Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

1971. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KIS ÜJSZÁLLÁSI BŰZAKALASZ TSZ-BEN AZ ORSZÁG EGYIK LEGMODERNEBB TAKARMÁNYKE­VERŐJÉT ÉPÍTIK. A keverő vasvázszerkezetét szerelik Az új keverő elkészültéig a kombájnszérűn végzik » takarmányok keverését Arany is lehetne a magyar ezüst Két tonna bauxitbói lehet nyerni egy tonna timföldet, aztán ismét két tonna tim­földből kapunk egy tonna alumíniumot és minden egyes tonna alumínium elő­állítása húszezer kilowatt­óra energiát követel! Ha­zánk közismerten számot­tevő bauxit-vagyonnal ren­delkezik, évi két millió tonnát bányászunk ki a földiből és ez azt jelenti, hogy Európában a „dobo­gón” csak a franciák előz­nek meg, de világviszony­latban is a ranglistán tart­juk a nyolcadik helyet. A timföld-gyártásban sincs semmi röstellni valónk, hi­szen Almásfüzitő ma Közép- Európa legnagyobb timföld­termelője. Annál nagyobb gondot jelent — éppen az energia-szegénységünk miatt — a timföldet átalakítani alumíniummá. ,\éífv*írispíers*er — húszezer Be lehet szorozni: hazánk jelenlegi timföld-termelése — amely húsz év alatt ép­pen a húszszorosára emel­kedett — túlhaladja a négy- százezer tonnát. Ha vala­mennyit itthon akarnánk alumíniummá átalakítani, nyolc milliárd kilowattóra energia kellene! Csillagá­szati szám... Éppen ezért, ha .a magyar ezüst- útját követjük, akkor sorsdöntő kilométerkő: a nemzetközi együttműködések dátuma, I960. Először a lengyelekkel kötöttünk együttműködési megállapodást és az évi nyolcvan ezer tonna kiszál­lított timföld alumíniumtar­talmának negyven százaléka kerül vissza hazánkba. Á munkaverseny és a kollektív szerződés A vasútnál dolgozók átlagon felüli kötelezettségeket Vállaló közösségei, a szocialista brigádok első ízben a tavalyi teljesítményükért kaptak a bronz, ezüst, és arany fokozatú kitüntetésekkel tisztes összegű jutalma­kat, az új munkaverseny szabályzat értelmében. Koráb­ban csak erkölcsi elismerésben részesülhettek általáno­san. Kivételre csupán az adott módot, ha a szolgálati helyük is olyan kitüntetést — például élüzem címet — kapott, amellyel nagyobb jutalomösszeg járt A MÁV-nál öt évre kö­tött új kollektív szerződés megnyugtatóbb elbírálást, anyagilag is méltányos ösz­tönzést biztosít immár rend­szeresen a vasutas szocialis­ta brigádok legjobbjainak. Azonos mértékű az azonos fokozattal járó jutalom, amely a taglétszám függvé­nyében változik a brigád nagysága szerint. Túl szigo­rú feltételhez kötik az aranyérem adományozását. Erre ugyanis csak annál a szolgálati helynél van lehe­tőség, amelyet mint gazda­sági egységet is — például kiváló főnökség címmel — kitüntetnek. Ugyanígy a törzsgárda megbecsüléséhez is rendkívül magas mércét állít a MÁV kollektív szerződése. Csak a húsz évi szolgálati Időért járó ezüst fokozatú törzs­gárda jelvény tulajdonosa kaphat hűség jutalmul ezer forintot. Az iparvállalatok­nál közismerten általában öt évi munkaviszonnyal kez­dődik a törzsgárda tagság, amely — ha ekkor még kü­lön jutalomban nem is min­denütt, de anyagi előnyök­ben — például a nyereség- részesedés felosztásakor részesedik. Tény. hogy a jobb munká­ra ösztönzés formái és anyagi feltételei üzemenként változnak, — más-más kere­teket határoznak meg a cél­ból az új kollektív szerződé­sek és a munkaverseny sza­bályzatok is. Az egyéni ver­senyformák közül a Tisza Cipőgyárban mér a kiváló ifjúmunkás cím birtokosait is jutalom illeti, s még in­kább az ennél nagyob fel- készültséghez kötött címek­re (A szakma ifjú mestere, Kiváló ifjú mérnök stbj jogosultakat. Nincs ez mindenütt így. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat munkaverseny szabályzata például az ifjúsági verseny­mozgalmakban nyert egyé­ni kitüntetéseket elsősor­ban erkölcsileg érdemesíti. Anyagilag közvetett módja van az elismerésnek, ameny- nyiben a kiváló dolgozó cím adományozásánál figyelembe veszik az ifjúsági verseny- formákhoz kötött teljesítmé­nyeket Az NKFV munkaverseny szabályzata egyébként példás körültekintéssel készült va­lamennyi vállalati verseny- forma szervezési, elismerési és jutalmazási feltételeiről, az elbírálás módjáról, szer­vezeti kereteirőL Világos, egye -telmű és könnyen át­tekinthető szabályozás, amelynek alapján igazságos döntéseket hozhatnak évről évre az illetékesek. Aligha rendezi mindennek a módját ilyen egyértelműen a törökszentmiklósi ME­ZŐGÉP Vállalatnál kötött új kollektív szerződés a szo­cialista brigádok esetében. Ez az okmány kimond ia: a szocialista brigádok jutal­mazására 16 ezer forint — központilag kezelt — összeg használható fel. Ez az ösz- szeg csupán egytizede an­nak, amennyit a kiváló dol­gozók jutalmazására jelöl meg a szerződés, önkéntele­nül is kevésnek ítéli meg az ember az előbbi summát És vitathatatlanul kevés, ha tudjuk, hogy a vállalat 45 szocialista brigádja közül tíz az arany, nyolc az ezüst tíz pedig a bronz brigádjelvény tulajdonosa. A kollektív szer­ződés róluk úgy rendelkezik, hogy a 16 ezer forintot — idézzük — „a bronz, ezüst és arany jelvénnyel kitünte­tett brigádok jutalmazására lehet fordítani”. Elképzelhe­tő, mennyi jut egy-egy ilyen kollektívának. A vállalat üzemi lapjának ez év júniusi számából ér­tesültünk arról, hány brigád kapta meg a jelvény egyes fokozatait. Ugyancsak ez a lapszám írja, hogy a szak- szervezeti bizottság 3—3 ezer forint jutalmat ítélt oda — múlt évi eredményei­kért — az 5 gyáregység I. helyezett brigádjainak. Eszerint háromezer forintot kapott a Cibakházán dolgo­zó két szocialista brigád kö­zti is az egyik és a Kisúj­szálláson számlált 12 brigád közül is az egyik. (Cibakhá­zén a mozgalomban a dol­gozók 12 százaléka vesz részt, Kisújszálláson viszont 78 százaléka!) Azon túl tehát, hogy az éves jutalomösszeg kevés, az elosztásnál követett legutób­bi gyakorlat sem volt elég­gé igazságos. A méltányta­lanság pedig mindenütt kár­tékonyán hat a dolgozók hangulatára és előbb-utóbb szárnvét szegi a verseny­szellemnek is. Énoen ezért azokr I a gazdasági szerve­zeteknél. amelyeknél az új kollektív szerződésekkel összhangban lévő verseny- szabályzatot még most ké­szítik. a hasonló fogyatékos­ságok elkerüléséhez nagv körültekintésre van szük­ség. i* M. L Ezt követően újabb és még jelentősebb megállapo­dás aláírására került sor, a Szovjetunióval. A timföld­alumínium egyezmény alap­ján hazánk 1980-ig fokoza­tosan évj 330 ezer tonna timföldet szállít az energiá­ban gazdag szovjet iparvi­dékre és cserébe 165 (száz­hatvanöt) ezer tonna alumí­nium-tömböt, illetve fél- gyártmányt kapunk. A vil­lamosenergia ellenértékét a Szovjetunióban is keresett alumíniummal törlesztjük. A nemzetközi együttműkö­dés és a hazai termelés nö­vekedése révén tavaly végre elértük, hogy egy lakosra tíz kiló alumínium „fo­gyasztás” jut. S, hogy meny­nyire megnőtt bz „étvá­gyunk” arra jellemző, hogy 1960-ban mindössze négy kiló volt Mi és a nagyvilág Az ENSZ felmérése sze­rint az elmúlt húsz eszten­dőben a világ alumínium termelése több mint ötszö­rösére — másfél millió ton­náról nyolc millióra — emelkedett Hazánkban ugyanezen idő alatt majd tízszeresére sokszorozódott az alumínium felhasználása és ma már nagyjából eléri a nyugat-európai iparilag fejlett országok átlagát. Nézzünk néhány összeha­sonlítást: ha egy lakosra számoljuk az alumínium felhasználást, akkor egysor- ban állunk Angliával, ahol ugyancsak tíz kiló. Francia- országé csak hét kiló, előt­tünk jár az NSZK 12,5 kiló­val és a világon a legtöb­bet az Egyesült Államokban használnak fel: 23 kilót. Mindezek látványos szá­mok, azonban, ha a felhasz­nálás módjait vizsgáljuk, akkor orvoslásra váró „sebe­ket” is találunk. A jármű­gyártás — a felhasználásból mindössze — tíz százalékos jussra tartott igényt, (az NSZK-ban a járműgyártás éppen kétszer ennyivel ré­szesül);' az építőipar még szerényebb, alig nyolc szá­zalékkal is beéri (Svájc a vezető ebben az iparágban, a felhasználás a mienkének háromszorosa); a gépgyártás a sereghajtó öt százalékkal. Dicséretre méltó adatok is vannak; elsők vagyunk Eu­rópában a villamosiparban és ugyancsak mi használjuk — egy lakosra számítva — a legtöbb alumíniumot edény és tömegcikk gyár­tására. A tennivalókat elsősorban nem is a termelés fokozá­sában kell keresnünk — bár a terv-törvény a jelen­tős bauxit vagyonúnkra és a nemzetközi együttműkö­désre támaszkodva a követ­kező öt évben előírja az iparág kapacitásának növe­lését, mégis — sokkal in­kább sürget, hogy az érté­kesebb, vagyis a feldolgo­zott alumínium kerüljön a hazai és a világpiacra. Forradalmasíthatja az építőipart Amíg egy tonna bauxit világipaci ára mindössze 5 —-6 dollár, a timföldé húsz­huszonöt dollár. Az alumí­niumtömbért már ötszáz dollárt adnak, a félgyárt­mány értéke túllépheti a tonnánkénti hétszáz dollárt és a késztermékké feldolgo­zott alumínium még ennek is a többszöröse. Az értékesebb feldolgozás érdekében sokat tett az iparfejlesztésünk. Korszerű gyárak állnak szolgálatába, újabb és újabb területeken alkalmazva kezdjük felfe­dezni patinás kincsünket — a magyar ezüstöt. Sajnos a könnyűszerkezetes építési mód a szükségesnél lassab­ban válik „népszerűvé”, pedig az építőiparban ug­rásszerű fejlődést ígér. Na­gyobb rangot kaphatna a csomagolásban és az élelmi­szeriparban is az alumí­nium ; de ugyanez a sürge­tés áll a jármű- és a gép­iparra. A hazai felhasználás kul- túráltabbá tétele mellett még egy haszonnal kecseg­tet a félkésztermékek és késztermékek arányának ja­vítása. A világpiaci árak bevétele bőségesen kárpótol a belefektetett munkáért és összegért. Hazánk — nemzetközi mé­retekben is — jelentős ered­ményeket ért el az alumí­nium felhasználásában, és a tervek szerint tíz éven be­lül még ez is a kétszere­sére növekszik, de, hogy „arannyá” váljon a magyar „ezüst”, ehhez az is kell, hogy az alumínium feldol­gozását, szélesebb körű al­kalmazását még jobban szorgalmazzuk. Vagyis a szerepének megfelelő rang­ra is kell emelni az alumí­niumot, amit az ötéves ter­vünk így fogalmaz meg: „a feldől gozottabb, értékesebb félgyártmányok termelését kéül gyorsabban fejleszteni.” Bán János Gyógyító növény­védőszerek Az elmúlt napok időjárá­sa szerte az országban meg­növelte a gombafertőzés veszélyét. A növényvédő ál­lomásokon, termelőszövetke­zetekben és állami gazdasá­gokban felkészültek a gyors beavatkozásra. A hatékony védekezés alapfeltétele azon­ban az elegendő mennyiségű és minőségű gombaölőszer, melynek beszerzéséről és forgalmazásáról az Agro- tröszt gondoskodik. Az MTI munkatársának kérdésére elmondották, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 30 százalékkal több gomba­ölőszert szereztek be im­portból és a hazai üzemek­ből. Az összes mennyiség egyharmada réztartalmú anyag, ezen belül 15 000 mázsa rézgálic, 2000 mázsa mészkénpor és 1300 mázsa rézmészpor áll a felhaszná­lók rendelkezésére. A rézkészletek rohamos csökkenése és a réz világ­piaci árának emelkedése azonban szerte a világon a szerves gombaölőszerek elő­állítására készteti a vegy­ipart. Ennek megfelelően a jelenlegi készletek kéthar­mada már ilyen korszerű készítmény, amely helyes alkalmazással egyenértékűen helyettesíti a réztartalmú anyagokat. Köztük legna­gyobb mennyiségben az Orthocid, a Dítánh, Orto- phaltán található. A válla­lat gondol a kistermelőkre is, valamennyi gombaölő­szerből készítettek 1—2 ki­lós csomagokat, amelyet a vidéki üzletekben, árusíta­nak. Az ismert szerek mellett az Agrotröszt kísérleti cé­lokra már forgalmaz egy­két újdonságot is, így a Bu­dapesti Vegyiművek Faltán nevű gombaölőszerét. Kiváló tulajdonságú gombaölőszer­rel jelent meg első ízben a piacon a Chinoin, Az. NSZ 02 jelzésű vegyianyag szisz- tematikus hatású, tehát nemcsak a növényzet felü­letén pusztítja el a gomba- kártevőket, hanem a szár­ba, levelekbe felszívódva a további fertőzést is meg­akadályozza. Elsősorban a szőlő szürkepenész és a lisztharmat ellen véd, réz- gáliccal kombinálva azon­ban a peronoszpórát is pusztítja. A gombakártevés gyakran levélsárgulást okoz; ezt eredményesen gyógyítja majd a Chinoin Chinokel— FE—77 jelzésű új készít­ménye, amelynek segítségé­vel a megbetegedés után gyorsan regenerálódik a nö­vény. KGST szakemberek Kiskörén és Palotáson A KGST mezőgazdasági szekciója nemzetközi tudo­mányos tanácskozást tart hazánkban az öntözött te­rületek talajtérképezéséről. A rangos esemény kedden kezdődött Szarvason és ma megyénkben fejeződik be. A tudományos konferencián résztvevők ma délelőtt Kis­körére látogatnak, ahol az Alföld nagy öntözési építke­zéseit tekintik meg. Délután pedig Palotásra érkeznek, ahol a gazdaság öntözőkul­túrájával ismerkednek. Pa­lotáson, az állami gazdaság központjában történik meg a konferencia ünnepélyes zárása is. Hirdetmény A Szolnok megyei Beruhá­zási Vállalat értesíti kedves ügyfeleit, hogy 1971. július 21-tő] megváltozott a szék­helye. ÜJ CÍMÜNK: SZOLNOK. DÓZSA GY. ti. 5. SZ. Egyre több közös gazda­ságban lesznek túl a ke- nyérnekvaló betakarításán. Tegnap két nagy szövetke­zetből érkezett hír a szer­kesztőségbe arról, hogy be­végezték a nyár e legna­gyobb munkáját. A karcagi Lenin Tsz 2300 holdon az őszi búzát. 300—300 holdon az őszi és a tavaszi árpát takarította be. Tavaszi ár­pából olyan terméshozam született, amire nem is szá­mítottak a szövetkezetiek, 21,8 mázsás átlagot vettek le holde "ként. Az őszi árpa is megfelelően honorálta á szorgalmat, 14,4 mázsával. A búza pedig 17,5 mázsával fi­zetett, mi ezen a talajtípu­som nagyon szép eredmény. A megye másik nagy szö­vetkezete, a mezőhéki Tán­csics párt- és gazdaságveze­tősége _ dísztáviratban értesí­tette Nádas Józsefet, a szol­noki járási pártbizottság el­ső titkárát, hogy hatezer hold nyári betakirítású nö­vény munkálatin túl van­nak. A mezőhéki kombájno- sok kitűnő munkát végez­tek. Hiszen az egy kombájn­ra jutó tdjesítmény megha­ladja a 38o hold aratás— cséplést. Megszületett a farléégető (Tudósítónktól) A különböző kártevők el­leni védekezés és a vissza­maradt nagytömegű szerves­anyag megsemmisítése egy­re inkább szükségessé teszi a tarlóégetés bevezetését. Az üzemek már több éve próbálkoznak ezzel az eljá­rással, de hagyományos mó­don, „gyújtogatással” nehe­zen végezhető el a munka A Héki Állami gazdaság főmérnöke, munkatársaival együtt egy tarlóégető beren­dezést szerkesztett, amely nagymértékben megkönnyíti e munkát. Az eljárásnak nagy jövője van. Ezért a nagykunsági területi tsz szövetség szer­vezésében a tagszövetkeze­tek szakemberei tegnap megtekintették a berende­zést és tanulmányozták ösz- szeállításánab lehetőségét. / Learattak Mezőiléken és a karcagi Lenin Tsz-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom