Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
t 1971. Június 3. SZOLNOK MEGYEI NEEEAT 7 OLYMPIÁBAK - OLIMPIÁRÓL A Stadion bejárati alagűtjának már csak egyetlen boltíve ép. Alig több, mint egy év választ' el bennünket a müncheni olimpiától. A játékok létesítményei is jórészt már készen állnak. A sportvilág figyelme és készülődése már Münchenre összpontosul. Nem érdektelen felidézni: az olimpiai játékok és az olimpiai eszme gondolata a klasszikus görög földről indult Nem jártam az olimpiai játékok idején sem mint élsportoló, sem mint turista Rómában, Tokióban vagy Mexikóban, de legalább ilyen élményt jelentett számomra eljutni az ókori Olympiába. Ott jártamkor szinte kibírhatatlan volt a hőség. A tücskök a hazaiakhoz képest legalább ötszörös hangerővel zenéltek, mintha elképesztő hang- technikájukat így akarnák a világ tudomására , hozni. Mindezt az ember egyik percről a másikra elfelejti, amikor Olympia ősi földjére lép. Ekkor akaratlanul is Berzsenyi szavai jutnak eszébe: «P* Ki»Megnyílt előtted fényes olimpiád, Indulj vezéred zöld koszorús nyomán, A nem halandók pályabérét A haza szent kéziből kinyerni. Olympia ma is nagyon szerény kis helység, de az ókorban sem volt város a szó igaz értelmében. Bár Olympia négyévenként az egész hellén világ találkozó- helye volt. Azidőtájt csupán azok lakták, akiknek valami szerepük volt a kultikus szertartásokon és a sportrendezvényeken. A Kladeosz hídján Az ókori olimpia gondolata sokféle nosztalgiát vált ki az emberből. A játékok idejére a háborúskodó államok két-három hónapos fegyver- szünetet tartottak. Élisz tartomány területére — itt fekszik Olympia is — fegyveresen nem volt szabad belépni. A sportjátékok városa semleges terület volt. Elgondolkodtató milyen jelentős szerepet tölthettek be a játékok, amikor a hivatalos görög időszámítás is az olim- piászokon, a két olimpia közötti négyesztendős ciklusokon — alapult. Ha a falucskából jövet áthaladunk a Kladeosz folyó hídján, nem nehéz elképzelni, hogy a folyó többet árthatott Olympiának, mint a földrengések, vagy II.' Theodozius, aki felégette a szentélyeket. Az archeológusoknak a Kladeosz több méter magas hordalékát kellett lefejteniük ahhoz, hogy hozzákezdhessenek az ásatásokhoz, s itt érdemes megemlíteni Ernst Curtius és Wilhelm Dorpfeld nevét, akik hervadhatatlan érdemeket szereztek az ókori Olympia feltárásában. A hídon túl szerény kis tábla, rajta: Archaia Olympia — ősi Olympia. Az ember szíve hevesebben ver — nem is csoda —, hiszen íme itt az egykori nagy versenyek színhelye. Utam a Kronosz-hegyre vezet, amely tulajdonképpen inkább nagyobb domb, amelyet örökzöld erdő borít, s ahonnan gyönyörű a kilátás. Előttem ciprusok, rho- dendeon bokrok, törpefe- nyők, a világos és mélyzöld sok-sok változata. A Kladeosz és az Alpheiosz folyó háromszögében épültek Olympia nevezetességei, amelyek voltaképpen két részre oszthatók. Egyrészt a vallásos eredetűekre, másrészt az olimpiai létesítményekre. A stadion Nem tudom más hogyan van vele, de én azonnal a stadionhoz siettem. A versenyzők valamikor egy 32 méter hosszú fedett folyosón jutottak a stadionba. Ma a bejárati boltívet csupán csak egy szelvény jelzi. A bejárati alagúton nem szabadulhatok a gondolattól, hogy az évezredes kövek megannyi szorongásnak, reménynek, milyen verseny előtti izgalmaknak lehettek tanúi. A pályán a versenyzők testét nem fedte ruha, ezek után persze azon sincs mit csodálkozni, hogy csak egyetlen nő, Déméter papnője vehetett részt a játékokom. A folyosókon áthaladva a maga egyszerűségében tárulkozik ki a stadion. Egyik oldala maga a Kronosz domb földbevájt üléseivel. A másik oldala már emberi kéz munkája, ez teljesen elpusztult. A nézőtér oldalai becslésem szerint öt-hat méter magasak lehettek Mindössze egyetlen kőpáholy volt, a versenybírák és az előkelőségek számára. Az ősi olimpiai stadion egy mai modem olimpiai stadion méreteihez persze nem hasonlítható, ennek ellenére 35— 40 000 ember fért el a lelátókon. A stadiont sok-sok év munkájával teljes egészében tulajdonképpen csak 1960—61-ben ásták ki. Az archeológusok a startköveket és a célvonalat is csaknem sértetlenül megtalálták. A fehér mészkőből készült startköveken két párhuzamos rovátka van, ide helyezték lábukat a futók. Ez volt tehát a sartgép őse. Ezekről a kőküszöbökről húsz atlétát indíthattak. A startkő és a célvonal közötti táv egy olimpiai stadion, azaz 192 méter és 27 centiméter. Az olimpiai stadion volt a rövidtáv és ennek többszöröse pedig a közép és hosszútávok. Aranykéssel metszett olajág A nézelődésből felocsúdva hirtelen arra leszek figyelmes, hogy valaki szinte mérnöki precizitással, acélmérőszalaggal méri a pálya hosszát és szélességét, valóban helytállóak-e a bédeker adatai. S amikor konstatálja a méret pontosságát, megelégedetten tekeri fel mérőszalagját. A férfiú, akit felesége Hansnak szólít, csak azután néz szét a látnivalók között. A romantika ebben a rek- kenő, tüdőt szúró hőségben sem vesz ki az emberekből. Hárman, négyen szabályosan elhelyezkedtek a startköveken, s ha nem is olimpiai gyorsasággal, végigfutják a távot. S tekintve, hogy a példa ragadós, a fiatalabb- ja, fiúk és lányok követik a kezdeményezőket. Egy ke- fefrizurás amerikai futás közben még filmezteti is magát. Keresek egy tenyérnyi árnyékos helyet, hogy legalább gondolatban felelevenítsem, mi történhetett a győzelem után. Emlékezetem szerint a győztes jutalma volt, hogy meggyújthatta Zeusz oltárán az áldozati lángot. A televíziós közvetítések alkalmával bárki meggyőződhetett arról, micsoda boldogság a győztesnek átvennie az í olimpiai aranyérmet. Az ókorban a győzelem díja csupán egy aranykéssel le- metszett olajág volt, bizo- ■* nyára nem kevesebb büszkeséget és boldogságot okozva • a győztesnek. Egy olimpia lebonyolításához természetesen az ókorban sem volt elegendő csupán a stadion. Akárcsak napjainkban az ókori olimpiai létesítményeknek is alkalmasaknak kellett lenniük a versenyekre való felkészülésre is. Az ókorban is volt edzőtábor, ha úgy tetszik, olimpiai falu. A versenyzők ugyanis hosszabb időt töltöttek Olympiában, a játé- / kok megkezdése előtt legalább egy hónappal kellett megérkezniük, és esküvel bizonyítanak, hogy már legalább nyolc hónapja edzésben állnak. A Palaistrát, például edzőpályának használták, itt edzettek a birkózók és az ugrók, időnként egy-egy verseny is lezajlott itt. Egyébként lakószobák, öltözők és fürdők álltak a versenyzők rendelkezésére. Az edzőtábor, vagy ahogy akkor hívták, a Leonidaion négyzetalapú volt, 138 ion oszloptól övezve. Az oszlopsorok 50 centiméter magasságig ma is láthatók. A kettős dór oszlopsorú gymna- siont az atléták