Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-29 / 177. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. július 30. Rajnai utazás I. Munkaebéden Bonnban iVopi postánkbóli A Sport cukrászda ügyében A Központi Sajtószol­gálat megbízásából ri- portutat tett az NSZK- ban R. Fábián Ferenc, a Fejér megyei Hírlap fő­szerkesztőhelyettese. Fő­leg azt kutatta,' milyen eredményeket értünk el és milyen lehetőségek mutatkoznak országaink gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Tapasz­talatairól számol be az alant következő útisoro­zat. ☆ Éppen a politikai esemé­nyek sűrűjébe érkeztem — még július elején — az NSZK-ba; akkor tartotta rendkívüli ülését a szövetsé­gi kormány, s ezen az NSZK közvéleményét mostanában legjobban foglalkoztató két kérdést vitattak: a gazdasági konjunktúra megfékezésére teendő intézkedéseket és a Szovjetunióval folytatandó közvetlen tárgyalások javas­latait. Á CDU rákapcsol Mindkét nap miniszterta­nácsi vitája a szokottnál is lóval erősebb hangot kapott a sajtóban, a rádióban, a televízióban, jelezve, hogy Brandték kormánykoalíciója és a gyakran vadul és válo­gatás nélküli eszközökkel, támadó CDU—CSU közöl hadakozásnak is ez a két kérdés a legfontosabb terü­lete. A CDU—CSU módszereiből adott ízelítőt, hogy a jobb­oldali ellenzék a Brandt kor­mány hazai és nemzetközi lejáratására a Szovjetunió­val kötendő szerződés tár­gyalási tervezetének részle­teit nyilvánosság elé csem­pészte. Strauss vezetésével rákapcsolt az ellenzék... Miközben Brandték a pá­pánál, az új angol kormány­nál és Nixonnál jártak tá­mogatást szerezni „keleti politikájukhoz”, amit Pom- pidou-tól Bonnban kaptak meg, az ellenzék mondta a magáét. Jómagam résztvet- tem egy „munkaebéden” Bonnban, ahová az NSZK- ban dolgozó külföldi újság­írók szövetsége Heinrich Köpplert, Északrajna-West- falia kormányának keresz­ténydemokrata elnökét, a CDU belső ellenzékének ve­zetőjét hívta meg. Köppler a reakció értelmetlen ma­kacsságát emlegette ugyan, ám maga is „őszinte aggo­dalmáról” beszélt a kormány keleti politikáját illetően, s korainak mondta a tárgyalá­sokat. A pártjabeli szélsősé­ges elemek más módon mérgeznek, mondván, hogy Brandt „nem elég rátermett politikus”, s ezért „félő, hogy olyan alkuba is bele­megy, amely káros lesz szá­mukra”. A Brandt-kormány e tá­madások kereszttüzében ha­tározta el, hogy mégis foly­tatja a szovjet—nyugatné­met párbeszédet, s hogy mi­lyen javaslatokkal küldi el megbízottját Moszkvába. És azóta a Scheel külügyminisz­ter vezette delegáció július 26-án elutazott a szovjet fő­városba. Konjunktúra — behúzott fékkel A szociáldemokrata—sza­baddemokrata kormány ab­ban is erős meggyőződéssel bizakodik, hogy a július 6-i ülésen elhatározott, a kon­junktúra fékezését szolgáló rendszabályok eredményesek lesznek. Talán mondanom sem kell, hogy az ellenzék ezzel szemben is kétségeit hangoztatja. Ahogy a Szov­jetunióval történő tárgyalá­sokat korainak, a gazdasági szabályozókat elkésettnek tartja. A nyugatnémet gazdaság­ban jelenleg a nagyarányú fellendülés okozza az alap­vető gondot. Hogyan, miért lehet baj, ha egy ország gazdasága túl gyorsan fejlő­dik? fldert a túlzott konjunk­túra, inflációval fenyeget. Sok a megrendelés, a ter­melőüzemek nem győzik ki­elégíteni az igényeket. A nagy kereslet hatására emelkednek az árak. Nagy a beruházási kedv és a munkaerő-kereslet, de nagy a „hajtás” is. A munkások, alkalmazottak a megélhetési költségek ellensúlyozására több bért követelnek és har­colnak ki maguknak. A tőkések persze nem hajlandók saját zsebükre vállalni a bérnövekedést — tovább emelik az árakat. Egyre több pénz kerül a forgalomba, s ha meg nem fékezik a folyamatot, elke­rülhetetlen az infláció, a csőd. Rendkívüli ülés után a kormány olyan intézkedé­seket jelentett be (az érték- csökkenési leírások felfüg­gesztése, adóelőleg fizetteté­se, stb.) amelyek összessé­gükben, a már érvényben lévő más redszabályokkal együtt, mintegy 10 milliárd márkát vonnak ki — ide­iglenesen — a forgalomból. Nagy pénz ez, az NSZK idei költségvetési kiadásainak több, mint 10 százalékával egyenlő. Politika és gazdaság — e két fogalom természetesen nagyon szorosan összetarto­zik. A politikai realitások kölcsönös figyelembe vételén alapuló együttműködés a szocialista országok — köz­tük hazánk — és az NSZK gazdasági, kereskedelmi kapcsolataira is jó hatással lehet. R. Fábián Ferenc Következik: Már a XII. században kereskedtünk. I. István A magyar nép az állam- alapító és —-szervező első királyunk születése 1000. év­fordulóját ünnepli. Az álla­mi és egyházi megemlékezé­sekhez csatlakozva a Magyar Posta 3 forintos bélyeget ad ki. A bélyeget több színben, mélynyomással készíti a bu­dapesti Állami Nyomda Lőg- rády Sándor terve alapján. A rajz határozott, bölcs és az ország jövőjét világosan látó államférfi arcképét áb­rázolja. A grafikusművész, aki már számos történelmi tárgyú bélyeget alkotott, a király képmásában a hon­alapító személyiségét a tör­ténelem ítélete alapján igye­kezett elénk tárni. Élső kirá­lyunkról a Magyar Posta már korábban adott ki bélyegeket, amelyek közül a halálának 900. évfordulójára 1938-ban megjelent 14 értékből álló sorozatot (szintén Légrády Sándor tervezte) sokan al legszebb magyar sornak tart­ják. A jelenlegi kiadás mű­vészi értékű, de csak egyet­len bélyeg, holott I. István történelmi jelentősége és az a körülmény, hogy évtizedek óta nem tiszteltük meg bé­lyeggel. több értékből álló sor vagy blokk megjelente­tését indokolná. Automata bélyegek A Magyar Posta augusztus 3-án 40 fillér és 1 forint név­értékű bélyeget hoz forga­lomba a bélyegárusító auto­maták részére. A 40 filléres érték szürke színben a leg­modernebb budapesti postai létesítményt, az új 100-as számú postahivatal épületét mutatja be, míg az 1 forintos érték . rajza változatlanul a Budapest körszállót ábrá­zolja. Az új bélyegek 1000 darabot magukban foglaló tekercsekben készülnek és minden ötödik példány hát­oldalára a mennyiséget jelző számot nyomtatták. Az auto­maták részére 14-es fogazással (minden két centiméteren 14 helyen van kilyukasztva a papír) gyártják a bélyegeket, mert így könnyebben szakít­hatok. mint az általános használatra szolgálók. A Köz­lekedés sor 20 és 60 filléres értéke korábban már készült tekercsben, de az ilyen pél­dányok leginkább a gyűjtők albumában lapulnak, elég csekély mennyiséget használ­tak fel. Hírek A Német Szövetségi Köz­társaságban nagy az érdek­lődés a Budapest 71 kiállítás iránt, a filatelistákat külön repülőgépek hozzák majd ha­zánkba. — Kanada tizenKét értékből álló karácsonyi so­rozatot szándékozik kiadni, amelynek megrajzolására gyermekek részére hirdettek pályázatot. A posta 50 ezer rajzot kapott. A legjobb ter­vek alkotói 5—10 évesek, munkájuKat .az év végén már bélyegről ismerhetjük meg. — A motívum gyűjtők leg­nagyobb egyesülete 738 téma híveit tömöríti. A tagok kö­zött felmérést végeztek, hogy mit gyűjtenek? Első helyen az űrkutatással kapcsolatos bélyegek barátai vannak, de majdnem azonos a művésze­ti témához tartozó kiadásokat gyűjtő filatelisták száma. Ez­után a virág- és állatmotí- vum rajongói következnek, akik még többen vannak, mint az egészségügyi téma utóbbi időben gyorsan nö­vekvő tábora. Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Nemze­tekkel kapcsolatos bélyegek voltak a legnépszerűbbek, de új érdeklődők nem jelent­keztek, így változatlan szá­mukkal a többi motívum gyűjtőinek gyors szaporodá­sa következtében egyre hát­rább kerülnek a rangsorban. Lovak bélyegen Formoza hét értékből álló művészeti sorában régi kínai mesterműveket mutat be. A csodálatos festmény alkotója európai: Giuseppe Castiglio- ne, aki 1715-ben hittérítő­ként érkezett Kínába. Hama­rosan udvari festőként a csá­szár szolgálatába állt, felvet­te a kínai szokásokat és megtanulta az ottani festők stílusát. Műveit kínai néven, mint Lang Shihning alkotta olyan sikerrel, hogy kétszáz évvel halála után a kínai művészet klasszikusai között tartják nyilván. Festményein virágok, madarak és nagyon sok ló szerepel. Az új soro­zat öt összefüggő bélyege — „Száz ló” című művét mu­tatja be, a tovnhbi két érték a hatalmas alkotáshoz készí­tett részlettanulmányokat áb­rázolja. Lapunk július 16-i számá­ban „A jómodor a zseb­pénztől függ?” című cik­künkben kifogásoltuk, hogy nincs Szolnokon olyan szó­rakozóhely, amely megfelel a kispénzű diákoknak is. — Cikkünk nyomán gyorsan intézkedett a KISZ városi bizottsága. Mint levelében arról Lakatos Lajos, a KISZ bizottság titkára értesített bennünket, — tanácskozást hívtak össze az érdekeltek­kel. ' „A megbeszélésen részt­vevők egyetértettünk abban, — írja — hogy a meglévő kerthelyiségek férőhelyének száma nem elégíti ki az igé­nyeket. Több kerthelyiség­re lenne szükség a városban, de többet kell tenni a meg­lévő kerthelyiségek: a Mil- leneum, a Bástya, az Arany­iakat, a Tisza kerthelyisé­gek jobb kihasználása érde­kében. A felsorolt helyek lehetőséget biztosítanak a kultúrált szórakozáshoz. — (De nem olcsón — a szerk.) A Sport cukrászdával kapcsolatban: A BM járási­városi kapitánysága a Sport cukrászdában elkövetett sú­lyos testi sértések, garázda­ság és egyéb bűncselekmé­nyek elkövetése miatt több fiatal ellen indított eljárást. Az ott történteket mélysé­gesen elítéljük. Kötelessé­günknek érezzük a szüksé­ges intézkedések megtételét. A kérdés tehát nem egy­szerűen úgy merül fel, hogy legyen, vagy ne legyen be­lépőjegy, hanem hogyan le­het biztosítani a fiatalok kulturált szórakozását és a rendet. Marad a Sportban a 6 fo­rintos belépődíj. Ez fedezi a zenekar költségeit, a ren­dezőség tiszteletdíját, vala­mint egy 25—30 perces mű­sort. Intézkedés történt, mely szerint a 16 éven aluli fia­talok este 8 óráig tartózkod­hatnak a kerthelyiségben, a 16 éven felüliek pedig zár­óráig. 18 éven aluliak sze­szesitalt nem fogyaszthat­nak. megjegyezve, hogy a sör is szeszesitalnak minő­sül. Örömmel várjuk a jobb, ötletes megoldásokra szóló, javaslatokat.” Megjegyzésünk: örülünk a gyors intézkedésnek, fő­ként annak, hogy az ígére­tek szerint a jövőben a Sport cukrászda sem lesz a rendzavarás és a botrányok helye. Nem kaptunk azon­ban megnyugtató választ ar­ra, hol szórakozhatnak a Sport cukrászdán kívül — azok a fiatalok, akik nem tudják a Tigza Szálló kert­helyiségének és az említett többi — felnőttek számára is kevés — vendéglátó kert- helyiségeknek a magas ára­it megfizetni. Megkövesedett város A krakkói vajdaságban van egy viszonylag kevésbé is­mert turisztikai látványos­ság, amit azonban érdemes megnézni. Ez az államilag védett terület a megkövese­dett város nevet viselő ho­mokszikla körzet. A sziklák, köztük a „Várpsháza”, „To­rony” és „Piramis” különle­ges alakja a talajerózió kö­vetkeztében alakult ki. Leg­érdekesebb sziklatömb a „Varázsló”, amely a víz és a szél sokévszázados munkája nyomán egy idős asszony arcélére emlékeztet. Hirdessen a Néplap-ban ! & yj Űj nitrogén műtrágyagyár Lengyelországban 'A Visztula-menti Wlocla- wek járási székhelyen felépí­tik Lengyelország sorrendben hatodik nagy nitrogén mű­trágyagyárát. Gépei és be­rendezései világszínvonalúak lesznek. Ennek eredménye­ként lényegesen csökkennek a termelési költségek. Az új vállalat műszakonként 1500 tonna műtrágyát ad a mező- gazdaságnak. A wloclaweki gyár terme­lésének egy részét exportál­ják. Említést érdemel, hogy a műtrágya — s különösen a nitrogén műtrágyagyártás rendkívül gyors ütemben fej­lődik Lengyelországban, amelynek egy lakosra eső nitrogén műtrágya termelése az 1938. gvi 1.2 kilogrammról 1969-ben 28,8 kilogrammra emelkedett. Együttműködés a szlovák mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripar között A szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban napirendre tűzték a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar kooperációs és integ­rációs kapcsolatai továbbfej­lesztésének kérdését. Megál­lapították, hogy e kapcsola­tok eddig spontán módon ala­kultak, ezért szükséges e fo­lyamat irányításának terv­szerű megszervezése és kidol­gozása, az ehhez szükséges gazdasági, személyi és szer­vezési feltételek megterem­tése. Szükségesnek mutatko­zik, hogy áttérjenek a köz­vetlen szállító-átvevői kap­csolatokra a mezőgazdasági üzemek és a feldolgozóipari, élelmiszeripari vállalatok kö­zött. A baromfiiparban például a mezőgazdasági és élelme­zésügyi tárca kidolgozza a törzstenyésztésre, a feldolgo­zóiparra és az értékesítésre vonatkozó egységes koncep­ciót. E koncepció jegyében alakul majd ki a munka- megosztás az állami baromfi­ipar és a szövetkezeti bá- rornfitenyésztő vállalatok kö­zött. Sor kerül a szlovákiai baromfitenyésztés körzetesí­tésére, meghatározzák az egyes üzemek termelő és fel­dolgozó kapacitását, továbbá e kapacitás ésszerű felhasz­nálását a baromfitenyésztés mindkét rendszerébe. Az in­tegrációs együttműködést je­lenleg az akadályozza, hogy a baromfiipar vállalatainál különböző gazdasági eszkö­zök érvényesüljenek. A szeszipar és a konzerv­ipar feladata: kialakítani a feldolgozás és a mezőgazda- sági termelés közötti integ­rációs kapcsolatokat. Felül “kívánják vizsgálni azt, hogy milyen hatással van a Zele­nina kereskedelmi vállalat felvásárlási monopóliuma a gyümölcs- és zöldségtermesz­tés, valamint felvásárlás in­tegrációs kapcsolataira. E vizsgálat alapján javaslatot dolgoznak ki arra, hogy a termelés-feldolgozás kapcso­latából a közvetítő láncsze­met