Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

1971. július 35. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 A parasztság politikai öntudatának növekedése A parasztság politikai ön­tudatának formálódása, a társadalmi környezet, a tár­sadalmi valóság és különö­sen a közvetlen létfeltételek minden elemének kölcsönha­tásában valósul meg. Mar­xista ideológiánknak azon­ban megvan a maga vi­szonylag önálló hatása gaz­dasági, társadalmi fejlődé­sünk egészére, így a paraszt­ság politikai öntudatának alakulására is. A korábban kialakult társadalmi nézetek, eszmék, érzelmek, érzések is befolyásolják a politikai ön­tudat fej lődését. A paraszt­ság pol? tikai öntudatának változása tehát nem egysze­rű folyamat eredményeként, nem spontán módon követ­kezett be, hanem az alapve­tő társadalmi és gazdasági változásokon túl eszmei be­folyásért folyó harc eredmé­nye is. A nagy társadalmi, gazda­sági változások hatására a parasztság száma 1949-hez viszonyítva közel egy millió­val csökkent, vagyis csak­nem minden második pa­raszti foglalkozású ember iparba, közigazgatásba, isko­lába, honvédséghez, rendőr­séghez stb. került. Általában olyan helyekre, ahol a látó­köre, tudása, politikai néze­tei bővültek, fejlődtek. A legdöntőbb változás A parasztság soraiból el­távozottak természetesen fenntartják a kapcsolatot a paraszti családokkal, test­vérrel, szülővel, rokon­nal, baráttal. A paraszti család politikai öntudatának fejlődésére ez a körülmény jelentős hatással volt és van. A parasztság életében a legdöntőbb változás a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésével következett be és ennek következményei a pa­rasztság politikai öntudatá­nak fejlődésére meghatáro­zóak. Az egykor rétegekre tagozódott parasztság létét ma egységesen a szövetkeze­ti tulajdon és gazdálkodás határozza meg. A termelő­szövetkezeti tulajdon kiala­kulásával létrejött az a gaz­dasági alap, amelyen gon­dolkodásában is kialakuló­ban van az egységes paraszti osztály. Megszűnt az érdek- ellentétet, megosztottságot, a kizsákmányolást szülő ma­gántulajdon, vagyon, illetve közös használata egységesíti parasztságunkat. Az egyes tsz-tagok, illető­leg családok boldogulása a közös munkában való rész­vételtől, általában a szövet­kezethez fűződő kapcsolattól függ. Az átszervezést követő évtized alatt ez tudatosult a parasztságban. Általában nö­vekedett a szövetkezethez való ragaszkodás, a közös munkában való helytállás, és erősödött minden olyan kapcsolat a tagok között, amely a szövetkezetei embe­ri közösséggé formálja. Hatezren az önigazgatási szervekben A termelőszövetkezet nem­csak gazdálkodási forma a parasztság számára, hanem társadalmi szervezet is. Ma a parasztság 71 százaléka 2400 termelőszövetkezetbe 16 százaléka pedig alig kétszáz állami gazdaságba tömörül­ve szervezett keretek között él és dolgozik. A termelőszövetkezeti de­mokrácia, amely része a szo­cialista demokráciának, le­hetővé teszi, hogy a paraszt­ság közvetlenül, mondhatni az év minden napján gya­korolja a demokratikus jo­gokat. . Nagyüzemi keretek között, a szövetkezeti demokrácia elvei szerint élni és gazdál­kodni egyben azt is jelenti, hogy politikai értelemben is haladó gondolkodásúvá válik az a parasztság, amelyre ko­rábban a konzervativizmus, az új iránti bizalmatlanság volt a jellemző. Mindez a változás nem önmagától kö­vetkezett be, hanem erőfe­szítések, összeütközések kö­zepette zajlott le és a to­vábbiakban is folytatódik. Megyénk szövetkezeteiben közel hatezer ember van a szövetkezetek önigazgatási szerveiben,, a tsz operatív vezetésében és megközelítő­leg ennyinek van valami­lyen műszaki végzettsége. Ez olyan mag, amely kihatás­sal van a megye termelő­szövetkezeti parasztságának tudatváltozására. Megyénk mezőgazdaságá­ban közel 1600 technikus­mérnök irányítja a terme­lést. A több mint hatvan­ezer termelőszövetkezeti tag évente 2—3 alkalommal vesz részt szövetkezete közgyűlé­sén és lényegesen többször a termelési és munkaszerveze­ti megbeszélésekén. Ezeken a szövetkezeti fórumokon a parasztság szakmai és poli­tikai ismeretei állandóan és folyamatosan bővülnek. Is­kola ez, ahol az emberek önmaguk is formálják saját politikai öntudatukat. Nagy jelentőségű, hogy a szövetkezetek gondoskodnak tagjaik külföldi és hazai utaztatásáról, kulturális és szociális igényeik egyre nö­vekvő mértékű kielégítéséről. Szolnok megyében évente több mint hatezer termelő­szövetkezeti tag vesz részt külföldi és hazai utazáson. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt szinte minden tsz-tag túljuthat faluja határán. Ko­rábban nagyon sok falusi embernek egész életén át nem adatott ez meg. Az ország- és világjárás, a különböző tapasztalatcserék tudatformáló hatása köztu­dott Ez is csak a szövetke­zeti gazdálkodás révén vált lehetővé. Mindebben a hatalmas, tu­datformáló folyamatban megtalálható a tsz pártalap- szervezetek irányító tevé­kenysége, a kommunista tsz tagok áldozatos, példamutató munkája, a kommunista fia­talok, a szocialista brigádta­gok önzetlen vállalásai, ki­alakított erkölcsi, magatar­tási normái. A falvak központi alakjai A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével a paraszt­ság soraiból kinevelődtek a tsz-elnökök, vezetők, akik ma a falu egyik központi alakjai. A párt IX. kongresszusa javaslatára 1967-ben meg­alakult a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek. Ezek­nek a mozgalmi szerveknek fő feladata a . termelőszövet­kezetek országos és területi szintű érdekképvisele­tének ellátása. Ezekben a társadalmi érdekképviseleti szervekben valamennyi ter­melőszövetkezeti vezetőnek módjában áll a szövetkezet és benne a tagok érdekeit megfogalmazni, felvetni. Ügy vélem ez a körülmény is a paraszttág politikai ön­tudatának növekedését segí* ti, különösen akkor, ha a te­rületi szövetségek egyre szé­lesebb és mélyebb kapcso­latokat teremtenek a terme­lőszövetkezetekkel és tag­jaikkal. Társadalmunk nagy erőfe­szítést tett és tesz annak ér­dekében, hogy a parasztság is ugyanolyan szintű társa­dalmi biztosításban, szociá­lis és kulturális ellátásban részesüljön, mint a munká­sok és alkalmazottak. Ennek nagy a jelentősége, mert ko­rábban ilyenről egyáltalán beszélni sem lehetett. A nemzedékváltás Nagy figyelmet érdemel az a nemzedékváltás, amely kezdetét vette a falun. Ki­öregedőben van a régi pa­raszti viszonyok között élő idősebb generáció és felnőtt az a nemzedék, amely «ár az új viszonyok között ne­velkedett. A két generáció tudatvilága és politikai ön­tudata között lényeges a kü­lönbség. A termelőszövetkezeti ta­gok egyharmada olyan fia­tal, aki az évezred forduló­ján is munkaképes korú lesz. Ezek a fiatalok műszaki is­mereteik, szakértelmük ré­vén — lehet mondani — döntő helyet foglalnak el a termelésben és természetesen a szövetkezet életében is. Ez a fiatalság lakjon tanyán, falun, mezővárosban, a vá­rosias szintet igényli élet- és munkakörülményeiben. A politikai öntudat változásá­nak szembetűnő megnyilvá­nulása ez. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé tette a viszonylag gyorsütemű műszaki fejlő­dést, melynek eredménye­ként új, magasabb szintű termelőeszközök alkalmazá­sára kerül sor az eddig el­maradt mezőgazdaságban. Ennek a változásnak pedig egyenes következménye a paraszti szaktudás szintjé­nek emelése, a speciális szakmunkások, technikusok, mérnökök számának nagy­arányú növekedése. Szolnok megyében csak az állattenyésztésben közel félszáz olyan modern szako­sított telep épült, vagy épül fel a közeli években, ahol az állatok tartása, gondozása a hagyományostól alapve­tően eltér. De elmondhatjuk, hogy a búza-, kukorica-, zöldség- és gyümölcstermesztésben is olyan új fajták, technológiai folyamatok lettek beiktatva, amelyek eredményeként a hagyományos paraszti mun­ka megszűnőben van. A társadalmi és gazdasági változások, a politikai neve­lés eredményeként a pa­rasztság politikai öntudata jelentősen megnövekedett és egyre markánsabb jelleget ölt. Ez a növekedés alapve­tően megmutatkozik a tsz- tagság általános politikai magatartásában, a szocializ­mus építésében vállalt jelen­tős szerepében, a mezőgaz­dasági termelés növekedésé­ben, a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági és po­litikai megszilárdulásában, A régi paraszti életforma és tudatvilág egyes elemei természetesen még léteznek. Az új és a régi között még ma is keletkeznek konfliktu­sok. Döntő azonban, hogy az új a parasztság életmódjá­ban, tudatvllágában, politi­kai magatartásában vissza­vonhatatlanul és végérvé­nyesen győzedelmeskedett. Suba István a Nagykunsági Mg Tsz-ek Területi Szövetségének titkára A gátlástalan anyagiasság ellen A 9 r rr • r a r járműjavító munkásainak a véleménye Mi a véleményük a gát­lástalan anyagiasságról a legrégibb szolnoki üzem, a járműjavító dolgozóinak? A nehéz fizikai munkában ta­lált embereket kérdeztük. A mozdonycsarnokban Zimonyi Bálint 56 éves kazánkovács- csal váltottunk szót: — Ha valaki annyi jöve­delemhez jut, amennyiért becsülettel megdolgozik, az megérdemli, de amit munka nélkül összeharácsol, arra azt mondom, ne tűrjük el. Akkor se, ha az ipari ter­mékeknél tapasztalható ár­emelésekből jut hozzá bárki tisztességtelen magas jöve­delemhez, mert az is a mi kárunkra megy. Dóra István szintén ka­zánkovács. De mivel párt­vezetőségi tag is, neki a gátlástalan anyagiasság en­nek folytán — a felháboro­dáson túl — más gondot is okoz: — Taggyűléseinken azt kérdik: hogyan lehet a mi társadalmunkban az egyik embernek tízszer-húszszor annyit keresni, mint a má­siknak. Erre bizony nem ta­lálunk magyarázatot. De nem is lehet, mert nem igaz az, hogy a 10—20 ezer fo­rintos jövedelmekért 10— 15-szőr annyit dolgozik, aki kapja, mint itt az a mun­kás, aki ezerötszáz-kétezer- ért gürizik napi nyolc órát. A ml szakmánkban az em­bernek annyi kijut a mun­kából, hogy reszket tőle a keze, és a túleröltetés miatt ki sem alhatja magát, Az ilyen hogy értse meg azt, aki ma is a régi urak mód­ján él? Dóra István így fakadt ki a harácsolás megnyilvánulá­sai ellen. De éppoly keserű szavakkal sorolta a kazán­kovácsok gondjait is a zaj- és egyéb munkaártalmakról, valamint aggodalmukról, hogy mit hoz majd nekik a Diesel-program, amelytől azért tartanak, nehogy fe­leslegessé tegye szakmáju­kat. A kovácsirrűhelyben sokan kárhoztatták, hogy elégtelen a munkájuk megbecsülése. Egy ebédhez induló csoport tagjai ezzel kezdték a szót: — Tíz-tizenöt éve dolgo­zunk 10,30—10,40-es órabé­rekért, nyáron 50—55 fokos melegben. Nem attól sajnál­juk, hogy majdnem ennyit kap, aki most szabadult és csak tegnap vették fel, ha­nem a mienket keveselltük. Ugyanezt mondta Juhász István ceglédi kovács is, aki a hidegkosztosok közt tudta le ebédjét a műhely egyik sarkában. Huszonhétéves szaktársa, Soós Sándor ta­valy építkezett Szolnokon: — Törlesztem az OTP köl­esönt és a 2100 forintos ha­vi bér mellett, ha kereshe­tek, a munkát szabad időm­ben én is megfogom. Sípos István ugyancsak szakmabeli és így nyilatko­zott: — A kovácsoknak nincs lehetőségük másodállást vál­lalni. Aki emellett a nehéz munka mellett bir még más jövedelemért is dolgozni, az azt igazán megérdemli. — Az olyanokat, akik, több másodállásból is magas jövedelmeket húznak, elíté­lem. De azok nem közülünk kerülnek ki. Teljesen igazat adok a Néplapnak a Szol­noki MÁV futball-edzőjének nálunk viselt másodállásáról írt bírálatáért. Az efféle eseteket mind fel kell de­ríteni és megszüntetni. A rugókovácsoknál Nagy Ferenc és Szabó Mihály a munkahelyük áldatlan álla­potait mondta tollba, mivel­hogy e panaszaikat „házon beiül” hiába teszik szóvá. A mások anyagiasságának megítélésénél előbbre való­nak tartják, hogy a műhely­ablakuk előtt bűzlő szemét­dombot máshová telepítsék, és még sok más sérelmüket is orvosolják. Deák János villanyhe­gesztő, ugyancsak pártveze­tőségi tag a mozdonyosztály VII-es alapszervezetében. Nem ismerte a Néplapban a gátlástalan anyagiasság megnyilvánulásairól folyt vitát, de amikor beszélget­tünk e témáról, így véleke­dett: — Helyeslem a rendelke­zést, hogy szakmunkások is másodállást vállalhatnak. Jó lehetőség ez az itt dolgozók­nak is a jövedelmük kiegé­szítésére, mert a bérezésünk még mindig alacsonyabb mint sok más üzemben. A kormányrendeletben előírt új bérkategóriák érvénybe lépésétől várjuk a nálunk meglévő bérfeszültség eny­hülését. M. I. Kohász- és textilipari tanulókat Tárnak a szakmunkásképzők Eddig mintegy 17 000 bu­dapesti fiatal jelentkezett szakmunkástanulónak — az ősszel kezdődő tanévre. A következő napokban, hetek­ben további jelentkezéseset várnak, ugyanis a középis­kolát végzetteket augusztus közepéig veszik fel az inté­zetek. Eddig kétezer érettsé­gizett fiatal kérte felvételét, s azok részére, akiket gyen­gébb tanulmányi eredmé­nyeik miatt vagy hely hiá­nyában nem vesznek fel az egyetemre vagy főiskolára, bizonyos számú helyet fenn­tartanak a szakmunkáskép­ző Intézetekben. A kereske­delem mintegy tíz százalék­kal túlhaladta az új tanév iskoláztatási tervét. Még kedvezőbb a vendéglátóipar helyzete, itt a tavalyihoz képest 35 százalékkal több tanulót vesznek fel. Ugyan­akkor egyes szakmákban a jelentkezések aránya lénye­gesen elmarad az igényektől. Sok üres hely van például a gépi forgácsoló és gépsze­relő szakmákra felkészítő tanintézetekben; a kohász szakmában a jelentkezés alig haladja meg a 60 szá­zalékot. A budapesti textil­ipar utánpótlási kilátásai a legrosszabbak: az új tanév­ben kiképezhető első éves szakmunkástanulóknak — mintegy kétharmada hiány­zik még. A lányok részére különösen alkalmas műsze­rész szakmában Is bőven van hely. V* Jv * " . ■" : . .. : "ó >■. ■: í ... átfedi»»* A La josmizsei Vízgépészeti Vállalat a közismert acélszerkezetű „Hidroglöbus” víz­tornyát továbbfejlesztette: az új típus — kikötés nélküli „Aquaglobus”. Most még újabb, esztétikailag tetszetős ebb víztornyok kialakí ásón dolgoznak. A lencse-alakú „Aquatorus” tartá yok több hengeres kivitelben készüln ek majd. A hagyományos gömbalakú tartályok 25, 50, 100 és 200 köbméteres, az újabbak pedig 300, 500 és 1000 köbméteres nagyságban épülnek. Képünkön: a gyár udvarán a 100 köbméteres „Aquatorus” tartályelemek sorjázását végzik a hegesztők. Háttérben a 200 köbmé­teres tartályok. (MTI Foto—Kovács Gyula felv.—KS) He csak hallja, lássa is A Magyar Államvasutak Budapesti Igazgatóságának tájékoztatása szerint a Nyu­gati pályaudvaron szerelik már a csehszlovák ELEK- TROCASgyár PRAGOTRON elnevezésű elektromechani­kus információs berende­zését Nem másról, arról van szó, hogy a MÁV már régen tudja, nem elég az utasok tájékoztatását a pályaudvari recsegő, ropogó hangszórók­kal elintézni. Az utazókö­zönség megfelelő informálá­sa érdekében mielőbb kísér­letezni kell a hangszórós tá­jékoztatás javításával egy- időben a szemmel Is látható információk bevezetésével. Az idén januárban a Ke­leti pályaudaron már be­szereltek egy elektronikus tájékoztató szerkezetet. A most szerelés alatt álló cseh­szlovák úgynevezett lapozós rendszerű PRAGOTRON 40 információt tartalmaz. A MÁV e két kísérlet után tovább folytatja azoknak a lehetőségeknek a keresését, amelyek az utazóközönség kényelmét, gyorsabb, hatá­sosabb tájékozódását segítik elő. Nem szikrázik 3 a műanyag- pulóver Műanyagokhoz keverve el­vezeti azok elektromos töl­tését az az új adalék, ame­lyet a Szerves Vegyipari Ku­tató Intézet laboratóriumá­ban állítottak elő A szigete­lő tulajdonságú PVC, poli­észter és polietilén-féleségek­ben ugyanis olymértékben felhalmozódik az elektromos­ság. hogy az kisüléseket. —• gyakran látható szikrákat is okoz. A feltöltődés hatá­sára például a műszálas tex­tíliák magukhoz vonják a különböző szennyező anya­gokat, így csökken élettarta­muk, sőt idő előtt elvesztik; esztétikai értéküket ia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom