Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

im. június a. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Az emlékezés napja A megyei és s városi pártbizottság koszorúját elhelyezik ss emlékműnél A* emberiség soha nem felejti 1941. Június 22-ét, a Szovjetunió elleni nád tá­madás napját Tegnap a támadás 30. évfordulóján a szolnoki temetőben a város ve­zetői, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői helyezték el koszorúikat a s?ov- Jet katonák sírján. Délelőtt tíz órakor a Hősök terén álló emlékműnél került sor ünnepélyes koszorúzásra. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után Valjatko alezredes, az ideiglene­sen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok katonáinak nevében emlékezett a há­ború kitörésére. Szólt a dicsőséges harcokról, majd a győzelemről, amelyért nagy árat fizetett a Szovjetunió. Húszmillió szovjet harcos nyugszik szerte Európában. Ezután Bartucz Tibor, a Kilián Repülő Műszaki Főiskola főtisztje méltatta a Szovjet hadsereg hősi harcait, érdemeit A hála és a megemlékezés virágait elsőnek a szovjet alakulatok képviselői he­lyezték el a gyászinduló hangjai mellett az emlékmű talapzatán, majd megyénk vendégei, a tallinnl pártmunkás delegáció tagjai rótták le kegyeletüket í^yikoiaj Johansonnak, a tallinni városi pártbizottság első titkárának vezetésével" Csáki Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára, a pártbizottság, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke a megyei tanács nevében he­lyezett el koszorút A fegyveres testületek, a megye és a város társadalmi és tömegszervezeteinek képviselőinek koszorúzása után a város lakói vonultak el az emlékmű előtt és he­lyezték el rajta virágaikat. . _.,n . ...... A ratás előtt Fegyverneken r Á fegyvernek! Vörös Csil­lag .Tsz határában javában csépelik a vetőmagnak, ex* port célokra termesztett bor- sót A korai, alacsony törzsű fajtából 180 holdat kézikaszá- kal vágtak le a szövetkeze­tiek. Munkaerejük volt hoz­zá mert jól megfizetik az ott dolgozókat, holdanként 800 forintot kapnak. A fris­sebbek már hajnali négykor a határban voltak, így nem Csoda, hogy Fazekas Mihály X» forintot kereshetett na­ponta. Igaz, 12—13 órás munkaidő alatt A rendre vágott borsót kombájn szedi fel és csépeli eL A magasabb törzsű fajtát Uba típusú aratógéppel vág­ják, melyet az eszközhordo­zó RS—09-es traktorra sze­relnek fel. A borsó betaka­rításával, szalmája bálázá­sával a kalászosok aratása előtt elkészülnek. sárlótelep magtárába, ör­ményesre. A szövetkezettek felké­szültek a betakarításra. Ter­veik szerint 6 hét alatt — augusztus 15-ig — túllesznek rajta. Talán az időjárás sem szál közbe, 4 a. L —* A lakásügyben hozott bírósági határozatokról A lakások elosztásáról és a lakásbérletről megjelent feb­ruári kormányrendelet a la­kásügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtását is szabályozta. Kimondta, hogy az ilyen végrehajtásról a jö­vőben is általában a lakás­ügyi hatóság gondoskodik. Továbbra is a bírósági vég­rehajtó foganatosítja azonban a végrehajtást, ha van la­kás, ahová a kötelezettet el kell helyezni, vagy ha a kö­telezett nem lesz hajléktalan, rpert például csak egyes he­lyiségek közös használatát kell rendezni. A kormányrendelet Új sza­bálya, hogy a bírói ítélet alapján a vállalati bérlakás, bizonyos szoglálati lakások, továbbá állampolgár tulajdo­nában álló lakás kiürítése bí­rósági végrehajtásra tartozik akkor is, ha nincs meg az az újabb lakás, ahová a kötele­zett elhelyezhető. Ilyenkor jelentősége van annak, hogy a kiköltözésre kötelezett jó vagy rosszhisze- mű-e. A jóhiszemű kötele­zett számára a végrehajtást kérő vagy más köteles meg­felelő lakásról gondoskodni. A rosszhiszemű kötelezett viszont — bíróság határoza­tának megfelelően — szük­séglakásba, albérleti szobá­ba stb. köteles kiköltözni. A most megjelent igazság- Qgyminiszteri rendelet a la­kásügyben hozott bírósági határozatok végrehajtásának részletes szabályait állapítja meg. Kimondja egyebek kö­zött, hogy a bíróság a végre­hajtási eljárás során dönt arról, hogy a végrehajtást kérő által felajánlott lakás, szükséglakás megfelelő vagy sem. Ha megvan az újabb lakás, ahová a kötelezettnek át kell költöznie, ezt — szük­ség esetén — karhatalommal is végre kell hajtani, egyéb­ként pedig a rosszhiszemű kötelezettet pénzbírsággal kell a lakás elhagyására kényszeríteni. Kimondja a rendelet azt Is, hogy a nem tanácsi lakájba önkényesen beköltöző személyt a bíróság per nélkül kötelezi a lakás elhagyására, s ezt a végre­hajtó karhatalommal azon­nal ki is kényszeríti. Az új rendelkezéseket az olyan bírósági határozatok végrehajtására kell alkal­mazni, amelyek 1971. július 1-e után válnak jogerőssé. A tanácsoknál folyamatban le­vő végrehajtási ügyeket te- hát továbbra is ott intézik. Hu szón ötéves az első általános iskolai tanterv Huszonöt esztendeje, 1946 nyár elején került ki a nyomdából az első általá­nos iskolai tanterv. Az év­forduló alkalmából dr. Kál­mán György, a művelődés- ügyi minisztérium közokta­tási főosztályának vezetője elmondta az MTI munka­társának: ««« Az 1946-os tan terv már kitűnő pedagógiai kon­cepciót képviselt, élesen szemben állott a Harthy- rendszer örökségével, amely lényegében a kemény, po­roszos jellegű pedagógiára épült Politikai, társadalmi szempontból persze az első általános iskolai tanterv magánviselte az akkori koa­líciós időszak bélyegeit is: az erkölcsi nevelés terén, a haladó múltat illetően nem adott megfelelő útbaigazí­tást — Az 1956-os alsótagozati, majd az 1958-as felsőtago­zati tamterv bevezetésének éveiben már érlelődött egy új reform gondolata: az „életközei” iskola, az elmé­let és gyakorlat összekap­csolása. Így került napi­rendre 1961-ben az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény megalkotása, amely az iskolareíorm alap­jául szolgáit 1963-tól foko­zatosan vezettük be az új tanterveket és tankönyveket. — A törvény életbelépése óta 10 év telt el, A tudo­mány, a technika fejlődése, a belső társadalmi változá­sok, a családok élete, civi­lizációs igénye, az életkö­rülmények javulása arra késztet bennünket, hogy megvizsgáljuk az iskola je­lenlegi tartalmát, szervezeti kereteit. A tapasztalatok alapján mindinkább erősö­dik az a tendencia, hogy az iskolának a korábbinál több feladatot kell ellátnia. Az iskolák tevékenysége már eddig is bővült szakkörök­kel, renkívüli tárgyakkal, az ifjúsági mozgalommal, stb. Most arról van szó — és ez az út a követendő —, hogy biztosítsunk sokoldalú lehetőséget a tanulók érdek­lődésének, tehetségének, ké­pességeinek, hajlamainak ki­bontakozására, A mégzáros szakma velejárója, hogy nagy darab emberi kíván. Vagylshát kellett az erő, míg a hentes maga tag­iózta a bikát. Ma már a technika megkönnyítette ezt a foglalkozást. Ezért lehetséges, hogy olyan kislegény >is a mészáros szakmát válassza, mint a kunhegyes! húsfeldol­gozó társulás kis hentese. , Biztató a határ * A Vörös Csillag Tsz-ben fezer holdon termelnek bú­zát, száz holdon pedig őszi árpát. A gabonák nagyon szépek. Fegyverneken nem tett kárt sem a téli fagy, sem a belvíz. A későn vetett búza is jól kikelt és áttelelt a hő alatt Tél végén, tavasz elején 100—140 kiló 25 százalékos nitrogént kaptak a kalászosok. A vegyszeres gyomirtást a karbamidos Sevéltrágyázással együtt vé­gezték eb Bár késtek a ta­vaszi esők, még jókor jöttek, megjavították a terméskilá­tásokat. A sárguló, viasz­éréshez közeledő gabonák ^ a tervezettnél jobb termést Ígérnek. Őszi árpából 19, bú­zából 17—17,5 mázsás átlag­termést várnak. Az árpa aratását július 1—5, a bú­záét július 10-e körül kezd­hetik meg. A tsz az idén 95 vagon kenyérgabona értékesítésre sv.ei’ződött a felvásárló és feldolgozó vállalattal. Ez ló­val több, a tavaly átadott mennyiségnél. Azért is, mert jnind kevesebb szövetkezeti tag és családtag veszi igény­be a személyenkénti 230 ki­logrammos búzaadagot. A községben jó kenyeret süt M sütőipari vállalat, minek vesződnének a gabona őrle- tésével, a kenyér sütésével. Jól kereshetnek m kombájnosok A Vörös Csillag Tsz-nek négy SZK kombájnja van. A régieket kijavították, egy újat az idén vásároltak. Ezek elegendőek az 1100 hold ka­lászos betakarításához. A tsz-ben jól megfizetik a betakarítókat. Tízórás mű­szakonként 180 forint mun­kadíjat és 15 forint karban­tartási díjat kaptak. 1969- ben a havi keresetük 7 ezer forint körül mozgott, tavaly alacsonyabb volt az esőzé­sek miatt A betakarítok sokat izzadnak és sok port nyelnek a magas keresetet nem lrigylik tőlük. Fegyverneken gépesítet­ték a gabona tisztítását A kombájnoktól billentős ko­csik hordják be a gabonát a fedett szín alá. Innen szál­lítószalag továbbítja, a tisz­títógépek maguk szedik fel, majd a fúvócső viszi a mag­tárba. A kenyérgabonát öm­lesztve szállítják a felvá­Tűbe fűzött napsugarak Földbe,' múltba süppedt; vakítóan fehér falú, nádtetős ház tövében ülnek a kényel­mes kerti székeken. Előttük a letakart hokedli, rajta a színes pamutfonal, ölükben a terítő, doboztető, szív alakú tűpárna. A három asszony teste mozdulatlan, mint a szobor, csak a jobb kezük mozdul le föL Hímeznek. Uj­jaik között meg-megcsillan a tű. És selymesen csillog a pa. mutfona] is, mintha napsu­garakat fűztek volna a tűbe. Fölöttük ott áll az öregem­ber, egyiküknek hites ura, és nézi, hogyan születnek az asszonyok keze alatt a sok színű napsugár-pamutból az erdei, mezei virágok* rózsák, tulipánok, csillagok. zőkövesdet Mátyás király emelte mezővárosi rangra, Körülöttük él a világ. Erezni az új életű fű szagát A feketére, barnára pácoló- dott régi deszkakerítésre ve­réb száll, nem fél, ott pihen a fejük fölött. Csendes a kis utca, hallgatnak az öreg há­zak, amelyekben születtek, s amelyek ma is körülveszik őket, szótlanok az asszonyok és az öregember is. A déli harangszót hallgatják talán. Mi mindenre gondolhatnak a homlokukra húzott kendő mögött? Mezőkövesd a szomszédos Szentistván és Tárd község­gel a Matyóország. Színes népviseletükkel, híres nép­művészetükkel, hagyomá­nyokba zárt életükkel külön­leges néprajza egységet és szigetet alkotnak a környező falvak között. A „matyó” név a Mátyásból származik, a távolabbi protestáns faluk népe nevezte matyóknak — megkülönböztetésül a kato­likus vallású lakosokat. Me­A lakoság közvetlen földes­úri kényszert nem ismert A zárt közösségben alakultak ki szokásaik, íratlan törvényeik, melyek megszabták életük rendjét a bölcsőtől a sírig. A múlt század végén már ke­vés volt a termőföld, s ezért a matyó falvak népének nagy része, ezrek, tavasztól késő őszig a nagybirtokosok ura­dalmaiba szerződött el gaz­dasági munkára. , mögött? Gyerekkorukra; amikor először fűztek nap­sugár-pamutot . csillogó tűbe. Szüleikre, édesanyjukra, a házivászonra ,.író”-asszonyra. Táncmulatságokra és világ­háborúkra. Eljegyzést jelen­tő fekete, egyvirágos selyem- szoknyájukra. Lakodalmakra és forradalmakra- Kereszte­lőkre és temetésekre. ínséges tavaszokra és gazdag őszökre. Búcsún kapott tükrös mézes­kalácsra és disznótorokra. Beteg kispmrekük könnyére és édesapjuk barnára fakult katonafényképére. Harmatos reggelekre és az összetört ró­zsás, csüngős petróleumlám­pára. Pihetollú kiskacsákra és a villanyra, amikor elő­ször gyűlt ki fejük fölött a gerendán. A kutyára, amit elütött az autó és a dalokra, amely a születésüktől ott muzsikál a lelkűkben. A mondatra, amit a földpadló- jú iskolában írtak le: „A legelső magyar ember a ki­rály", és a földre, amit s kommunisták osztottak te­nyerükbe. És a májusfára, amit először kaptak a legé­nyektől. fcá sokból üzemi munkások lettek a parasztok, iparosok szövetkezetekbe tömörültek. Modern lakóházak épültek, korszerű Iskolák — köztük zeneiskola — létesült. Ma a matyó fiatalok többsége gim­náziumot végez. m, i Mi mindenre gondolhatnak a homlokukra húzott kendő A felszabadulás után Me­zőkövesd is megindult a fej­lődé« útján. A vándor mun-' Mezőkövesd országos híré színes népviselete, szabad rajzú hímzései átal szerezte Ma már csupán az öregasz szonyok járnak matyóruhá ban. De a Matyőház — Matyó Népművészeti és Há ziipari Szövetkezet központ ja — rózsái már Angliáié Japánig virítanak. Á földbe, múltba süpper vakítóan fehér falú, nádteti ház tövében az öregasszi nyok keze alatt ott születne a sokszínű napsugár-pamul ból az erdei, mezei virágol rózsák, tulipánok, csillago a térítőn, a doboztetőn, a szi alakú tűpárnán. S míg hazafelé fordulói eszembe Jut nagyanyám ti párnája, ami, amíg élt, ol lógott a kredencajtó fogan tyúján. A padláson találtai rá, ahol elszáradt, elfonnyad mint ősszel a falevelek, é mintha a sok tűszúrás nyc mán elszállt volna belőle lélek... Oravec János

Next

/
Oldalképek
Tartalom