Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MTI. Július 4. H agyomány megyénkben, bogy • pirt és fllamf vezetés az élelmiszergazdaság egy-egy jelentős időszakának lezárásával, újabb Időszak kezdetén találkozik az üzemi gazdasági, párt, társadalmi vezetőkkel, aktivistákkal. Ezúttal a III. ötéves terv befejezése, a IV. ötéves terv kezdete tette indokolttá, hogy 1971. június 30-án, a szolnoki Szigligeti Színházban félezer élelmiszergazdasági üzemi vezető meghallgassa a megyei vezető testületek elképzeléseit és hallassa saját véleményeit. Az alábbiakban ennek anyagát adjuk „Magasszínvonalú élelmiszerA Szolnok megyei mezőgazdasági köa-e kivonatosan. Csáki István elnöki megnyitója cia megerősödését, a termelőszövetkezetek belső életének fejlődését és a termelőszövetkezeti tagság szocialista fejlődését, eredményezték, A nagyaktívát Csáki István, az MSZMP KB tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg az aktívaülés elnökeként. Csáki István a következőket mondta: — JMájus 5-én múlt két esztendeje annak, hogy hasonló rendeltetésű és összetételű meghívott aktíva tanácskozott ebben a teremben. .Azóta a megye élelmiszergazdaságában sok minden történt. Egy jó és egy kedvezőtlen időjárású év örömei és gondjai, az üzem gyors fe.jlődése, szilárdulása a parasztság anyagi helyzetének javulása fémjelzi az azóta eltelt időt. örömmel jelentem, hogy mindaz amiről két évvel ezelőtt beszéltünk Szolnok megye mezőgazdasági üzemeiben gyakorlatilag megvalósult. A jövő tervezésének igénye is indokolja mai tanácskozásunkat. Engedjék meg tisztelt elvtársak, hogy a rendezőtestületek: a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága, a Szolnok megyei Tanács, az állami gazdaságok megyei főosztálya, a MED ŐSZ Szolnok megyei Bizottsága, valamint a megyében működő két termelőszövetkezeti területi szövetség nevében köszöntsem önöket. Tisztelt elvtársak, szeretném körvonalazni aktívánk fontosságát, s azt, mit várunk a mai tanácskozástól. 1. Mindenekelőtt tárgyilagos értékelést a két évvel ezelőtt elhangzottak érvényesítéséről. Két esztendő eredményeiről, s 1970 rendkívüli időjárásának hatásáról, amely próbára tette üzemeinket. Legtöbbjében a vezetés szilárdan tartotta magát, sikerrel dacolt az időjárás viszontagságaival, néhány helyen azonban nehézséget okozott a helyzet. Szóljunk ezekről a tapasztalatokról, 2. Átfogó elemzésre számítunk a közös cél meghatározását illetően 1971 sikerei érdekében. Most az esztendő közepén vagyunk. Már az aratás is elkezdődött. Eddigi munkánk sem volt nehézségektől mentes, és most sem ígérkezik köny- nyűnek a betakarítás, noha jól felkészültek üzemeink. Szeretnék emlékeztetni a múlt esztendei aratás kezdetére, mit hozott, milyen késést, károsodást okozott a tíz napig tartó veszteglés, a jó idő várása. A mostani terméseredményeket még nem lehet felmérni. A kilátás biztató, bizakodásunknak alapja van. Ám az év munkában nagyobbik fele még hátra van. Nem innen, nem erről a fórumról szervezzük az üzemi feladatok elvégzését, de jó ha az egységes álláspontot kialakítjuk az üzemek vezetőivel. 3. A mai aktívától várjuk, hogy még a múlt évről áthúzódó gondokat hogyan oldjuk fel, mit tegyünk azért, hogy az üzemen belüli gondok megszűnjenek? Nézzünk szembe ezekkel bátran, ahogyan a párt és az állami vezetés is teszi. 4. A IV. ötéves terv első évében vagyunk. Az előző ötéves tervben egyharmadnyival növeltük élelmiszergazdasági üzemeink produkcióját. Mit akarunk elérni a mostani ötéves tervben? Azt hiszem közös akaratunkat, azt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének üteme nem csökkenhet, csak növekedhet. Ez szándékunk, elhatározásunk. Tisztelt elvtársak, mezőgazdaságunk túl van a szocialista átszervezéssel járó gondok tekintélyes részén. Üzemeink, szilárdak, gazdálkodásuk színvonala állandóan emelkedik. Tanúi vagyunk új forradalmi fellendülésnek, a termelés műszaki átalakulásának. A tudományos és műszaki forradalom mélyen be fog hatolni az agrárterületekre. Egyre gyorsabban átalakul a termelés folyamata, technikája, technológiája. A fizikai tevékenységet egyre inkább szellemi váltja fel, megnő a szervezettség szerepe. A növény- termesztés gépesítésében máris szép eredményekről szólhatunk. Elkezdődött állattenyésztésünk gépesítése is, 43 komplex állattenyésztő telep épül a megyében, vagy kezdődik el építése a kö^ vetkező napokban, hónapokban. 'B folyamatok terhei nem lesznek kisebbek az előzőeknél. Magasszínvonalú élelmiszergazdasági üzemeket teremtünk, ehhez a pártvezetés teljes támogatását élvezik az üzemekben dolgozó elvtársak. A párt látja gondjaikat, nehézségeiket és látja a lehetőségeket is, ennek alapján tervezi a jövőt. Gondolkodjunk mindenben együtt, egy szívvel, egy akarattal. Fodor Mihálj előadása Ezt követően Fodor Mihály Szolnok megyei tanácselnök tartott előadást, amelynek anyagát rövidítve közöljük. Tisztelt Nagyaktíva! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A mai nagyaktívánk időszerűségét a X, pártkongresszus és az országgyűlés által elfogadott IV. ötéves tervtörvény végrehajtásának megoldása adja meg. Célja hogy a jelenlevőkkel megvitassuk a megye élelmiszergazdaságának, a III. ötéves tervben élért eredményeit, megtárgyaljuk a IV. ötéves terv főbb feladatainak, megvalósításának lehetőségeit, s értékeljük azt a helytállást, amelyet a mező- gazdasági nagyüzemeink a rendkívül kedvezőtlen 1970. évben tanúsítottak és közösen meghatározzuk az 1971. évi és az azt követő feladatokat. Alkalmas ez a tanácskozás arra is, hogy méltóképpen emélékezzünk a Nemzetközi Szövetkezeti Napról A III. ötéves terv időszaka folyamán a megye élelmiszergazdasága jelentős fejlődést ért el. A fejlődés azért is nagyjelentőségű, mert a tervidőszak alatt két rendkívüli kedvezőtlen időjárású év természeti viszonyaival kellett megküzdeni, 1968-ban aszály, 1970-ben pedig ár- és belvíz pusztított, A fejlődési ütemet az 1970-es év mérsékelte, az elért ütem azonban még így is jelentős és biztosította a III. ötéves terv gazdasági, termelési és műszaki fejlesztési célkitűzéseinek teljesítését A III. ötéves tervidőszakban a párt IX. kongresszusán meghirdetett gazdaság- politikai céloknak megfelelően alapvető változások következtek be a szövetkezeti mozgalomban és itt nemcsak az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére gondolok, hanem olyan jelentős központi intézkedésekre, mint például a termelőszövetkezeti törvény, földtörvény hatálybalépése. A termelőszövetkezetek társadalmi helyzetében bekövetkezett változás a termelőszövetkezeti demokráFodor Mihály, előadása közben. Megyénk élelmiszergazdasága előtt a III. ötéves tervben a mezőgazdasági termelés évi 2,5 százalékos növelése volt a cél, melyet elértünk, hiszen a halmozott termelési érték szövetkezeteinkben 2,9 milliárd forintról 4,3 milliárd forintra — 48 százalékkal — az állami gazdaságainkban pedig 31,6 százalékkal növekedett a II. ötéves terv utolsó évéhez viszonyítva. Az árutermelés fejlődése Az árutermelés voulmené- nek növekedését jól mutatja, hogy az árbevétel az 1965. évi 100 százalékról 1970-re 177 százalékra növekedett és 1969-ben volt a legnagyobb, 209 százalék. A kenyérgabona felvásárlásában 5 év átlagában évenként 14 000 vagon értékesítést tűztünk ki célul és a kedvezőtlen 1970. év ellenére is több év átlagában 15 212 vagon kenyérgabona került központi készletbe Szolnok megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiből. Az állami gazdaságok is 10 százalékkal teljesítették túl előirányzatukat. Az állatállomány előirányzatát nem teljesítettük. A termelőszövetkezetek tervének túlteljesítése nem tudta ellensúlyozni a háztáji gazdaságokban bekövetkezett visszaesést. A közös gazdaságok a szarvasmarha létszámukat az előirányzatnál 15,3 százalékkal jobban fejlesztették. összes számosállatban számolva az állatállomány tanácsi szinten 5 százalékkal alatta maradt az előirányzatnak, pedig a közös gazdaságokban 11 százalékkal több, mint amit 1966-ban terveztünk. Az állami gazdaságok sem érték el a törzsállomány létszámában a tervezett szintet. A III. ötéves tervben célul tűztük, hogy javítsuk az anyagi-műszaki bázist, elsősorban az öntözésfejlesztést, talajjavítást, gépesítést és az üzemen belüli vízrendezést. Az anyagi-műszaki bázis azonban nem a tervezett szerint fejlődött, mert a termelőszövetkezetek elsősorban építési beruházásokat végeztek a gépesítési beruházások aránya nem érte el az összes beruházás 25 százalékát. Az erő* és munkagéppark felújításra Tár Az erő- és munkagépparkunk elavult, s emiatt az üzemeltetés költségei aránytalanul nagyok. Jelenleg miintegy 4200 traktor dolgozik megyénk szövetkezeteiben. Az egy traktoregységre jutó szántóterület 75 kh Jelentősen javult a műtrágyafelhasználás, az 1965. évi 28 kg-ról 1970-re 65 kg-ra nőtt, az 1 hold mezőgazda- sági területre jutó műtrágya mennyisége hatóanyagban számolva 20 százalékkal több mint az előirányzott (Az MSZMP IX. kongresz- szusán elfogadott határozatnak megfelelően a mező- gazdaságban dolgozók élet- színvonala, s ezzel együtt közösből származó személyes jövedelme gyors ütemben növekedett. 1965-ben egy termelőszövetkezeti tagra jutó havi: jövedelem 1300 forint volt, jelenleg 41 százalékkal magasabb 1850 forint. Természetesen a közös gazdaságokból származó jövedelmen kívül egyéb jövedelmi forrásokkal is rendelkeznek, melyek kiteszik a jövedelem mintegy 25—30 százalékát, a háztáji gazdaságokkal együtt. A termelő- szövetkezetek között, de a termelőszövetkezeteken belül is rendkívül nagy a szóródás a jövedelemben. Jelenleg az összes dolgozó tagok 24 százalékának 10 000 forint alatt van az évi jövedelme, 10 és 15 ezer forint között van 14 %-ának 15 és 30 ezer forint között van 39 százalékának és 30 ezer forint évi jövedelemnél nagyobb a részesedése a tagság 23 százalékának. Megyénk állami gazdaságaiban dolgozók jövedelmében is jelentős volt a fejlődés. Az 1965 évben egy dolgozóra jutó 19 360 forint évi átlagjövedelem 1970. évre elérte a 25 500 forintot, azaz 5 év alatt 32 százalékkal nőtt A termelőszövetkezeti tagság jövedelemviszonyai a kedvezőtlen 1970-es „év hatására alig változtak, nem mondható ez él á termelő- szövetkezetekben keletkező tiszta bevételre, nyereségre, mert a kölségszint az 1969. évi 79,4 százalékról 95 százalékra nőtt, a tiszta nyereség 20,6 százalékról 5 százalékra csökkent. Ez az eredményromlás sem csökkentette arányosan a részesedési és fejlesztési alapokat, mert a zárszámadáskor közel 300 millió forint biztonsági alap felhasználására került sor. A III. ötéves terv időszakában 16 termelőszövetkezet részesült megkülönböztetett állami támogatásban, amelynek hatása eredményes volt, ennek ellenére a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek mutatószámai elért eredményeik alatta maradnak a megyei átlagnak és sajnos a bekövetkezett elemi károk is ezeket a terme- ' lőszövetkezeteket sújtották a legjobban. A megkülönböztetett állami támogatás hatására néhány kedvezőtlen termőhelyű adottságú tsz már felzárkózott a közepesek színvonalára, pl beseny. szögi Kossuth, tiszaszentim- rei Aranykalász, tiszasülyi Lenin Tsz-ek. Dicséret illeti a mezőgazdaság dolgozóit Az előadó részletesen szólt' a tavaly veszteséggel zárt és szanált tsz-ekről, állami gaz. daságokróL Ezután így folytatta: Az előző évi jövedelemszint minden áron való tartása, esetenként növelése miatt a termelőszövetkezetek biztonsági tartalékalapjuk több mint 57 százalékát felhasználták a jövedelemnövelésére, jelenleg 4o termelőszövetkezeti gazdaságnak nincs biztonsági tartalékja, számos szövetkezetnek pedig csak minimális van. A 23 szanált termelőszövetkezet, melynek műszaki felszereltsége is legkedvezőtlenebb, a veszteségből 31 millió forintot még az idén kell, hogy kigazdálkodjon. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeknek a termelőszövetkezeteknek nem sok lehetőségük van az előrelépésre Az 1970-es gazdasági év tanulsága, hogy az egyoldalú csak a növénytermesztésre alapozott gazdaságok nem képesek a természeti csapás elhárítására megfelelő intézkedéseket tenni. Az állattenyésztés megfelelő színvonala, s abban rejlő lehetőségek maximális kihasználása sok nagyüzemünknek jelentette a szanálás, illetve a veszteség elkerülését. Fodor elvtárs ezután ösz- szegezte a PM Bevételi Fő- igazgatóság megyei hivatalának tapasztalatait az 1970. évi tsz zárszámadások felül, vizsgálásáról. Majd így folytatta: A gazdaságirányítási rendszer reformja eredményes volt, hatására a termelőerők fejlődése meggyorsult, megnyílt a lehetőség olyan termelésszerkezeti változtatásokra, amelyek a helyi adottságok kihasználását, tartalékaik felhasználását és hasznosítását tette lehetővé. A tervlebontásos rendszer megszűnése nem okozott anarchiát, hanem ellenkezőleg, a tervszerűség magasabb fokon jött létre, a kereslet-kínálat, a piaci viszonyok és a jól megfontolt szabályzók hatására. Az új pénzügyi szabályozók hatása Az új pénzügyi szabályzók hatásával 1971. évben a következőkben számolhatunk: — A sertéstartást ösztönző prémium jól szolgálja az ágazat fejlesztését a szakosított teleppel nem rendelkező üzemeknél i— A szarvasmarha tartással kapcsolatos üzemviteli áh ami támogatás ösztönzőleg hat az ágazatra. Fékezi fejlesztő hatását a férő- helyhiány és a meglévő korszerűtlen épületek. Ezek következtében néhány üzemnél a tehenészet veszteséges. — A jövedelemadó és jövedelemnövekmény adó helyesebben differenciálja 1971. évtől az eltérő tagjövedelmet biztosító tsz-ek adóját. — A földadó a különböző adottságú üzemeknél a jövedelemelvonás igazságosabb rendszerét nyújtja. — A termelési adó a gazdaságokat az alaptevékenység fejlesztésére ösztönzi. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás, az üzemek jól felfogott érdeke. Az ezirány- ban ösztönző állami támogatások azt eredményezték, hogy az elmúlt években megélénkült a beruházási tevékenység A szocialista mezőgazdasági üzemek eddigi története, fejlődése bebizonyította, milyen nagy jelentőségű a vezetés színvonala. Törvény- szerű, hogy az egyre gyorsuló fejlődés mellett az önálló gazdálkodás keretei között a követelményeknek csak azok az üzemek fognak megfelelni, ahol minden illetékes választott szerv, de a termelőszövetkezet tagsága is felismeri, hogy a termelés fejlesztésének alapvető feltétele a jó szakember ellátottság, a szakvezetés erősítése. Az előadó hangsúlyozta a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásának fontosságát Beszélt a szakemberek tevékenységérőL Mint mondotta: nagyobb gondot kel fordítani az állattenyésztés, a gépesítés és a speciális ágazatok szakember ellátásának javítására Ezután a tsz-ek belső életével foglalkozott A járási, városi tanácsi szakigazgatási szervek ellenőrizték a termelőszövetkezetek alapszabály szerinti működését, a szövetkezeti demokrácia érvényesülését. A termelőszövetkezeti választott szervek működése az előző évhez képest javult, azonban nem kielégítő. Az ellenőrző bizottságok a rájuk háruló feladatoknak az esetek nagy többségében nem felelnek meg. Működé- formális jellegű, Nagyobb gondot a kooperációra A szövetkezetek egyenlő partnerei lesznek az állami vállalatoknak. Ebben a folyamatban nagy szerepük van a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerveinek — a területi szövetségeknek. Az útkeresés kezdeti bizonytalansága után megformálódott a területi szövetségek szerepe, munkája és ma már a szövetkezeti mozgalom lényeges elemévé váltak. Dötő szerepük volt 1970-ben az ár- és belvízkár sújtotta termelőszövetkezetek megsegítésének szervezésében és munkájuk nélkülözhetetlen a társulások és kooperációk kialakításában. A mezőgazdaság technikai színvonalának gyors növekedése és a termelőszövetkezetek tevékenységi körének bővülése egyre nagyobb tőkebefektetéseket igényel. Ez szükségessé teszi a szövetkezetek lazább, vagy szorosabb gazdasági együttműködését, kooperációját, A tőkeigényesség a fejlődő gazdaság velejárója. Ez tehát pozitív jelenség. Negatívumként kell viszont értékelni az egyes építési beruházások kivitelezési idejének elhúzódását. Az üzemek együttműködése ^ \ — beruházási, termelési és , értékesítési területeken egyaránt szükséges. Szinte el- képzelhetétlen, * hogy egy- egy szövetkezet egyedül meg. oldja például a repülőgépes növényvédelmet vagy egy korszerű húsfeldolgozó üzemeltetését. A területi szövetségek azok a szervek, amelyek egy-egy terület széleskörű ismeretének birtokában a legjobban tudják szervezni a társulásokat. A megyében működő élelmiszer- ipari vállalatoknak is érdeke, hogy az alapanyag előállítás és feldolgozás jövedelmezőbb legyen és bekapcsolódjanak a mezőgazdasági nagyüzemek műszaki fejlesztésébe. Az első lépéseket már megtettük, de az eddiginél lényegesen gyorsabb előrehaladást kell elérni, mert ez alapvető érdek. Negyedik öté rés tervünkről A népgazdaság IV. ötéves tervét az országgyűlés törvényerőre emelte. Ez a terv az MSZMP X. kongresszusán és a Központi Bizottság által elfogadott irányelvek végrehajtását, gazdaságpolitikánk eredményes megvalósítását célozza A népgazdaság IV. ötéves tervének célkitűzései az élelmiszergazdasággal szemben is fokozott követelményeket támaszt. Az is világosan látszik, hogy a III. ötéves terv időszaka alatt lezárult a mező- gazdaság extenzív fejlesztése és a jelenlegi tervidőszak az intenzív fejlődés kezdete. Az MSZMP KB irányelvei, a 2025-ös Korm. határozat szükségesnek tartotta, hogy minden termelőegység elkészítse középtávú fejlesztési tervét. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben általában súlyának és jelentőségének megfelelően végezték e munkát. A legtöbb gazdaságban reálisan felmérték — a dolgozók széleskörű bevonásával — az üzem adottságait, a közgazdasági környezet által biztosított lehetőségeket, megalapozott célkitűzéseket állítottak maguk elé. Már most megáit;
