A szakemberek elsőnek a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti részében az amerikai gyárt­mányú Farmhand körforgó esőztető gépezetet tekintet­ték meg munka közben. A termelőszövetkezetekből, ál­lami gazdaságokból meghí­vott gépesítési szakemberek a törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz-be is ellátogattak, ahol az angol gyátmányú Husky gördülő esőztetővel köthettek ismeretséget. E Kedden azoknak adták át a jutalmat, akik 40 évet, — vagy annál is többet dolgoz­tak az üzemben, összesen 95 törzsgárda tagnak nyújtotta át Tarján Ferenc vezérigaz­gatóhelyettes a jutalmat: sze­mélyenként 4800 forint kész­pénzt, a tröszt címerével dí­szített pecsétgyűrűt és 1500— 5000 forint értékű külföldi utazást, amely kívánságra vásárlási utalványra cserél­hető. Egy törzsgárda-tag a pecsétgyűrű helyett medál­lal 'ékesített aranyláncot ka­pott, ő ugyanis az egyetlen nő, aki több mint 40 éve dol­gozik Csepelen. Adamovits Ferencné 1929-ben fizikai munkásként a csomagolóban kezdte, — jelenleg a csepeli szerszámgépgyár bérelszámo­lónője. A legidősebb törzs­szövetkezetben dolgozik a Schlebusch típusú nyugat­német gyártmányú , csörlős- tömlős esőztető is. A hazai új öntözőgépeket a szekszárdi Mezőgép és a Mezőgépfejlesztő Intézet műszáltömlős esőztetője Kép­viselte. A megjelentek elis­merően szóltak a jövő öntö­ző gépeiről. Ezek sorába tar­tozik a cibakházi Vörös Csil­lát Termelőszövetkezetben műKödő DDA—100 M szov­jet konzolos magánjáró esőz- tétő is. — Ezzel a délutáni programban találkoztak a résztvevők. gárda tag Imre István 1920. április 29-én, vagyis több mint 51 éve lépett munkába, most a fémmű gondnokságán dolgozik. A 30 éves törzsgárda ta­gok ma, az alkotmánynapi ünnepségen vehetik át ju­talmukat, ők 3600 forintot, arany pecsétgyűrűt kapnak, vagy nyakláncot medállal. A 20, 10, a 11—19 és a 21—29 éves törzsgárda tagok, to­vábbá a fiatalok (öt évnél régebbi dolgozók) kedden és ma üzemi- és osztálygyűlé­seken kapják meg jutalmu­kat. összesen 35 millió fo­rintot osztanak ki a törzs-; gárda tagok között. A törzsgárda jutalmazásá­ra a következő években is az alkotmány ’ ünnepe előtt kerül sor. Jutalom csepeli törzsgárdának Felavatták a SZÖVOSZ főiskolás kollégiumát Október 8—30: műszaki könyvnapok üj létesítménnyel gazda­godott a felsőfokú Kollégiu­mok hálózata a XI. kerület­ben a Daróci út és Laufe- nauer utca sarkán, 30 millió forintos beruházssal fel­épült a SZÖVOSZ új kollé­giuma, amelyben október 1- től a Kereskedelmi és ven­déglátóipari főiskola 300 hallgatója kap korszerű, ké­nyelmes otthont. Kedden tartották az ava­tóünnepséget, amelyen részt vett dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke és Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszterhelyettes is. Dr. Mol­nár Frigyes elmondotta töb­bek között, hogy az új léte­sítmény kettős célt szolgálj Segíti a vidéken élő fizikai dolgozók gyermekeit, hogy fővárosi felsőfokú oktatási intézményben tanulhassanak, másrészt közvetve hozzájárul az egyre sürgetőbb szakem- berszüKséglet kielégítéséhez. Az ÁFÉSZ-ek jelenleg az összes belkereskedelmi for­galomnak több mint egyhar- madát bonyolítják, s forgal­muk növekedésének üteme tartósan 4—5 százalékkal haladja meg az állami ke­reskedelemét. Az ABC áru­házaknak jelenleg több mint a fele szövetkezeti tulajdon­ban van, a szövetkezeti ke­reskedelem és vendéglátó- ipar összesen mintegy 23 ezer egységet tart nyilván. Az idén hét kiadó 46 könyvújdonságot jelentet meg — összesen csaknem 220 ezer példányban — a hagyományos őszi szak- könyv-akcióra, a műszaki könyvnapokra, amelyet ez­úttal október 8—30. között rendeznek meg. Erről tájé­koztatta az újságírókat ked­den a MUOSZ-székházban Dobos Dezsőné, a Műszaki Könyvkiadó főszerkesztője. A műszaki könyvek — mint mondotta — különlegesség­nek számítanak a nyomta­tott szellemi termékek sorá­ban, mert úgyszólván mun­kaeszközei az iparban dol­gozó szakembereknek, a bennük felhalmozott isme­retanyag közvetlen haszon­nal kamatoztatható a gyár­tásban, a szerkesztésben, a fejlesztésben. Ezért is vált már hosszú évek óta ismét­lődő kiadói, könyvterjesztői vállalkozássá, a szakkönyvek forgatóinak érdeklődéssel várt eseményévé a műszaki könyvek seregszemléje. Ha­gyománnyá lett az utóbbi esztendőkben, hogy a mű­szaki könyvnapok országos megnyitóját valamelyik vi­déki ipari központban ren­dezik meg; Veszprém, Mis­kolc, és több más nagyvá­ros után erre ezúttal Győr­ben, október 8-án kerül sor. Vitát válthat ki az a tény is, hogy a SZÖVOSZ és az OKISZ hatósági szerepüket elvesztették ugyan, de mind mostanáig csupán ideiglenes szervezetben és ideiglenes szabályok szerint működnek. A kongresszusokon kell meg­alkotni — talán a TOT bevált szervezetéhez hasonlóan — a kisipari és fogyasztási ágazat országos és területi érdek- képviseletének szervezetét, valamint működési szabályát. Jelentős kérdések várnak eldöntésre az egyes szövet­kezeti mozgalmakon belül is. A SZÖVOSZ-nak például országos vállalatai voltak, illetve vannak. De a SZÖVOSZ ma már csupán érdekképviseleti szervezet, ebben a minő­ségben vállalatai nem lehetnek. Mi történjen akkor ezekkel a létező és hatalmas gazdasági erőt képviselő vállalatokkal? Az OKISZ szervezeti körén belül vannak valóságos gyárak, vállalati formában, de cégtáblájukon a „kisipari szövet­kezet” megjelöléssel. Meg kell találni a módját annak, hogy ezekből a cégekből is valóságos szövetkezet váljon. Míg az előbbi esetben a szövetkezetek ütköznek az érdek- képviseleti testületükkel, az utóbbiban a tagok érdekei ütköznek a saját szövetkezetük érdekeivel. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom egyik izgalmas kérdése lesz az alkalmazottak ügye. Vannak törekvések, amelyek a szövetkezeti alkalmazottakat szeretnék ugyanolyan kalap alá venni, mint az állami alkalmzottakat, tehát gyakorla­tilag kiterjeszteni rájuk olyan jogszabályokat, amelyek eddig csak a másik kategóriára vonatkoztak. Ez viszont esetleg a szövetkezetek rugalmasságát bénítaná meg. A dolog tehát megvitatást kíván. Mindebből is látszik, hogy a szövetkezeti kongresszusok megrendezése és lebonyolítása nem valamiféle rutinmunka lesz, hanem szocialista demokratizmusunk újabb megnyil­vánulása, sőt, fejlődése; tehát közéletünk jelentős eseménye. Földeáki Béla HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Elismerés a rekord búzatermésért Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a holdanként 16 mázsát meghaladó rekord­búzatermésért levélben fe­jezte ki elismerését és kö­szönetét a mezőgazdasági nagyüzemek kollektíváinak. A miniszter elismerően em­lékezik meg a mezőgazda­ság dolgozóinak, a gabona- termelést segítő ipari, fel­vásárló-feldolgozó és keres­kedelmi vállalatoknak áldo­zatos munkájáról és szor­galmáról, valamint a párt-, az állami és a társadalmi szervek támogatásáról. Dr. Dimény Imre kéri a gazdaságok vezetőit és dol- zóit, hogy az őszi munkákat a nyáriakhoz hasonlóan jól szervezzék meg és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a termésátlagok növeléséért." A „Ki nyer ma?” című adás Szolnokon Meglepetést tartogat népes hallgatótábora számára a Magyar Rádió népszerű „Ki nyer ma?” című adása. A közeljövőben az eddigi* ha­gyományoktól eltérően min­den pénteki napon más és más vidéki városba látogat el a közkedvelt adás. Baja, a 700 éves évfordulóját ünneplő Győr, Szeged, Eger, Szolnok, Dunaújváros, Hód­mezővásárhely lesznek a komolyzenét népszerűsítő tíz perces program következő helyszínel. 900 ágyas kórház épül Kecskeméten Hatalmas egészségügyi ob­jektum — 900 ágyas megyei vezető kórház — épül fel Kecskemét észak-nyugati peremén, az új Széchenyi városrész mellett. Az év ele­jén elkezdett nagyszabású tereprendezés befejeződött. Az építési előkészületek utol­só fázisaként megkezdte a próbacölöpözést/ a kivitele­zéssel megbízott Bács-Kis- kun megyei Állami Építő­ipari Vállalat. A megye leg­nagyobb egészségügyi létesít­ménye ugyanis vasbeton — cölöprendszeren nyugszik majd. Ennek a tervét el­lenőrzik a mostani cölöpö­zéssel, illetve az azt követő terhelési próbákkal. A kór­ház a terv szerint 1977-ben készül el, a magasszintű Külföldi tudósok Dunaújvárosban Á Nemzetközi Földrajzi Unió európai regionális kon­ferenciájának lösz szimpó­ziumán résztvevő szakembe­rek másfél napot Dunaúj­városban töltöttek. Magyar tudósok előadásai és hely­színi szemle alapján megis­merkedtek a dunaújvárosi lösz mérnök-geológiai viszo­nyaival és az ottani geomor­fológiai (földfelszín alaktani) sajátosságokkal. A Duna ló* szös partszakaszának meg­szilárdítására szolgáló léte­sítményeket a külföldi szak­emberek kitűnőnek találták.' A szimpózium résztvevői délután a dunaföldvári lö-j szös partcsúszásnál folyamat-« ban lévő szílárdítási raunj kálatokat is megtekintették}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom