Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Június 10. Repülőgépeltérítés, diplomatarablás 9. Fogolycsere A világsajtó által „repü­lőgéprablások vasárnapjá­nak” nevezett nap 1970. szep­tember 6-a volt — október elsején az eltérített repülő­gépek minden utasa vissza­nyerte szabadságát. A zerkai sivatagi repülő­térről legtöbbször minibusz- szal indult el a jordániai főváros, Amman felé egy- egy kisebb tusz-csoport; az Ammanba érkezőket az In­tercontinental szállodában helyezték el (nem ritkán a folyosóra helyezett matraco­kon), orvosi vizsgálaton es­tek át és el kellett szenved­niük a világsajtó kiváncsi tudósítóinak ostromát is. Az első — angol — jelentés így számolt be szeptember 12- én a túszok szabadonbocsátá- sának kezdetéről: „Megérke­zett Ammanba az a mini­busz karaván, amely a siva­tagi katonai repülőtérről a jordániai fővárosba hozta a gerillák által szabadonbo­csátott utasok első szállítmá­nyát. A minibuszokat, ame­lyekben egyenként 8—10 utas, asszonyok és gyerme­kek tartózodtak, két katonai teherautó kísérte. Az utasok elmondották, hogy a gerillák a körülményekhez képest jól bántak velük, még az izraeli állampolgárságú utasokkal szemben sem alkalmaztak megkülönböztetést. Volt ennivalójuk, vizük és a ge­rillák orvosokat is küldtek a gépekbe”. Szeptember 30-án aztán végérvényesen lezáródott a túszok ügye, kora reggel el­indult, délelőtt Ciprusra, majd Athénbe érkezett az utolsó néhány fogoly is és ezzel egyidőben a brit, a nyugatnémet és a svájci kormány hivatalosan is nyilvánosságra hózta a dön­tését; szabadonbocsátja az általa fogva tartott gerillá­kat. A következő nap haj­nalán az angol légihaderő egy repülőgépe felszállt Lon­don egyik katonai repülőte­rén. Egyetlen utasa volt, Leila Khaled palesztínai ge­rilla-leány. A gép leszállt Münchenben, itt felvette a három nyugat-németországi börtönből odahozott arab ge­rillát, majd Zürichben, ahol a három Svájcban elítélt ge­rillaharcos is beült a gép utasterébe. Három órával a zürichi indulás után a gép leszállt Kairó repülőterén. Megérkezésük napján ép­pen ülést tartott Montreál- ban az ICAO, a nemzetközi polgári repülésügyi szervezet tanácsa. Az ülésen szót kért El Meleigi, az EAK képvise­lője és bejelentette, hogy a Kairóba térített és ott fel­robbantott amerikai (PAN- AM Boeing—747-es) repülő­gép eltérítőit és elpusztítóit az EAK hatóságai az egyip­tomi törvények értelmében helyezik vád alá és ítélik majd el. vi (Következik: Banditák a gépen) Turista tanácsadó II. \ Egyenes út, görbe út ezekért 1 hónaptól 3 évig, a népgazdaság érdekeit külö­nösen súlyosan sértő esetek­ben vagy olyanoknál, akik többször is megsértették a deviza-jogszabályokat, a büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedhető börtön is lehet. (Súlyosbító körülmény pél­dául, ha valaki rendszeresen „üzletelési” céllal utazik va­lamelyik közeli országba,' vagy ha ezt több család ösz- szefogva, bűnszövetkezetben követi el.) Itt a nyár, az utazások idénye. Ismét jönnek szép számmal a külföldiek és utaznak az országhatárokon túlra a magyar állampolgá­rok. Ahhoz, hogy a külföl­diek nálunk és a hazaiak külföldön jól érezzék magu­kat, szükség van a vám- és deviza-jogszabályok ismere­tére. S éppannyira — a meg­tartásukra is.Várkonyi Endre Rekord az olvasmányok piacán A Művelődésügyi Minisz­tériumban mérleget készítet­tek a kiadók és terjesztők ötesztendős munkájáról. Ér­dekes tapasztalatokkal szol­gál a számadás. Különleges feladatokat jelentett például a harmadik ötéves tervidő­szakban a nagy történelmi évfordulókra való felkészü­lés, amelynek eredménye­ként politikai, tudományos és szépirodalmi szempontból egyaránt értékes, esetenként alapvető művek is születtek. Megjelent azonban az el­múlt években néhány olyan mű is, amely ideológiailag, művészetileg kifogásolható volt. Még nem kielégítőek a termelésben dolgozó em­berek. a munkások és a pa­rasztok változó, gazdagodó világának művészi ábrázo­lásában elért eredmények. A tankönyvkiadásban be­fejeződött az általános isko­lák és gimnáziumok új, úgy­nevezett reform-tankönyvei­nek megjelentetése, és a tervezett ütemben kerülnek forgalomba az új iskolatípu­sok — így például a szak- középiskolák, emelt szintű szakmunkásképző iskolák tankönyvei. Említésre méltó, hogy megszűnt a kötelező tankönyv-begyűjtés, eltöröl­ték a használt tankönyvek szervezett felhasználását. Gyakorlatilag nem válto­zott a mögöttünk lévő évek­ben a kiadványok száma: 1966-ban 5259, 1970-ben 5238 könyv készült. A példány­szám viszont — összességé­ben — növekedett 53,3 mil­lióról 57,8 millióra. Ágazati megoszlás szerint a könyvkiadás a legnagyobb példányszámban tankönyve­ket produkált. Utánuk az is­meretterjesztő és szépirodal­mi művek, majd a gyermek- és ifjúsági könyvek követ­keznek. A sort a szakirodal­mi és egyéb kiadványok zárják. örvendetes adat, hogy ta­valy a könyvbarátok és a könyvtárak, intézmények egymilliárd 33 millió forin­tért vásároltak olvasnivalót, 7,5 százalékkal nagyobb ösz- szegért, mint a megelőző évben. Az utóbbi négy évben több mint 4 millió magyar könyvet cseréltünk a szom­szédos szocialista országok­kal. A könyv-külkereskede­lem révén magyar könyvek 1966—1970 között 11 szocia­lista és 67 tőkés országba jutottak eL A mtaí idősebb nemzedék jól emlékszik azokra az időkre, amikor „tszkő, tszkő” suttogással kínálták a csem­pészett tűzkövet Magyaror­szágon, vagy amikor Auszt­riából csempészték haza a magyar cukrot, amely itthon indokolatlanul drága volt. Arról -viszont már minden generáció hallott, olvasott, hogy milyen, krimibe illő módszerekkel próbálkoznak ma különböző árucikkeket becsempészni az országba. A duplafenekű bőröndök, órákat rejtő gépkocsiülések és hasonlók tulajdonosai ter­mészetesen elnyerik méltó büntetésüket, hiszen kétség sem férhet*, rosszhiszeműsé­gükhöz. ’, f "V' 'ft.\ A vámnyilatkozat kötelező ’ Közvetlenebbül érinti a tu- j ristát az, hogy a rendelkező- , sek szerint az is vámbűntettet j vagy szabálysértést követ el, aki nem ad vámnyilatkozatot, illetve azon nem tűntet fel mindent, amit be kíván hoz­ni az országba. Természetes, hogy az or­szág devizagazdálkodását sér­tő cselekményt külföldi ál­lampolgár is elkövethet, s megtörténik — mint a to­vábbiakból kiderül: nem is ritkán, — hogy ebben a ma­gyar állampolgárok segéd­keznek neki. Az utóbbiak többnyire azért, mert nem ismerik az idevágó jogsza­bályokat, ami viszont — nem mentesít azok hatálya alól. Ha például a külföldi állampolgár Magyarország területén olyan holmit érté­kesít, amelyet a vámkezelés megkerülésével hozott be, ezzel vámbűntettet követ el. Az a magyar állampolgár pe­dig, aki ilyen árut megvásá­rol — legyen az akár arany­tárgy, akár csak néhány tö­rülköző — vámorgazdaság bűnébe esik. Ez többnyire egy másik bűncselekménnyel is párosul; forintkiajánlással. Magyar állampolgár ugyanis nem adhat át hazai fizető- eszközt külföldinek. Az is forintkiajánlás, ha valaki külföldi lakos meg­bízásából. vagy akár kül­földön lévő tartozásának ki- egyenlítésére magyar ál­lampolgárnak ad át fizető- eszközt, vagy értéktárgyat. (A könnyebb érthetőség ked­véért: megtörténik, hogy valakit külföldi útja során vendégül lát, vagy pénzzel^ egyéb módon segít ott élő „külföldre szakadt hazánk­fia”, s ezért cserébe azt ké­ri, hogy az itthon élő rokon­nak, jóbarátnak adjon a kint járt turista bizonyos forint-összeget. Ez tilos, ez is forintkiajánlás!) Szigorú szabályok Az országba természetesen külföldiek is hozhatnak be különböző holmikat, a leg­újabb rendelkezések értel­mében minden naptári év­ben egyszer ugyanolyan ér­tékhatárok között — tehát 4000 forintig vámmentesen, 8000 forint értékig vámkeze­lés után —, mint a külföld­ről hazatérő magyar állam­polgárok. A vámnyilatkozat­ra felírt holmikat — kis mennyiségben, tehát egy-egy darab ruházati cikket stb-t — el is adhatják Magyaror­szágon. Az ilyesmik meg­vételére azonban az állami kereskedelem jogosult, ma­gánszemély akkor is forint- kiajánlást követ el, ha vám­kezelt árucikket vásárol. A vám- és devizagazdál­kodást sértő cselekménye­ket a jogszabályok bűntet­tekre és szabálysértésekre osztják. A behozott áruk elrejtése, eltitkolása, vala­mint az ilyen áruk megvá­sárlása (belföditől is, tehát ajánlatos á vámnyilatkozatot kérni az alkalmi árustól, aki a legújabb divatú, most hozott holmit kínálja!) — a vámrendelkezésbe ütközik. Ha az áru értéke nem .ha­ladja meg az 5000 forintot, a cselekményt szabálysértés­ként tárgyalják és ugyancsak 5000 forintig terjedhet a kiszabható pénzbírság. Na­gyobb összegű áru esetében — csempészés, jelentős té­tel eltitkolása, illetve vám- orgazdakénti megvétele — a cselekmény bűntettnek minősül, büntetése 1 hónap­tól 3 évig terjedhető elzárás. Ezen kívül a bűntett tárgyát képező holmikat elkobozzák, . illetve, ha ez már nem lel­hető fel, azzal egyenértékű büntetés megfizetésére köte­lezik a vám-jogszabályok megsértőit. Ismerni és megtartani Hasonló büntetési tétele­ket állapít meg a törvény a devizavisszaélések elkövetői­re is. Itt az értékhatár 1000 forint: ennél kisebb összegű devizaügy szabálysértésnek minősül. (Tehát például kis összeg kifizetése külföldinek — 200 forintnál nagyobb, de 1000 forintnál kisebb ösz- szeg külföldre vitelének megkísérlése stb.) A szabály- sértésért kiszabható pénz­bírság felső határa itt is 5000 forint. A deviza bűncselek­mények súlyosabb esetei bűntettnek minősülnek, s Ellenállók i az Ellenállóit NemzélVftzt Szövetség GYÁR POSTA A Magyar Posta 1 forint név­értékű bélyeggel köszönti az El­lenállók Nemzetközi Szövetsége (francia elnevezésének rövidíté­se: FIR) húsz éves