Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-17 / 193. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 17. Válságban a dollár Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Észak-lrországban viszonylag csendes volt az éjszaka — jelentették a hírügynökségek. Igen, Ulsterben lassan felcserélődik a normális és abnormális állapotok fogalma: az számít említésreméltó, közlésre méltó eseménynek, ha kivételesen nem történik monstre-tüntetés, ha véletlenül nem dördül el rendőr-, vagy katona-sortűz, ha nem robbannak bombák és pokolgépek. Ilyen értelemben valóban csendes volt az éjszaka, de még ilyen értelemben is csak viszonylagosan. A viszonylagos csend kulisszái megett azonban semmi nincs rendben és úgy vibrál a feszültség, mint egy Shakes- peare-i királydrámában. Belfast és Londonderry utcáin állig felfegyverzett brit katonák cirkálnak páncélkocsijaikon és ami ennél is fontosabb: tisztjeik térképtáskájában ott lapul az írott parancs, amely felhatalmazza őket a tüzelésre. Békeidőben párját ritkító parancs ez, amely talán mindennél jobban jelzi, hogy a szakadék az északír katolikusok és a brit hatalom között mélyebb és áthidalhatatlanabb, mint valaha. Hiszen a tűzparancs afféle groteszk biankó-csekk — ott van rajta a felsőbb hatóságok aláírása és pecsétje és egy-egy katonai egység parancsnokától függ „mit ír rá” erre a csekkre. Ilyen parancs birtokában gyakorlatilag bárkit büntetlenül agyon lehet lőni. Ki tudja — és ami a hivatalos Londont illeti: ki akarja — tisztázni —, hogy az esetleg agyonlőtteknél valóban volt-e fegyver? Közben folytatódnak az internálások és a tiltakozások is. Londonban 18 új letartóztatott áll rendőrbíróság elé, csak azért, mert az ulsteri internálások törvényességét kétségbe vonták. A harag nemcsak Észak-lrországban növekszik, hanem Londonban is — minden jel arra mutat, hogy becsületes angolok százezrei érzik mind elviselhetetlenebbnek azt a politikát, amelyet a kormány Észak-lrországban folytat. A sok jel közül a leglátványosabb Harold Wilson levele. Az ex-kormányfő és jelenlegi ellenzéki vezér írásban kérte fel a miniszterelnök hivatalát, augusztus 30-án, tehát a nyári szünetet megszakítva, hívják össze a parlamentet. A munkáspárt balszárnya már napok óta mindent megtesz azért, hogy Wilson megtegye ezt a lépést, erőfeszítéseiket azonban eddig a pártvezér nem vette figyelembe. Most viszont mind a közvéleményben, mind saját pártjában olyan méreteket öltött a felzúdulás, hogy a kivárási taktika nagymestere kénytelen volt megtenni azt, amiről tudja, hogy otthon is, külföldön is, kellemetlen emlékeket elevenít fel. Harold Wilsonnak ugyanis egyszerűen nincs erkölcsi alapja az ulsteri tory-politika bírálatához: munkáspárti kabinetje élén ugyanúgy elnyomta a jogos északír követeléseket, mint a konzervatív ellenfele és Nagy-Bri- tannia hivatalban lévő miniszterelnöke, Edward Heath. Tiltakozás Londonban, az amerikai nagykövetség előtt — a kelet-pakisztáni véres elnyomó intézkedések, valamint a pakisztáni kormánynak nyújtott amerikai katonai segély és fegyverszállítások ellen. (Telefoto — AP—MTI—KS) Tömeges Málta folytatja tárgyalását Nagykövetek megbeszélése A négy nagyhatalom nagykövetei hétfőn délután, kereken kétórás szünet után folytatták megbeszéléseiket a berlini problémáról. Abra- szimov szovjet nagykövetet a tanácskozások folytatása előtt az újságírók megkérdezték, vajon a szünet után új helyzet alakult-e ki. A szovjet diplomata nemmel