Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-29 / 151. szám
ífríWKSpWWCSRC Barbárok A nyári estékre évek óta vígjáték összeállítást készít a rádió. Ebben az évben — szinte kísérletképpen — szakított ezzel a hagyománnyal, most Gorkij drámáinak ciklusát tűzte műsorára. Gorkij hatalmas drámairól életművének legszebb darabjai kerülnek a rádiószínház rendszeres hallgatói elé, olyanok mint a színpadról jól ismert Éjjeli menedékhely, Vassza 2seleznova, vagy a Kispolgárok. De van a június 21 és szeptember 13 között bemutatásra kerülő nyolc darab között néhány olyan is, melyek magyar színpadon még nem szerepltek, mint Az ördög, és a Zikovék. Felújít a rádió néhány olyan darabot is, melyek Magyarország színpadain ritkán szerepelnek. Mint például a Barbárok. Gorkij ebben a művében a széthulló polgárság, az értelmiség helyzetét vizsgálja a megujhodott körülmények között. A kisvárosi történet alakjai mind egytől egyig el- buknak, még a jobbérzésű, gondolkodó emberek is, mert nem tudnak kötelékeiktől, gátlásaiktól szabadulni. Nem látnak túl saját köreiken, belebonyolódnak saját életmódjuk szövevényeibe. Gorkijnak ez a darabja egyben szétoszlatja a kapitalizmus „termető” voltáról alkotott polgári illúziókat is. Mind szerkezetileg, mind hangulatilag Gorkij színműve a csehovi világot idézi, ám mondanivalója egyértelműbb aktívabb mint Csehov lírai, kevésbé szókimondó darab- formálása. Gorkij az élőbeszéd mestere, így darabja tömörebb, pergőbb, mint elbeszélései, vagy elbeszélések sorozatának beillő regényei. . Hámori Ottó, aki a darab rádiófeldolgozását készítette igyekszik Gorkij drámájának lényegét kiemelni, az őszintébb életre, a több öntartásra való buzdítást megfogalmazni. László Endre rendezői munkája néhány rendkívüli alakításra ad lehetőséget. Elsősorban Gábor Miklóst kell említeni, aki Cserkun alakjának megformálásával egy környezeténél tehetségesebb de akaratgyenge és ezért menthetetlenül elmerülő embert formál meg. Mellette Horváth Teri, Ajtay Andor, Dómján Edit és Horkai János nyújtott kitűnő alakítást. Színházi magazin A mindig színes és élvezetes műsor a héten még szolnoki aktualitással is jelentkezett. A Magazin a nyári szünet előtti utolsó számát ugyanis a miskolci vígjáték fesztiválnak szentelte. Annak a színházi fesztiválnak, melynek egyik legnagyobb sikere épp a szolnoki Szigligeti Színház eladása volt. (Örkény István: Macskajáték című darabjával vettek részt a fesztiválon és, mint ahogy azt már lapunk megírta, több díjat is elhoztak.) A műsorban színes riportokat hallhattunk a fesztivál resztvevő művészeivel, íróival, rendezőivel. Hegedűs Ág. nes, a szolnoki Macskajáték főszereplője, s egyben a legjobb női alakítás díjának nyertese arról beszélt, hogy milyen különleges feladatot jelentett neki Örkény, tragikomikus figurájának megteremtése. Darvas József arról nyilatkozott, hogy az utóbbi években a vidéki színházak légköre szerinte egészségesebb, mint a fővárosiaké. Jelentős szerzők az utóbbi időben egyre inkább vidéki színházaknak adják új darabjaikat: _ trömböczky — A jövő a törpe Imza- í\ijtáké Tiszaföldvériak látogatása a kiszombori Búzakutató Intézetben Másfajta felelősség A nagykunsági tsz-ek belső élete a szövetségi küldöttgyűlés napirendjén A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz vezetői már azon gondolkodnak, hogyan növeljék a búza termésátlagát — egyúttal a növénytermesztés jövedelmezőségét — amikor a Tisza II. üzemelésével földjeiket öntözhetik. — Az öntözéses gazdálkodással ugyanis megnövekszik a tsz kiadása — mondta Bozsik Zoltán főagronómus. _ A z öntözővíz költsége évente 3 millió forint. A terme, lési értékünknek 8—10 millióval többnek kell lenni, ha azt akarjuk, hogy a gazdálkodásunk továbbra is jövedelmező legyen. — Legnagyobb területen búzát termesztünk — mondta Nagy Miklós elnök. — Találnunk kell megfelelő búzafajtát, amelyik jól bírja az öntözést és - olyan nagy termést ad. hogy gazdaságos a termesztése. A szövetkezet vezetői, növénytermesztői a kiszomborj kutatóintézetbe látogattak el. Dr. Lelley János bemutatta a kutatóintézet búzakíséríeti parcelláit. Több száz fajtát láttunk itt Mexikótól Japánig termesztett búzákból. — Kenyából Dwarf búzát, a mexikói Pitic-et, amely a világ legjobb termője, 90 mázsát' ad hektáronként, a Sonora búzát, amelyet Indiában termesztenek és e fajta nagy termésére alapozzák az ottani éhínség megszűntetését, s az új szovjet búzafajtákat. A kísérleti parcellák megtekintése után az intézet ve. zetője, dr. Lelley János elbeszélgetett a tsz növénytermesztőivel. Ezután az újságíró kérdéseire válaszolt: — Az intézetben eddig három búzafajtát állítottak elő: a Kompolti 169, a Kom- polti szálkást és a legújabb nagy sikerű Kiszombori— 1-et. Eredményeit, munkáját az országban mindenütt elismerik és nagyra értékelik. ön hogyan vélekedik saját eredményeiről? — Egy-egy új búzafajta „megalkotásáig" tíz-tizenöt év is eltelik. Fáradságos, aprólékos munka amit a nemesítő végez. Mégis legjelentősebbnek a nemesítésl módszerben, metodikában elért ededményeinket tartom. — A7l új Kiszombori— 1. a Bezosztájánál egy héttel ko.rábban aratható, minősége kicsit jobb és kevesebb maggal. 95—100 kilóval vethető holdanként. Termésmennyiségben pedig azonos. Ezt bizonyítja a tiszaföldvári Szabad Népben is a fajta, ahol ma már 200 holdon vetik és még az országban 107 helyen folyik kísérlet. Az is igaz, hogy jó talajt kíván. — A mezőgazdaságban a legnagyobb csúcsmunka az aratás. Egy fajtával az egyszerre érés miatt szinte megoldhatatlan gond lenne egy nagyüzemben a betakarítás, ön milyen fajtákat javasolna? — Korainak Rannaja— 12-őt és Kiszombori—1-et, középkorainak Bezosztáját és középkéseinek Aurórát, Kavkázt. — Mit vár az új szegedi törpefajtától? — Ez a szegedi tar búza „törpésített" változata. 70— 80 centiméter magas. Termésmennyiségben megelőzi a Rannáját és a Libelullát is. Állóképessége kitűnő. Már öntözéses viszonyok közé való. Az ogyesszai kutatók elismeréssel nyilatkoztak erről a fajtáról a napokban. Ügy gondolom, ha átjut azon a rendkívüli lassú, hosszadalmas úton, amely az előzetes bejelentéstől a fajta elismerésig vezet, sok gazdaságban szívesen termesztik majd. — Mit tart ön a jövő búzafajtájának? — A törpe búzafajta az,- amelyiket a jövő búzafajtájának tekinthetünk. A japánok azt mondják, hogy egy- harmad kalász, kétharmad szár az ideális búza. Ez a fajta nem dől meg, az esőz- tető öntözést jól bírja és ezzel összefügg, hogy rendkívül nagy műtrágyamennyiséget — mintegy 400—500 kilogramm hatóanyagot — tud hasznosítani. Termésátlaga a jelenleginek duplája, hektáronként 70 mázsa fölött van. Szalmatermés szinte egyáltalán nincs. Megköszöntük a kiváló ne- mesítőnek, hogy válaszolt kérdéseinkre. A látogatás tapasztalatairól Bozsik Zoltán a következőket mondta: — A törpebúza agrotechnikai é„ tápanyagigényeit meg kell ismernünk, hogy biztonságosan termeszthes. sük, majd öntözéses körülmények között is. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy a Bezosztája még sokáig a legjobb búzánk lesz, meg kell becsülni. Csabai István Izgalmas nemzedékváltás esztendeit élik a nagykunsági termelőszövetkezetek. Ezen a tájon ringott egykor a szövetkezeti mozgalom bölcsője. Az akkori alapítók generációja már a nyugdíjba öregedett, helyükre az akkor született fiúk, lányok léptek felelősségtudó felnőttként. Másfajta gondolkodással, modernebb életfelfogással, nagyobb igényességgel. Nem bizonyos, hogy ami a szövetkezetben megfelelt a minden tettében tiszteletre méltó alapító nemzedéknek, még jó a mostaniaknak is. Suba István, a nagykunsági tsz szövetség titkára és Varjú Sándor elnök beszélt erről tegnap a táj ötvennyolc mező- gazdasági társasüzemének küldött-tanácskozásán. A téma a termelőszövetkezetek belső élete címet viselte. Nem valami szerencsés fogalmazás, arról van szó, hogy erkölcsi és jogi szabályok szerint a mai és holnapi igényekhez igazítottan épül-e fel a szövetkezetek szervezete. Az elnökség érdekes Írásbeli előterjesztése és Suba István titkár szóbeli gondolatébresztése foglalkozott azzal, hogy minőségileg teljesen másfajta világ van ma a szövetkezetekben, mint akár 10—12 évvel ezelőtt is. Akkor például az volt a jó szövetkezeti vezető, aki sikerrel szervezte a kukorica kapálást, a tehenek fejését, a disznók etetését. A vezetőségi üléseket — volt időszak, hogy hetente tartották — az foglalkoztatta, hogy halad a munka a határban, adott-e tanács pénzt istálló építésre? Azt, hogy mennyi műtrágyát szórnak ki, hogy mit vetnek, hogy mit építenek, már mások döntötték el, a gazdálkodást irányító állami szervek. Ma meg arról van szó, be- lemenjenek-e 40 milliós beruházásba, amit maguknak kell kinyögni, s azt mire a legkifizetőbb fordítani. Avagy, hogy érdemes-e négy mázsa műtrágya helyett hatot használni holdanként. A szövetkezetekben megszűnőben az állati vonóerő használata, csökken az elő emberi munka területe. Nem is olyan régen még a kocsis volt a legértékesebb ember a tsz- ben, ma nehéz lenne dönteni a gépész, növényvédő, az öntöző szakmunkás, a szakképzett állattenyésztő között. A szövetkezeti demokrácia nem szólam Mindezek szükségessé teszik, hogy szervezeti felépítésükben is korszerűsítsék a szövetkezeteket. A szövetkezés a szocialimusban nem átmeneti forma, mint korábban vallottuk, hanem hosszú távon is fejlődőképes, egyenrangú szocialista tulajdonviszony. S létéből fakad a szö-j vetkezeti önigazgatás, a szövetkezeti demokrácia. A nem. formális demokrácia. Nem abban valósul meg, hogy csak a közgyűlés kizárólagos joga olyan, a szakvezetőidet megillető kisebb dolog, mint a fegyelmi jogkör, hanem abban is, hogy a tagok mint tulajdonosok joggal elvárják mindenről tájékoztassák őket. S, hogy a lényeges dolgok eldöntésébe legyen beleszólásuk. A szövetség elnöksége 52 tsz- ben megvizsgálta hogyan tartják a közgyűléseket. Egy szövetkezetük van, ahol évente egy közgyűlést hívnak össze. A legtöbb szövetkezet — 26 — esztendőnként legalább háromszor találkozik tagjaival közgyűlésen. S 47 szövetkezet él azzal a jó módszerrel, hogy a köz- -gyülés előtt munkaszervezetekben üzemegységekben, brigádokban már felkészülnek a napirendre az emberek. így nem azzal ülik végig a közgyűlést, hogy a sok adatot most hallották először, hanem alkotóan részt tudnak venni a munkában. A szövetség elnöksége szerint közgyűlések nélkül nincs szövetkezet, nincs szövetkezeti demokrácia. Több nőt a vezetőségbe ,A testületi vezetés fóruma a szövetkezei vezetőség. Erről 'újabban olyan szélsőséges/ vélemények is elhangzania, hogy megköti az elnök, ál szakember kezét. A szövetségi küldöttgyűlés úgy /foglalt állást, a tagok joga irésztvenni a vezetésben. Kimondták azt is, ajánlják, ihogy több nőt és több fiatalt vonjanak be. Hiszen tizennégy nagykunsági tsz-ben mindmáig egyetlen nőtagja sincs a szövetkezeti vezetőségnek. Még meglepőbb, hogy harmincöt szövetkezetben nem foglal helyet KISZ korosztályú e vezetőtestületben. Az elnökség kérdőíves és személyes beszélgetéseken történő felmérései szerint ötszáztizenhat technikus, felsőfokú technikus, főiskolai és egyetemet végzett szakember dolgozik szövetkezeteikben. Érdekes, hogy több mint a felét növénytermelésben foglalkoztatják. Még mindig kevesen vannak felkészült szakvezetők a gépesítésben például. A szövetkezetek belső életének korszerűsítéséről szólva állapította meg a küldöttgyűlés, hogy egyre nagyobb a törekvés a száz százalékos jövedelemfizetésre. Ma még gyakorlat szerint a tervezett jövedelem 80 százalékát fizetik évközben a szövetkezetek, és zárszámadáskor a többit Ez a rendszer azonban nem veszi figyelembe azt a megváltozott életformát., hogy ma már a tsz-tag is havonta tv-részletet, villanyszámlát fizet, nyáron veszi meg a hűtőgépet és így tovább. Sok-sok izgalmas dologról hangzott el vélemény a vitában is. A nagykunsági termelőszövetkezetek küldöttgyűlése végül elhatározta, hogy felkészülnek az új szövetkezeti törvény