Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

1971. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fehér Lajos miniszterelnök­helyettessel a Jászságban Fehér Lajos Váezi Sándor, Fodor Mihály és Szekeres László társaságában a pártbizottság épületében (Folytatás az 1. oldalról) az a dolgunk, hogy sose hiá­nyozzon. Jászapátin, a termelőszö­vetkezetek tejfeldolgozó és értékesítő közös vállalkozá­sának üzemében — minden részletesen érdekelte Fehér Lajost. Ez abból is kitűnt, hogy igen gyakran jegyze­telt. Bereczki Lajos, a szolr noki tsz szövetség titkára. Pataki János, a közös vál­lalkozás igazgató tanácsá­nak elnöke, Gömöri Károly és Horváth István tsz-elnö- kök felváltva válaszolgattak. A Minisztertanács elnökhe­lyettese különösen örült an­nak, hogy az itteni termé­kek kiválóak. — Erre azt mondta: — Budapeseten ma két helyen állnak sorban az emberek. Ott, ahol jó ke­nyeret adnak és ahol tsz- tejet árusítanak. A Jásztej­nek is addig lesz jó híre, míg termékei tartják a ve­vőkört. Elmondta, hogy hat Ilyen társulás van már az országban, egészséges, jó versenyszellemet hoztak ezek a szövetkezeti, modem kö­zépüzemek magukkal. Ügy hasonlította: — A középüzemek olyan mozgékonyak, mint a piszt­rángok. Javaslom, ne is en- engedjék nagyvállalattá fej­lődni. A jászapáti közös vál­lalkozás, mint ezt Horváth István, az egyik alapító, a Velemi Endre Tsz elnöke megjegyezte — azzal is di­csekedhet, hogy a foglalkoz­Ifjúsági klubvezetők táborozása ötödik alkalommal került sor az ifjúsági klubvezetők immáron hagyományos ve­lemi nyári táborozására. — Megyénket két klubvezető hallgató és Gedei László, a jászberényi Déryné művelő­dési központ munkatársa, mint előadó képviselte. A méltán népszerű tábor nyolcnapos programja egy­aránt tartalmazott színvona­las elméleti előadásokat — az ifjúságpolitika időszerű kérdéseit például Taksás Im­re, a KISZ KB osztályvezető helyettese elemezte — és öt­letdús gyakorlati bemutató­kat. Ez utóbbi közül külö­nösen kiemelkedett a Már­ton Géza vezette „Fővárosi magnósklub” és Karsai Já­nos pantomim művész sze­replése, valamint a műegye­temista klubok által szer­kesztett „Élő keresztrejt­vény” műsora, de nem fe­ledkezhetünk meg Balázs Árpád Liszt-díjas zeneszerző és karnagy foglalkozásairól sem. Nagy vitát váltott ki Gedei László „Az ifjúsági klubok, mint módszertani központok” címmel megtar­tott előadása is. A vendéglátók a mintegy százhúsz résztvevő számára — elgondolkodtató, hogy mi­lyen alacsony a Szolnok me­gyei szám — kirándulások, vetélkedők szervezésével tet­ték felejthetetlenné a tábor programját. tátották átlag életkora mind­össze 34 esztendő. — Bárcsak a termelőszö­vetkezeti tagok átlagéletko­rát is ez jellemezné — tette hozzá Fehér Lajos — de még egy tíz évvel magasab­bat Is szívesen fogadnék. A jászapátiak elmondták, hogy vállalkozásuk a közös­ben is, a háztájiban is ked­vet teremtett a szarvasmar­hatenyésztéshez. — Azt sü­töttük ki — mondta Gömöri Károly tsz-elnök — hogy a nyereség 40 százalékát a társuló tsz-ek befektetett tő­kéjének arányában, 60 szá­zalékát pedig a szállított tej után osztjuk ki. Ezzel is ösz­tönözzük a tehéntartást. — Én annak is örülök — szólt közbe Fehér Lajos — hogy végre megjavul a fa­lusi emberek tejellátása is. Gratulálok a bátor úttörők­nek és üdvözlöm az újra tö­rő szövetkezeteket. Erre jegyezte meg Váczl Sándor: Ebből