Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-17 / 193. szám
XXH. évf. 193. ez. 1971. augusz tus 17., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI Ara: 80 fillér Áz állampolgár nincs szabadságon N incs, bár jónéhány hivatal, vállalat, közszolgálati intézmény úgy tesz, mintha ott lenne. Ja persze, nyár van, szabadságolások ideje, az előadó kartárs üdülni ment, az osztályvezető elvtárs külföldön tölti szabadságát, az ügyintéző sátortáborozik... s megáll az élet? Van, ahol ezt szeretnék. Várjon az ügyfél, a megrendelő, a panaszos, az igénylő, a kérelmező, ne türelmetlenkedjen, értse meg, mindenkinek jár a szabadság. Jár. Am szabadságra a személy megy, s nem a munkakör! Azaz az állampolgár dolgait ugyanúgy kell intézni, mint télen vagy tavasszal. Mégis, a legtöbb helyen ma már az tűnik természetesnek, hogy a szabadságra induló kollégáktól senki nem veszi át az ügyeket. A lezárt íróasztalban, iratszekrényben pihennek a papírok. Két hét vagy három nem a világ. Különben is: a helyettes úgysem tudna érdemben intézni semmit, hiszen nem ismeri az aktákat, nem foglalkozott a témával, nem az ő területe... Ballagjon hát haza az állampolgár, s majd jöjjön két vagy három hét múlva. Persze, akkor is legyen türelme, mert a szabadságról visszatértnek még be kell rázódnia, földolgoznia a távollétében felgyülemlett új ügyeket, s mindezek után kerít csak sort arra, hogy — végre — félbehagyott dolgait elővegye. T öbb ága-boga van e gondnak, mintsem első szemrevételezéskor gondolja az ember. Mert nemcsak arról van szó, hogy hivatalok, vállalatok, közszolgálati intézmények némelyikében lebecsülik az ügyei elintézéséért futkosó állampolgárt, s még inkább magát az ügyét. Arról is szó van, hogy a késedelmes intézkedésekből sokféle kár származhat, s hogy szervezetlen a munka, nincsenek megfelelő helyettesek, olyan ügyintézők, akik több feladatkör ellátására is alkalmasak. Szervezeti és gondolkodásbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak tehát abban, hogy tavasztól őszig lelassul sok helyen az ügyintézés, késlekedve hozzák meg a döntéseket, amint azt e jelenség egyik bírálója megfogalmazta „íróasztal kalodába zárják az életet”. E kaloda joggal készteti méltatlankodásra az állampolgárt, mert hisz’ ügyét minden ember fontosnak érzi, s mielőbb szeretne a végére járni. Ha azt látja, hogy dolgát könnyedén íróasztal fiókba süllyesztette a tisztviselő, hogy míg ő a döntés kimenetele miatt tipródik, addig az ügyintéző gondtalanul pihen, nemcsak szájíze keseredik meg, de véleménye is. Már nem az ügyintézőt, hanem a hivatalt, vállalatot, közszolgálati intézményt marasztalja eL Tévedne? Igaztalan lenne? A ligha. A munka folyamatosságának megteremtése, a kellő helyettesek kinevelése, a több munkakör ellátására alkalmas tisztviselők csqportjának tudatos gyarapítása nem egy-egy ember, hanem az egész intézmény, s elsősorban a vezetők dolga. Elfogadhatatlan áz az, álláspont, amelynek vallói szerint „ez eilen nincs mit tenni”. Mármint a tervszerűtlen szabadságolások,' a munka meg- akasztása, a döntések halogatása, a helyettesek hiánya ellen. Némelyik helyen már-már a beutalási lehetőségek szabják meg, lesz-e munka a nyáron vagy sem, az ilyen meg amolyan utazási lehetőségek diktálják, hogy az ügyfél dolgát mikorra intézik el. Legszívesebben kiakasztanák a táblát a kapura: szabadságok miatt az ügyintézés szünetel... Tagadnánk, hogy a szabadság természetes joga minden dolgozónak? Csacsiság. Nem gondol ilyesmire senki. Még az ügye halogatása miatt dohogó állampolgár sem. Pedig ő mérges, ingerült. Nem a szabadságra-menetel jogát vonja kétségbe. Hanem azt a jogot — ami persze senkit és sehol nem illet meg —, hogy őt, az ügyfelet, s vele ügyét is „szabadságolják”. Várakozásra kényszerítik, fölös szaladgálásra késztetik. Évek hosszú sora óta visszatérő gond ez, s éppen ezért tűnik úgy intézményeknél, vállalatoknál, hogy már elfogadottá vált Olyannyira, hogy akadnak helyek, ahol a tíz főnyi gárdából egy szem „ügyeletes” marad, ő tartja a frontot, azaz nem csinál semmit hanem nyugtatja a méltatlankodó feleket... A z állampolgár nincs szabadságon. Egyszerű kijelentő mondat. Ám azért, hogy az állampolgár ezt a gyakorlatban is tapasztalhassa, rendet kell teremteni néhány hivatalban, néhány vállalatnál, néhány közszolgálati intézménynél. Azaz összességében már nem is néhány, hanem sok helyen. Rendet; szervezettséget, zavartalan ügymenetet, tervszerű szabadságolásokat, kellő helyetteseket. Nemcsak az állampolgár érdekében. Hanem a hivatal, vállalat, intézmény rangja, tekintélye — társadalmi hitele miatt is! M. O. Több mint 12 eser ifjúsági vesető a nyári táborokban Gyorsmérleg a vezelőkfpiésről Gyorslista készült a közel" múltban a KISZ Központi Bizottságán a KISZ-- és úttörővezető képző táborokból. Megállapították: eddig 120, egyenként 6 napos turnusban több mint 12 ezer ifjúsági vezető vett részt, frissítette. alapozta meg tudását. A legjelentősebb táborokban — Nyíregyházán, Balaton- szemesen. Szegeden és a Miskolc környéki Csanyikon —• egy-egy alkalommal mintegy 300 fiatal sajátította el a KISZ-vezetés, irányítás abc- jét, gazdagította tapasztalatait. Nem feledkeztek meg az illetékesek az úttörő-, kisdobos rajvezetők, honismereti kör vezetők képzéséről sem. Számukra 10 helyen, így Balatonfenyvesen, Bala- tonmárián, Felsőtárkányban, Débrecenben szerveztek táborokat, amelyekben csaknem 6 ezer fiatal egészítette ki eddigi ismereteit. Az iraki külügyminiszter megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Abdul Karim Al-Sheikly, az Iraki Köztársaság külügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — hétfőn reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzási ünnepségnél jelen volt Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, Szigeti Károly, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Ferró József, hazánk bagdadi nagykövete, Pesti Endre vezérőrAz ülés — amelynek elnökségében ott volt többek között Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese is — a tanácstagok írásbeli és szóbeli interpellációjával kezdődött. Utána Kundra József tanácselnök tetf jelentést a városi tanács végrehajtó bizottságának a két tanácsülés között végzett munkájáról. A legutóbbi ülés. óta a vb tárgyalt a karcagi vállalatok és szövetkezetek munkájáról, a város, zöld-, ség-, gyümölcsellátásáról, a kulturális intézmények gazdálkodásáról, a cigánylakosság helyzetéről. A jelentés után került sor a városi népi ellenőrzési bizottság megválasztására és második féléves munkatervének jóváhagyására. A tanács megválasztotta Karcag—Kisújszállás városok nagy, Budapest helyőrségi parancsnoka, dr. Katona Géza, a fővárosi tanács főosztályvezetője, — valamint a Külügyminisztérium több más vezető beosztású munkatársa. Ott volt Jamal J. Abdula, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyviője, valamint az iraki külügyminiszter kísérete. A Koszorúzási ünnepség után az iraki külügyminiszter magyar vendéglátóinak társaságában Budapest nevezetességeivel ismerkedett. népi ellenőrzési bizottságának elnökét, elnökhelyettesét és öt tagját. Elnök Szabó Sándor, a Híradástechnikai Vállalat 2. sz. karcagi gyáregységének személyzeti előadója, elnökhelyettes D. Szabó Lajos, a városi népi ellenőrzési bizottság volt elnöke lett.- Majd sor került a bizottság 1971. második féléves •munkatervének jóváhagyására. A munkatervben . főfel- adatkéint az üzemi étkeztetés utóvizsgálatát és a vendég-, látóipar munkáját akadályozó okok feltárását tűzték ki. célul. A városi NEB munkatervében szerepel még az egészségügyi beruházások megvalósulásának ellenőrzése, a mezőgazdasági nagyüzemek közös vagyonvédelmi helyzetének és az ipari üzemekben a fejlesztési alap félhasználásának vizsgálata. Ma: Titok a borravaló Esti stop-séta A vasárnap sportja Tejeskanna a kilincsen Fordulópont Rózsakért a laktanyában A tudomány világából A tanácsülésen a továbbiakban három — a tanácsi rendelkezésű lakások elosztásáról, a köztisztaság fenntartásáról és a város belterületén folytatható állattartásról szóló — tanácsrendelet-tervezetről tárgyaltak. Utolsó napirendi pontként a város belterületén az állattartás szabályozásáról szóló írásos anyag került a tanácsülés elé. A város fejlődése, a többszintes épületekből kialakuló lakótelepek szükségessé tették az állattartás korlátozását. A tanácsülés határozata szerint a korlátozás csak á város belterületén folytatott egyéni állattartásra vonatkozik. Az . egészségügyi követelmények figyelembevételével továbbra is támogatni kell az állattenyésztő szakcsoportok munkáját. A napirendek sorra élénk vitát váltottak ki, végül a városi tanács valamennyit elfogadta. Az ülés a tanácstagok interpellációs kérdéseire adott válaszokkal ért véget. A hasai mező g a : da ötig történetének leghiemelkedöbb búzatermesei holdanként országosan 16 mázsa feletti termésátlag Ülést tartott a MÉM m niszteri értekezlete A nyári mezőgazdasági munkák tapasztalatairól, — eredményeiről és az őszi munkák előkészületeiről tanácskozott hétfőn dr. Di- mény Imre miniszter vezetésével a MÉM miniszteri értekezlete. Megállapította: a gabona betakarítását a gazdaságok előreláthatóan, jól szervezték meg. Jó munkájukat dicséri, hogy a termést a szokásosnál korábban és az átlagosnál lényegesen kisebb szemveszteséggel takarították be. A miniszteri értekezlet rámutatott, hogy jó minőségű kenyérgabonából termett meg az ország jövő évi kenyere, sőt lehetőség van arra is, hogy a tavalyi kedvezőtlen terméseredmények miatt megcsappant tartalék-készleteket az idei termésből ismét kiegészíthessék és növeljék az állatállomány abraktakarmány készletét. Az előzetes számítások szerint a gazdaságok búzából a hazai mezőgazdaság történetének legjobb termését takarították be, A holdanként! termésátlag több mint 16 mázsa — hektáronként 28 mázsa *- de ezen belül az állami gazdaságok országos átlagban holdanként több mint 20 mázsa — hektáronként 35 mázsa — búzát takarítottak be. A többi kalászosból — a rozsból, az árpából, a zabból és a tritikáléból, az előző legjobb termésű évekhez hasonló, vagy azt meghaladó terméseredmények születtek. Lakáselosztás, köztisztaság, állattartás Tanácsülés Karcagon Karcagon tegnap tartotta soronkö vetkező ülését a városi tanács. A választásokat követő ünnepi alakuló Ülés után most találkoztak először a tanács tagjai. Ezzel magyarázható a zsúfolt program; a tanácsülés napirendjén nyolc fontos téma és négy előterjesztés szerepelt. HfUKK ^ TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Román vendégek Cserkeszöllőn Alexandra Mátkán, a román nagykövetség kereskedelmi tanácsosa és Alexandra Piitea, a Scientcia budapesti tudósítója tegnap délben Cserkeszöllőre érkezett. A vendégek Románia fel- szabadulásának 27. évfordulója alkalmából megkoszorúzták az ismeretlen román katona sírját majd rövid látogatást tettek a Magyar- Román Barátság Tsz-ben. Szakmunkásképzési konferencia Gyulán Hétfőn Gyulán megnyílt háromnapos országos szakmunkásképzési konferencián — amelyen Lázár György munkaügyi miniszter is részt vett — megállapították. hogy 186 különböző szakmára 75—80 ezer tanulót oktatnak évente a szakmunkásképző intézetek. Az előzetes felkérések szerint a következő években — főként 1974-től — csökken a szakmunkástanulók száma, noha a termelés fejlődése a szakmunkásképzés kiterjeszt tését követeli. A konferencia éppen ezért állást foglalt amellett, hogy a következőkben a jelenlegi 25 százalékkoshoz képest növelni kell a a szakmunkástanulók között a lányok arányát. Egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a lányok, fiúk arányát 50—50 százalék körül kell kialakítani. Nyírbátori Zenei Napok Hazánk legnagyobb fa- harangtornyának kerengőjéről vasárnap ismét felhangzott a toronyzene, s ezzel ünnepélyesen megnyitották az ötödik nyírbátori zenei napok rendezvénysorozatát. A nap első eseményeként a minorinta-templomban 9 budapesti madrigál-kórus tartott nagysikerű hangversenyt. A község főterén a nyíregyházi és debreceni egyesitett. honvédzenekar adott térzenét. A Báthori István múzeumban megnyitották a Magyar történelem festészet című képzőművészeti kiállítást. Több szociális létesítmény az élelmiszeriparban Az 1975-ig szóló középtávú tervek összeállításában az élelmiszeripari vállalatoknál is részt vettek és véleményezési jogkörükkel éltek az üzemi szakszervezeti szervek. Ennek tapasztalatairól az ÉDOSZ-ban tájékoztatták az MTI munkatársát. A növényolajipari és mosószergyártó vállalat szak- szervezeti tanácsa azt javasolta, hogy kereken egymillió forinttal emeljék föl azt az összeget, amellyel a vállalat a lakásépítő dolgozókat segíti. Az indítványt elfogadták és így a középtávú terv az előirányzottnál nagyobb támogatásban részesíti a lakásépítőket. A magyar Édesipari Szakszervezet Tanácsának indítványára öt év alatt 3,5 millió forinttal többet költenek a tervezettnél a szociális létesítmények korszerűsítésére és építésére. Az ÉDOSZ illetékesei rámutattak: az üzemi szakszervezeti bizottságok javaslatai az esetek elöntő többségében meghallgatásra találtak, különösen azoknak az indítványoknak volt sikere, amelyek a szociális kulturális és egészségügyi fejlesztés meggyorsítását sürgették. A hidi vásár A Hortobágyi Intéző Bizottság az idén augusztus 20- és 21-én rendezi meg a hagyományos hidi vásárt, Ez alkalommal egész napos lovas és fogat bemutatóra kerül sor. A mátai lovaspályán csikósok és a népiegyüttesek tagjainak közreműködésével korabeli hidi vásári jelenetet adnak elő. A csárdával szemben, a Hortobágy folyóra épített vizi színpadot négyszázezer forintos költséggel bővítették, úgyhogy mostmár nyolcszáz nézőszámára van ülőhely. A vizi színpadon tiszántúli népi együttesek adnak műsort. Minden esztendőben nagy sikert arat a csárda kertjében az ökörsütés. A mostani hidi vásár alkalmából több mint öt mázsa húst forgatnak, sütnek pirosra a nyár4 son. >
