Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. júlijis L. GYURKÓ GÉZA: Ha péntek, akkor Firenze t. Szerda: Róma Ha kedd, akkor ez Belgium, — így a sikeres amerikai film címe, kaján kacsintással jelezve, nem az országról vélekszik a napra az, aki társas úton járja a világot, hanem a napról az országra. A magyar társasutazó turista, akinek az isten helyett a mégis csak megbízhatóbb szakszervezet nyúl a hóna alá, természetesen nem világjáró, nem országokat lohol végig a mindent magunkba gyűjtés fuldokló, habzsoló szent dühével, hanem „csak” egy országot. Jelesen Olaszországot. Annak is egy darabkáját. Pontosan néhány ékszer darabját! Ha szerda, akkor Róma. Ha péntek, akkor Firenze. Ha szombat, akkor Rimini, a sós, a csodás, a félelmetes, az örökös tenger. Ha újra szombat, — Velence. Ki lehet pipálni a napokat, a városokat. Csak az emlkeket nem. Móricz Zsig- mond szerint „gyalogolni jó”. A modem kor kiváncsija repülőgépre, autóbuszra száll és egy kicsit, egy egészen kicsit a tengerre is, hogy pitiánerkedve bár, de teljesítse Széchenyi parancsát: „Tengerre magyar!” Arról persze nem volt szó, hogy a tengerben apró, csípni is kész, szemtelen rákok fogadják a tengerre szállt magyart. Viszont hősként lehet partra esni egy utánuk futó bukó hullámtól! Ülünk a velencei National Szálló — fölényesen vacak halijában már a visszaindu- lást várva. — Azt a Pittibe láttuk... — Nem. a Borghese palotában volt. Emlékszem, hogy ott baloldalt, a kuksizó tévé kamera mellett... — Nyavalyát. Riminiben volt az ebédlő falán,.,. — szólt közbe egy harmadik. Lényegtelen, hogy miről folyt a vita, lényegtelen, hogy mi hol volt, vagy hol nem volt. Az emlékek kusza káosza a lényeg. A rendszerezés későbbre marad. A napok, a hetek, az idők rostáján kihull kinek-kinek a lényegtelen, elmosódnak a terek, a házak, az utcák, a szobrok és a tájak kontúrjai, — s egy sajátos, — kicsit megfoghatatlan napfényt és szépséget ötvöző fantáziakép marad majd meg: Itália. Nem Olaszország! Itália! Tehát, ha szerda, akkor ez Róma. És nem egy „bee- öekker-Róma”. Amiről én írni akarok, — ami nekem „fentmaradt azon a bizonyos Félévi mérleg A Magyar Posta a rohanó események és a szűk nyomdai kapacitás következtében az előzetes elgondolásoktól erősen eltért, még a módosított bélyegprogramot is többször megváltoztatták. Feltűnően sok blokkal jelentkeztünk, szinte úgy látszik nálunk még nem ismerik a német filatelisták mondását: „A blokk ünnepi ruhába öltöztetett bélyeg.’’ Félő, hogy a túl gyakran használt ünneplő mindennapivá és elko- pottá, tehát értéktelenné válik. öt blokk félév alatt sok és aránytalan is két sorozathoz, valamint öt egyes bélyeghez. Sajnálatos, hogy a japán fametszeteket bemutató rendkívü] szép és a lósport különböző ágait ábrázoló kiadások késnek. Az eltelt hat hónapban postánk kiadványai művészi színvonalban, rostán, egy sztory az, s egy öreg városrész. Egy öreg városrész modem sztorija. Ott, ahol a Tevere hátat fordít az Angyalvárnak, — nyilván a sok kanyargástól és a bújkálástól a hidak alatt bosszút locsog az embernek: nem vesz fel a hátára többé hajót, — nos, ott, ahol Tevere hajózhatatlanná válik, mindjárt a part mellett egy csöppnyi városrész húzódik meg. Csendben, magába és a múltba roskadtan, tenyérnyi ablakaiból nem is e világ, hanem a kora-középkor tükröződik vissza. Az a kor, amikor még nem tudtak például Amerikáról, amikor nem volt még újvilág, elég jó volt, akinek jó volt, az ó-világ is. Azazhogy: ó-világ sem volt. A világ akkor és itt, Itália volt! Aztán teltek az évszázadok és felfedezték Amerikát. S e felfedezéstől függetlenül a Tevere partján, a kis városnegyed emeletes, öreg házaiban, a szűk, széles csípőt is alig tűrök utcáiban, a sötét, vastag falú és egészségtelenül nyirkos szobák mélyén a nyomor vert tanyát. Róma, az „urbs” az örök város nem szűkölködött sem a nyomornegyedekben, sem a romantikus városrészekben. E kettő sajátos veretű együttesét azonban talán csak itt lehet megtalálni, ilyen tökéletes összhangban és patinával. Itt, ahol vége a folyónak, mert a folyó élete egy a habot verő hajókkal kötött nászával. — Kevés pénzzel is sokat lehet itt kezdeni — adták a tanácsot — egy nem nagypénzű, de azért szép summa dollárral rendelkező amerikainak — ezért hát a sok szó Amerika felfedezéséről persze, — akit nevezzünk mondjuk Jóénak vagy Bilinek. Nem a név a fontos, mint alább kivilágszik. S az amerikai, aki nem volt éppen nagypénzű, de átkozottul ötletes fickó annál inkább rá jött valamire. Nevezetesen: van annak valami megkapó varázsa, hogy olyan városrészben bukdácsol itt Róma százezernyi macskái közül az idevalósi százezer között, amely öregebb, mint az új világ. Amelynek házai előbb álltak, előbb adtak otthont szenvedésnek és csóknak, halálnak és mámornak, mintsem hogy a Santa Maria partot ért volna — odaát. Megvette a nyomornegyedet Róma szívében. Cak- kumpakk. Macskástól, macskakövestől, mállott vakola- tostól s omladozó köveitől együtt. Tíz esztendejénél kivitelben, témában az előzőleg megszokott szint körül voltak. A bélyegek világversenyében azonban minden állam arra törekszik, hogy újdonságaival elkápráztassa a gyűjtőket. A magyar bélyegek nívója további fejlődésre kötelez; érdekes ötletes, szép új kiadásokat várunk. Fémbélyegek A szenzációk századában is esemény volt, amikor a Magyar Posta kiadta az első fémbélyeget. 1955-ben különleges 0,009 mm vékony fóliát ragasztottak papírral össze és a Pénzjegynyomda elkészítette az alumínium bélyeget. A Szovjetunió 1961- ben ugyanilyen bélyeg kiadásával köszöntötte a XXII. kongresszust, majd négy évvel később a kozmonauták napját. 1968-ban a csendesóceáni Tonga szigetek aranyaiig több ideje. Mert nem volt olyan ostoba, hogy ne tudta volna: legjobb biznisz a romantiKa. És az apró, kis szobákat itt-ott egybevágva mulatókat rendezett be. Itt-ott nem vágta egybe! A nyomornegyedből a mámor negyede lett. Ahol „á la Róma” heverőn lehetett heverni és a monokinis felszolgáló lányok nyakkarikáját megragadni. — Aztán mást is! Hallatlan híre keveredett az üzletnek. JötteK a lányok és jöttek a fiúk. Az öreg s pénzes amerikai fiúk. Na és persze a fiatalabbá ai is. És nem csak az amerikaiak. Ügy s olyannyira, hogy minden híreszteléstől eltekintve is sokat, mindent békén eltűrő római rendőrség, annak is a legilletékesebb osztálya kénytelen volt bezáratni a nyomornegyed exkluzív bordélyait. Fuccs az üzletnek? Fuccs? Nem. Most mélyen, a nyomornegyed, pardon a volt nyomornegyed alá, egy hatalmas katakomba-rendszerbe költözött az éjszakai lokál, ahol a legszerényebb, egy léggömbös fogyasztás — a léggömbök száma és nagysága elárulja, hogy melyik asztalnál mit és hogyan mulat a vendég! — is meghaladja az Olaszországot csodálni jött magyar turista egész zsebpénzét. És fönt, fönt a kis trettóriák megmaradtak, kétségtelen hangulattal, gitár zenés varázsukkal. középkori milliővel. — Percenként érkeznek az autóK, a taxik, fél- és teljes világi hölgyek, szmokin- gos urak, sőt uram bocsá’ civilben egy fehérgalléros pap is, de ő természetesen „fent” evett a kitűnő pasta- sutából és ivott a vörös borból. Az öröm tanyája lett a nyomor tanyájából? A dollár csodja! Az üzleti szellem diadala. öreg megfáradt macska dörgölőd- zik a nála is öregebb ház falához. A falak némák. Az égen fent hunyorognak a csillagok. Látták a letűnt századokat és látni fogják a majdnem eltűnőket is. — Amikor a megvásárolt nyomor fényei újra belevésznek az idő méhébe, de a falak, azok még mindig állnak majd. Makacsul szembeszegülve az enyészettel. Őket emberi munka teremtette, ott, Róma szívében, ahol a Tevere már nem veszi többé hátára a hajókat. nak mondott fémlemezekre készített bélyeget. Az alapanyagról később kiderült, hogy nem minden arany, ami fénylik. Az afrikai államok, többek között Gabon, Kongó, Niger 1000 frank névértékű színaranyra préselt kiadásokat hoztak forgalomba. A Himalaya oldalában fekvő Bhutan egyik különlegessége a vas történetét bemutató sorozat, amelyet a témához igazodva hajszálvékony acéllemezekre nyomtak. Elefántcsontpart és Felső-Volta azzal szórakoztatta a filatelista világot, hogy arany- és ezüstfóliára azonos bélyegrajzot préselt, igaz ez a párhuzamos kiadás elég drága mulatság. A fémbélyegeket legtöbbnyire elég nehéz levélre ragasztani, de ez nem is fontos, mert ezek főleg a filatelistáknak készülnek. A bélyeg alapanyagának változása a vámhivatalokban is problémát okozott. Az újdonságot több helyütt aranytárgynak minősítették, de most már ezeket a különlegességeket egységesen bélyegnek tekintik mindenütt. Ki meséljen a gyermeknek? Az angol nagymamák panaszkodnak kevésbé fontosnak érzik magukat. Néhány héttel ezelőtt ugyanis bevezették Angliában is az esti mese telefonszolgálatot. A mesék különböző hanghatások és ügyes dialógusok révén sokkal vonzóbbak a gyermekek számára, mint a nagymamák előadásában elhangzó történetek. Az új kezdeményezés komoly vitát okozott az angol szülők körében. Eszterházy herceg üzletei Eszterházy Pál volt 1945- ig Magyarország leggazdagabb földbirtokosa. Apjától 114 000 hektár földet örökölt Magyarországon és 60 000 hektárt Burgenland tartományban, amely az első világháború után Ausztriáé lett. A felszabadulás után Magyarországon megkezdődött szocialista átalakulás az Esz- teházyak „birodalmának” végét jelentette. Magyarországi birtokaik állami tulajdonba kerültek, a herceget pedig több milliós pénzügyi machinációi miatt börtön- büntetésre ítélték. Szökés az országból 1956-ban az ellenforradalmárok a Vöröskereszt autóján Nyugatra vitték Eszterházy Pált és így kezdődött a leggazdagabb magyar nemes úr „második élete”. Eszterházy úgy határozott, hogy Svájcban telepedik le, hiszen ott van az arisztokrata összes jövedelmét kezelő bank. A 70. évét nemrégiben betöltött hercegnek csupán egy izgalma van — ausztriai birtokain szünet nélkül folyik a harc azért, hogy a föld megművelőinek kezébe kerüljön. A magyar televízió néhány évvel ezelőtt mutatta be az „Eszterházy és a Gonda család” című filmet. A Gonda család Ausztriában egy darabka földet kapott megművelésre az Eszterházy birtokból, mialatt a herceg a magyar bíróság ítélete folytán el volt szigetelve a társadalomtól, Gondáék a maguk kis földjét művelve meglehetősen jó gazdaságot létesítettek. Mihelyt azonban a földek ismét a herceg kezébe kerültek, elűzte Gondáékat és még néhány tucatnyi napszámosát, a földek megművelésével pedig spekulán. sokat bízott meg. A birtok profitja E „reform” eredményei hamarosan megmutatkoztak. A herceg ügynökei például Lakenback községtől 150 000 schillinget követeltek, mert a községi szervek az Eszterházy birtokhoz tartozó telken iskolát építettek * a szomszédos tanyán lakó gyermekek részére. A nemes úr elzárta a látogatók elől az eisenstadti kastélyt kör- rülvevő parkot is> a környék lakosságának kedvenc pihenőhelyét Most élénk kereskedésbe fogott szállodákkal, kastélyokkal, ásványvíz forrásokkal és egyéb, az Eszterházy birtokhoz tartozó objektumokkal. Maga a tulajdonos tartóz, kodik az üzleteléstől, mindent megbízottaival intéztet A nem éppen becsületes úton keresett pénz azonban még mindig az ő zsebébe folyik be. Üzbegisztánban viszonylag fiatal mezőgazdaságii ág a citromtermesztés. Meghonosításával 1949-ben kezdett foglalkozni a Taskent közelében lévő Lenin kolhoz kertésze, Zajnutgyin Fahrut- gyinov. 16 évi munka után sikerült asztalra tennie fáradozásainak első gyümölcsét: a „taskenti”-nek nevezett citromot. Egy-egy gyümölcs súlya elérte a 600 grammot. Az első siker szárnyakat adott az üzbég nemesítőnek és öt évvel később új fajtát mutatott be, amit „jubileu- mi”-nak nevezett el. Ez 1 kg-os citromokat terem. Az üzbég fővárosban, Taskent- ben nemrég mezőgazdasági kiállítást rendeztek, ahol Fahrutgyinov a jubileumi A biológiai növényvédelem fogalma lényegesen ki- szélesedett, felöloli mindazokat az élő organizmusokat, amelyeket egyéb élő organizmusok elterjedése megelőzésének céljából használnak fel. Ugyancsak ide tartozik azoknak a mező- gazdasági kultúráknak a ki- tenyésztése is, amelyek megfelelő ellenállóképességgel rendelkeznek a rovarkártevők és a különböző megbetegedések ellen. Kezdetben a biológiai növényvédelem fogalma alatt egy bizonyos földterületen olyan hasznos rovarfélék meghonosítását, elterjesztését értették amelyek káros rovarfajtákkal táplálkoznak, lgy pl. széles körben elterjedt a rovarkártevők ellen folytatott biológiai harcnak az a módszere, hogy a növényi rovarkártevőkkel fertőzött területekre az említett kártevők természetes ellenségeit telepítették. A kéA lengyel vad- és Lengyelország Európa legnagyobb élő- és lőttvad ex-» portőre. A „Ljász” elnevezésű, erdei termékekkel foglalkozó vállalat 22 megrendelő kívánságait elégíti ki. Közülük a legnagyobb a Német Szövetségi Köztársaság, amely évente 20,5 millió zloty értékben vásárol Lengyelországtól vadat és erdei termékeket. Az exportban igen jelentős súllyal szerepelnek az élő apróvadak — a nyúl, a fogoly és a fácán. A „Ljász” vállalat ugyanfajta 1300 grammos termésével szerepelt. Az új nemesítésű citromfák a kolhoz melegházában egész éven át termést hoztak. Míg az egyik facsoport már érleli gyümölcsét, a másikon virágok bontják szirmaikat, a harmadik meg éppen elvirágzott, s a jövendő termésről az apró gyümölcsök adnak képet. Az üzbég nemesítő hímeBiológiai harc a mezőgazdasági rovarkártevők ellen sőbbiek folyamán az az elv érvényesült, hogy a rovar- kártevők elleni harcot betegségeket okozó mikroorganizmusokkal — különös tekintettel a vírusokra — kell folytatni. Széleskörű kutatómunkát folytat e tárgykörben az angliai Biológiai Növényvédelmi Intézet, amelynek tudományos kutató állomásai vannak Argentínában, Ke- let-Afrikában, Ghánában, Indiában, Malaysiában, Pakisztánban, Trinidadban, To- bagoban és Svájcban is. A rovarkártevők elleni biológiai harc több országban is eredményes, s helyenként már több mint 50 éve alkalmazzák. A különböző periódusokban a biológiai növényvédelem népszerűsége nem volt azonos mértékű. A biológiai növényvédelem a növényi rovarkártevők elleni harc igen széles lehetőségeit kínálja a világ minden országában. erdei termék-export csak nagy mennyiségben szállít külföldre , (főképpen Franciaországba) éti-csigát is. Az elmúlt évben Franciaország 550 tonna éti-csigát vásárolt s ez évben hasonló mennyiségű szállítások várhatók. A vállalat által exportált lőttvad csaknem fele nyúl. A második helyen a vaddisznó álL Ezenkívül a „Ljász” gombák és erdei gyümölcsök exportjával is foglalkozik. A legnagyobb mennyiségben áfonyát szállítanak külföldre. ve elterjedt az egész Szovjetunióban, sok helyről felkeresik tanácsért levelekkel, vagy érkeznek hozzá tanulni. Fahrutgyinov emellett korai uborka, paradicsom és virágneveléssel is foglalkozik. A képen: Fahrutgyinov agronómus új citromfajtáival, a taskenti és a jubileumi fajtával. 1 kilogramm súlyú citrom Új borászati törvény Argentínában Az új borászati törvény értelmében az argentin kormány tovább növeli bortermelését és fokozott gondot fordít a borexport növelésére is. Argentína felzárkózott azokhoz az országokhoz, ahol a borfogyasztás magas és ezt a fogyasztást csaknem kizárólag hazai forrásokból fedezik. Az új törvény szorosabb kapcsolatot teremt a bortermelők, a pincészetek és a kereskedelem között. A tervek szerint az elkövetkező években az argentin bortermelők és borexportőrök az eddiginél nagyobb arányban képviseltetik magukat a külföldi piacokon és kiállításokon.
