Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1971, július 23 Tegnap esti helyzetkép <s külpolitikában Nixon pekingi látogatásának bejelentése óta lázasan dolgozik a Fehéz Ház és a State Department külpolitikai gépezete — számtalan szuperkényes probléma vár megol­dásra és a zömük olyan, amely bármilyen döntés eseten a nehéz kérdések újabb seregét szüli. A tények és kombinációk kusza kavargásából annyi már most biztosnak látszik, hogy a Nixon-adminisztrációnak rö­videsen le kell tennie a garast a kínai ENSZ-tagság kérdésé­ben. A kínai—amerikai nyitást körüllengő, Washington és Peking által egyaránt jól őrzött titokzatosság lehetetlenné teszi, hogy a világ megtudja: született-e ebben a kulcskér­désben valamiféle elvi jelentőségű, akárcsak szóbeli, meg­állapodás Csou íin-laj és Henry Kissinger professzor mi­napi bizalmas tanácskozásain. Nehéz elképzelni, hogy a pekingi titkos megbeszélése­ken éppen ezt a témát ne érintették volna — és legalább ilyen nehéz, elképzelni azt, hogy az eddig egymással hom­lokegyenest ellenkező pekingi és washingtoni álláspont ho­gyan hozható valamennyire is közös nevezőre ebben a vo­natkozásban. A Kínai Népköztársaság számára — legalábbis eddig — fel sem merülhetett más megoldás lehetősége, mint a lát­ványos helycseréé: az, hogy Peking elfoglalja, helyét a vi­lágszervezetben, nem utolsósorban a Biztonsági Tailacs állandó tagjai között, Tajvan pedig kikullog a New' York-i üvegpalotából. A szocialista országok mindig Is osztották ezt a véleményt és esztendők hosszú során át követelték, hogy a Kínai Népköztársaság végre elfoglalhassa jogos he­lyét »az Egyesült Nemzetek Szervezetében. ügy áruikkor Washington magatartasanak lassú változása közismert Az amerikai adminisztráció csak nagynehezen, a szocia­lista országok, az úgynevezett harmadik világ, valamint a józanabb nyugat/ körök nyomásara jutott el addig, hogy egyáltalán mérlegelje a „két Kína", illetve az „egy Kína, egy Tajvan” elvet. Megbízható források szerint Rogers amerikai külügymi­niszter hamarosan, valószínűleg már a jövő héten, bejelenti a kabinet döntését es ehhez a döntéshez Nixon csaknem bizonyosan külön sajtókonferencián mellékel bizonyitvany- magyarázatot. A State Department bizonyos előkészületeket máris tett: látványosan rehabilitált két Kína-szakértőt, akik­nek a második világháború után azért kellett távozniok, mert azt merték állítani, hogy Pekinggel lehet beszelni... USA—-kínéi képcsőiét WASHIGTON Nixon elnök tervezett pe­kingi látogatása nyomán — -nőst rehabilitáltak két, volt külügymiruiztériumj Kina- szakértőt, akit a McCarthy korszakban elemzéseik állí­tólagos elfogultsága miatt bocsátottak ei a munkatár­sak kötelékéből. John Pat­ton Davies és John Stewart Service egy harvardi pro­fesszorral együtt — szerdán reszt vett a külügyi bizott­ság négyórás, zárt Kína-üle- sén. A bzottság elnöke, Wil­liam Fulbright, az ülés után kijelentette, hogy a mostani események igazolják azokat a jelentéseket, amelyeket er a két szakértő még 1044— 45-ben alkotott. A szakértők közölték » bizottsággal, hogy ebben az időben Csou En-laj, aki most a kínai államtanács elnöke és Mao Ce-tun.g pártelnök {elajánlotta: Washingtonba utazik és amerikai segítsé­get, támogatást fogad el # háború utáni újjáépítésire*. Ezt a* ajánlatot továbbítot­ták a külúgyrninszteriumba, de — állítólag — soha nem küldték onnan tovább Tru­man elnökhöz. Washingtonban egyébként azt remélik, hogy Pekingben éppen úgy. mint Washing­tonban. nem akarják zátony­ra futtatni e tervezett Nixon- látogatast. A Reuter szemle- írója szerint nyilvánvaló, i— hogy mind Kína. mind pe­dig az Egyesült Államok már tudja, milyen témák kerül­nek szóba Nixon és a kínai vezetők megbeszélésein, — amennyiben Kissinger nem­zetbiztonsági tanácsadó meg­állapodást köthetett a kínai vezetőkkel a tervezett meg­beszélések témaköréről, még ha nem végleges megállapo­dást is. A Reuter úgy vélekedik: a pekingi tárgyalások lehe­tőségének megtartása a? ar. ok, ami miatt Washington­ban nem kommentálják — Csou En-lajnak — amerikai egyetemisták előtt a hét elején elhangzott, az indokí­nai háborúra vonatkozó, eles megállapításait, amelye­ket egyébéért kínai részró! az a kívánság is indokolha­tott, hogy csökkentsék a vá­rakozást Nixon pekingi tár­gyalásai Iránt, Másfelől a Níxen-kermáfty hamarosan mégis kénytelen tesz ma gyarása tokát fűzni Kína-polítikajahoz, amikor * közeljövőben megvilágítja álláspontját a kínai ENSZ- képviselet kérdésében. Ezt Rogers külügyminiszter fog­ja bejelenteni, de Nixon tói is hamarosan sajtóértekezle­tet várnak. A bejelentésre —a Reuter szerint — eset­leg már a jövő héten sör kerül. He vés harcok Szudánban Aj OTTidourmam rádió csütörtökön délután beje­lentette, hogy a július 19-én letartóztatott Kimeri elnö­köt visszahelyezték államfői tisztségébe és rövidesen rá­dióüzenetet fog intézni az országhoz •*-, közölték nyu­gati hírügynökségek a ME- NA-ra hivatkozva. Az om- dounnani rádió közölte, bogi' Nimerihes hű egysé­gek egy .főhadnagy vezeté­sével elfoglalták a rádió épületet. Az INA iraki hírügynök­ség tudósítója azt jelentette, hogy csü torokon, helyi idő szerint 16 óra 15 perckor a szudánj forradalmi katonai parancsnokság khartounu főhadiszállásai ágyútűz alá vették. A főhadiszállás épü­lete felett, amelyben a fov- cadalmi parancsnoki tanács tagjai éppen üléseztek, re* pülőgepek köröztek. A szudáni fővárosba^ csü­törtökön heves harcok tör­tek ki. Nimeri tábornokhoz hü szudánj páncélos alaku­latok helyi idő szerint 16 órakor támadást intéztek a khartoumi elnöki palota el­len, — jelentették nyugati hírügynökségek a brit kül­ügyminisztérium értesülé­seire hivatkozva. A katonák fegyverüket használva be­hatoltak az elnöki palotába A páncélos alakulatok, mi­közben a főváros déli ré­széről. közelítették meg az elnöki palotát, fegyveres eü- ienállasba ütköztek, mely­nek során heves harcok bontakoztak ki. A forradalmi parancsnoki tanáes föhadiszallasanak épületét egyidejűleg isme­retlen nemzetiségű repülő­gépek bombázták. Az omdourrnanaí rádió Az ostromállapot bejelentése óta katonazenét sugároz. Eabíket el-Nur Oszmán, aki nagy szerepet Játszott s ízű­den! eseményekben, A Jordániái hormaoyesapatok torrorliadjarata nyomán nagyszámú Palesztinái gerilla kényszerült Izraeli területre menekülni. Sorsuk —mint ezeknek a Jordán foly ó partján elfogott gerilláknak sorsa — bison j'talac, Dajan izraeli hadügyminiszter bíró­ság elé állításukat követeli, - (Telefoto — AP—MTI—KS) Tárökorsxegi h@!yz#tkép Tíz évi politikai- szereplés után az alkotmányjogi bí­róság — mint ismeretes — a napokban kimondta * tö­rök munkáspárt feloszlatá­sát. Ez a párt egy évtizeden át volt a török baloldal egyetlen legális képviselője, s ezalatt az idő alatt, hat esetben indítottak ellene különböző vádak alapján bírósági eljárást s hatósá­gok. A hetedik sikerrel járt: az alkotmányjogi bíróság magáévá tette az állam- ügyésznek azt az érvelését, hogy tavaly ősszel megtar­tott negyedik kongresszusán a munkáspárt olyan határo­zatokat fogad akt ©L, ame­lyek ellentétesek az ország érdekeivel. Hogy melyek ezek a határozatok? Ma­gyarázatként e kérdésre elég annyi, hogy Törökor­szágban a katonák nyomá­sára Idén tavasszal bekö­vetkezett fordulatot megélő­iden la törvény büntette a szocialista eszmék, de még a társadalmat osztályokra tagoló nézetek terjesztését is. Am? pedig az utóbbi hó­napok politikai fejleményeit íILeö, as ígazságpártí kor­mány megbuktatása és Ni­hat Erim kormányának megalakítása, után a mun­káspárt azonnal és Ismétel­ten figyelmeztetett: a „szél­sőséges áramlatok” es *z „anarchizmus” ellem harc ürügyén a munkáspártot is meg fogják tárriadni. Már­pedig, ami a párt jelleget illeti, az nemcsak a terro­rista szélsőségesektől volt távol (akik egyébként va­lóban nagy károkat okoztak a török belpolitikai életben) hanem a kommunizmustól Is. Jellemző, hogy' a negye­dik kongresszus után egész csoportok léptek ki a mun­káspártból — amelyet az utóbbi években már frakció­harcok gyengítettek — azzal az indoklással, hogy ezen a kongresszuson a párt le­mondott a szocializmusért való hárcráiL Az alkotmány­jog? bíróság döntése mégis a „szélsőséges” jelenségek közé sorolta ugyanezt a kongresszust, amely ellen radikális harcot hirdetett a jelenlegi kormány. Ái ASZÚ új kongresszusa Kairó Böez Sándor, az MT! tu­dósítója jelenti, Péntek este a kairói egye­tem Nasszer-termében kezdi n-eg munkáját az Arab Szo­cialista Unió új nemzeti kongresszusa, amely 147S választott és 160 kijelölt tagból áll. A megnyitó ülésen nagy­tól itosságú beszédet mond Anvar Szád at, az EAK el­nöke. A kongresszus első ülés­szaka három napig tart A kongresszus meghallgatja Mahmud Riad külügymi­niszter jelentését a közel- keleti válság politikai meg­oldását szorgalmazó eg}ip- tomj és nemzetközi erőfe­szítésekről, Valamint az arab világ helyzetéről, annak po­zitív és negatív aspektusai róL Szadek hadügyminiszter az egyiptomi és a keleti front katonai helyzetéről, az egyiptomi és az izraeli stra­tégiáról számol fce a kong­resszusnak. Az ASZÚ kongresszusa hétfőn este határozatok és ajánlások elfogadásával fe­jezi bé munkáját. Szadat szerdán elnöki rendeletben intézkedett a kongresszus összehívás ,'..íóL Az EAK nemzeti ünnepe Az 1952 -es egyiptomi for­radalom évfordulóját az EAK népe a közel-keleti konfliktus rendezésének re­ményében és ugyanakkor a harcra való felkészülés je­gyében ünnepli. Az ország jelentős területeit, a Sínai- félszigetet még megszállva tartja az izraeli agresszor, a Szuezi-csatomát, amely oly fontos szerepét játszik az egyiptomi nemzetgazda­ságban, még mindig zárva tartják. Súlyos csapás érte az ag­resszió során Egyiptomot és általában az arab nemzeti felszabadító mozgalmat, de bármilyen kanokul is töre­kedett rá Izrael, az agresz- szió fő célját nem érte ©1: nem sikerült inegdöntenie sem a kairói, sem a da­maszkuszi haladó rendszert. Sőt. ma mar elmondhatjuk: Egyiptom helytállt a gaz­dasaga és politikai nyomás­sal szemben, volt ereje ar­ra is, hogy a szocialista or­szágok segítségével újra föl­szerelje hadseregét. A kai­rói hadügyminiszter méltán mondhatta legutóbb: a „hat­napos” háború nem ismét­lődhet meg. Amikor .! 