fennállását. A tervrajzot Vagyóczky Károly grafikusművész készítette és partizánegységet ábrázol, amely sikeresen vesz részt egy hídrob- bantási akcióban. A bélyegkép közepén a szövetség jelvénye helyezkedik el. A második vi­lágháború során a náci hadigé­pezet működését Európa-szerte hatunk. zavarták a földalatti mozgalmak hősei, akik tevékenységükkel hozzájárultak a német csapatok harci erejének felőrléséhez. A szabadságért vívott harcban az ellenállók ezrei áldozták éle­tüket. A szövetség 1965 decemberé­ben Budapesten tartotta V. kongresszusát, annak idején er­ről az eseményről 2 forint .név­értékű bélyeg jelent meg. Bok­ros Ferenc rajza ezen a Földet meghódítani akaró nácizmust kígyónak ábrázolja, amelyet a FIR betűiből és lángnyelvekből kialakított embléma tipor el és az ellenállókat jelképező ökölbe szorított kéz fojt meg. Az ellen­állás néhány hazai hősének arcképe már 1945-ben bélyegre került, így Bajcsy-Zsilinszky, Kiss János, Rózsa Ferenc, Ság- vári Endre, Schönherz Zoltán. Másokról később emlékezett meg postánk, Alpári Gyula arc­képével a Német Demokratikus Köztársaság bélyegén találkoz­Fajgyűlölet Az Egyesült Nemzeteit Szerve­zete az Idei évet a faji megkü­lönböztetés és a fajgyűlölet el­leni küzdelemnek szenteli. E gondolat jegyében a posták so­ra adott ki már bélyeget és még továbbiak megjelenése vár­ható. A nemes eszmét Laosz két bélyegen fejti ki, az egyiken különböző fajú asszonyok tánc­ban, a másik értéken gyerme­kek játék során találnak egy­másra. Mauritánia kiadványán egymás felé nyúló kezek leiké­pezik a megértést. Nigéria bé­lyegén a fajgyűlölet szimbolikus fáját fehérek és színesek közös erőfeszítése kidöntl. Szenegál bélyegén az ENSZ címere tölti be a napot amely egyformán küldi sugarait a különböző bőr­színű gyermekekre. — Egy faj van, az emberi faj — ez a jel­szó olvasható a délamerikai Guayana bélyegén. Egy fogalom közérthető meg­jelenítése nem könnyű, de már az eddig Írottak is jelzik, hogy a sorozatok drámai erővel tár­ják elénk a súlyos problémát. A nemes gondolat filatellsta objektumai érdekes gyűjtési te­rületet kínálnak, ahol a leg­több bélyeget még könnven megszerezhetjük. Értesülésünk szerint a Magyar Posta a kö­zellövőben egy érték kiadásá­val csatlakozik a fajgyűlölet el­leni propagandához. Gombatermesztés kukoricacsutkán A prágai mikológiái állo­más dolgozói beszámoltak az elmúlt időszakban végzett kutatásaik eredményeiről. A sok érdekesség közül bizo­nyára felkelti a nagyközön­ség érdeklődését az a dön­tés, hogy már 1972 elején hozzálátnak az ún. közönsé­ges laskagomba (pleurotus ostreatus) nagybani termesz­téséhez. Sikerült ugyanis e gombafajta új törzseit elkü­löníteni és laboratóriumi fel­tételek között szaporítani. Az ízletes gombafajta 21 nap alatt terem meg ku­koricacsutkából álló táptala­jon. Eddig a laskagombát Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaság­ban és más országokban fá­kon (fák törzsén és tuskó- ján) termesztették. A prágai mikológiái szakemberek el­határozták, hogy megkezdik a micéliumok szaporítását és á kistermelők hamarosan hozzájuthatnak (korlátozott mennyiségben) a szaporító anyaghoz. Bár ma még nem állnak rendelkezésre kellő tapasz­talatok, minden valószínűség szerint nincs akadálya an­nak, hogy a laskagomba termesztés széles körben meghonosodjék: a gombát a legkülönbözőbb anyagokból készült, virágcserép nagysá­gú kis edényekben termeszt­hetik és a gombatermesztés hobby lehet. Új öntözési eljárás Egyre szélesebb körben alkalmazzák Afrika és Ausz­trália száraz éghajlatú terü­letein azt az új öntözési el­járást, amely 20—25 száza­lékos víztakarékosságot eredményez. A növények gyökerei a vizet nem felül­ről, hanem a talajban el­helyezett műanyag csőrend­szer útján, speciális szóró­fejek és szűrők segítségével közvetlenül alulról kapják, cseppenként adagolva. Az új eljárás előnye a nagyfokú víztakarékosság, a magasabb terméshozam. A felszín nem iszaposodik el és kevesebb a gyom. Az új eljárást a witzenhauseni (NSZK) ag­rártudományi főiskolán kí­sérletezték ki. Új növényvédőszer gabonabetegségek ellen Aminosavakból és más szerves anyagokból új vegy­szert kísérletezett ki a ga­bonabetegségeit ellen a to­kiói Fizikai és Kémiai Ku­tatóintézet. A szert sikerrel próbálták ki a rizsnél, ahol 90 százalékban eredményes­nek bizonyult a rizs jelleg­zetes betegségével, az üszög­gel szemben. A kutatóinté­zet sajtóreferensének közlé­se szerint további két évre van szükség ahhoz, amíg megkezdhetik a növényvédő­szer ipari gyártását. Homoksótalanítás — szükségből Azt hihetnénk, hogy a tengerparti homok a legol­csóbb építési segédanyag, hiszen óriási mennyiségben áll rendelkezésre szerte a világon és a legtöbb helyen kotorni, bányászni sem kell. Azonban felhasználása előtt sótalanítani kell, mert kü­lönben a falazatot „sóvirág” borítja el. A sótalanítást nagyüzemi- leg úgy oldják meg, hogy a kotróval kiemelt homokot szivattyúkkal a vízpartra telepített nagy, tölcsérszerű tartályokba juttatják, miköz­ben ellenáramú édesvízzel átmossák. A megtisztult ho­mok leülepszik és függőle­ges csöveken keresztül a ho­mokszállító uszályba csorog, amint az a képen is látható. Évente százezer hektár új erdő Vietnamban Ho Si Minh 1960-ban in­dította el a „fásítási moz­galmat”. Az idén a VDK kormánya a 19 tartományt, járási és mezőgazdasági szö­vetkezetét tüntetett ki Mun­ka Érdemrenddel a fásítási mozgalomban elért kiváló eredményeiért. A kitüntetett tartományok között van Vinhpu, ahol eddig több mint 169 millió facsemetét ültettek el, azaz minden la­kosra évente átlagosan 70 facsemete jut. A helyi hatóságok és az erdőgazdaságok irányítása mellett a lakosság többezer hektár sivár dombvidéket erdősített. Kitüntették egye­bek között az állandó ame­rikai légitámadásoknak ki­tett Vinh-linh demilitarizált övezetben található Vinthu falut is. A falu lakosai 1960 óta 3,3 millió facsemetét ül­tették el. 1960 óta Észak-Vietnam területén összesen 1,8 mil­liárd facsemetét ültettek el, évente mintegy 100 000 hek­tár területet erdősítettek. Az argentin szarvasmarhaállomány Argentínában a Gabona- termesztési és Állattenyész­tési Államtitkárság közzé­tette a szarvasmarhaállo­mány összeírásával kapcso­latos adatokat. Az összeírás szerint Argentínában a szarvasmarhaállomány 48,4 millióra tehető. Az 1969-es évi helyzethez képest ez lé­nyegtelen növekedést jelent

Next

/
Oldalképek
Tartalom