fogadására, az alapszabályok módosítására, s szövetkezeti csoportonként tájkonferenciákat hívnak össze erre. ________ B. L. Óvodák, iskolák, — határidők Szolnok város óvodáinak kihasználtsága 120—130 százalékos. Az iskolai tantermek 75 százalékában dél- előtt-délután folyik a tanítás. Az osztályok létszáma átlagosan 37. Mátyás király úti gondok Az új lakótelep felépülése fokozta a zsúfoltságot a környező óvodákban és iskolákban. E zsúfoltság enyhítésére a Mátyás király úti lakótelepre új óvodát és iskolát terveztek. Mindkettőnek késik az átadása. Az óvoda elvben száz kisgyermeket fogadhat, ha elkészül. gyakorlatilag azonban százhúszat vesznek feL A városban 400 jogos óvodai felvételi kérelmet kell elutasítani, az új óvoda tehát igen sokat enyhített volna a gondokon. Sajnos időközben a Thököly úti óvoda is olyan állapotba került, hogy kétséges, a KÖJÁL engedélyezi-e további működését. Az iskola csak a jövő év szeptemberére készül el. Korábban szó volt részleges átadásról. Ha az építők legalább 4—6 tantermet átadnának ez év szeptemberére, átmenetileg ott helyeznék el az óvodát, de ezt sem sikerült elérni. Az új iskolában testnevelés tagozatos osztályok indulnak, a tornaterem viszont csak később készül el. Ezért nem lehet megvalósítani azt a tervet, hogy még az építkezés idején, egyes épületrészekben megkezdődjék a tanítás. Pedig a számítások szerint az új Iskola elkészülte után az átlag harminchetes osztálylétszám harminckettőre csökkenne Szolnokon. A tagozatos osztályok az egész városból fogadnának gyerekeket, de különösen a környező iskolák zsúfoltsága csökkenne. Két új óvoda Már a harmadik ötéves tervben szerepelt egy hetvenöt gyermeket befogadó óvoda építése a Zagyva parton, az új tízemeletes házak közelében. Ehhez eddig hozzá sem fogtak, mivel szanálási gondok voltak, és az építőipar kapacitását is túlzottan Igénybe vette az árvíz. Átadását jelenleg 1972- re tervezik. A régi Ságvárl körúti óvodát lebontották, s a telken hamarosan megkezdődik az építkezés. Az épület előregyártóit elemekből készül, amelyek összeszerelése viszonylag rövid Időt vesz igénybe. így talán sikerül betartani a tervezett decemberi határidőt. Az építkezés előreláthatólag 5 millió forintba kerül. A gyerekeket átmenetileg részben a Marx parki óvodában, részben a helyszínen meghagyott belső épületekben helyezték el. Hatvan épület A városban összesen hatvan, oktatási célokat szolgáló épület van. Ezek évi felújítására 2 millió 400 ezer forint jut. Az Összegből minden évben csak a legsürgősebb felújítási munkákat lehet elvégezni. Az idén nagyobb összeget fordít a tanács a Kossuth téri középiskolai diákotthon renoválására. Ennek összege 500 ezer forint. A Verseghy gimnázium fűtésének korszerűsítése 700 ezer, a Fiumei úti óvodáé 200 ezer forintba kerül. — Mindkettő gázfűtést kap. Az Üjvárosi iskola víz., és Villanyvezetékéinek felújítása 300 ezer forintot igényel. Jóllehet nemrégen épült, máris javításra szorul a Tallinn körzeti iskola. Villany- vezetékét és tornatermét kell korszerűsíteni, felújítani. Bár csupán 4—5 éve renoválták, máris alapos javításra szorulna a Varga Katalin gimnázium épülete. Az elöregedett, sokszor, sokféle célból átalakított épület szinte folyamatos felújítást igényelne. Jelenleg a tervek szerint 1,5 millió forintot kellene ráfordítani, a közeli jövőben azonban erre a célra nincs pénz. A felújításra 1973—74-ben kerülhet sor. A nyári szünet idején szinte minden iskolában, óvodában elvégzik a festést és a kisebb javítást. Ezeket a szokásos karbantartási munkákat az intézmények saját költségvetésükből fedezik. B.A. ■■■■■EWWE«x;l»«<S8i»8aBmsmi*e«ieRa!ís Kísérleti lakóház — moszkvai építészek terve. Egy ilyen házban 6 ezer ember él majd. A lakásokba beépített bútorok leszrek, zeneszekrény — rádió, telvizió és magnó — a konyhába pedig elektromos tűzhelyet, hűtőgépet, mosogatót és edényszárítót építenek. Minden emeletre kávézót, bűiét, klubhelyiséget és pihenő társalgót terveztek.
