Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
1971. Július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 gazdasági üzemeket teremtünk" nagy aktíva állásfoglalásai lapítható, hogy a mezőgazdasági üzemek közép távú tervei megegyeznek a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, összhangban vannak a népgazdasági tervvel. Egyes szövetkezeti vezetők azonban szükséges rossznak tekintik a középtávú tervezést A koncepció nélküli, egyik évről a másikra történő gazdálkodás súlyos károkat okozhat a szövetkezeti mozgalomnak. Egyetlen gazdaság sem alapozhat arra, hogy minden évben állami segítséggel oldja meg pénzügyi problémáját. A népgazdaság kötelességének tekinti az objektív okok miatt bajba jutott szövetkezetek megsegítését, de nem lesz finanszírozója a felelőtlenül gazdálkodó üzemeknek. A megye mezőgazdasági termelésének növelését évi 2,9—3 százalékkal, az előző tervidőszakkal azonos mértékben tervezzük. Ezt a termelésnövekedést olyan kö- rülménj’ek között kell végrehajtani, amikor számolni kell a mezőgazdaságban dolgozó munkaerők csökkenésével, racionális földhasználat miatt a szántóterületek csökkentésével. Továbbra is figyelembe kell venni, hogy az állattenyésztési ágazatban nem fejeződött be a szektor, váltás, a nagyüzemek szerepe az árutermelésben tovább növekszik. lij jövedelemszabályozó rendszer Ugyanakkor a IV. ötéves terv időszakában a jövedelemszabályozási rendszer, a népgazdaság teherbíró képességének megfelelően csökkenő tendenciájú. Az állami támogatás és a hitelpolitikai irányelvek vonatkozásában sem várható változás. Mindez megköveteli a saját erőforrások maximális kihasználását. Az állami gazdaságok bruttó termelésének a IV. ötéves terv időszakában 45,6 százalékkal Kell emelkedni. A termelésnövekedést a gazdaságok a termelési szerkezet átalakításával, az anyagi-műszaki bázis bővülése (tápanyagellátás, technológiai rendszerek, új fajták, beruházásoK stb.) következtében előálló termelési szint emelkedéssel érik eL Az évelő pillangósok területét indokoltnak tartjuk növelni és javítani kell a rét- és legelőgazdálkodás színvonalát. Az öntözés le- hetőségeineK kihasználásával a tervidőszak végére a takarmánymérleg hiányát fel kell számolni. Az ipar" növények vetés- területének növelésére a népgazdasági igények kielégítése miatt külön gondot kell fordítani. Vonatkozik ez elsősorban cukorrépára, olajos növényekre, s végső soron zöldségtermő területre is. Az állattenyésztés fejlesztése A IV. ötéves terv a vágóállat és állati termék termelés, feldolgozás gyorsütemű fejlesztését tűzte ki célul és egyik legfontosabb feladatnak tartja a korszerű nagyüzemi tartástechnológiai módszerek bevezetését, széleskörű alkalmazását, a korszerűtlen telepek rekonstrukcióját, azok gépi teéh- nológiával való felszerelését ás az új szakosított telepek hatékony kihasználását. Egyértelmű, hogy a szarvasmarha ágazat fejlesztéséhez tartósan nagy nép- gazdasági érdekek fűződnek, de vonatkozik ez az érdekeltség megyénk mezőgazdasági üzemeire is, hiszen az ágazat kiemelt fejlesztését indokolja a Tisza II. Vízlépcső megépítése, az öntözéses gazdálkodás bővülése, az ezzel együtt járó takarmányalap változás. Az öntözés kiterjesztése együttjár a növekvő talajerő visz- szapótlás szükségességével, amely nem képzelhető el a szarvasmarha-ágazat fejlesztése nélkül. Az ismert okok miatt fejlesztésre csak nagyüzemekben számolhatunk, ezért a tervidőszak végére 50 ezer darabos tehénállományt irányoztunk elő. Megítélésünk szerint új fajták termelésbe állítására nincs szükség. A magyar tarka állomány korszerű nagyüzemi tartásával esetleges további javításával elérhető állami gazdaságokban a 3600, termelőszövetkezetekben a 2800 literes tejhozam. Ezzel a tervidőszak utolsó évében az 1 millió hl tej felvásárlása. Reális cél tehenenként 600 kg vágómarha ellőállítása is. Megyénkben 30 nagyüzem 14 500 férőhellyel tervez szakosított tehenészeti teíepet építeni, melyből 1 már átadásra került. 17 építése pedig befejezés előtt áll. Az állategészségügyi helyzet javításával és nem utolsó sorban a korszerű telepek üzembehelyezésével a termelékenység lényeges növelésével számolunk és 100 kocára átlagosan 180—180 el- lés mellett 1500—1600 hasznosult szaporultatot évente. Ezzel 1975-ben a vágósertés termelés mintegy 22 százalékos, a felvásárlás 32—35 százalékos növelése látszik biztosítottnak és mintegy 3700—3900 vagon sertéshús kerülhet a népgazdasági készletekbe. Gyorsabban kell feil esz te ni az élelmiszeripart A mezőgazdasági termelés fejlesztésétől eüválasztha- tatlan a megye élelmiszer- iparának fejlesztése. Az élelmiszergazdaságon belül az élelmiszeripar szerepét, jelentőségét, a lakosság ellátásában és a külkereskedelemben elfoglalt helye szabja meg. A megye élelmiszeriparának eddigi fejlődése nem tartott lépést az igények növekedésével. A mezőgazdasági termelés egy-egy évben elért átlagon felüli hozama esetén a feldolgozó és tárolókapacitás elégtelensége miatt jelentős veszteségek származtak. Ezért a jelenlegi tervidőszakban nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a mezőgazdasági termelés és élelmi- szeripari tevékenység összhangjának biztosítására. Az erre vonatkozó tervek kidolgozás alatt állnak, illetve egyes üzemek a megvalósítást is megkezdték. Ennek legyében a baromfiipar Tö- rökszentmiklóson 50 százalékkal növeli feldolgozó kapacitását és nő a húsipar feldolgozó kapacitása is. Befejeződik a szolnoki cukorgyár rekomstrukciója és 500 vagon/napra emelkedik a feldolgozó kapacitás. A tejipari vállalat végrehajtja a rekonstrukciót és biztosítani tudja a városi lakosság palackos áruval való ellátását Fejlődik a malomipari kapacitás, mintegy 5000 vagonnal bővül a gabonatárolótér. A Tisza II. fontosságáról A Tisza II. Vízlépcső üzembehelyezésével a tervidőszak végére megyénk nagyüzemeinek öntözőkapacitása biztosítani fogja az összes terület egyötödének vízzel való ellátását. Mintegy 6—7000 hektáron öntözőtelep felújítását tervezzük, s hasonló nagyságban épülnek az új öntözőtelepek a célcsoportos öntözőíürtök. Igen nagy jelentőségű a tervidőszakban megépülő célcsoportos öntözőfürtök üzembehelyezése. Fodor elvtárs elismerően szólott a pártszervezetek gazdaságszervező munkájáról. Fodor Mihály megyei tanácselnök előadása után Szentesi László, a megyei tanács elnökhelyettese vezette a vitát Elsőnek Csorna János, a Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője kért szót. Csorna János, a megyei tanács osztály- vezetője Csorna elvtárs azokról az újszerű gondokról szólt amelyektől a következő esztendőkben meg kell szabadulni. Arról többek között hogy elavultak a tíz évvel ezelőtti termelőberendezések, a gépek, az istállók, s felújításuk a jelenleginél sokkal nagyobb ütemben indokolt A koncentráció és spe- cializáció következtében nagyobb az igény a mezőgazdaságban az ipari eredetű anyagok felhasználására. Továbbá az árukibocsátás nagysága, minőségi összetétele egvre jobban befolyásolja az ágazatok jövedelmezőségét. Megnőtt a szakemberek szerepe és szellemi tőkéjük felújításának fontossága. A tapasztalatok szerint azok az üzemek számíthatnak sikerre, amelyek ezeknek a követelményeknek eleget tesznek. Csorna János sürgette a szövetkezetek közötti összefogást Ezzel meg lehetne gyorsítani a beruházásokat, az elkészült istállók benépesítését. Bírálta, hogy a termeltető, feldolgozó vállalatok is érdektelenül nézik a termelési összefogást. A gazdasági együttműködés hiányának olyan okai is vannak, hogy félnek a gazdasági önállóság feladásától, holott erről nincsen szó. [Czimmer József, a nagykunsági tsz szövetség elnökhelyettese Czimmer József, a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz elnöke, a nagykunsági tsz szövetség elnökhelyettese bevezetőjében arról szólt, hogy a te. lelőszövetkezetek belső életének fejlesztéséhez elengedhetetlen a tagság jobb tájékoztatása, a belső ellenőrzés javítása, a különböző szövetkezeti bizottságok jobb működtetése. Szóvátette, hogy a vállalatok indokolatlanul növelik az alkatrészek árát, például az ékszíjakét. Mint mondta, a termelőszövetkezetek és egyes feldolgozó, felvásárló vállalatok közötti gazdasági egyenlőség csak szavakban van meg. Az előadó befejezésül az idei feladatokról beszélt, majd megemlékezett a július első vasárnapján tartandó Nemzetközi Szövetkezeti Nap jelentőségéről. Köszöntötte megyénk szövetkezőit. Ha a tsz nem fizet 30 napon belül valamely vállalatnak, büntető szankciót alkalmaznak vele szemben. De mit csinálhat a termelőszövetkezet a gabonával, a vetőmaggal, a csirkével, ha a monopolhelyzetben lévő vállalat csak úgy veszi meg, hogy később fizet érte. Konkoly Béla, a szolnoki tsz szövetség elnökhelyettese Konkoly Béla, a jászbol- dogházi Aranykalász Tsz elnöke, a középtiszavidéki és jászsági tsz szövetség elnök- helyettese bizonygatta saját szövetkezetük példájával is, hogy az állattenyésztő szövetkezetek mindig könnyebben vészelik át az olyan esztendőt is, mint a tavalyi volt. A legeiőjavítás fontosságáról elmondta azt a példát, hogy náluk ezzel és a legelőöntözéssel 50—60 mázsa szénát tudnak holdanként betakarítani. Továbbra is a szarvasmarha tenyésztésben látják jövőjüket Jelenlegi 500-as tehenészetüket az ötéves terv végére ezresre emelik. Mészáros Mátyás, állami gazdasági igazgató Mészáros Mátyás, a Nagykunsági Állami Gazdasag igazgatója arról beszélt, hogy 1969-ben 117,5 millió forint eredménnyel zártak a megye állami gazdaságai, 1970-ben viszont 15 miliió forint veszteséggel. Mipdez az adottságból eredő termelési bizonytalanságot is mutatja. A vízről szólva — a Tisza II. programhoz fűződőén — azt mondta, fogadására úgy keil felkészülnünk, hogy az 's- het áldás is, de pillanatok alatt átok is. Fehér Miklós, járási pártbizottsági első titkár Fehér Miklós, a törökszentmiklósi járási pártbizottság első titkára elmondta, hogy a korábban szanált szövetkezetek egy részében vezetőségcsere is volt, s úgy tűnik, az bevált. A törökszentmiklósi járásban is kitűnt 1970-ben, milyen okos dolog a tartalékolás. Márciusban üzemi párt- és gazdaságvezetői aktívát tartottak, ahol már megvitatták a negyedik ötéves terv elgondolásait A pártalapszerve- zetek ezt beépítik az éves és középtávú tervekbe. Ugyancsak járási aktíván értékelték még januárban a múlt esztendőt. A járási pártvezetés átfogó programot dolgozott ki az üzemi vezetés erősítésére. E programba illően két év alatt huszonöt új mérnök és felsőfokú technikus, húsz technikus foglalta el helyét a járás mezőgazdasági üzemeiben. Náluk is gond, hogy a Tisza II. programot nem ismerik teljesen a szövetkezetek, nem tudnak számolni vele. Többek között megváltozott az a terv is, hogy 1970-ben indul Kunhegyesen a vízügyi szakközépiskola. Az idén mindenképpen meg kellene kezdődni a beiskolázásnak ahhoz, hogy 1975-re, a víz ideérkezésére már erre képzett szakemberek is legyenek. Balogh Magdolna, kertészeti agronómus Fehér Miklós felszólalását követően Tóth Jánosnak, a Szolnok megyei pártbizottság titkárának elnökletével folytatta munkáját az aktíva. Szót kért Balogh Magdolna, a tószegi Dózsa Tsz kertészeti agronómusa. A női tsz-tagok helyezetéről beszélt Tószegen — kétszáztíz női tagja van a tsz-nek — az alapszabály rögzíti, hogy azok a kisgyerme'-“s anyák, akiknek három éven aluli gyermekük van és a gyermeknevelési segéllyel nem élnek, évi szabadságon felül még négy napot kapnak jutalmul. Teljes jogú háztájihoz a férfiaknak 150, a nőknek csak 100 munkanapot kell teljesíteni. Az 50 éven felüli asszony, vagy az, akinek 3 éven aluli gyermeke van, 25 százalékkal több háztájit kap. Természetesen az 1600 négyszögölig bezáróan. A családfenntartó nők minden 16 éven aluli eltartott után újabb 200—200 négyszögöl háztájit kapnak még. Dr. Szabó Béla, termelésvezető Dr. Szabó Béla, a tisza- földvári Lenin Tsz Államidíjas termelésvezetője nagy jelentőségűnek tartotta a középtávú tervek készítését. Szólt arról, hogy még