Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

1971. Július t. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP Fél évszázados a Kínai Kommunista Párt Sanghájban, az egykori francia negyed kis utcájában, egy öreg házban ült össze 1921. július 1-én tizenkét küldött, hogy a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalomtól fellelkesült kínai kommunis­ták képviseletében megala­kítsa a Kínai Kommunista Pártot A munkásosztály fiatal pártja, az országban megerő­södő demokratikus és nemzeti felszabadító mozgalom igé­nyeit megértve határozott antiimperialista és antifeu- dális programmal lépett fel. A kezdetben nemzeti demok­ratikus célokat szolgáló majd az ellenforradalmi árulás út­jára lépett Kuomintanggal kötött egységfront felbomlása után, a kínai kommunistákra rendkívül súlyos terror nehe­zedett. A KKP azonban nem hátrált meg, hősiesen helyt­állt az osztályellenség s az idegen hódítók elleni harc­ban. A Kína felszabadításá­ért folytatott hosszú és súlyos áldozatokká] teli küzdelemhez döntő segítsé­get nyújtott az a győ­zelem, amelyet a máso­dik világháború fő terheit viselő Szovjetunió aratott a hitleri fasizmus és a japán militarizmus erői felett. A kedvező nemzetköri feltéte­lek közepette a kínai nép, kommunista pártja vezetésé­vel, 1949. október 1-én óriá­si jelentőségű győzelmet ara­tott. A forradalom győzelme nyomán megszületett Kínai Népköztársaság hozzálátott, bogy gyors ütemben leküzd- je a feudális és a félgyarma­ti helyzet okozta elmaradást. A kínai százmilliók lelkes munkáját önzetlenül támo­gatták a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió. Kö­vetkezetes antiimperialista és békeszerető külpolitikája, Internacionalista magatartása ezekben az években világ­szerte mind több barátot szerzett a népi Kínának, Szerdán Bács-Kiskun me­gyébe látogatott Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a forradalmi munkés-paraszt kormány el­nöke. Reggel Kecskeméten dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és Erdősi József, a megyei ta­nács elnöke fogadta a mi­niszterelnököt. A megyei pártbizottság székházában dr. Romány Pál tájékoztat­ta az alföldi megye gazda­sági, politikai és kulturális helyzetéről, a vezetőket és a lakosságot egyaránt foglal­koztató gondokról. Az el­mondottakból kitűnt többek Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől kezd­ve azonban az ország politi­kájában sajnos negatív irá­nyú fordulat történt. A KKP vezetésében mindinkább tért hódított az addig visszaszo­rított, a nagyhatalmi áb­rándoktól fűtött antimarxis- ta, nacionalista áramlat. Ismeretes, hogy az SZKP, a nemzetközi kommunista mozgalom túlnyomó többsége visszautasította ezt a politi­kát, de ugyanakkor mindig is késznek bizonyultak a kap­csolatok elvi alapon nyugvó rendezésére. Ez a határozott és türelmes politika eredmé­nyezte, hogy az utóbbi két évben bizonyos kezdeti ered­ményeket sikerült elérni az állami kapcsolatok normali­zálása terén. A kínai vezetők azonban, ha rá is kényszerültek a „kulturális foradalom” idő­szakában folytatott politika durva módszereinek megvál­toztatására, elvi álláspontju­kon nem változtattak: ha ál- cázottabban Is, de folytatják a Szovjetunió, az SZKP rá­galmazását, egyenlőség! jelet vonnak a kommunizmust építő Szovjetunió és az im­perialista Egyesült Államok közé,- megpróbálják szembe fordítani egymással a szoci­alista országokat, A magyar kommunisták mindig nagyra becsülték a KKP küzdelmét, amikor az internacionalista, forradal­mi szellemben cselekedett. Most a párt megalakulásá­nak ötvenedik évfordulóján tiszteletüket fejezik ki mind­azoknak a kínai kommunis­táknak, akik harcolnak a marxizmus-leninizmus, a proletárintemacionalizmus eszméi helyreállításáért, a következetes antiimperialista politika megvalósításáért. Megőrzik hitüket, hogy Kína előbb-utóbb ismét a testvé­ri szocialista országokkal egységben halad előre a szo­cializmus útján. között, hogy az egykor tipl­Kusan mezőgazdasági megye ipara 1970-ben már többet termelt, mint mezőgazdasá­ga. Biztató, hogy az idén 30 százalékkal növekedett a megye sertésállománya, ke­vésbé megnyugtató viszont, hogy a teljes állomány 70 százaléka nem a nagyüzemi gazdaságokban található. A helyzet akkor javul majd, ha elkészülnek már az épü­lő nagyüzemi sertésnevelő- és hizlaló telepek. A továb­biakban szó esett a megye 40 000 tanyájáról, s 170 000 tanyai lakójáról. Szerelmi IwfLtal A Déryné Színház bemutatója A szolnoki szabadtéri színpad Idei első jelentős programja az Állami Déryné Színház előadá­sa volt kedden este. A XIX. század első felének nagysikerű komponistája, Doni­zetti „Szerelmi bájital” oímű úaljátékának bemutatására saj­nos meglehetősen hűvös időben került sor. így a produkció nem lehetett teljes értékű, az él­ményszerű muzsikálás, a ben­sőséges zenei pillanatok — ért­hetően hiányoztak az előadás­ból. Donizetti fiatalon, 36 éves ko­rában komponálta Romani lib­rettójára azóta is Igen népszerű vigoperáját, s ez egyike volt azoknak a műveknek, melyek a XIX. századi olasz operastílust világsikerre vitték. A „Szerelmi bájital” születé­sének Időszakában az operák cselekménye többnyire egysze- I rű, naiv történet. Ezúttal egy olasz faluban játszódik, ahol egy fiatal szerelmespár, Nemo- rino és Adlna készülő boldog­ságát megzavarja az odaérkező katonaság tisztjének csélcsap udvarlása. A kétségbeesett pa- rasztegény a falun átutazó „csodadoktortól" bájitalt sze­rez, hogy — mint a mondabeli Trisztán lovag — meghódítsa szerelmesét. Sok bonyodalom és nem túságosan veszélyes kon­fliktusok után, természetesen végül minden megoldódik, s a szerelmesek ismét egymásra ta­lálnak. A mű értéke — talán nem Is kell hangsúlyoznunk — a zene differenciáltsága, az áriák, duettek, tercettek és im­pozáns opera-tuttík szellemes felépítése, a mulatságos, olykor raífinált hangszerelés! zenei öüetek. A Déryné Színház együttese az eredeti mű „kamarásított” és „húzásokkal" rövidített vál­tozatát mutatta be. Kétségkívül „hősies” vállalkozás nyolc főnyi zenekarral, — kamarakórussal megszólaltatni Donizetti remek­művét, (Németh Amadé elis­merésre méltó ötlítességgel hangszerelte át a nagyzenekari anyagot), de még megfelelő kö­rülmények között. teremben sem lehet Így megközelítően teljes értékű eőadást produkál­ni. A létszámproblémákon túl egyéb zavarok is adódtak: a kontaktus a zenekar és a szín­padi együttes között igen laza volt. így főként az összpro- dukclók megoldása volt nagyon felületes. Adlna szerepében Révész Ilo­na — a körülményekhez képest — meggyőző volt; Gianetta sze­repkörét oly erősen lerövidítet­ték. hogy az előadó Szatmári Olgának csak a második' rész­ben kellett szlnrelépnle. Belco- re káplár (Bordás Dezső) és Dulcamara doktor (Vajda De­zső) az áriák, recitativók átélt megszólaltatásával tűntek ki. — Nemorina szerepében Iván Jó­zsef igen bátortalan volt. Dicsé­ret Illeti viszpnt a kórust, mely Jól követve Lászó Endre kar­nagy dirigálását, — viszonylag könnyedén Jutott túl a kisebb zökkenőkön. Molnár László Fock Jenő látogatása Bács-Kiskun megyében Gondok és örömök a Tiszamenti Termelőszövetkezetben As idén jó termést várnak — Évente 73 eser pulyka A Tiszajenő-vezsenyi Ti­szamenti Tsz tavaly alaphi­ányos volt. Az idén kell ki­gazdálkodniuk azt a 3,2 mil­liót, amit a gyorsított szaná­lási eljáráskor hiányként megállapítottak. Az idén nem járta a Tisza vize az ártéri vetéseket, csak a belvíz okozott itt-ott kárt. A 2500 holdon jól fejlődik a búza. Előzetes becslések sze­rint 18 mázsa körül terem egy hold. Két NDK és öt szovjet kombájn már start­ra kész. Még a héten szeret­nék elkezdeni az aratást. Azért is lehetséges ez, mert üzembeállítottak egy szárító- berendezést, amely 24 óra alatt 5—6 vagon terményt szárít. Az aratást a teljes érés előtt 2—3 nappal hama­rább elkezdhetik. Terveik szerint 25 nap alatt levágják a kenyérgabonát Közepesen fejlett a mint­egy 400 holdnyi kukorica. Sok helyen sárga növényeik árulkodnak a belvíz kedve­zőtlen hatásáról. A szövetke­zetiek azért reménykednek a jó termésbe. Egy évet késve, a napok­ban adták át az egyik puly­kanevelő épületet. Ugyanis kettő épült, mintegy 6,5 mil­lió forintért, de a második még nincs kész, csak augusz­tus elején vehetik birtokba. A két épületben évente 73 ezer Studler-fajta pulykát ne­velnek majd 14 hetes korig, amikorra elérik a 4 kilós súlyt A tiszamentiek pulvka- program járói Szabó László elnökhelyettes a következő­ket mondotta. — A legmodernebbek kö­zé tartozik a pulykatelepünk. Az etetés, itatás, szellőztetés és fűtés automatikus, illetve egy kapcsoló szobából irá­nyítható. Három műszakban egy-egy gondozónak alig kell fizikai munkát végeznie, a gondos ellenőrzés a legfonto­sabb dolga. Évente 7—8 mil­lió forint bevételre számí­tunk és mintegy 500 ezer fo­rint nyereségre. A pulykahús keresett nem­csak hazánkban, de külföl­dön is jó piaca van. Ha sike­rül a tsz-ben a tervezett 2,80 kilogramm granulált puly­katáp etetésével egy kiló súlygyarapodást elérni, az el- hullási százalékot minimális­ra csökkenteni és a tervezett pulykamennyiséget felnevel­ni, akkor a pulykaprogram sok örömet Hoz a tsa-gazdák- J nak. Aláírták a hűtőgépgyári Kollektiv szerződést és négy más szabályzatot- „nap ünnepi szakszervezeti tanácsülésen írta alá Gor- janc Ignác vezérigazgató és Nagy János vállalati szb-titkár a Hűtőgépgyár új, öt évre kötött kollektív szerződését és négy más szabályzatot, melyeket a szerződéssel egyidejűleg dolgoztak ki az újítási és szabadalmi kérdéseket, a munka- védelmet, a munkaversenyt, valamint a törzsgárdát érintő vállalati körülmények meghatározására. Féléves munka eredménye — Fél évi munkával ju­tottunk el az aláírás pilla­natáig —■- mondta Nagy Já­nos ez alkalomból. S, hogy ez nem akármilyen, hanem nagyon is kollektív, sokszor megfeszített munka volt, ar­ra jellemző, hogy mintegy hatvanan vettek részt a szer­ződés és a szabályzatok elő- ; készítésében, kidolgozásá­ban. Január 6-án szakszerve­zeti tanácsülés határozta meg a kidolgozás ütemter­vét, valamint az irányító és a munkabizottságok szemé­lyi összetételét. Minden esetben a témát legjobban ismerő szakemberre bízták egy-egy bizottság vezetését, amelyekben a párt, a szak- szervezet, és a KISZ is kép­viseltette magát. Az elhatározott „menet­rendet” később módosítani kellett, mert az aláírás ere­detileg június 1-ben előírt Ezek közül a legérdeke­sebb, hogy két témában azo­nosan foglalt állást a vál­lalati dolgozók többsége az előző szerződés tapasztalatai­nak összegezésekor és az új tervezetének vitájában is. Nevezetesen: a törzsgárda fokozottabb anyagi és erköl­csi megbecsülését, valamint a kéthetenkénti szabad szom­batok íplyamatqs biztosítá­sát szorgalmazták. (Az utób­határidejét központilag jú­lius 1-ben állapították meg, és egyes jogszabályok meg­jelenése is késett. Az előző, két évre szóló kollektív szerződés végrehaj­tását — 44 vizsgálati kérdés alapján — héttagú munkabi­zottság értékelte. Tagjai a vállalr' gyáregységeiben és telephelyein dolgozókkal és vezetőkkel tanácskozva ke­restek választ az említett kérdésekre, majd jelentésben összegezték a tapasztaltakat. Ennek alapján adott tájé­koztatást a vezérigazgató a végrehajtásról azon a kibő­vített értekezleten, amelyen a vállalat gazdasági és moz­galmi vezetői — köztük a szakszervezeti bizottság va­lamennyi tagja — megtár­gyalták az előterjesztést. Egyúttal javaslatokat adtak az új szerződés tervezetét készítő munkabizottságok­nak is. bit az eddigi munkarend másként szabályozza.) További három témakör­ben is sok javaslat érkezett az új szerződés tervezetének vitájában. Indítványozták például a tervezetben sze­replő 10 százalékos éjszakai pótlék felemelését, a mun­karuhák kihordási idejének 12 hónapban való meghatá­rozását és az új nomenkla­túra szerinti bérbesorolás mielőbbi érvényesítését (már a kormányrendeletben előírt 1973. január 1. előtt.) S mindezeken túl még to­vábbi 186 javaslat is érke­zett más témákkal kapcso­latban, Az indítványokról június 22-én tárgyalt és ha­tározott a szakszervezeti ta­nács. Az éjszakai pótlékot 10 százalékban hagyta jóvá, a munkaruhák kihordási ide­jével kapcsolatos álláspontja, hogy nem lehet egységesen 12 hónapot megszabni, ha­nem 12 és 24 hónap között az eddiginél fokozottabban kell differenciálni a mun­kaköröktől függően. Szabad szombat és törzsgárda- juta.om Egységesen a kéthetenként folyamatosan biztosított sza­bad szombatra adta a vak- sát a testület, amelynek ál­láspontját a gazdasági ve­zetéssel egyeztetve, döntöt­tek arról, hogy 1972. január 1-től ennek megfelelő mun­karendet alkalmaz a válla­lat, Az új bérbesorolás mi­előbbi érvényesítését szor­galmazókkal egyetértve, a szakszervezeti tanács amel­lett foglalt állást, hogy az éves bérfejlesztések kereté­ben, a vállalat anyagi lehe­tőségeitől függően, egyes be­sorolások már 1973. január 1 előtt is érvénybe lépjenek. A törzsgárda fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsü­lésére tett indítványokat szintén elfogadta a testület. Döntése értelmében a törzs- gárda-jelvénnyel jutalmat is ad a jövőben a vállalat. E célra évente kétmillió fo­rintot fordítanak a béralap és a nyereségrészesedés összegéből. M. I. Két témában azonosan Villanyt, de elegendő fényt is Ismét egy új, hasznos mozgalom kezdeményezője lett a televízió: „Villanyt a tanyai iskoláknak”. Ehhez kérik az emberek társadal­mi munkáját, pénzbeni hoz­zájárulását. E nemes célki­tűzés elismerésre méltó, hisz jól tudjuk, hogy még a mi megyénkben is — ahol út­törő munkát végeztek a ta­nácsok a tanyai diákottho­nok létesítésében — mint­egy 70 olyan külterület] is­kola van, ahol félhomályos teremben, petróleumlámpa mellett élesztgetik a peda­gógusok a gyermekekben a tudás világosságát.. Amikor síkraszállok jómagam is e mozgalom sikeréért, ugyan­akkor azt is mondom: jó világítást, megfelelő fény­erősséget nemcsak az újon­nan villamosítandó iskolák, ba, hanem a már meglévők- is is városokban, falvakban egyaránt. Nemzetközi és Hazai mérce A KÖJÁL közegészségügyi ellenőrei 1963 óta rendsze­resen végeznek méréseket — műszeres vizsgálatokat — a megye iskoláiban a tanu­lók higiénés helyzetének megismerésére s azok javí­tása érdekében. E vizsgála­toknak különösen a falusi iskolákban van nagy jelen­tőségük, mert egyelőre azok­ban mutatkozik a legtöbb gond e tekintetben. A vizs­gálatok közé tartoznak azok a mérések, amelyekkel — főként az általános iskolák —- természetes és mestersé­ges megvilágításával foglal­koznak. E témában egyéb­ként díjnyertes pályázati munkájuk van Szekeres Kálmánná és dr. Varga Ist­vánná közegészségügyi ellen­őröknek. Az általuk közölt adatok alapján is kijelent­hetem: nagyon sok tenniva­lónk van, ha nem akarjuk, hogy gyermekeink látása idő előtt elromoljon. Márpedig nem egy helyen ez a veszély fenyeget A IV. Nemzetközi Iskola­egészségügyi Kongresszus 1963-ban az osztálytermek minimális megvilágítására 150—200 luxot írt elő. — Ugyanabban az évben Bu­dapesten megtartott világí­tástechnikai konferencia iz­zólámpák használatánál 150, fénycsöves megvilágításnál 300 luxban szabta meg a fényerősséget. Politechnikai műhelyekben 400—500 lux a megfelelő fényerő. Százötven lux helyett Ezzel szemben mit tapasz­taltak a közegészségügyi el­lenőrök a műszeres méré­sekkor? összesen 916 tan­teremben vizsgálták a vilá­gítás erősségét és bizony le­hangoló eredményre jutot­tak: az előírt fényerősséget csak a tantermek 8,5 szá­zalékánál tudták mérni. A legtöbb tanteremben — a megvizsgáltak 33,9 százalé­kánál — 41—80 lux között mutatott a műszer, de jelen­tős volt azok száma is — 29,7 százalék — ahol csak 0—40 lux közötti a fényerős­ség. Tiszaföldváron például a tanács épülete mellett lé­vő általános iskolában van o!yan tanterem, ahol a mű­szer mindössze (!) 5—8 luxot jelzett, vagyis, a gyerekek majdnem sötétben vannak. A vizsgálatok azt mutat­ják. hogy elsősorban a köz­ségi általános iskolákban rossz a világítás. Az ok: a falusi iskolák általában ré­gebben épültek, kisebb ab­lakokkal, így kevesebb a természetes fény a termek­ben, de a mesterséges vilá­gítást sem javították jelen­tősen. Panaszkodnak a gyereKeK Orvosi vizsgálatok bizo­nyítják: a nem megfelelő világítás különböző pana­szokat okozhat a gyerme­keknél, mert ők a nap je­lentős részét iskolában töl­tik. A mesterséges világítás jelentőségét növeli a váltott rendszerű oktatás (délelöu, délután tanítanak az isko­lákban) és, hogy a tanév nagyobb része az őszj és téli hónapokban van, amikor korán sötétedik. Gyakori a gyerekeknél, a pedagógusok­nál a látásromlás, a szem kifáradása. Fokozza ezt a téli hónapokban az A vita­min relatív hiánya, illetve csökkenése is. Az iskolások — akik rosszul megvilágított teremben tanulnak — ami­kor megkérdezték őket, pa­naszolták: „szúr a szemük, lüktet, ég; fáj a fejük, sőt többen hányingerről is pa­naszkodtak. Tüdőm szükség van még a régi iskolákra. Nem tu­dunk annyi új tanintézetet létesíteni, hogy az öreg épü­leteket lebontsuk. Ám vilá­gításukon lehet és kell is változtatni. Ilyenkor nyáron az iskolák felújítása van mindig napirenden: jó len­ne,, ha az idén már és a jö­vőben is a világítás korsze­rűsítése, javítása is szerepel­ne a programokban. Hol van arra szükség? Ahol nem tudják, a KÖJÁL közegész­ségügyi ellenőrei minden bizonnyal készsée<"’> segíte­nek annak megái'« 'ban. V V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom