Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-29 / 151. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Június 29. „Hideg gondok" ma és holnap A hűtőipar jelene és jövője Modern vonalú, mélyhűtött áruk szállítására is alkalmas frizsider -kocsi. A mai korszerű hűtőgépek ősét, a Carré-féle vákuumhűtőgépet 1840-ben találták fel, s annak is már több, mint száz éve, hogy az első nem jéggel hűtött hússzállítmány megérkezett Dél-Ame- rikából Európába egy e célra épített hajó gyomrában. Az emberiség gyorsan felismerte a mesterségesen előállítható hideg nyújtotta élelmiszertartósítási lehetőségeket, s élt is az alkalmazásával. Az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem, majd a háztartások is „rákaptak” a gépi hűtésben rejlő előnyök kiaknázására. Jelentős „minőségi ugrást” jelentett a mély hűtés és gyorsfagyasztás technológiájának a kidolgozása, alkalmazásba vétele. Ezt követően alakult ki az a sajátos hűtőlánc, amelynek összes előnyeit élelmiszerellátásunkban ma élvezzük. Egyenletes elelmiszerellátás A hűtőipar a fogyasztók egész évi egyenletes élelmiszerellátásának a letéteményese. A megtermelt nagy gyümölcs-, zöldség- és húskészletek, valamint egyéb élelmiszerféleségek a hűtőházak raktáraiban várják, hogy folyamatosan forgalomba hozzák őket. Hűtőiparunk tárolókapacitása az elmúlt évben meghaladta a 4400 vagont. Fajlagos hűtőkapacitásunk azonban mind a nyugat-európai országokéhoz, mind az iparilag fejlettebb szocialista országokéhoz (NDK, Csehszlovákia stb.) képest alacsony. A különbségek kiegyenlítésére a IV. ötéves terv további hűtőtárolók építését irányozza elő, összesen mintegy 2 ezer va- gonos befogadóképességgel. Ezenkívül az országban sokfelé építenék még kisebb- nagyobb előhútőket, hűtött gyümölcstároiókat, amelyek inkább csak átmeneti szállást nyújtanak majd az értékes és fontos élelmiszerek számára. Ahány élelmiszer, annyiféle a hűtési igény. Néhány gyümölcs, zöldség, a tojás stb. hónapokon keresztül beéri a plusz két-három fokos hőmérséklettel. Ugyanez a hőfok a tejnek és néhány tejterméknek csak néhány napig biztosítja az eltarthatóságát. A hús rövidebb ideig való megőrzése a romlástól ugyancsak plusz X—4 fok közötti hőmérsékleten történik, huzamosabb ideig való konzerváláshoz azonban már mélyen a fagypont alatti — mínusz 15—20 fokos — hőmérséklet szükséges. Gyorsfagyasztás - 30 fokon Sok gyümölcsnek, élelmiszernek és nem utolsó sorban a készételek széles választékának hosszú ideig való eltarthatósága csak gyorsfagyasztással, mélyhűtéssel oldható meg. Ha megfelelően nagy sebességgel történik a lehűtés, a sejtekben lévő víz nem tűalakú kristályokká fagy meg, amelyek felszúrhatnák a vékony sejtfalat, hanem legömbölyített élű kis „magokká”, amelyek nem sértik meg azt. így használatbavételkor — a fel- olvasztáskor — az élelmiszer nem „esik össze”, nem ereszt levet, hanem eredeti formájában áll rendelkezésünkre. A gyorsfagyasztó alagút mínusz 30 fokos hőmérsékletén megy végbe ez a gyors fagyás, s utána mínusz 20 fok körüli hőmérsékleten történik a tartós tárolás. A hűtőháztól azonban még igen hosszú az út a fogyasztóig, sok idő telik el a kiszállítástól a felhasználós pillanatáig. Mind a mélyhűtött, mind a magasabb hőfokon hűtve tárolt élelmiszereket a hűtőházihoz hasonló körülmények kell, hogy fogadják az üzletekben. A mélyhűtött élelmiszereket forgalomba hozó üzleteket tehát mélyhűtöpultokkal kell ellátni, a többi élelmiszerek pedig ú. n. hűtővitrinekbe kerülhetnek (természetesen arra is gondot kell fordítani, hogy a szállítás során se melegedjék fel az áru). Olyan probléma ez, ami hosszú ideig késleltette a mi- relite-áruk széles körű elterjedését, s még ma sem mondhatjuk, hogy megnyugtatóan megoldódott volna e sok költséges beruházást igénylő kérdés. Negyedik ötéves tervünk ezen a területen is további előrehaladást irányoz elő, nevezetesen a hűtőlánc minél messzebbre való kiépítését, akár a községekig, falukig is. Szállítás hidegben Gondoljunk azokra a hűtve tárolt élelmiszerekre is, amelyeket külföldre kell szállítanunk. A mélyhűtött áruk vasúti szállítását ma már kompresszoros, hűtőfolyadékos frizsider-kocsik végzik, amelyek egész úton a tárolás során megkívánt hőmérsékletet biztosítják az áru számára. A kisebb hűtési igényű élelmiszerek táblajéggel, vagy ú, n. szárazjéggel feltöltött szállítási eszközökben is romlatlanul célhoz érnek. Tagjai vagyunk az INTERFRIGO nevű nemzetközi szervezetnek, a legmodernebb hűtővagonok állnak a rendelkezésünkre, amelyek ellátásáról egészen a célállomásig minden országban folyamatosan gondoskodnak. A modern tudomány és technika lexikona KÓD A kód olyan jelrendszer, amelynek elemeit vagy az elemekből képzett csoportokat meghatározott szabályok szerint egy információhoz hozzárendelik. Az egyik legegyszerűbb kód a morse ábécé. Ebben minden betűnek, minden számjegynek, és a fontosabb írásjeleknek egy-egy jel kombináció felel meg. A morse ábécének ugyanis két jele van: a pont /./ és a vanás / — /, amelyek különböző sorrendjével különböző betűket, számokat, írásjeleket, vagy tetszőleges információkat kódolhatunk, így felel meg az á-nak a . —, vagy a 3-nak a ...-------, illetőleg a SOSn ek a ...-----------... Az e lektronikus digitális számítógépek kódja is nagyon hasonlít ehhez, éppen csak nem pontot meg vonást, hanem 0-át és 1-est használnak jelként. A kód jeleinek olyanoknak kell lenniük, hogv azok az információk továbbítására, a hírközlésre alkalmasak legyenek. A kódolásnak igen gyakran csupán az a feladata, hogy a közlendő hírt továbbítható formába hozza: a pontot és a vonást továbbítani tudjuk a távíróhálózaton, a betűket stb. viszont csak ilyen kódolt formában. A kódolásnak, egy kód használatának más szempontja is lehet; ez pedig a titkosírás. Amikor az a feladat, hogy a híranyag csak a feladónak és a címzettnek legyen hozzáférhető, akkor egy csupán általuk ismert kódrendszerbe téve át az információt, megvédhetik az illetéktelenektől. Ma már nem csak az információ elméletben, a híradástechnikában használják a kód fogalmát, hanem igen általánosan, pl. a biológiában is. Gondoljunk a DNS- re, az öröklődés anyagára, amelyben négy alkotó rész kombinációjából áll az a kód, amelyet a szervezet folyamatosan megfejtve működik és tartja fenn magát. De a kódról beszélünk akkor is, ha pl. a magyar nyelv rendszeréről van szó. Mandulások Bulgáriában Bulgáriában jelenleg 1400 hektár területen termesztenek mandulát. 1975-ig a mandulakertek területét további 2000 hektárral bővítik. Egy hektár területről átlagosan 700—1200 kg termést szüretelnek. Á „demográfiai robbanás“ alakulása az ezredfordulóig Földünk lakosága az átlagos számítások szerint az 1969-es 3,5 milliárd főről 1985-ig 4,9 milliárd, az évezred végére pedig 6,5 milliárd főre növekszik, azaz a három évtized folyamán csaknem megkétszereződik. (Szélsőséges számítások 5,7 illetve 7 milliárd főnyi népességet adnak meg). Jelenleg A lakosságnak 48 százaléka él a fejlődő országokban, és számarányuk gazdaságilag fejlett országokénál (1,0 %) két és félszer magasabb (2,5 «/„) évi szaporulat következtében a 2000. évre 56 százalékra emelkedik. Az ezredfordulón két ország lakossága meghaladja az egymilliár- dot: Kína 1165 milUó (jelenleg 740 millió) India 1084 mó. (550 mó.), további nyolc országé pedig a 100 milliót. Pakisztán 334 mó. (124 mó.) Szovjetunió 330 mó. (240 mó.) USA mintegy 300 mó. (205 mó.) Indonézia 255 mó. (116 mó.) Brazília 215 mó. (95 mó.) Mexikó 135 mó. (51 mó.) Japán 133 mó. (103 mó.) Nigéria 131 mó. (66 mó.) A prognózis szerint a magas népességű Ázsiában és gazö*isáeilag fejlettebb La- tin-Amerlkában a népszapor rodás üteme csillapodik, míg a ritkán lakott, gazdaságilag legfejletlenebb Afikában és Óceániában továbbra is fokozódik. Ezeken a területeken ugyanis még együttesen hat az egészségügyi ellátottság javulásából és az iparosodás ösztönző hatásából eredő szaporodás növekedés, amit fokoz az a tény, hogy korösszetéte'ben Földünk legfiatalabb népessége él itt. Az átlagos életkor a fejlődő országok átlagánál (1965—70- es években 49,6 év, ami 1980 —85 között 58 évre hosszabo- dik) jelentősen alacsonyabb, legrövidebb a portugál gyarmatokon. Bár jelenleg még korántsem népesedett túl bolygónk, a fejlődő országokban a „demográfiai robbanás” mégis komoly problémákat okoz, mivel a termelés bővítésének üteme elmarad a népszaporulat ütemétől. TERRA *=* . Holdkőzetből víz és oxigén Száz kg holdkőzetből mintegy egy liter víz nyerhető. A NASA houstoni űrhajózá. si központjában végzett kísérletek során ilmenitet — mely a holdkőzethez rendkívül hasonlítható, vasat és titánoxidot tartalmazó anyag — napkemencében 600—1300 fokra hevítettek, majd hid- rogénkezeléses eljárást alkalmaztak. Ezáltal az ilme- nitből kivonták az oxigént, aminek következtében víz képződött, amely azonnal elpárolgott. A kondenzált vízgőzből elektrolízis útján könnyen állítható elő hidrogén és oxigén. A hidrogén azután további oxigén kinyeréséhez használható fel. Az űrhajósoknak víz. és oxigénszükségletük fedezésére megfelelő napkemencét és a kőzet redukálásához szükséges hidrogént kell magukkal vinniök. Az eljárás kimeríthetetlen energiaforrása a Nap lehetne. Heroinéhség és malária Mindkét veszedelem együttes felléptét egyre gyakrabban tapasztalják a Vietnamból hazatért amerikai katonáknál. Feltételezik, hogy a Plasmodium falciparum nevű egysejtű kórokozó egyik fajtája által okozott heveny fertőzésről van szó. A maláriának ezt az elég rövid idő alatt halálossá válható változatát az amerikai orvosoknak eddig kevés alkalmuk volt megismerni. Különösen veszélyes fertőzési lehetőséget jelent a narko- mániásoik által közösen használt, nem kellőképpen sterilizált injekcióstű, valamint a Vietnamból hazatért katonák vérátömlesztés céljára adott vére. Szerszámgépek A megbízható, nagypontosságú szovjet szerszámgépek már eddig is kivívták a szakemberek dicséretét. Különös érdeklődésre tarthat számot mindenkor a képen látható horonycsiszoló berendezés. Bánya a Jeges-tenger partján A Léna-folyó torkolatánál, mindössze néhány kilométerre az Északi Jeges-tenger partjától működik a Szovjetunió legészakibbra fekvő szénbányája, a Szogo. Szovjet geológusok megállapították, hogy az új lelőhely annyira gazdag és olyan könnyen kiaknázható, hogy minden bányászra évente 1500—1600 tonna kitermelt szén jut. A bányában tartószerkezetek egyáltalában nincsenek — az örök fagy vasmarka mindennél erősebben szorít. Ez a csodálatos földalatti birodalom egyáltalán nem pusztul. Az elhagyott bányák örökre tiszták és meg. bíehatóak maradnak — olyannyira, hogy a helyi kereskedelmi szervek élelmiszerraktárként használják azokat. A jövő évtized — a vasúté Nagy szenzációt keltett egy Angliában megjelent könyv, amelynek írója kifejti, hogy — 20 évi állandó hanyatlás után — ismét hódítani kezd a jó öreg vonat. A modem technika oly gyors, biztonságos- és gazdaságos vasutakat teremt, amelyek minden más tömegközlekedési eszközzel kiállják a versenyt. Tíz éven belül a szállításra kerülő te- heráru megkétszereződik, s ennek a tömegnek szállítására legolcsóbb a vonat. A meglévő vasútvonalakat fel lehet újítani oly módon, hogy a villanyvonatok gyorsasága megkétszereződjék, s jelentősen emelni lehet a vonat járatok Sűrűségét is. Mindenki úgy vezet, ahogyan él Egy amerikai közlekedés- tudományi szakcsoport dr. Stuart Li. Brown ideggyó- gyása vezetése alatt a houstoni rendőrséggel karöltve nagyarányú felmérést végzett a halálos kimenetelű autóbalesetek okairól. A csoport 25 esetet vizsgált meg Kalifornia államban, ugyancsak 25 főnyi ellenőrző csoporttal szembeállítva a kutatási . anyag eredményét. A vizsgálat eredménye szerint a halálosvégű balesetek közül 26 vezető maga okozta a szerencsétlenséget, rossz idegállapot, nyomott hangulat, kedvetlenség következtében a kormány- kerék mellett fellépett „rövidzárlat” következtében. Mindenki úgy vezet, ahogyan él, — állítja Brown és csoportja, s a statisztikai adatok mélyére nézve kiderül, hogy az amerikai autóutakon évente sok tízezer halálos autószerencsétlenség oka a legtöbb esetben nem technikai hibákra veeethetö vissza, hanem az ú. n. batesetes ve-; aetési szindrómára)