mindig csak a kísérleteknél tartunk abban, hogy milyen az optimális műtrágya mennyiség és a minőségi összetétele. Kérte az egyetemeket, kutató intézeteket, a jövőben e témával bővítsék a kutatási programot. A mezőgazdaságnak olyan gépekre van szüksége, amelyekkel a betakarítás biztonságos lehet. A lucerna betakarításához például nincsenek megfelelő gépek. A rotációs kaszák nem váltották be a reményeket. Nincs biztosítva többek között a silókukorica optimális betakarítása sem. Dr. Kazareczki Kálmán, miniszterhelyettes Dr. * Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes az információcsere jó formájának tartotta az időszakonkénti aktívákat. Örömmel szólt arról, hogy a Szolnok megyei élelmiszergazdasági üzemek céljai egybeesnek a népgazdaság terveivel. A negyedik ötéves tervben a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése, az állat- tenyésztésben a hústermelés a napirend. A baromfitenyésztésben máris ott tartunk, amit csak 1974-re terveztünk. Mindez hozzájárul a lakosság húsellátásához. Most a nagytestű baromfitenyésztés fejlesztése célszerű, ez gazdaságosabb is; exportképesebb is. Minden reményünk megvan ahhoz, hogy a sertéstenyésztésben is hasonlóan haladjunk ebben az ötéves tervben. A minisztérium szándékában van, hogy még ebben az esztendőben megfelelő technológiák bevezetéséhez adjon segítséget. 1970- ben már több intézkedés hatására növekedett a szarvasmarha létszám is, a szarvasmarha program azonban tulajdonképpen csak a következő ötéves tervben kerül napirendre. Ez nem azt jelenti, hogy ebben az ötéves tervben semmit ne tennénk a szarvasmarha tenyésztésért. A miniszterhelyettes külön nagy jelentőségűnek tartotta, hogy a termelőszövetkezetek is készítenek középtávú tervet. Ez azt jelenti — mondotta —, hogy felnőttek az állami vállalatok sorába. Szólt a takarmányellátás terveiről, s több friss információt elmondott az aktívának. Cselleng János, a gabonaipar megyei igazgatója Cselleng János, a Szolnok megyei Gabonáfelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója elmondta, a harmadik ötéves tervben 147 millió forintot költötték beruházásra, műszaki fejlesztésre. A negyedik ötéves tervben pedig 185 millió forintot terveztek erre. Többek között megvalósul a törökszentmiklósi malom rekonstrukciója, már jövőre felépül a jász herényi és a törökszentmiklósi új magtár, a karcagi új rizsraktár. A gabonaipar kilenc országos nagy beruházásából három Szolnok megyében valósul meg. Elmondta, hogy a mező- gazdasági üzemekkel együtt közös granuláló üzemet akarnak építeni, továbbá a szárítóhálózat fejlesztésében is szívesen együttműködnek. Fodor Mihály válaszú A mai tanácskozáson is kiderült, van mit mondanunk egymásnak — kezdte összefoglalóját Fodor Mihály. Sikerült megmutatni, hogy a szövetkezetekben a jövő útja a gazdasági együttműködés. Nem kell tőle félni. Most kicsit olyan a helyzet, mint mikor a szövetkezeti gazdálkodásról győztük meg az egyéni parasztembereket. A gazdasági együttműködés helyességét kevesen ismerték még fel. Szólt arról, hogy ‘ úgy is érvényesítsék egyenlőségüket a szövetkezetek, lépjenek fel kötbérrel a kötelezettségüket nem teljesítő vállalatokkal szemben. Végül arra intett minden résztvevőt, az aratást, a betakarítást már a kezdeten gyorsítsák meg. Tóth János zárszava Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára azt mondta többek között: Szolnok me- gve élelmiszer gazdaságának jelentős szerepe van az országban és közös felelősségünk, hogy megfeleljünk a várakozásnak. Majd arról beszélt, az aktíva segítséget adott ahhoz is, mik a X. pártkongresszus határozataiból adódó politikai, eszmei, gazdasági, ideológiai tennivalók az élelmiszergazdaságban. A napi feladatok megoldásában is a negyedik ötéves terv sike; éré össznon- tosítsunk. Ezekhez kíván sikert minden résztvevőnek, s azoknak, akiket képviseltek az aktíván megjelentek. A nagyaktíva ülés elnöksége. Csáki elvtárs megnyitó beszédét tartja. A nagy aktíva vitája