edzőpályának használták. Ha túl melegre vagy esősre fordult az idő, még versenyeket is tartottak itt. Pheidiász remeke Á stadionból kijövet a Héra szentélyt elhagyva a Zeus templom hívja magára a figyelmet. A hatalmas alapzat, s a robusztus kövek láttán nem nehéz elképzelni hajdani monumentalitását. Óriási lépcsőin ma sem könnyű felkapszkodni. A padlózat mozaikja hellyel- közzel még ép és bizonyos áttekintést nyújt az ókori művészi ízlésbe. De erre utalnak a hatalmas alapzaton az oroszlánfejek, az óriási vízköpők, amelyek a templom eredeti szépségének bizonyítékai. A templom közepén állt Pheidiász remekműve, a legfőbb isten, Zeus 14—15 méter magas, színaranyból és elefántcsontból készült varázslatos szépségű szobra. A régi írások tanúsága szerint Pheidiász alkotása volt az ókor hét csodája közül az egyik. Olympia még számos érdekességéről lehetne szólni. Így Pierre de‘ Coubertin emlékművéről, ide temették egyébként az újkori olimpiák életrekeltőjének szívét, az olimpiai eszme évezredeket átölelő nemes gondolatainak megható szimbólumaként. Coubertin emlékműve a régi Olimpiában. Szöveg és kép: Bőre® Béla A Palaistra, az ókori olimpiák fedett edzőpályájának maradványai. A meteorológia és a mezőgazdaság A Meteorológiai Intézet alcsiszigeti kirendeltségének vezetőjével, Koczka Istvánnal arról beszélgettünk, miben tud szolgálatára lenni az állomás a mezőgazdasági üzemeknek. Kevés mezőgazda* sági, több ipari üzem kér előrejelzést — Az alcsiszigeti állomáson többféle megfigyelést, mérést végzünk, ismerjük az országos adatokat is — mondta — és harminchat órára előre jelezzük, 80 százalékos valószínűséggel. • A távlati mezőgazdasági tervekhez éghajlati jellemszámokat adunk, felvilágosítást nyújtunk, hogy meghatározott területen megvannak-e az éghajlati feltételek, egy-egy növény gazdaságos termesztéséhez. A bioszférát, amelyben az élet van, az ember már képes alakítani is. (öntözéssel, talajjavítással), de jobbára alkalmazkodni kell. A mikro-, mező- és makroklímá- ban bekövetkező változásokról már hasznos előre is tudomást szerezni, hogy felkészülten fogadhassuk. — A mezőgazdasági üzemekben még nem mindenütt ismerték fel az előrejelzések jelentőségét. Csupán két állami gazdaság a tiszasülyi és a héki, valamint a tiszaföld- vári Lenin Tsz kötött velünk szerződést a 36 órás előrejelzések közlésére. Ezzel szemben öt ipari vállalat, elsősorban építőipari jellegű. Pedig a mezőgazdaságnak legalább annyira fontos lehet. A legutolsó április 29— 30-i éjszakai fagyok beköszöntését a déli órákban még az országban semmi sem mutatta. Este érkezett az első jelentés erről és az ügyfeleinket mi azonnal értesítettük. így a Héki Állami Gazdaság kertészetében, betakarták az üvegházikat, ahol kellett füstöltek és sok palántát megmentettek á fagytól. A Tiszasülyi Állami Gazdaságnak a biztonságosabb rizstermesztés érdekében a várható szélerősséget közük. A szél hullámverést és így nagy kárt okozhat a fiatal növényekben, de ha ezt előre tudják, akkor a víz leeresztésével védekezni is lehet ellene. Az öntözéses gazdaságok pedig az öntözési időtartamot és optimális vízmennyiséget csak akkor tudják helyesen megválasztani, ha ismerik a lehullott, illetve a várható csapadékmennyiséget. Az ipari vállalatok munkaszervezésében segítenek a meteorológiai előrejelzéssel. Nem mindegy, ha egy építkezéshez kirendelt munkások a váratlan esőzés miatt például nem tudnak dolgozni, vagy pedig a várható időjárás alakulásának ismeretében olyan helyre irányítják őket, ahol hasznosan tölthetik munkaidejüket. Tudománytalan naptárak A meteorológus az ismeretanyag tudatában sem lehet jós. A légkör fizikai állapotváltozásaiból tudományos megalapozottsággal vonja le következtetéseit és jelzi az időjárás változását. Azért akadnak jósok is... — Az elmúlt években és most is időjárást előre „pon-> tosan megmondó” naptárak* kerültek be hazánkba Bécs- ből, Jugoszláviából. Egész évre jelzik a hőmérsékletet és a csapadék alakulását. Egyik ország meteorológusai sem ismerik el. hogy ők készítették volna. Bécsben nyomoztak eredete után és kiderült, hogy egy biztosító társaság gyártja (bizonyára nem minden cél nélkül). Tudományos alapot • nélkülöző időjárási naptárak inkább félrevezetők, mint hasznosak. Ugyanis, hogy milyen lesz az idő szeptember 1-én, azt ma senki nem tudja megmondani. — A kéthetes előrejelzések valószínűsége is csupán 50 százalékos — mondta Koczka elvtárs. — A légkörben gyors változások követhetik egymást, ezért ilyen előrejelzéseket nem is adunk. Cs. I. > INTORGMAS— 71 Szocialista országok a kereskedelmi gépek kiállításán Mint erről a sajtó már hírt adott — a moszkvai Szokol- nyiki parkban az INTORGMAS—71 nevű nemzetközi gépkiállítás nyílt, amelyen 22 ország több mint 600 cége mutatja be a legújabb kereskedelmi és vendéglátóipari technikát. A szocialista országok közül a Szovjetunió mellett ott van a kiállításon Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és természetesen Magyarország is. A szovjet kereskedelmi gépgyártás viszonylag fiatal, de sikeresen fejlődő iparági Legújabb eredményeit hétezer kiállítási tárgy tárja a látogatók elé. A bemutatott gépeket, berendezéseket 90 városban 160 vállalat állította elő. Találhatók itt különböző berendezések a kereskedelemben előforduló összetett folyamatok gépesítésére: ital- és darabáru árusító automaták, presszógépek, hűtőberendezések. Különleges automaták sütik a pirogot, az orosz konyha ismert különlegességét vannak palacsintasütő-automaták, burgonyapirítógépek, adagoló- és csomagoló automaták. Valamennyi nagy termelékenységű, üzembiztos és tetszetős külsejű. A Togliatti városban mű-. ködő élelmiszeripari kombinát futószalagos sütője óránként 2500 vagdalthúst állít elő. A Szovjetunióban jól ismerik a magyár kereskedelmi berendezéseket. A nagy moszkvai „Leningrad” élelmiszeráruház igazgatója nemrég így nyilatkozott: Áruházunk négy éve magyar berendezésekkel dolgozik. Ez idő alatt egyetlen kifogás sem volt ellenük.” Az áruház most költözködik és újra magyar berendezéseket rendel... Kedveltek a Szovjetunióban a magyar kávéőrlő gépek is. A kiállításon többek között láthatók magyar grillcsirkesütők, italhűtők és sok más érdekes újdonság. A bolgár termékek között igen sok az elektromos készülék: az elektromos serpenyőtől az elektromos kolbász-szeletelőn át az elektromos hűtőberendezéssel ellátott bárpultig. Mindez korszerű kivitelben, tartós, modem anyagokból. Az NDK komplex szállodai, vendéglői és kávéházi berendezéseket, élelmiszer- ipari és könnyűipari csomagológépeket, hűtő. és kondicionáló készülékeket, kereskedelmi helyiségek gyors kitakarítására szolgáló berendezéseket mutat be. A. Kazjukov