052-ben Egyip­tom nepe megdöntötte a korrupt és maradj monar­chiát, elindulhatott a füg­getlenség útján. De a volt gyarmatosító hatalom nem nyugodott btie a brit meg­szálló csapatok eltávolítá­sába. Amikor Egyiptom ke­zébe vette jussát, a Szuezi- csatornát, támadást indítot­tak ellene, amelyben Izrael oldalán részt vett az angol és a francia imperializmus is. Egyiptom azonban helyt­állt, s nemcsak visszaverte a támadást, hanem hozzá- láljOtt a társadalmi átalaku­lások programjához is. A szovjet nép segítségévei megépítette az iparosítás és öntözés programját lehető­vé tevő nagy nílusi vízierő­művek a piramisoknál tizen­hétszer nagyobb Asszuani gátat Az évek folyamán na­gyot léptek előre a függet­lenség megszilárdításában, a társadalmi fejlődésben. Ál­lamosítottak a bankokat, * biztosító társaságokat, az ipar többségét. Földreformo­kat hajtottak végre, a dol­gozó tömegeket mind na­gyobb mértékben vonták be a közügyek intézésébe, A haladó nemzeti belpoli­tikát következetes antiiirrpe- rialista külpolitika kísérte. Ennek a politikának a je- j egy eben került sor a leg­utóbb a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés aláírására is, ame­lyet mi is melegen, üdvö­zöltünk. A magyar és az egyipto­mi nép .gyakorlati szolidari­tása ölt testet azokban az egyezményekben, amelyek gazdasági és kulturális kap­csolatainkat szabályozzák.. Tovább léphetünk «zen a területen is, s mint Mah­mud Riad egyiptomi kül­ügyminiszter pár nappal ez­előtt mondotta magyaror­szági látogatásáról beszá­molva: a kölcsönösen gyü­mölcsöző kooperáció nyo­mán új távlatok nyílnak kapcsolataink kiszélesítésé­re, áttérhetünk a távlati tervezésre, a hosszabb idő­szakra szoló ipari együtt­működésre. Az említett látogatás so- . rá-p ismét megnyilvánult ha­zánk és az EAK teljes egyetértése a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdé­seit. illetően. Az EAK tá­mogatja a szocialista orszá­gok kezdeményezését az eu­rópai biztonsági konferencia mielőbbi összehívása érde­kében, m pedig támogatjuk azokat az egyiptomi erőfe­szítéseket, amelyek a közel- keleti válság méltányos ren­dezését, a térség tartós bé­kéjének biztosítását céloz­zák. Az a véleményünk: a Biztonsági Tanácsnak na­gyobb erőfeszítést kel] ten­nie saját határozatának ér­vényesítése érdekében. Ki­fejezzük egy üttérzésünket az EAK éo az arab népek igaz­ságos harcával. K, S. KISÚJSZÁLLÁSI GYÁREGYSÉGÜNKHÖZ sdm, vezetői beosztásba mérlegképes könyvelőt azonnal felveszünk. Jelentkezéseket; Vasipari Validat személyzeti csoportjához kérjük Szolnok, Hunyadi u, 4, ÉPSZER VÁLLALAT SZOLNOK. Ostor utea 1/s, azonnali belépésre felvesz gyors­és gépírókat Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. TISZAMEMTI VEGYIMŰVEK VÁLLALAT Szolnok, Tószegi út, felvételre keres: dektrikusokat. elektroműszerész, villanyszerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat. Jó kereseti lehetőség, csökkentett munkaidő. Jelentkezni lehet o vállalat munkaügy! osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom