Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MTI. Július 4. H agyomány megyénkben, bogy • pirt és fllamf vezetés az élelmiszergazdaság egy-egy jelentős időszakának lezárásával, újabb Időszak kezdetén találkozik az üzemi gazdasági, párt, társadalmi vezetőkkel, aktivistákkal. Ezúttal a III. ötéves terv befejezése, a IV. ötéves terv kezdete tette indokolttá, hogy 1971. június 30-án, a szolnoki Szigligeti Színházban félezer élelmiszergazdasági üzemi vezető meghallgassa a megyei vezető testületek elképzeléseit és hal­lassa saját véleményeit. Az alábbiakban ennek anyagát adjuk „Magasszínvonalú élelmiszer­A Szolnok megyei mezőgazdasági köa-e kivonatosan. Csáki István elnöki megnyitója cia megerősödését, a terme­lőszövetkezetek belső életé­nek fejlődését és a terme­lőszövetkezeti tagság szocia­lista fejlődését, eredményez­ték, A nagyaktívát Csáki Ist­ván, az MSZMP KB tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg az aktívaülés elnökeként. Csáki István a következőket mond­ta: — JMájus 5-én múlt két esztendeje annak, hogy ha­sonló rendeltetésű és össze­tételű meghívott aktíva ta­nácskozott ebben a terem­ben. .Azóta a megye élelmi­szergazdaságában sok min­den történt. Egy jó és egy kedvezőtlen időjárású év örömei és gondjai, az üzem gyors fe.jlődése, szilárdulása a parasztság anyagi helyze­tének javulása fémjelzi az azóta eltelt időt. örömmel jelentem, hogy mindaz amiről két évvel ez­előtt beszéltünk Szolnok me­gye mezőgazdasági üzemei­ben gyakorlatilag megvaló­sult. A jövő tervezésének igénye is indokolja mai ta­nácskozásunkat. Engedjék meg tisztelt elvtársak, hogy a rendezőtestületek: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága, a Szolnok megyei Tanács, az állami gazdaságok megyei főosztálya, a MED ŐSZ Szol­nok megyei Bizottsága, va­lamint a megyében működő két termelőszövetkezeti terü­leti szövetség nevében kö­szöntsem önöket. Tisztelt elvtársak, szeret­ném körvonalazni aktívánk fontosságát, s azt, mit vá­runk a mai tanácskozástól. 1. Mindenekelőtt tárgyila­gos értékelést a két évvel ezelőtt elhangzottak érvénye­sítéséről. Két esztendő ered­ményeiről, s 1970 rendkívüli időjárásának hatásáról, amely próbára tette üze­meinket. Legtöbbjében a ve­zetés szilárdan tartotta ma­gát, sikerrel dacolt az idő­járás viszontagságaival, né­hány helyen azonban nehéz­séget okozott a helyzet. Szóljunk ezekről a tapaszta­latokról, 2. Átfogó elemzésre számí­tunk a közös cél meghatá­rozását illetően 1971 sike­rei érdekében. Most az esz­tendő közepén vagyunk. Már az aratás is elkezdő­dött. Eddigi munkánk sem volt nehézségektől mentes, és most sem ígérkezik köny- nyűnek a betakarítás, noha jól felkészültek üzemeink. Szeretnék emlékeztetni a múlt esztendei aratás kez­detére, mit hozott, milyen késést, károsodást okozott a tíz napig tartó veszteglés, a jó idő várása. A mostani terméseredményeket még nem lehet felmérni. A kilá­tás biztató, bizakodásunk­nak alapja van. Ám az év munkában nagyobbik fele még hátra van. Nem innen, nem erről a fórumról szer­vezzük az üzemi feladatok elvégzését, de jó ha az egy­séges álláspontot kialakít­juk az üzemek vezetőivel. 3. A mai aktívától várjuk, hogy még a múlt évről át­húzódó gondokat hogyan old­juk fel, mit tegyünk azért, hogy az üzemen belüli gon­dok megszűnjenek? Nézzünk szembe ezekkel bátran, ahogyan a párt és az álla­mi vezetés is teszi. 4. A IV. ötéves terv első évében vagyunk. Az előző ötéves tervben egyharmad­nyival növeltük élelmiszer­gazdasági üzemeink produk­cióját. Mit akarunk elérni a mostani ötéves tervben? Azt hiszem közös akaratunkat, azt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének üteme nem csökkenhet, csak növeked­het. Ez szándékunk, elhatá­rozásunk. Tisztelt elvtársak, mező­gazdaságunk túl van a szo­cialista átszervezéssel járó gondok tekintélyes részén. Üzemeink, szilárdak, gazdál­kodásuk színvonala állandó­an emelkedik. Tanúi va­gyunk új forradalmi fellen­dülésnek, a termelés műsza­ki átalakulásának. A tudo­mányos és műszaki forra­dalom mélyen be fog ha­tolni az agrárterületekre. Egyre gyorsabban átalakul a termelés folyamata, techni­kája, technológiája. A fizikai tevékenységet egy­re inkább szellemi vált­ja fel, megnő a szerve­zettség szerepe. A növény- termesztés gépesítésében máris szép eredményekről szólhatunk. Elkezdődött ál­lattenyésztésünk gépesítése is, 43 komplex állattenyésztő telep épül a megyében, vagy kezdődik el építése a kö^ vetkező napokban, hónapok­ban. 'B folyamatok terhei nem lesznek kisebbek az előzőeknél. Magasszínvonalú élelmi­szergazdasági üzemeket te­remtünk, ehhez a pártveze­tés teljes támogatását élve­zik az üzemekben dolgozó elvtársak. A párt látja gondjaikat, nehézségeiket és látja a lehetőségeket is, en­nek alapján tervezi a jö­vőt. Gondolkodjunk minden­ben együtt, egy szívvel, egy akarattal. Fodor Mihálj előadása Ezt követően Fodor Mihály Szolnok megyei tanácselnök tartott előadást, amelynek anyagát rövidítve közöljük. Tisztelt Nagyaktíva! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A mai nagyaktívánk idő­szerűségét a X, pártkong­resszus és az országgyűlés által elfogadott IV. ötéves tervtörvény végrehajtásának megoldása adja meg. Célja hogy a jelenlevőkkel meg­vitassuk a megye élelmi­szergazdaságának, a III. öt­éves tervben élért eredmé­nyeit, megtárgyaljuk a IV. ötéves terv főbb feladatai­nak, megvalósításának lehe­tőségeit, s értékeljük azt a helytállást, amelyet a mező- gazdasági nagyüzemeink a rendkívül kedvezőtlen 1970. évben tanúsítottak és közö­sen meghatározzuk az 1971. évi és az azt követő felada­tokat. Alkalmas ez a tanács­kozás arra is, hogy méltó­képpen emélékezzünk a Nem­zetközi Szövetkezeti Napról A III. ötéves terv idősza­ka folyamán a megye élel­miszergazdasága jelentős fej­lődést ért el. A fejlődés azért is nagyjelentőségű, mert a tervidőszak alatt két rendkívüli kedvezőtlen időjá­rású év természeti viszonyai­val kellett megküzdeni, 1968-ban aszály, 1970-ben pedig ár- és belvíz pusztí­tott, A fejlődési ütemet az 1970-es év mérsékelte, az elért ütem azonban még így is jelentős és biztosította a III. ötéves terv gazdasági, termelési és műszaki fej­lesztési célkitűzéseinek telje­sítését A III. ötéves tervidőszak­ban a párt IX. kongresszu­sán meghirdetett gazdaság- politikai céloknak megfele­lően alapvető változások kö­vetkeztek be a szövetkezeti mozgalomban és itt nemcsak az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére gondo­lok, hanem olyan jelentős központi intézkedésekre, mint például a termelőszö­vetkezeti törvény, földtör­vény hatálybalépése. A termelőszövetkezetek társadalmi helyzetében be­következett változás a ter­melőszövetkezeti demokrá­Fodor Mihály, előadása közben. Megyénk élelmiszergazda­sága előtt a III. ötéves terv­ben a mezőgazdasági terme­lés évi 2,5 százalékos növe­lése volt a cél, melyet el­értünk, hiszen a halmozott termelési érték szövetkeze­teinkben 2,9 milliárd forint­ról 4,3 milliárd forintra — 48 százalékkal — az állami gazdaságainkban pedig 31,6 százalékkal növekedett a II. ötéves terv utolsó évéhez vi­szonyítva. Az árutermelés fejlődése Az árutermelés voulmené- nek növekedését jól mutatja, hogy az árbevétel az 1965. évi 100 százalékról 1970-re 177 százalékra növekedett és 1969-ben volt a legnagyobb, 209 százalék. A kenyérgabo­na felvásárlásában 5 év át­lagában évenként 14 000 va­gon értékesítést tűztünk ki célul és a kedvezőtlen 1970. év ellenére is több év át­lagában 15 212 vagon ke­nyérgabona került központi készletbe Szolnok megye mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteiből. Az állami gazdaságok is 10 százalék­kal teljesítették túl előirány­zatukat. Az állatállomány előirány­zatát nem teljesítettük. A termelőszövetkezetek tervé­nek túlteljesítése nem tudta ellensúlyozni a háztáji gaz­daságokban bekövetkezett visszaesést. A közös gazda­ságok a szarvasmarha létszá­mukat az előirányzatnál 15,3 százalékkal jobban fejlesz­tették. összes számosállat­ban számolva az állatállo­mány tanácsi szinten 5 százalékkal alatta maradt az előirányzatnak, pedig a kö­zös gazdaságokban 11 szá­zalékkal több, mint amit 1966-ban terveztünk. Az ál­lami gazdaságok sem érték el a törzsállomány létszámá­ban a tervezett szintet. A III. ötéves tervben célul tűztük, hogy javítsuk az anyagi-műszaki bázist, első­sorban az öntözésfejlesztést, talajjavítást, gépesítést és az üzemen belüli vízrendezést. Az anyagi-műszaki bázis azonban nem a tervezett szerint fejlődött, mert a ter­melőszövetkezetek elsősor­ban építési beruházásokat végeztek a gépesítési beru­házások aránya nem érte el az összes beruházás 25 szá­zalékát. Az erő* és munkagéppark felújításra Tár Az erő- és munkagéppar­kunk elavult, s emiatt az üzemeltetés költségei arány­talanul nagyok. Jelenleg miintegy 4200 traktor dolgo­zik megyénk szövetkezetei­ben. Az egy traktoregység­re jutó szántóterület 75 kh Jelentősen javult a műtrá­gyafelhasználás, az 1965. évi 28 kg-ról 1970-re 65 kg-ra nőtt, az 1 hold mezőgazda- sági területre jutó műtrágya mennyisége hatóanyagban számolva 20 százalékkal több mint az előirányzott (Az MSZMP IX. kongresz- szusán elfogadott határo­zatnak megfelelően a mező- gazdaságban dolgozók élet- színvonala, s ezzel együtt kö­zösből származó személyes jövedelme gyors ütemben növekedett. 1965-ben egy termelőszövetkezeti tagra ju­tó havi: jövedelem 1300 fo­rint volt, jelenleg 41 száza­lékkal magasabb 1850 fo­rint. Természetesen a közös gazdaságokból származó jö­vedelmen kívül egyéb jö­vedelmi forrásokkal is ren­delkeznek, melyek kiteszik a jövedelem mintegy 25—30 százalékát, a háztáji gazda­ságokkal együtt. A termelő- szövetkezetek között, de a termelőszövetkezeteken belül is rendkívül nagy a szóró­dás a jövedelemben. Jelenleg az összes dolgo­zó tagok 24 százalékának 10 000 forint alatt van az évi jövedelme, 10 és 15 ezer forint között van 14 %-ának 15 és 30 ezer forint között van 39 százalékának és 30 ezer forint évi jö­vedelemnél nagyobb a ré­szesedése a tagság 23 száza­lékának. Megyénk állami gazdasá­gaiban dolgozók jövedelmé­ben is jelentős volt a fejlő­dés. Az 1965 évben egy dol­gozóra jutó 19 360 forint évi átlagjövedelem 1970. évre el­érte a 25 500 forintot, azaz 5 év alatt 32 százalékkal nőtt A termelőszövetkezeti tag­ság jövedelemviszonyai a kedvezőtlen 1970-es „év hatá­sára alig változtak, nem mondható ez él á termelő- szövetkezetekben keletkező tiszta bevételre, nyereségre, mert a kölségszint az 1969. évi 79,4 százalékról 95 szá­zalékra nőtt, a tiszta nyere­ség 20,6 százalékról 5 szá­zalékra csökkent. Ez az eredményromlás sem csökkentette arányosan a részesedési és fejlesztési alapokat, mert a zárszám­adáskor közel 300 millió fo­rint biztonsági alap felhasz­nálására került sor. A III. ötéves terv idősza­kában 16 termelőszövetkezet részesült megkülönböztetett állami támogatásban, amely­nek hatása eredményes volt, ennek ellenére a kedvezőt­len adottságú termelőszö­vetkezetek mutatószámai el­ért eredményeik alatta ma­radnak a megyei átlagnak és sajnos a bekövetkezett ele­mi károk is ezeket a terme- ' lőszövetkezeteket sújtották a legjobban. A megkülön­böztetett állami támogatás hatására néhány kedvezőtlen termőhelyű adottságú tsz már felzárkózott a közepe­sek színvonalára, pl beseny. szögi Kossuth, tiszaszentim- rei Aranykalász, tiszasülyi Lenin Tsz-ek. Dicséret illeti a mezőgazdaság dolgozóit Az előadó részletesen szólt' a tavaly veszteséggel zárt és szanált tsz-ekről, állami gaz. daságokróL Ezután így foly­tatta: Az előző évi jövedelem­szint minden áron való tar­tása, esetenként növelése miatt a termelőszövetkeze­tek biztonsági tartalékalap­juk több mint 57 százalékát felhasználták a jövedelem­növelésére, jelenleg 4o ter­melőszövetkezeti gazdaság­nak nincs biztonsági tarta­lékja, számos szövetkezet­nek pedig csak minimális van. A 23 szanált termelőszö­vetkezet, melynek műszaki felszereltsége is legkedve­zőtlenebb, a veszteségből 31 millió forintot még az idén kell, hogy kigazdálkodjon. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeknek a termelőszö­vetkezeteknek nem sok le­hetőségük van az előrelépés­re Az 1970-es gazdasági év tanulsága, hogy az egyolda­lú csak a növénytermesztés­re alapozott gazdaságok nem képesek a természeti csapás elhárítására megfelelő intéz­kedéseket tenni. Az állatte­nyésztés megfelelő színvona­la, s abban rejlő lehetőségek maximális kihasználása sok nagyüzemünknek jelentette a szanálás, illetve a vesz­teség elkerülését. Fodor elvtárs ezután ösz- szegezte a PM Bevételi Fő- igazgatóság megyei hivata­lának tapasztalatait az 1970. évi tsz zárszámadások felül, vizsgálásáról. Majd így folytatta: A gazdaságirányítási rend­szer reformja eredményes volt, hatására a termelőerők fejlődése meggyorsult, meg­nyílt a lehetőség olyan terme­lésszerkezeti változtatásokra, amelyek a helyi adottságok kihasználását, tartalékaik felhasználását és hasznosí­tását tette lehetővé. A tervlebontásos rendszer megszűnése nem okozott anarchiát, hanem ellenkező­leg, a tervszerűség maga­sabb fokon jött létre, a ke­reslet-kínálat, a piaci viszo­nyok és a jól megfontolt sza­bályzók hatására. Az új pénzügyi szabályozók hatása Az új pénzügyi szabály­zók hatásával 1971. évben a következőkben számolha­tunk: — A sertéstartást ösztön­ző prémium jól szolgálja az ágazat fejlesztését a szakosí­tott teleppel nem rendelke­ző üzemeknél i— A szarvasmarha tar­tással kapcsolatos üzemvi­teli áh ami támogatás ösztön­zőleg hat az ágazatra. Féke­zi fejlesztő hatását a férő- helyhiány és a meglévő kor­szerűtlen épületek. Ezek kö­vetkeztében néhány üzem­nél a tehenészet veszteséges. — A jövedelemadó és jö­vedelemnövekmény adó he­lyesebben differenciálja 1971. évtől az eltérő tagjö­vedelmet biztosító tsz-ek adóját. — A földadó a különböző adottságú üzemeknél a jöve­delemelvonás igazságosabb rendszerét nyújtja. — A termelési adó a gaz­daságokat az alaptevékeny­ség fejlesztésére ösztönzi. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás, az üzemek jól felfogott érdeke. Az ezirány- ban ösztönző állami támo­gatások azt eredményezték, hogy az elmúlt években meg­élénkült a beruházási tevé­kenység A szocialista mezőgazdasá­gi üzemek eddigi története, fejlődése bebizonyította, mi­lyen nagy jelentőségű a ve­zetés színvonala. Törvény- szerű, hogy az egyre gyorsu­ló fejlődés mellett az önál­ló gazdálkodás keretei kö­zött a követelményeknek csak azok az üzemek fognak megfelelni, ahol minden il­letékes választott szerv, de a termelőszövetkezet tagsá­ga is felismeri, hogy a ter­melés fejlesztésének alap­vető feltétele a jó szakem­ber ellátottság, a szakveze­tés erősítése. Az előadó hangsúlyozta a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásának fontosságát Beszélt a szak­emberek tevékenységérőL Mint mondotta: nagyobb gondot kel fordítani az ál­lattenyésztés, a gépesítés és a speciális ágazatok szak­ember ellátásának javításá­ra Ezután a tsz-ek belső életével foglalkozott A járási, városi tanácsi szakigazgatási szervek ellen­őrizték a termelőszövetkeze­tek alapszabály szerinti mű­ködését, a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülését. A termelőszövetkezeti válasz­tott szervek működése az előző évhez képest javult, azonban nem kielégítő. Az ellenőrző bizottságok a rá­juk háruló feladatoknak az esetek nagy többségében nem felelnek meg. Működé- formális jellegű, Nagyobb gondot a kooperációra A szövetkezetek egyenlő partnerei lesznek az állami vállalatoknak. Ebben a fo­lyamatban nagy szerepük van a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerveinek — a területi szövetségek­nek. Az útkeresés kezdeti bi­zonytalansága után megfor­málódott a területi szövet­ségek szerepe, munkája és ma már a szövetkezeti moz­galom lényeges elemévé vál­tak. Dötő szerepük volt 1970-ben az ár- és bel­vízkár sújtotta termelőszö­vetkezetek megsegítésének szervezésében és munkájuk nélkülözhetetlen a társulá­sok és kooperációk kialakí­tásában. A mezőgazdaság technikai színvonalának gyors növeke­dése és a termelőszövetkeze­tek tevékenységi körének bővülése egyre nagyobb tő­kebefektetéseket igényel. Ez szükségessé teszi a szövetke­zetek lazább, vagy szoro­sabb gazdasági együttműkö­dését, kooperációját, A tő­keigényesség a fejlődő gaz­daság velejárója. Ez tehát pozitív jelenség. Negatívum­ként kell viszont értékelni az egyes építési beruházások kivitelezési idejének elhúzó­dását. Az üzemek együttműködése ^ \ — beruházási, termelési és , értékesítési területeken egy­aránt szükséges. Szinte el- képzelhetétlen, * hogy egy- egy szövetkezet egyedül meg. oldja például a repülőgépes növényvédelmet vagy egy korszerű húsfeldolgozó üze­meltetését. A területi szö­vetségek azok a szervek, amelyek egy-egy terület szé­leskörű ismeretének birtoká­ban a legjobban tudják szer­vezni a társulásokat. A me­gyében működő élelmiszer- ipari vállalatoknak is ér­deke, hogy az alapanyag előállítás és feldolgozás jö­vedelmezőbb legyen és be­kapcsolódjanak a mezőgaz­dasági nagyüzemek műszaki fejlesztésébe. Az első lépé­seket már megtettük, de az eddiginél lényegesen gyor­sabb előrehaladást kell el­érni, mert ez alapvető érdek. Negyedik öté rés tervünkről A népgazdaság IV. ötéves tervét az országgyűlés tör­vényerőre emelte. Ez a terv az MSZMP X. kongresszu­sán és a Központi Bizottság által elfogadott irányelvek végrehajtását, gazdaságpoli­tikánk eredményes megvaló­sítását célozza A népgazdaság IV. ötéves tervének célkitűzései az élel­miszergazdasággal szemben is fokozott követelményeket támaszt. Az is világosan látszik, hogy a III. ötéves terv idő­szaka alatt lezárult a mező- gazdaság extenzív fejlesztése és a jelenlegi tervidőszak az intenzív fejlődés kezdete. Az MSZMP KB irányel­vei, a 2025-ös Korm. hatá­rozat szükségesnek tartotta, hogy minden termelőegység elkészítse középtávú fej­lesztési tervét. Megyénk me­zőgazdasági üzemeiben álta­lában súlyának és jelentősé­gének megfelelően végezték e munkát. A legtöbb gaz­daságban reálisan felmér­ték — a dolgozók széleskö­rű bevonásával — az üzem adottságait, a közgazdasági környezet által biztosított le­hetőségeket, megalapozott célkitűzéseket állítottak ma­guk elé. Már most megáit;

Next

/
Oldalképek
Tartalom