kiküszöböljék. A tejter­melés és tejfeldolgozó ipar együttműködésének értékelé- sa a Galánta járásban talál­ható tejüzemek és mezőgaz­dasági üzemek integrációs együttműködésének tapaszta­lataira támaszkodik. (Itt ki­alakították a területi és kör­zeti begyűjtőállomások háló­zatát, amely közvetlen piaci kapcsolatban áll a feldolgo­zóiparral és kiküszöböli a CSAD — csehszlovák gépko­csifuvarozási vállalat — szál­lítói közvetítését. A hústermelés és húsfeldol­gozás terén is megvannak az együttműködés fejlesztésének feltételei. Szükséges, hogy kidolgozzák a nagy kapaci­tású és koncentrált közös szarvasmarha hizlaldák épí­tésével és üzemeltetésével kapcsolatos integrációs együttműködés lehetőségeit. Meg kell reformálni a vágó­állatok minőségi átvételi rendszerét is. A jövőben az eddiginél nagyobb gondot fordítanak majd a húsfeldol­gozásnál a fehérjehulladékok hasznosítására. A cukoripar­nak meg kell vizsgálnia a cukorrépa-termesztőkkel ki­alakított integrációs együtt­működés tapasztalatait, külö­nösen azokat a tapasztalato­kat, amelyeket a trebisovi élelmiszerkombinátban a ter­melés kombinát-jellegű meg­szervezése terén szereztek. Itt a cukorgyártást mellék­üzemági termeléssel kapcsol- ták össze. A sörgyáraknak és maláta- gyáraknak is lehetőségeik! i vannak arra, hogy fejlesszék integrációs kapcsolataikat a termelőkkel a technológiai és agrotechnikai szolgáltatások bővítése útján és azzal, hogy a sörárpa szállításánál a köz­vetítő láncszemet kikapcsol­ják. Kidolgozzák a sör- és malátaipari hulladékok hasz­nosításának tervét is. A keményítőiparnak van­nak már bizonyos tapasztala­tai, amelyeket az étkezési burgonyát forgalomba hozó kereskedelmi vállalatokkal folytatott együttműködésből, a hulladék szeszgyártási és takarmányozási célokra tör­ténő felhasználása terén szer­zett. Rendelkezésre állnak azok az első tapasztalatok is, amelyeket annak a közös szövetkezeti vállalatnak a megszervezése és üzemelteté­se nyújtott, amely a húsipar, a keményítőipar, a sörgyárak és a malátagyárak hulladé­kait használja fel sertéshiz­lalási célokra, Pozsony körze­tében. A bortermelők és szőlőter­mesztők a Komarno járásbe­li borászati üzemek és szőlő- termelők közös javaslatáról tanácskoznak, amelynek ér­telmében közös borászati üzemet és borpincészetet épí­tenek. Angol burgonyacsomagoló automata Üj burgonyacsomagoló automatát szerkesztettek Angliában: a gép a burgo­nyát 25 kilogrammos zsákok­ba tölti. Teljesítménye órán­Zöldség fóliában Az Egyesült Államok pia­cain árusított zöldségfélék csaknem felét már nem kar­tondobozokban, hanem áttet­sző fóliából készült zacskók­ba csomagolják. 1967-ben a mélyhűtött zöldségnek még csak 30 százalékát árusították fóliában. A jövőben évi 10 százalékkal emelkedik a fó­lia-csomagolású fagyasztott zöldség aránya. Világjelenségi hogy a háziasszonyok a főzést ként 4 tonna. A gyártó cég tájékoztatása szerint az auto­mata más árufajta csomago­lására is alkalmas. A gép mű­ködési sebességét szabályozni lehet minél kényelmesebben és mi­nél kisebb időráfordítással akarják elvégezni. Ezért az áttetsző zacskóba csomagolt zöldség és egyéb élelmiszer igen nagy népszerűségnek ör­vend, mivel mindjárt meg is lehet főzni benne az ételt. Igáz, az így csomagolt zöld­ség ára valamivel magasabb a hagyományos csomagolású zöldség áránáL

Next

/
Oldalképek
Tartalom