válaszolt. Jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodó Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármestert hétfőn Washingtonban fogadta Rogers amerikai külügyminiszter. Kedvezőbb légkör? A hírügynökségek jelentéseiből úgy tűnik, hogy kedvezőbb légkör alakul ki a jordániai—palesztinai viszály rendezéséhez. Egy jordániai kormánylap hétfői számában közzétette azt a dokumentumot, amelyet Husszein király adott át Fejszal szaúd-arábiai uralkodó és Szadat egyiptomi elnök személyes képviselőinek a jordániai kormány és a palesztinai ellenálló szervezetek közötti viszony szabályozásáról. A dokumentum szerint Jordánia hajlandó biztosítani az ellenállók szervezeteinek szabad tevékenységét, ha azok készek az ország szuverénitásának és biztonságának teljes szavatolására. A palesztinai ellenállási szervezetek ugyancsak elfogadták azt az egyiptomi— szaúd-arábiai rendezési tervet, amely a Jordániában kifejtett tevékenységükre vonatkozik — közölte hétfői számában a kairói A1 Ah- ram. A lap ugyanakkor hozzáfűzi, hogy a gerillák „bizonyos garanciákat, követelnek: nevezetesen az ellenállók egységeinek beengedését meghatározott jordán területekre és valamennyi letartóztatott gerilla szaba- donbocsátását. A biztosítékok között szerepel a jordániai kormány csapatai által zsákmányolt fegyverek visz- szaszolgáltatása. . légitámadás Indokínában Az amerikai légierő B—52- es óriás bombázói tömeges légitámadásokat hajtottak végre a vietnami demilita- rizált övezet déli része ellen. Mint az AP tudósítója jelentette Saigonból, az amerikai légierődök az utóbbi két napban több mint 200 berepülést hajtottak végre az említett terület fölé. A hazafias erők hétfőn is folytatták támadásaikat a fegyvermentes övezettől délre fekvő Guank Tri térségében. Tüzérségük két napon át lőtte a dél-vietnami kormánycsapatok támaszpontjait a 9- számú főútvonal mentén, köztük a „Fuller” a „Ba Ho” és a „Névtelen domb” elnevezésű támaszpontokat. A támadás súlyos veszteségeket okozott a délvietnami kormánycsapatok két századának, a hazafiak lelőtték az ellenség négy repülőgépét és felgyújtottak több lőszerraktárt. VALETTA’ Málta folytatja tárgyalásait Nagy-Britanniával a légi- és haditengerészeti támaszpontok használati jogáról — jelentette be Sir Anthony Mamo, a szigetország főkormányzója a parlament ülésszakának megnyitásakor. Közölte, hogy a Mintoff kormány elutasította az Angolok évi 8,5 millió font ster- linges bérleti díjra vonatkozó ajánlatát, mert olyan összegre van szüksége, amely ténylegesen előmozdíthatja „A pekingi vezetők forradalmi frázisaikkal nem leplezhetik, hogy alkut kötöttek az amerikai imperializmussal” — az A1 Ahbar című libanoni lap ezzel a címmel elemzi a kínai vezetőség magatartását Peking és Washington közeledésének fényében. A közeledést követően — írja az A1 Ahbar — a kínai képviselők érintkezése az izraeli diplomatáka szigetország gazdasági önállóságának megteremtését. A NATO elvben már eleget tett az új máltai kormány azon kívánságának, hogy zárja le támaszpontját A főkormányzó hangsúlyozta, hogy Málta a NATO „háborús célokat szolgáló eszközéből” a „béke központjává kíván válni”. A parlament megnyitásán jelen volt Szmimovszkij. a Szovjetunió londoni nagykövete, akinek megbízása kikiterjedt Máltára is. kai és a Kínai Népköztársaság álláspontjának megváltozása a palesztinai ellenállási mozgalom kérdésében arra vall, hogy „az arab népeknek az izraeli agresszió és az amerikai imperializmus elleni harcával kapcsolatban Peking éppen olyan üres frázisokra szorítkozik, mint a Washingtonhoz intézett jól ismert komoly figyelmeztetések”. Augusztus 16-ára virradóra Nixon amerikai elnök kénytelen volt végre legalább részben meghajolni a tények előtt A dollár lappangó válságának tudomásul vételét jelentik >az elnök külön szózatában közölt rendkívüli intézkedések. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Felfüggesztik a dollár aranyra történő beváltását. 2. 90 napra befagyasztják az árakat és a béreket. 3. A behozatalra 10 százalékos adót vetnek ki. 4. 4,7 milliárd dollárral csökkentik az amerikai költségvetési kiadásokat. 5. 10 százalékkal csökkentik a külföldi segélyprogramokat. 6. Egy esztendőre elhalasztják a népjóléti reform bejelentett intézkedéseit. Már a puszta felsorolás jelzi, hogy a Fehér Ház ezúttal az amerikai gazdaság történetében párját ritkító, drámainak nevezhető intézkedésekre kényszerült. Ezek persze nem „az égből hullottak alá”. Évek óta tudják a tőkés világ gazdasági és pénzügyi szakemberei is, hogy a sorozatosan megismétlődő pénzügyi krízisek mögött a dollárnak a valóságos értékviszonyoktól mesterségesen eltérő árfolyama áll. A dollárnak az aranyhoz viszonyított árát, amely unciánként hivatalosan 35 dollár, még a második világháború után állapították meg. Azóta a dollár ténylegesen vesztett értékéből, az amerikaiak azonban mesterséges módon és nagyrészt politikai meggondolásokból kiindulva, minden erővel igyekeznek fenntartani ezt az árfolyamot. Az amerikai monopóliumok törekvései szempontjából ez igen logikus és érthető volt. Ilymó- don ugyanis a dollár tartósan túl volt értékelve az aranyhoz és a többi devizákhoz viszonyítva, ami azt jelentette, hogy az amerikai nagy monopóliumok viszonylag „olcsón” épülhettek be más országok gazdasági életébe, vásárolhattak fel vállalatokat, vagy alapíthatták meg a maguk leányvállalatait. Ami az amerikai állam érdekeit illeti: a dollárnak az aranyhoz viszonyított devalválása megingathatta volna az amerikai pénznem nemzetközi tartalékvaluta szerepét. Ennek pedig szinte beláthatatlan pénzügyi és politikai következményei lettek volna. Hiszen az Egyesült Államok nemzetközi gazdasági hegemóniája a tőkés világban éppen a dollár tartalékvaluta szerepén nyugszik. A helyzet ellentmondása és különös érdekessége az, hogy áz elmúlt 25 évben a dollár tartalékvaluta szerepe a konkurrens tőkés országokat is érdekeltté tette a mesterséges dollárarany árviszony fenntartásában! Ezek az országok ugyanis pénzügyi tartalékaik rendkívül nagyrészét dollárban tartják. A dollár leértékelése tehát e tartalékok igen nagy részét egyszerűen megsemmisítené. Ilymódon előállt egy olyan helyzet, hogy a vezető nyugati tőkés országok jó része érdekelt volt a dollár helyzetének megszilárdításában — ugyanakkor szenvedett is pénzügyileg a valóságos helyzetnek meg nem felelő dollár-árfolyam miatt. Lényegében ez az á — mindmáig változatlan ok, amely az utóbbi évek sorozatos pénzügyi válságait kirobbantotta, a kérdés az volt —• és továbbra is az —£ hogy meddig lehet különböző részletintézkedésekkel halogatni a dollár szembesítését a valósággal. Magyarán: meddig lehet elkerülni a dollár-arany árviszony megváltoztatását, tehát a dollár leértékelését. A legutóbbi pénzügyi válságban, amikor a nyugatnémetek „lebegővé”, azaz szabaddá tették a márka árfolyamát, egy por más orj szág pedig felértékelte valutáját — már tapasztalni lehetett, hogy a nyomás fokozódik. Ezek az intézkedések ugyanis a dollár részleges és burkolt leértékelésével voltak egyenértékűek. A legutóbbi hetekben azután olyan eseménysorozat bontakozott ki, amely gyorsan és drámai módon fokozta a dollárra nehezedő nyomást. Ennek az esemény- sorozatnak a fő résztvevőit a következőkben lehet összefoglalni : X. Az Egyesült Államok 1971-ben az eddigi számítások szerint évi rátára átszámítva több mint 10 milliárd dollárral magasabb összeget ruház be, kölcsönöz, vagy „ajándékoz” külföldön, mint amennyit ott a maga külkereskedelmével és működő beruházásával megkeres. Ebben természetesen benne vannak a külföldi amerikai hadikiadások is összességében ez a szám több mint kétszerese az elmúlt évek átlagának és azt jelenti, hogy az Egyesült Államokból fokozott iram bar, folytatódott a dollár kiáramlása. 2. Ezzel párhuzamosan az amerikai aranytartalék 10,5 milliárd dollárra esett. Ez a legalacsonyobb szint 1938 óta. Közben — ugyancsak az említett dollár-kiáramlás miatt — külföldön hatalmas dollárkövetelések halmozódtak fel. Ezek jelenleg 32 milliárd dollárt tesznek ki, több mint kétszerannyit, mint egy évvel ezelőtt. (Ez magyarázza egyébként, hogy miért kellett leállítani a dollár beváltását aranyra. Ha külföldi hitelezők tömegesen követelnék dollárjaik beváltását, — az amerikai aranytartalék nem lenne elég e követelések teljesítésére.) 3. Az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege, amely 1893 óta mindig felesleggel zárult, — 1971-ben deficitet mutatott és lehetséges, hogy az esztendő végéig deficites marad. (Ez magyarázza az importra kivetett 10 százalékos különadót-) 4. Végül, de nem utolsósorban az említett tényezők eredményeképpen a nemzetközi spekuláció is rávetette magát az egyébként is megterhelt dollárra. Ennek következtében az unciánként hivatalosan 35 dolláros árban megszabott aranyat a szabadpiacon augusztusban már több mint 42 dollárért árulták. A hónap közepén azután a devizatőzsdén is látványosan leesett a dollár árfolyama. Így került sor Nixon drámai bejelentésére. Az intézr kedések listája arra vall, — hogy a dollárválságot érintő lépésekkel párhuzamban — megkísérlik az infláció megfékezését is. (Ez lenne a közvetlen célja az ár- és bérbefagyasztásnak. valamint a költségvetési és egyéb kiadások csökkentésének.) Az injekció meglehetősen brutális. Hatását a közelgő napokban a világon mindenütt megérzik majd. Japánban például, ahol a bejelentés időpontjábán nyitva volt a tőzsde, a nemzeti bank 300 millió dollárt volt kénytelen felvásárolni, minden addiginál alacsonyabb áron és óriásit zuhantak az Amerikával gazdasági kapcsolatban álló nagy tőkés vállalatok részvényei. Más vezető kapitalista országokban hasonló megrázkódtatásokra lehet számítani. Bármennyire is brutális legyen is azonban ez az injekció, — mégis tüneti kezelésnek minősül. A lénye-1 ges kérdéshez: a dollárnak az aranyhoz viszonyított de-' valválásához a választások felé közeledő Nixon nem nyúlhatott hozzá. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az injekció hatása „elpárolog”, ai beteg újra visszazuhan a krízisbe. j rd-a J Termelőszövetkezetek figyelem! Kis és nagy teljesítményű, kis helyiségű, olcsó, automatikus TAKARMÁNYKEVERŐ ÜZEM komplett létesítését rövid határidőre vállaljuk. Működő üzemek megtekinthetők; Részletes felvilágosítást, dokumentációt ad a Dózsa Tsz vezetősége; Városföld, Tel.: Kecskemét 11—023. Vni általánost végzett fiúkat kereskedelmi tanulónak (kulturcikk eladó) felveszünk. PIÉRT Kereskedelmi Vállalat Szolnok, Beloiannisz u. 35. sz. Libanoni lapvélemény
