Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-02 / 128. szám
4 SZOLNOK MEGTd néplap 1971. Sdníus 2. Repülőgépeltérítés, diplomatarablás 2.. Kilenc szamuráj -kard Az első nagy port felveri hijacking, azaz repülőgépeltérítés 1966 januárjában az etiópiai repülőtársaság egyik gépével történt. Az Addisz- Abebába induló gépet a Szomáliái fővárosba vitte a repülőgéprabló. 1967 áprilisában a nigériai repülőtársaság egyik gépét Lagos helyett a szak'adár Biafra tartomány fóvárosába,Enuguba kénysze- rí tették. Néhány hónáppal később indult el az egyiptomi légi- társaság egy AE—24 típusú gépe Kairóból, de a menetrendben szereplő vidéki város helyett az akabai repülőtéren szállt le. A repülő- géprabló ezúttal magas állású személyiség volt, Riad Kamal Haddad, az egyiptomi titkosszolgálat vezetője, aki menedékjogot kért Jordánia királyától, Husszeintől. Ugyanebben az, esztendőben Angliában béreltek egy kis repülőgépet, amelynek Ibizia üdülőszigetre kellett volna vinnie az utast. Az utas nem volt más, mint Mojse Csőmbe, az azóta elhunyt hírhedt kongói exmi- niszterelnök. Az Angliában bérelt repülőgép azonban nem a gyönyörű kis szigetecskén szállt le, hanem Algériában. 1968 júliusában az izraeli légitársaság repülőgépe 38 utassal, 11 főnyi személyzettel Rómából a fiumicinói repülőtérről Tel-Avivba indult. Egy óra sem telt el a felszállás után, amikor a pilóta rádión közölte: fegyverrel Algír felé kényszerítik. Kiderült, hogy a palesztínai ellenállók egyik csoportja térítette el a gépet. Az volt a cél, hogy arra kényszerítsék az izraeli kormányt: bánjon hadifogolyként az általa elfogott arab partizánokkal. Színésznő az eltérítők között 1966 szeptemberében az argentin légitársaság egyik DC—4-es repülőgépe Brazília felé indult. A gépet egy 20 tagú csoport eltérítette az eredeti útvonalról. Utasításukra a gép a Falkland-szi- geteken szállt le. A csoportot egy ismert argentin színésznő, Cristina Verrier vezette és amikor a gép leszállt, ő lépett elsőként a Falkland- , szigetek földjére. Több társa néhányszor a levegőbe lőtt a magukkal hozott (egyébkénét emberélet kioltására alkalmatlan) fegyverekkel, majd elénekelték az argentin himnuszt. Cristina Verrier hosszú nyilatkozatot olvasott fel, amelynek az volt a lényege, hogy a 20 tagú repülőgéprabló csoport szimbolikusan megszállta a szigeteket. A történet hátterében az a régi, Anglia és Argentína közötti történelmi vita van, amely a Falkland- szígetek birtoklásáról folyt és folyik. A 20 tagú repülő- géprabló csoport visszaült az argentin légitársaság repülőgépébe, a gép nyugodtan folytatta útját Brazíliába. A repülőgépeltérítés egyik legkülönösebb esete 1970 márciusában történt. Japán egyetemisták csoportja szállt fel egy tokiói légitársaság egy belföldi járatra készülő Boeing—727 gépére. A gépen 131 utas és 7 főnyi legénység tartózkodott. A kilenc diák, aki elhatározta a repülőgépeltérítést, a Zenga- kuren nevű maoista—troc- kista diákszervezet tagja volt. A gép' elindulása után rövid, görbepengéjű, szamurájkardot rántottak elő, a pilótafülkébe rontottak és utasították a pilótát: forduljon észak felé, Phenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában akarnak leszállni. Az egyik diák az utasfülkék hangszóróján bejelentette: a gépet eltérítik, az ellenállás reménytelen, mert a gépen több bombát helyeztek el, és szükség esetén felrobbantják a gépet. A pilóták közölték: a hosz- szú útra kevés az üzemanyag. A diákok beleegyeztek, hogy az általuk ellenőrzött rádióüzenet után a gép leszálljon Kukuoka repülőterén s ott 22 utas — nők, gyerekek és öregek — elhagyják a gépet. Felvették az üzemanyagot, majd a gép újra a levegőbe emelkedett. Közben történt azonban Valami, amire a diákok nem számítottak. A hatóságok, a kukuokai leszállás alatt egy apró papírdarabon észrevétlenül üzenetet csempésztek a vezető pilótához azzal az utasítással, hogy ne Phenjanban, hanem a dél-koreai főváros Szöul, Kimpo nevű repülőterén landoljon, „minden rendben lesz”. Szöulban valóban mindent elkövettek, hogy megtévesz- szék a repülőgéprablókat. A kimpói repülőtér épületére új táblát helyeztek Phenjan felirattal. A kifutópálya szélein és az épületen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság zászlói lengtek. Több jelszavas táblát helyeztek el KNDK-jelszavakkal. Amikor a gép leszállt, a dél-koreai bábhadseregnek egy KNDK-egyenruhába öltöztetett osztaga fogadta. A diákok azonban felfedezték a példátlanul alaposan előkészített megtévesztést — állítólag abból, hogy a KNDK egyenruhába öltöztetett osztagot nem a két tiszti rendfokozatú egyén, hanem egy közlegényi egyenruhába öltözött személy irányította. Három teljes napon át a szöuli repülőtéren állt a gép. A diákok a gépben maradt utasokat terrorizálták: hátrakötötték a kezüket és megakadályozták, hogy a repülőtér személyzete élelmiszert juttasson el a gépbe. A hangszóró állandóan szólt, az utasokat is, a repülőtér személyzetét és a géptől nem messzire letáborozott, álöltözetű dél-koreai katonákat a gépben elhelyezett 20 darab bombával fenyegették. Túsz a miniszterhelyettes A szöuli hadügyminiszter a harmadik napon azt üzente a diákoknak, ha szabadon bocsátják az utasokat, megengedik, hogy tovább repüljenek Phenjan felé. A diákok azt válaszolták: nem bíznak a szöuli bábrendszer ígéreteiben, biztosítékra van szükségük. Ekkor Jamamura japán közlekedésügyi miniszterhelyettes lépett közbe, aki Szöulba repült és a repülőtér rádióján keresztül közölte a diákokkal: hajlandó túszként velük utazni Phenjanba, ha az elcsigázott, éhes utasokat szabadon engedik. Így is történt; a gép hamarosan le is szállt Phenjan repülőterén. A vizsgálat hamarosan kiderítette, hogy a repülőgép- rabló kilenc diák teljes fegyverzete kilenc szamurájkard volt. A gépen elhelyezett „bombák” nem bombák vol- lak, hanem kövekkel töltött fémdobozok, amelyekre megtévesztésül drótokat, zsinórokat hegesztettek. Huszonnégy órával a phenjani megérkezés után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hatóságai útjára bocsátották a gépet a japán pilótákkal és ,a japán mi- rpszterhelyettessel együtt — annak ellenére, hogy Japánnak nincs diplomáciai kapcsolata a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya megállapította, hogy nem adott engedélyt a gép leszállására és így a repülőgép személyzetét és a géprablókat felelősnek tekintették az engedély nélküli berepülésért; a megtorlástól a hatóságok kivételesen eltekintettek. A KNDK hatóságai azonban határozottan elítélték a géprablók kalandor cselekedetét. (Következik: A tolvaj őrmester esete) Amerikai diákok a vietnami háború ellen Rogers amerikai külügyminiszter beszédet mondott a New York állambeli Hamilton város egyetemének végzős hallgatói előtt, ahol védelmezte az Egyesült Államok közel-keleti és vietnami politikáját. Közvetlen a beszéd után került sor a végzős hallgatók megbízottjának búcsúbeszédére, amelyben elítélte a N;ixon-kor- mány háborús politikáját és felhívására a 470 végzős diák közül mintegy kettőszáz felállással tüntetett a vietnami háború ellen. Képünk a diákok demonstrációját mutatja. (Telefoto — AP—MTI—KS) Miért szőke a Tisza ? Második legnagyobb folyóvizünket, a szeszélyesen kanyargó Tiszát nemcsak a népköltészet ruházta fel a közismert szőke jelzővel, hanem tudományos szemszögből ilyennek tartja a geológus s a hidrológus is. E néha szelíd, máskor haragos szőkeség titkát már megfejtette a tudomány, s az utóbbi évek kutatásai mind pontosabb képet adnak sokszor megénekelt folyónk színéről s időnkénti színeváltozásáról. Lebegő hordalék Mint a vizsgálatokból kiderült, a Tisza roppant mennyiségű lösziszapot szállít. Lebegtetett hordalékának súlya, tömege is évi átlagban közel akkora, mint a Dunáé, ugyanakkor azonban a Tisza közepes vízmennyisége csupán egynegyede a Duna vízmennyiségének. Az ember nem is gondolná milyen hihetetlen tömegű pú- derfinomságú hordalékot