a közös ösz- szefogásból, s hogy Fehér elvtárs éppen ezt látogatta meg politizálunk a megyei lapban is. Mire Fehér Lajos: Nagyon örülök, az nagyon jó lesz. A hirtelen zúduló nyári zápor elől menekültünk a jászberényi Déryné művelő­dési központ épületébe, s a látvány szinte megdermesz- tett bennünket. Az intéz­mény lépcsőin valósággal dőlt a víz lefelé, s feljebb pillantva az is világossá vált, hogy nem valami rend­kívüli csőtörés szemtanúi vagyunk, s nem is valami­féle kellemesen vendégnek kijáró fogadtatás ez. A te­kintélyes vízmennyiség min­den kétséget kizáróan — ugyanonnan származott, — mint a teret, s a környező utcákat boka magasságig árasztó lé, tehát közönséges esővíz. Menekülésünk hívat­lan okozója úgy közlekedett a tető névre „hallgnki" al­kalmatosság láthatatlan nyí­lásain, mintha szabályos út­ja is arra lett volna. Tanácstalanul álldogál­tunk a ritka természeti je­lenség ílött, mely valóságos vízfüggönyként választott el bennünket a központ dolgo­A jászberényi Hűtőgép­gyárban, a késő délutáni in­kább már az esti órákba haj­ló programban, szintén az újat szeretők, az új utakat járók megbecsüléséről, se­gítéséről esett sok szó. Sem- sei Imre, a városi pártbizott­ság titkára és László Ká­roly, a Hűtőgéngyár műsza­ki igazgatója mondta el, hogy az idén még csak 20 éves fennállását ünneplő fiatal vállalat tízszeres élüzem és harmadszor birtokolja a Mi­nisztertanács és a SZOT Vö­rös Vándorzászlaját. A gyár ebben az évben már 5,5 ezer tonna alumíniumot dolgoz fel, 1975-ben viszont tíz­ezer tonnát. Amíg 1967-ben 780 millió forint volt évi termelésük, ebben az évben 1 milliárd 820 millió forint és termékeik egyharmada exportra megy. Sok-sok min­dent gyártanak. Háztartási hűtőszekrényekből tizen­három félét. — Nem is biztos, hogy ez­zel célt értünk — jegyezte meg László Károly, — hiszen hiába gyártunk mi tizenhá­rom féle hűtőszekrényt, hogy minél nagyobb legyen a vá­laszték. A kereskedelem mégis szívfájdalom nélkül behoz külföldi termékeket is. A miniszterelnök-helyettes derült ezen. Hozzátette: — Elvtársak ez nem baj. Az a jó, annak örüljünk, ha állampolgáraink sokfélé­ből tudnak választani. Ha kiválaszthatják, hogy megta­karított pénzüket mire köl­tik. A kormány elnökhelyettese jó hangulatban eltöltött üzemlátogatásra indult a jászberényi Hűtőgépgyárba. Lapzártakor Fehér elvtárs még ismerkedik a jászberé­nyi munkások minden pró­bát kiálló termékeivel. Ez­zel zárul szerdai jászsági programja. Ma pedig a Kunságba vezet útja. Borzák Lajos zóinak —- a már megszokott látványnak kijáró nyuga­lommal, s némi félelemmel szemükben, tehetetlenségre kárhoztatva szemlélődtek — s a benn rekedt vendégek — gondolataikat a mieinké­hez véltem hasonlítani arc­kifejezésük után — seregétől. Miközben néhány esőcsil­lapító fohászt mormoltam, magamban kapásból sorol­tam a felhasználás néhány módját: törpe vízierőmű a művelődési központ súlyos villanyszámláinak orvoslá­sára, városi népfürdő, stb. A kínálkozó lehetőségek ár­mádiájának dacára aligha hiszem, hogy idegenforgalmi látványosságnak, vagy az ál­talam javasolt ötletek va­lamelyikének megvalósításá­— szánták ezt a rendkívül hatásos vízi csodát. Éppen ezért úgy vélem, különösen ••’v«ntrr»r Medárd táján, hogy az illetékeseknek tanácsos volna a tetőfedő barátságát keresni... — hé — Látogatás a tejüzemben Clésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága Napirenden Szolnok déli iparterületének helyzete, fejlesztésének lehetőségei Szolnokon csaknem két évtizede áll az érdeklődés középpontjában a város munkásmozgalmi központjá­nak számító déli iparterület helyzete. Az ipari üzemek közé beékelődött — a szol­noki teherpályaudvar, a Ti­sza, a Tiszámén ti Vegyimű­vek, a kiskunfélegyházi vas­útvonal által határolt — munkáslakta telep sorsa hosszú ideig bizonytalan volt. A földszintes, családi há­zas terület lakói évek óta panaszolják, elmaradt a köz­művesítés, rossz a kereske­delmi ellátás, a közlekedés, a szolgáltatás. Az építési kor­A végrehajtó bizottság ülé­se elé terjesztett írásos anyag részletes tájékoztatást ad a terület helyzetéről, amely kommunális ellátás és fejlesztés szempontjából há­rom körzetre osztódik. A telepen 1330 lakóépület van, azokat hatezernégyszázhár- man lakják. A fejlesztési terv szerint 1971 évben 75 új lakóépület építhető, a kö­vetkező öt évben — erdősáv telepítés és a lakott terület mély fekvése miatt — meg­szüntetnek 125 lakást. A terület villamosenergiá­val, vízvezetékkel való el­látása jó, egyezik a város átlagos ellátásával. Gond a csapadék és belvíz elvezeté­se különösen a mélyfekvésű területeken, ahol csapadékos Időjárás esetén hetekig kell szivattyúzni a vizet. Van olyan mélyfekvésű rész is, ahol a csatornázást később sem lehet megoldani, ott szivattyútelepet kell építeni. látozás miatt megszűnt a te­lep fejlődésének minden le­hetősége. Az általános városrendezé­si terv készítői szerint a lakóterület 30—40 év múlva megszűnik, fejlesztését ezért nem tartották szükségesnek. Ezt az álláspontot sem a vá­rosi, sem a megyei tanács vezetői nem fogadták el az­zal az indokkal, hogy a kör­zet lakóinak alapfokú ellá­tása a terület távlati sorsá­tól függetlenül szükséges, így került a városi tanács végrehajtó bizottságának na­pirendjére a déli iparterület fejlesztésének kérdése. Foglalkozik az előterjesz­tés a kereskedelmi és ven­déglátóipari, az egészségügyi ellátással, az oktatás hely­zetével. Minden körzetben van egy-egy ABC áruház, élelmiszerbolt, húsbolt, zöld­ség—gyümölcsbolt, egyikben pedig egy bútorbolt. Van továbbá két étterem, egy cukrászda, négy büfé-falato­zó, egy italbolt. Rossz vi­szont az élelmiszerboltok el­helyezése, ezért az egyik nincs kihasználva, a másik pedig túlzsúfolt. Az egészségügyi ellátást két üzemi, orvosi szolgálat, két általános körzeti és két körzeti gyermekorvosi ren­delőben biztosítják. Az üze­mi orvosi szolgálat ellátja a környék lakóit is, gond vi­szont, hogy a rendelőintéze­tek közül egyedül a Csalló­köz úti van elfogadható álla­potban. A vizsgált területen az óvodákban jelenleg százöt­venkilenc gyerek van, az óvodák kihasználtsága 125 százalék. Tizennégy tante­remmel három iskola műkö­dik, huszonhetes tanulócso­portban hatszázhetvenkét gyerek tanul. A jelentés összegezve a déli iparterületen szerzett tapasztalatokat megállapítja; a fejlesztéshez kapcsolódó panaszok indokoltak, ugyan­akkor egy részük eltúlzott, vagyis a település lakói ön­magában vizsgálják területük gondjait, nem vetik össze más, hasonló jellegű telepü­lések helyzetével, gondjaival. Az építkezési tilalommal kapcsolatban megállapítja: bár a terület sorsát eldöntő vizsgálat még tart, már most világos, hogy egyes része­ket még áldozatok árán sem lehet hosszú időre megmen­teni. A végrehajtó bizottság mi­után megtárgyalta az előter­jesztett jelentést, a követke­ző határozati javaslatokat fogadta el: Az építési és közlekedési osztály 1972 májusáig készít­se el a terület sorsának vég­leges rendezéséhez szükséges jelentést. Valamennyi szak- igazgatási szerv tekintse ki­emelt feladatnak a telek gyorsütemű fejlesztését. Leg­sürgősebb feladatnak a kö­vetkezőket jelölte meg: A IV. ötéves terv során hatvan személyes bölcsődét, továbbá egy fiókkönyvtárat kell épí­teni. Biztosítani kell, hogy 1975-ig minden házba be­vezethessék a vizet és, hogy a lakóépületek 95 százaléka járdán megközelíthető le­gyen. I. A. Jogos és eltúlzott pauas/ok A kisipari termelőszövetkezetek szolgál ják jobhaa a megye lakosságéit •• A KISZOV legyen igazán érdek- képviseleti szerve Szolnok megye ötvennégy ktsz-ének Vezetőség választó küldöttközgyűlés a KISZOV-ben Szerdán a megyei tanács­háza nagytermében egészna­pos vezetőségválasztó kül­döttközgyűlést tartott a KI- SZÖV. A tanácskozásra el­jött Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Szentesi László a megyei tanács elnökhelyette­se, Oláh János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Suba István és Bereczki La­jos, a Szolnok megyében mű­ködő két tsz-szövetség titká­ra, Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke. A küldöttközgyűlésen a megye ötvennégy kisipari termelőszövetkezetének száz­tizenegy vezetője, dolgozója vett részt. A küldöttközgyűlés elnöké­nek Bordás László javaslata alapján Tőrös Sándort, a Kunsági Egyesült Cipész Ktsz elnökét választotta meg a ta­nácskozás. A küldöttközgyű­lés tisztségviselőinek, a jelö­lő és mandátumvizsgáló bi­zottság megválasztása után a vezetőség, az ellenőrző bi­zottság és más bizottságok nevében Bordás László, a KISZÖV elnöke egészítette ki az elmúlt négy év mun­kájáról szóló írásos beszámo­lót. A vita a kora délutáni órákba^ kezdődött és még ebédszünet után is folytató­dott. Az első felszólaló megyénk termelőszövetkezetei és föld­művesszövetkezetei testvéri üdvözletének tolmácsolója» Suba István, a Nagykunsági Tsz Területi Szövetség titká­ra volt Mint mondotta a me­gye kétszázhúszezer szövet­kezeti dolgozója az idősebb testvérre, a Kisipari Szövet­kezetek Szolnok megyei Szö­vetségére tisztelettel és meg­becsüléssel tekint A hozzászólók sorában Szoboszlai István a megye kisiparosai nevében, Oláh János, a Hazafias Népfront és az országgyűlési képvise­lők Szolnak megyei csoportja nevében köszöntötte a ta­nácskozást. Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára először me­gyénk kisipari termelőszö­vetkezeteinek harmadik öt­éves tervében elért eredmé­nyeit elemezte, s azt mondta miként Szolnok megye ipari fejlődése „korszakos” volt ebben az időszakban, úgy ebben benne van a kisipari termelőszövetkezetek fejlő­dése is. Hozzászólásában hangsúlyozta, rend van a megye kisipari termelőszö­vetkezeteiben, s a szövetség­ben is. A KISZÖV vezetői­nek azonban javítaniuk kell az érdekképviseleti tevékeny­ségen. A tanácskozáson a késó délutáni órákban került sor a KISZÖV szerveinek meg­választására. A különböző bizottságok mellett kilenc ta­gú KISZÖV vezetőséget vá­lasztott a küldöttközgyűlés. A Kisipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségé­nek elnöke ismét Bordás László. — sj — A küldöttközgyűlés a beszámolót hallgatja (Foto: Tar) A kultúra suhataga

Next

/
Oldalképek
Tartalom