Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

1971. Július 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Energiaóhsé^ — energiaheyzet A világszerte rohamosan kibontakozó technikai for­radalom feltétele és követ­kezménye az energia-struk- tura átalakulása. Világje­lenség az is, hogy a szapo­rodó népesség fokozódó szo­ciális-kulturális igényeinek kielégítéséhez mind több és olcsóbb energia szükséges. Szemléletesen tükrözi ezt a folyamatot a következő adat: 1950-től 1966-ig Euró­pa energia termelésében a szén részaránya 80 százalék­ról 50 százalékra csökkent, Szénhidrogén lelőhelyek Hazánkban is az elmúlt több mint két és fél évtized alatt az energiafogyasztás egyfelől nagymértékben megnövekedett, másfelől a népgazdaság energia-terme­lésében és felhasználásában jelentős struktura-változás, szerkezeti átalakulás követ* kezett be. Országunkban a felszabaduláskor mindössze tíz helyen volt ismeretes szénhidrogén lelőhely. A gazdasági újjáépítéssel egy- Időben erőteljes kőolaj és földgáz kutatás kezdődött, amelynek első eredménye 1951-ben a nagy lengy éli olajmező feltárása volt. A kutatásokat az 50-es évek végén, és a 60-as évek ele­jén újabb sikerek koronáz­ták. Az Alföld első kőolaj telepének — Biharnagyba- jom — feltárása után, 1958- ban a pusztaföldvári kő­olaj-, 1959-ben pedig a Haj­dúszoboszló melletti föld­gáz-mező került feltárásra. Jelentős fordulópontot jelent energia-gazdálkodásunk át­alakításában a szegedi szén­hidrogén-medence feltárása. Az eredményes kutató és feltáró munka következté­ben energia-gazdaságunk szerkezeti átrendeződése kü­lönösen 1966-tól gyorsult feL A szénhidrogének rész­aránya az I960, évi 21 szá­zalékról, 1965-re, 28 száza­lékra, 1970-re 43 százalékra emelkedett. Kőolaj- és föld­gáz vagyonunk — az 1945. évi 10 lelőhely, 1970-ben 75- re növekedett —, valamint a szocialista országokkal kedvezően fejlődő gazdasági együttműködésünk, döntő Herényi Ferenc Az ipar újdonságai a második félévben ugyanezen idő alatt a szén- hidrogének (kőolaj és föld­gáz) felhasználási aránya 11 százalékról 41 százalékra emelkedett. Az energiaszerkezet átala­kulását, a szénhidrogének előretörését — mindenek­előtt — a gazdasági előny magyarázza. A kőolaj és a földgáz kitermelése, szállí­tása a szénnel szemben, ál­talában olcsóbb. Felhaszná­lásuk is kedvezőbb a szén­nél, mert kezelésük köny- nyebb, a munkaerő-szükség­let pedig kisebb. mértékbén a Szovjetunióból származó kőolaj- és földgáz, az energiatermelés felhasz­nálás további korszerűsíté­sét teszi lehetővé. A negyedik ötéves terv időszaka alatt a szénhidro­génekre való áttérés folyta­tása (a szénhidrogének ará­nya a tervidőszak végére eléri az 53—55 százalékot) gazdaságpolitikai célkitűzé­seink megvalósítását szolgál­ja. A szénhidrogének foko­zottabb elterjedésével lehe­tőség nyílik mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaság­ban, az élelmiszer-gazdaság­ban az elavult termelési fo­lyamatok korszerűsítésére, új, modernebb technológiák alkalmazására. A szénhidro­gének rohamos térhódítása előnyösen befolyásolja a népgazdaság szerkezetének alakulását, jelentősen javít­ja a lakosság életkörülmé­nyeit is» mivel felhasználá­suk a háztartásokban egy­szerűbb és olcsóbb, mint a hagyományos tüzelő- (szén, fa, koksz, stb.) anyagoké. A szén­bányászat helye Am a szénhidrogének ter­melése és felhasználása nem fokozható korlátlanul, ezért az ország zavartalan ener­gia-gazdálkodása — jelen­legi körülményeink körött, — elképzelhetetlen, meg­oldhatatlan a szénbányászat fejlesztése nélkül. Az euer­Túl a kezdeti nehézségeken A második félévben szá­mos ipari üzemben új ter­mékek gyártását kezdik meg. A peremartoni ipari rob­banóanyaggyárban megkez­dik az összetett műtrágya gyártását. Az angol Spencer cég eljárása alapján olyan terméket állítanak elő, amelyben a szükségletek szerint variálható a kálium, a foszfor és a nitrogén ará­nya. A mezőgazdasági üze­mek talajadottságaik és a termesztett növényféléknek megfelelően állítják majd össze igényeiket. Az új, hármas hatóanyagú műtrágyába mikroeleme­ket és talajfertőtlenitóket is kevernek majd. A peramartonl termeléssel úgyszólván egyidőben meg­kezdik az összetett műtrá­gyagyártást a Péti Nitrogén­művekben Is, ahol a nehéz­vegyipari kutatóintézet sza­badalma alapján gyártanak foszfor- és nitrogénható- ányagú kettős műtrágyát. Az ember közvetlen kiszol­gálójává teszi a számítógé­pet az a berendezés, amely­nek gyártását az Orionnál kezdik meg az Automatizá­lási Kutató Intézet eljárása alapján. Az úgynevezett ka- tódcsöves megjelenítő bevi­teli rendszerének irógépbil- lentyűin kódokban kifejezett kérdéseket tehet fel a gép kezelője, s erre a számító­gép háttérmemóriáiból tv képernyőre vetítve pillana­tok alatt megkapja a vá­laszt. A Lampart Zománcipari Művekben már megkezdték a Komfort S. típusú gáz­tűzhely készítését, melynek mind sütőtere, mind főzd égői gázömlés ellen bizto­sítottak. A Komfort St. az előzőtől csak annyiban tér el, hogy sütőtere automatikus hőfok- szabályozóval van ellátva, így még jobban lehet ben­ne sütni. Mindkét tűzhely alkalmazkodik a konyhabú­torok átlagos szélességéhez, s a sütőtér üvegablakkal van ellátva. Ebből a két gáz­tűzhelyből az év végéig 15 000-et készítenek. A harmadik negyedévben három különböző kalória- értékű Wallis-típusű olaj­giaszerkezet változása egy­úttal lehetőséget nyújt a szénbányászat modernizálá­sára, a termelékenység nagyarányú növelésére, az önköltség csökkentésére, a gazdaságosság javítására is. Kormányunk elnöke a kö­zelmúlt hónapokban beszé­deiben több alkalommal foglalkozott a szénbányászat megnövekedett munkájával, gondjaival, fejlesztés} lehe­tőségeivel. Elmondotta: an­nak ellenére, hogy az ener­giaellátásban a szén száza­lékos aránya csökken, a szénbányászat feladata vál­tozatlanul nagy és még so­kág a népgazdaság egyik jelentős energiabázisa ma­rad. Ennek megfelelően nép­gazdaságunk hosszútávú, távlati terveiben jelentős helyet képvisel a szénter­melés korszerűsítése, gazda­ságos növelése. Ez nem el­lentétes a szénhidrogén­programmal, a kőolaj- és gázkitermelés fejlesztésével. A gyors ütemben korszerű­södő szénbányászatban a ne­héz fizikai munkát igénylő munkafolyamatok gépesíté­sével a munka mindinkább ipari jellegűvé válik. A kor­mány már korábban intéz­kedéseket tett a jóminőségű szenet termelő szénmeden­cék rekonstrukciójának foly­tatására, s felhívta a figyel­met: mielőbb hozzá kell lát­ni olyan bányanyitási mun­kálatokhoz, amelyek révén biztosítható az igényeket minden tekintetben kielégí­tő gazdaságos széntermelés. A korszerű, nagy termelé­kenységű szénbányászat ki­alakításához, a helyes prog­ram végrehajtásához jól képzett, bányász szakmun­kásokra van szükség, akik részére a szénbányászat megbecsült szakmát, pers­pektívát és biztos, jó kere­seti lehetőséget nyújt. A modern termelőeszközök al­kalmazásával pedig lehető­vé válik irámd a további szénigények kielégítése, mind pedig a szénbányászat jövedelmezőségének növe­lése, kályha gyártását is meg­kezdik A 4000, 5000 és 7500 ka- lóriás kályhák — belföldi piacra kerülnek, az év vé­géig mintegy 30—40 ezer. A fűzfői nitrokémiánál megkezdik az afalon és az arezin nevű növényvédősze­rek hazai gyártását. Meg­egyezést kötöttek a nyugat­német Hoechst céggel, amely a hatóanyagot szállítja ré­szükre, a balatonparti üzem pedig késztermékké alakítja azt. Évente 500 tonnányit gyártanak majd és ezzel tel­jes egészében kielégítik a hazai szükségletet. A budapesti Rádiótechni­kai gyár második félévi új terméke az MK 23-as kazettás magnetofon, amely hasz­nálható elemmel és a há­lózatba is bekapcsolható, sőt, autóakkumulátorral is lehet táplálni. A viszonylag olcsó, 3100 forintos készü­léknek van póthangszórós csatlakozása, így hozzáköthe­tő nagy hangszórókhoz Is. Ez év végéig 20 000 készül az új magnetofonból, na­gyobbrészt hazái piacra. Nagyon fiatal üzem még a Magyar Hajó- és Daru­gyár tiszafüredi gyáregysé­ge, hiszen az egykori gép­javító állomás utóda mind­össze másféléves múltra te­kinthet vissza. Az üzemben — az ipari tanulókat is beleszámítva — háromszázharmlncan dolgoz­nak, közülük százhatvanné- gyen KISZ-tagok és ez al szám szeptemberre kétszáz­Sok levél érkezett példá­ul, amelyekben arra kérnek választ, hogy mennyi lakbért fizet az, akinek a vállalata még nem folyósította a lak- b érhozzájárulást ? — Ha a házastársak közül egyik sem kapta meg a lak- bérhozzájárulást, akkor egye­lőre csak a régi lakbért fi­zetik. Akkor hogyha egyi­kük megkapta, akkor a régi béren kívül a kifizetett hoz­zájárulás összegével maga­sabb a lakbér. Egyébként legkésőbb szeptemberben minden vállalatnak rendezni kell _ tartozását és szeptem­ber 30-ig a bérlőknek visz- szan nőén is ki kell egyen­líteni a számlájukat. — Mi a helyzet a nyugdí­jasokkal, akik szintén nem kapták meg a lakbérhozzá­járulást? — Szeptember 10-ig meg­kapják és utána nekik is visszamenően fizetni kell. Annyi módosulás van, hogy régebben lehetett havi két részletben fizetni a lakbért, most pedig egy összegben kell, legkésőbb minden hó­nap 15-ig. — Mi történik akkor, ha valaki szeptember 30. után sem fizeti a felemelt lak­bért? 1 — Akkor megbírságolják. 1972. július 1-től először a bérleti díj száz százalékával, harmincra emelkedik. Fi­gyelembe véve, hogy más­fél évvel ezelőtt még csak huszonnégyen voltak tagjai az ifjúsági szervezetnek, el­képzelhetjük, hogy a meg­növekedett feladatok meny­nyivel nagyobb felelősséget rónak nemcsak a KISZ, ha­nem a párt-, a szakszerve­zeti- és a gazdasági veze­tőkre is. a következő évben pedig a bérleti dfj kétszáz százaléká­val büntet a városi tanács pénzügyi osztálya. A bírsá­got közadó módjára hajtják be. — Hogyan szüntethető meg, illetve mondható fel a bérleti viszony? — A jogszabályok szerint a határozatlan időre kötött bérleti jogviszonyt a bérlő a hó utolsó napjára mond­hatja fel, de legalább tizen­öt nappal a hónap vége előtt be kell adni a felmondást. A bérlőnek a felmondási idő leteltéig kell a bérleti díjat fizetni. Ha a lakást kiürítve határidő előtt átadja és azt a lakásügyi hatóság más bér­lőnek kiutalja, akkor a ki­utalás alánján történő át­adás napjától nem kell már bérleti díjat fizetni. — A beküldött levelek tanúsága szerint sokan azt sem tudják, hogy meddig jár a lakbérhozzáiárulás, pontosabban fogalmazva, mikor szűnik meg? — Természetesen a válla­lat nem fizet tovább, ha var .kinek megszűnik a munkaviszonya. Amíg ismét el nem helyzekedik addig nem kap lakbérhozzájáru­lást. — Tegyük fel, hogy vala­ki felmondja az állami la­kását és szövetkezeti lakást — Az elmondottakat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az üzem vala­mennyi KISZ tagja szocia­lista brigádokban dolgozik — veszi át a szót Pásti La­jos párttitkár. — Kommu­nista szombatokat, vasárna­pokat szerveznek és már ebben az évben 1200 óra társadalmi munkát végeztek. Tiszaörvényen például 400 óra társadalmi munkával el­készítették a szovjet hősök emlékművét. Ami még meg­oldásra vár — Mindehhez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy azért jócskán akadnak még problémák is — kapcsolódik a beszélgetésbe Hegyi Fló­rián, aki időmérőként dol­gozik az űzemben és tagja a KISZ nagyközségi végre­hajtó bizottságának. — Töb­bek között nincs önálló he­lyiségünk, ahol a taggyűlé­seket, KISZ oktatást és az egyéb összes összejövetele­ket megtarthatnánk. Egyelő­re csak abban tudunk re­ménykedni, hogy az új üzem megépülte után ez a gon­dunk is megoldódik. — A másik dolog, hogy a fiatalok keveslik a fizetést. Nálunk ugyanis egy munkás évente átlagosan 24 ezer forintot keres, míg Pesten a gyárban 28 ezer forint az átlagkereset. Persze ennek magyarázata is van. Pesten ugyanis teljesítménybérben dolgoznak, nálunk viszont órabért fizetnek. Ezt azért vezették be így, mert kez­detben megközelíteni sem tudtuk volna azt a teljesít­ményt, amit az anyavállalat­nál elérnek, és nálunk a fel­tételek, adottságok is rosz- szabbak egyelőre. Rövidesen viszont nálunk is bevezetik a teljesítménybérezést és akkor a fiataloknak ez a problémája is megoldódik. — zámbó — vásárol, vagy saját maga épít házat. Ilyen esetben kapja-e továbbra a lakbér­hozzájárulást? — A logikus válasz az lehetne csak, hogy nem. A rendeletből azonban nem derül ez ki. A hetes parag­rafus szerint a lakbérhoz­zájárulást személyre szólóan és egyszeri alkalommal kell megállapítani. A továbbiak­ban erről pontosabban nincs intézkedés. E szerint viszont, ha valaki szövetkezeti vagy akár saját lakásába költözik, a vállalatától továbbra is kapja a lakbérhozzájárulást. Persze valószínű, hogy a rendeletnek ezt a pontját még ki fogják egészíteni. — Július elseje után an­nak aki állami lakást kap, lakáshasználatbavételi dijat kell fizetni. Ugyanezt a pénzt megkapja-e az, aki visszaadja lakását a tanács­nak? — Ha nem igényelt másik állami lakást akkor igen. A fizetendő összeg nagy­sága attól függ, hogy hány szobás a lakás, milyen a komfortfokozata, ezenkívül figyelembe kell venni a különböző növelő, illetve csökkentő tényezőket. — Hogyan módosul ez ak­kor, hogyha például két la­kó egymással akarja elcse­rélni az állami lakást? — Ilyen esetben a tanács tei íészetesen nem térít la- káshasználatbavételi díjat. A cserepartnerek szerződést kötnek, amelvben az aki a kisebb értékű lakást kapja, vagv hátrányosabb helyzet­be kerül, bizonyos összeget kiköthet, amelyet a másik félnek kell fizetni, de a tanácsnak jóvá kell hagyni a lakáscserét. í utalok és a kollektív szerződés Az üzemegység nagy ütemben fejlődik, 1972. de­cember 31-ig átadják a 116 millió forintos beruházással épülő új, korszerű üzemet. A vezetők sokat várnak a fiataloktól, de — és ez tér-, mészetes is — a fiatalok­nak is vannak elvárásai az üzemmel szemben. Kikér­ték-e a fiatalok véleményét a kollektív szerződés meg­kötésekor? — kérdeztük az üzemegységvezetőtől Vlncze Jánostól. — A kollektív szerződés előkészítésébe a párt- és a szakszervezeti vezetőségen kívül a KISZ csúcsvezető­séget is bevontuk. A szer­ződéstervezetet aztán vala­mennyi dolgozóval ismer­tettük, a véleményét min­denkinek meghallgattuk. — Vannak-e olyan pont­jai a kollektív szerződésnek, amelyek a fiatalokat érin­tik? Közös összefogással Vannak olyan vállalatok, ahol a fiatalok szava nem hallatszik el a gazdasági vezetőkig, nincs beleszólá­suk a gazdasági életbe. Jár­dán József csúcstitkár sze­rint itt másképpen van-e? — Nyugodtan mondha­tom, hogy másképpen. Dol­gozóinknak jóval több mint a fele KISZ tagkorú, így már „tömegünknél” fogva is 36 ha tudjuk a lakástörvényről Az új lakástörvényről már eddig is sok sző esett és valószínűleg egy darabig még beszédtéma is marad. Többek között azért, mert egyes rendeletéivel nagyon sokan még ma sincsenek tisztában, nem tudják, hogy némely esetben mi is a teendő. A szolnoki Ingatlankezelő Vállalathoz már eddig is nagyon sok olyan levél érkezett, amelyeknek írói magyarázatot, tanácsot kérnek, vagy sé­relmüket illetve pontosabban vélt sérelmüket mondják el. Ezekből szedtünk össze egy csokorra valót, amelyekről úgy gondoltuk, hogy közérdekűek. Beszélgető partnereink Varga Béla, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója és Medgyesi József, a házkezelőrég vezetője voltak. — Természetesen vannak. Meghatároztuk például, hogy a fiatalokat 16, illetve 18 éves korig milyen munka­körben lehet alkalmazni. Rögzíti a kollektív szerző­dés a kezdő szakmunkások fizetését is. Eszerint aki a 31- es kategóriába tartozik, vagyis könnyebb munkát végez — az 8 forint 50 fil­léres órabért kap, aki a 32- es kategóriába, annak 10 forintos órabér jár. A tech­nikumot végzettek kezdőfi­zetése 1300—1800 forint, az egyetemi végzettségű szak­embereké pedig 1500—2000 forint lehet Hat hónap után ez az összeg a végzett mun­kától és beosztástól függően emelkedhet. A vállalat éven­te kétmillió forintot bizto­sít a fejlesztési és a része­sedési alapból a lakásépítés támogatására. támaszkodni kell ránk a gazdasági vezetésnek. A ter­melési tanácskozásoknak nem csak a passzív részt­vevői vagyunk, hanem bát­ran el is mondjuk a prob­lémákat. Egy üzemben, ahol ennyi fiatal dolgozik, azt hiszem, csak úgy lehet ered­ményes munkát végezni, ha kölcsönösen segítjük egy­mást

Next

/
Oldalképek
Tartalom