Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 17. Jugoszláviából jelentem: 6. Fordulópont Sorompó a fertőzés útjában A tudósok erőfeszítései nyomán az általunk jól is­mert szövetek fokozatosan egyre újabb tulajdonságokra tesznek szert: gy űrhete tle- nek és fényesek, éltartóak, hőállóak, visszatükrözik a napsugarakat, vagy szinte „magukba szívják” a hőt. A legújabb szövetnek egé­szen rendkívüli tulajdonsága van: megöli a baktériumo­kat.. A moszkvai textilipari in­tézet munkatársai a közön­séges cellulóz-molekulákat rézvegyületet tartalmazó „ol­tóanyaggal” elegyítették, s így olyan rostokat kaptak, amelyek baktériumölő saját­sággal rendelkeznek. Az eb­ből az alapanyagból előállí­tott szövetet sebészköpenyek, — sapkák és egyéb cikkek készítésére, orvosi műtőkben és élelmiszeripari vállalatok­nál levegőtisztó szűrőkhöz használják feL A lengyel hematológiai intézet rangja Atomerőművek gazdaságossága Üreges golyók csapágyakhoz Űj eljárás a szívinfarktus diagnosztikájában A nylon fehérnemű összezavarja a komputert vül magas színvonalat ért el. Ennek elismerését tükrözi az a tény, hogy a Hemofiliai Világszövetség az intézetet „a hemofilia gyógyításának nemzetközi központja” rang­jára emelte. lógiai folyamat ellenőrzését. Nagy eredmény, hogy ebben az erőműben előállított villa­mosenergia ára már megegye­zik a hőerőműben termelt kw költségével. Ez az erőmű nem fogja szennyezni a le­vegőt megbízható sugárvé­delme pedig veszélytelen munkát biztosít a kezelősze­mélyzet számára. lya mindössze 77 gramm, egy 0,5 literes üvegé — 120 gramm. Ez annyit jelent, hogy a közönséges palackok súlya az új üveg alkalmazá­sa révén 80 százalékkal csök­kenthető. szont 75 százalékkal köny-r nyebbek azoknál. Az üreges csapágygolyók alkalmazása jelentősén csökkenti a nagy--1' számú golyóscsapággyal mű­ködő berendezések, gépek súlyát. az állatoknál. Az elváltozá­sok klinikai tünetei hason­lóak egyes fertőző betegsé­gek tüneteihez. Ilyen hullámmotorok al­kalmazásával olyan nagytel­jesítményű vízierőműveket lehet építeni, amelyek még 50 centiméteres hullámma­gasságnál is működni fog nak. tünteti a vizsgált szerv leg­apróbb szöveteit is, ami rönt­gensugarakkal nem mindig lehetséges. A szcintigráfia előnye, hogy viszonylag gyenge su­gárzás mellett igen nagy- mennyiségű adatot szolgál­tat. A rendkívül rövid idő­tartamú rádióaktivitással rendelkező rádió izotópok segítségével lehetővé vált a heveny szívizom infarktus fe- felülvizsgálata és a szívtágu­lás kikutatása. Ez a diag­nosztikai módszer teszi egye­dül lehetővé az infarktus következtében előállt sérü­lés felmérését, rosszabbodá­sának nyomonkövetését, vagy esetleg a súlyosbodás meg­előzését. Jugoszláviai beszámoló­mat tulajdonképpen ezzel a fejezettel kellett volna kez­deni. Azon a napon, július 7-én, léptem az ország terü­letére, mikor a partizánok első puskalövésének 30. év­fordulóját ünnepelték or­szágszerte. Annak a forró júliusi napnak, 1941. július 7-nek évfordulóját, ami­kor a hitleristák elleni fel­kelés és forradalom kezdő­dött. Egy kicsit mint ma­gyar, az ünneplők közé tar­tozónak éreztem magam, nem saját érdemeim, ha­nem annak alapján, hogy a jugoszláv népfelszabadító hadseregben magyarok is harcoltak. Leírások alapján tudom: 1943 augusztus 15-én Szlatinszki Drenovácon, a Papuk hegység lábánál megalakult a Petőfi Sándor zászlóalj, amelynek egy Kiss Ferenc nevű magyar volt a parancsnoka. A zász­lóaljba tömegesen léptek be a szlovéniai magyarok és az anyaországból odaszökött hazafiak. 1944-bén a vajda­sági hadműveletek alkalmá­val a bácskai és bánáti ma­gyarok beléptével a zászló­alj brigáddá alakult, mely legnagyobb csatáját Bara­nyában és Bolman környé­kén vívta. A jugoszláviai Varr ínak 1970 decemberé­ben 1 308 100 lakosa volt, ami Lengyelország városi lakos­ságának 7,7 %-át teszi ki. Varsó népessége ezzel túl­lépte az 1939-es szintet. A lakosság száma szempontjá­ból Varsóhoz hasonló nagy­ságrendű város Prága, Bu­karest és Berlin, az NDK fővárosá. A varsóiak fele munkavi­szonyban áll (a foglalkozta­tottsági arány 51,1 %), a la­kosság fennmaradó része nyugdíjakból, járadékokból, ösztöndíjakból él. A többi lengyel városban a foglal­koztatottak aránya 46,8 %. 1960-ban az 1000 lakosra számított varsói népszaporu­lat 7,2 % volt, jelenleg 3,4 Az emancipáció kezdetben az apai hatalom alóli felsza­badulást jelentette. A régi római jogban a „manus”, amely kezet jelent, a hata­lom jelképe volt. Rátenni a kezet valamire annyit jelen­tett, mint tulajdont szerez­ni; á manus-szal kötött há­zasság annyit jelentett, hogy az asszony férje hatalmába kerül. Az emancipáció a ha­talom megszűntét jelenti, te­hát kikerülést a kéz alól (e manu). Az időszámítá­sunk előtti V. században született törvénykezés elő­írja: „ha az apa háromszor eladja fiát, a fiú szabadul­jon fel apja hatalma alól”. Azidő tájt az emberek sze­magyarság hős fiai emléké­nek Szlatinszki Drenovácon és Bolmanon emlékoszlopot állítottak. Őket is ünnepel­ték — ünnepeltük — együtt ezen a napon. A 30 évvel ezelőtti július 7. egy új társadalmi rend születését jelezte. Azóta a jugoszláv népnek — sok olyan dátuma van, amelyek történelmének súlyos pilla­natait jelölik meg. Forduló­pontot jelentett a 30 évvel ezelőtti nap és fordulópont­nak jelölik a mai jugoszlá­viai helyzetet is. Üj Jugoszlávia alakult ki, azzal a törekvéssel, hogy a nemzeti összetételben rendkívül tarka ország va­lóban az egyenjogú népek és nemzetiségiek közössége legyen. Jugoszláviában meg­alakulása óta a nemzeti kér­dés mindenkor nagy próba­kő volt. Ma az itt élő embe­rek büszkén vallják magukat jugoszlávoknak és ugyanak­kor szerbnek, horvátnak, macedónnak, szlovénnak, vagy magyarnak. A nagy többségnél a kettő nem áll ellentétben, sőt feltételezi egymást. Nagyobb erő vall­ja, hogy az új Jugoszláviát nem azért alkották olyan­nak, amilyen, hogy felsza­badítsák a centrifugális erő­%-ra csökkent. Varsó ma a legkisebb természetes szapo­rodást felmutató fővárosok csoportjába tartozik. Varsó területe 446 km’, egy négyzetkilométeren te­hát átlagosan 2932 lakos él. Az európai fővárosok kö­zött ez az egyik legalacso­nyabb népsűrűségi mutató­szám (csupán Bukarestben jut 1500 lakos 1 km2-re). A főváros égyes kerületei­ben azonban ez a mutató­szám igen egyenetlen. így például a belváros 1 négy­zetkilométerén átlagosan 13 770 lakos él, míg a külke- rületekben sok esetben alig több száznál. A számítások­ból kiderül, hogy Varsó te­rületének 60 %-a beépítet­len. génységük miatt, vagy más okokból adták el gyerme­keiket. Az eladott gyermek rabszolgasághoz hasonló vi­szonyban maradt, de legfel­jebb négy évig, mert a cenzor négyévenként írta össze a lakosságot és mind­ezeket a személyeket visz- szavezényelte családjukhoz. Akit háromszor eladtak, már nem tért vissza az atyai házba: önhatalmi maradt. A családfő még halállal is büntethetett. A családi va­gyon övé volt. Az ilyen ha­talom egy életre szólt. Mind­addig, ameddig az apa él — fia legyen akár 60 éves — alárendelt helyzetben marad. két, hogy azok törjék és da­rabolják az országot. Ügy épült meg, hogy mindenki érvényesíthesse egyenjogúsá­gát s hogy ezt beleépítse a a közös függetlenségbe. A tervezés mechanizmusá­ról pedig így vallanak Ju­goszláviában: „Tisztában kell lennünk egy igazsággal: nem az önigazgatás a forrá­sa a jelenlegi gazdasági ne­hézségeknek és nem is az önigazgatási rendszer fejlő­désében rejlenek a nagyobb gazdasági szilárdságért ví­vott harc döntő feladatai. Nem hoztuk létre a terve­zésnek azt a mechanizmusát, amely megfelel az önigazga­tási rendszernek, valamint több nemzetiségű összetétel­nek. Szövetségi szinten nem tudtunk megegyezni abban, hogy a köztársaságoknak kell magukra vállalniuk te­rületük egységes gazdasági fejlődésének felelősségét.” Megvallom őszintén nem érzem magam jogosultnak arra, hogy a tapasztalatokat dicsérjem vagy bíráljam. Az előző írásom fejezetei is, a beszélgetések és cikkek alap­ján inkább csak lefényképez­ték a mai jugoszláv helyze­tet. Beszélhetnék ugyan magam is magyar szemmel akár kedvező vagy kedve­Dánia a huszonhatodik or­szág, amely a litván Elektra Villamoshajtóműgyár termé­keit importálja. Az Elektra villanymotorjai sikerrel ver­senyeznek a világpiacon a hasonló gépekkel és beren­dezésekkel. Ez a siker annak az eredménye, hogy Litvá­Jugoszláviában rövidesen elkészül Délkelet-Európa legnagyobb vízépítészeti lé­tesítménye, a vajdasági Du­na—Tisza—Duna csatorna. A csaknem 300 kilométer hosszúságú mesterséges fo­lyó elágazásainak teljes hossza 500 kilométer. Bez- dánnál lép ki a Dunából, a jugoszláv—magyar határ kö­zelében és Becej érintésével Palánka mellett a Bánátban torkollik újra a folyóba. Aszály és áradás Húsz éve szerepel az álla­mi költségvetésben a hatal­mas öntöző-lecsapoló léte­sítmény felépítési terve. Szükség van rá azért, mert az itteni föld nem adott bőséges termést, redig vala­mikor Európa magtárának nevezték. Az elmúlt száz év­ben a vidék 51 aszályos, 32 áradásos és csak 17 jó esz­tendőt ért meg. A természet itt mintegy ellentmond ön­magának: Európa legtermé­kenyebb földjét kínálja, de használhatatlanná is teszi úgy, hogy időnkint elönti és kiszárítja. Rövidebb víziót A csatorna megépítésével megrövidítik a víziutat Kelet-Európa és a Fekete- tenger között Építéséhez 1957-ben fogtak hozzá, az esztendőkig tartó tervezés után, a befejezést 1972-re tervezik. A csatorna-rend­szer 1975-re másfél millió hektár földet szabadít ki a láp, vagy a szárazság börtö­néből és évi 2—3 aratást ígér az egész környéknek. A gabonahozamot 10 mázsával, a kukorica termést pedig 30 mázsával növeli hektá­ronként és lehetővé teszi az zőtlen irányzatokról, de an­nak kifejezése nem az én dolgom. Tegye meg helyet­tem a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség lapja, a Kommunista 1971. július 8- án megjelent Kedvezőtlen irányzatok című cikke, amelyből szó szerint idézem az alábbiakat: „Az egyre kedvezőtlenebb gazdasági irányzatok újra igazolják azt, hogy általános értékelé­sekkel és állásfoglalásokkal nem tudunk lényegesen vál­toztatni a helyzeten, ha nem teszünk konkrét intéz­kedéseket is. Megannyi el­lenállást kell megtörnünk, megannyi tévhitet és illúziót kell szertefoszlatnunk s nem egy kiváltságot kell meg­szüntetnünk a gazdálkodás­ban. Nyilvánvaló, hogy az elkö­vetkező akciókat meg kell gyorsítani, kezdve a föderá­ciótól egészen a vállalatokig. Minden további időfecsére- lés miatt nagyobb és na­gyobb árat kell fizetnünk a gazdaság kedvezőtlen helyze­téért mindenekelőtt az élet- színvonal kárára.” Végül a magam vélemé­nyeként a sokoldalú infor­málódás alapján hozzáfűz­hetem: Jugoszlávia párt- és társadalmi szervezetei képe­sek arra, hogy újult erővel fogjanak hozzá további fel­adataik teljesítéséhez, ame­lyeket — ismerjük el — nemcsak újak, hanem rop­pant súlyosak is. VÉGE nia, ez a szovjet balti köz­társaság — az egykori ag­rárország -r az utóbbi ne­gyedszázadban sokoldalú ipart teremtett. Valamikor kizárólag tejtermékeket szál­lított külföldi megrendelé­sekre, ma pedig 100 ipari üzem termékeit szállítja külföldre. eddiginél sokkal tervsze­rűbb haltenyésztést. Az első mesterséges halastó A csatornával kapcsolatos sokoldalú terv megvalósítá­sának első lépéseit ezen a nyáron tették meg a szakem­berek, amikor üzembe he­lyezték az első mesterséges halastavat. A 400 hektár te­rületű tó a halászat elterje­dését alapozza meg az új csatorna mentén. A fő- és mellékcsatornák felülete ma­gától értetődően nem hasz­nosítható a földművelésben, kiaknázására tehát kiváló minőségű halfajtákkal népe­sítik be a tavakat. A te­nyésztés öt éven belül újabb fontos állomásához érkezik: a Bánátban 110 hektár terü­letű újabb tó létesül, sőt előkészületeket tesznek egy ezer hektáron felüli tó léte­sítésére is. Planktonok, algák A Duna, a Tisza és a Szá­va hektáronként 25—30 kilo­gramm halat ad, a halasta­vak 1500 kilogrammnál is többet. A csatornákból hek­táronként 500 kilogrammot várnak a szakemberek. Óriá­si mennyiség ez, hiszen csak­nem ezer kilométeres vízi­óból és 4000 hektáros víz­felületről van szó. Kísérleteket folytatnak a telepítésre és a szaporításra is. Tervezik, hogy különféle ásvánvokkal serkentik a planktonok és algák gyara­podását. dúsítják a csatorna­vizet, hogy ezzel növeljék a halhozamot. Mire a munká­latok a végső szakaszba ér­nek. a csatorna- és tó-rend­szer 6000 tonna pontyot, csukát, sügért, tokot és egyéb halat ígér. A varsói hematológiai in­tézetben a vérzékenységben (hemofilia) szenvedő betege­ket a legkülönbözőbb műtéti eljárásoknak vetik alá. Az intézet ezen a téren rendkí­A hetvenes években a ku­tatók egyik fő célkitűzése az atomerőművek gazdaságossá- nak növelése lesz. A közel­jövőben már több száz kilo­watt energiát termel a Le­ningrad mellett épülő atom­erőmű. A modern erőmű­ben automaták, távirányító rendszerek, televíziós háló­zat teszi lehetővé a techno­Pehelykönnyű üveg Az obemlircheni üveggyár­ban (NDK) rendkívül köny- nyű üvegmasszát sikerült előállítani palackok gyártá­sához. Egy 0,33 liter űrtar­talmú, néhány tizedmillimé- ter falvastagságú palack sú­Az amerikai International Sphere vállalat olyan üre­ges, vékonyfalú golyókat gyárt amelyek semmilyen lé­nyeges jó tulajdonságban nem maradnak el a közön­séges csapágy-golyóktól, vi­Kevesebb sót! Román tudósok kimutat­ták, hogy a takarmányban levő túlzott sómennyiség ko­moly elváltozásokat okozhat Hullám-motor Bolgár tudósok olyan mo­tort szerkesztettek, amely elektromos energiává alakít­ja át a tengeri hullámok energiáját. Az „Orkán” el­nevezésű berendezés teljesít­ménye 1000 lóerő. A nemzetközi kardiológiai napok keretében 52 nemzet képviseletében több mint 8O0 kardiológus gyűlt össze Párizsban. A kongresszus előterében a diagnosztikai kutatásban bevezetett új technika, az úgynevezett „szcintigráfia” eredményeinek bemutatása szerepelt. Ez a technika egy­re nagyobb tért hódít az emberi test valamennyi szer­vének vizsgálatában. A mód­szer alapja az, hogy az em­ber szervezetébe radioaktív­vá tett elemet, vagy izotópot vezetnek be. Ez az anyag ab­ban , a szervben rögződik, amely számára előkészítet­ték. Ilyen módon lehetővé válik, hogy erről a szervről tökéletes képet kapjunk, mégpedig olyat, amely fel­A komputer kiszolgáló személyzete ne hordjon nylonfehérneműt. Ennek oka nem az, hogy az átlátszó fe­hérnemű esetleg megzavarná a gép illemérzékét, hanem az, hogy a testmozgásnál a keletkező súrlódás révén a Műanyag óriás Nagv-Britanniában elké­szítették műanyagból a vi­lág legnagyobb fogaskerekét. A kerék mindössze 55 kilo­fehérneműben elektrosztatikus töltés jön létre, és ez meg­zavarhatja az érzékeny mik- ro-áramköröket- A szinteti­kus padlóburkolaton a járás is tekintélyes erősségű elek­tromos jelenséget idézhet elő. grammot nyom, azaz tized annyit, mint a hasonló nagy­ságú vaskerék. Rocskár János Varsó a számok tükrében Dánia a huszonhatodik Varsó modern belvárosa Amit az emancipációról tudni kell Duna—Tisza—Duna csatorna

Next

/
Oldalképek
Tartalom