utaztat a Tisza. Szegednél például köbméterenként nem kevesebb, mint 56 deka lebegő anyagot tartalmaz a víz, s éves átlagban mintegy 22 millió tonnányi, azaz 12 millió köbméternyi lebegő hordalékot ragad magával. A vízben egyenletesen eloszló, 2—6 századmilliméter szemcséjű lösziszap sárgás alapszíne és fénytörése okozza a folyó sajátos szőkeségét A szelíd költői szőkeség azonban néha haragossá, zavaros barnává változik. Árvíz idején ugyanis a köbméterenkénti 56 dekáról sokszor három és fél kilóra, nő a hordalék töménysége. Jobban vigyázzunk a vakbélre Lassanképt feltárulnak az emberi test legtöbb olyan szervének titkai, amelyeket eddig „haszontalannak” tartottunk. De míg az utóbbi időben egyre világosabban meghatározzák néhány mirigy rendeltetését, addig változatlanul megfejtésre vár a legismertebb „csökevényes” szervnek, a vakbélnek a funkciója. A bélrendszernek ez a nyúlványa főként nyirokszövetből áll. Mint ismeretes, ez a szövet néhány más szervben a szervezet immun rendszerének feladatát látja el. Ha valóban igaz, hogy a vakbél nyirokszövetének is ez a funkciója, akkor egyes onkológiai elméletek szerint a vakbél eltávolítása oda vezethet, hogy a műtéten átesett személy fogékonyabbá válik a rákra. Rabolja a partot Az elmúlt évtizedek folyamszabályozási munkái a Tisza szőkesége szempontjából nem sokat jelentettek, jóllehet a folyó kanyargós medrének 140 helyen való átvágásával 464 kilométerrel rövidült meg a víz útja. A kutatók megállapították, hogy a begátolt folyó az árvízgátak között még most is erőteljesen fejleszti kanyarulatait. A, számítások szerint az elmúlt fél évszázadban az oldalazó erózió következtében körülbelül 650— 700 millió köbméter partanyagot mosott, rabolt el a Tisza. • A legutóbbi évek partbiztosító és partmegkötő munkálatai eredményeként a folyó romboló munkája egyre csökken, de mindez nem jelenti azt, hogy egyre inkább megzabolázott Tiszánk belátható időn belül elvesztené romantikus szőkeségét. SZOLNOKON, A ZAGYVARÉKASI ÖSSZEKÖTŐ ÜTŐN ÜJ ÉPÍTKEZÉSEK KEZDŐDTEK. OTP-sorházak A 7-es Volán új telepe Az új kenyérüzem Megjelent a Béke és Szocializmus júniusi száma A kommunista és munkáspártok lapjában vezető helyen az SZKP XXIV. kongresszusával foglalkozó szerkesztőségi cikk szerepel. Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rövid áttekintését adja a párt történetének, hangsúlyozva, hogy a párt „mozgósítja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, minden dolgozót annak a X. kongresszus által jóváhagyott programnak a megvalósítására, amelynek célja Románia sokoldalú fejlesztése a szocialista civilizáció, a haladás és a jólét útján, s ezzel növeli hozzájárulását a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez”. — Milos Jakes, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Ellenőrző-Revíziós Bizottságának elnöke • szintén pártja félévszázados harcának eredményeit összegezi, hangsúlyozva, hogy a szocializmus építése, a hatalom meghódítása után is, csak akkor van biztosítva, ha a párt hű a marxizmus—leninizmus elveihez, s mentes a revizionista befolyástól. Jesus Faria, a 'Venezuelai Kommunista Párt főtitkára a VKP IV. kongresszusának munkáját ismerteti „Az egységbontók összeesküvése” című cikkében. A folyóiratban két cikk elemzi a szocialista gazdasági integráció problémáit. Anatolij Ag- ranovszkij szovjet .publicista „Nem parlamentáris, hanem dolgozó testület” című írásában a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tevékenységét ismerteti. Ezekiasz Pa- pioannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkára a fejlődő országok nemzeti felszabadító harcának elvi kérdéseit vizsgálja. Teodosio Varela kolumbiai közgazdász pedig Latin- Amerika neokolonialista kifosztását mutatja be gazdag tényanyag alapján. Todor Pavlov bolgár akadémikus „Személyiség és szabadság” című cikkében az emberi szabadság, a természeti és társadalmi szükségszerűség kérdéseit vizsgálja. Lucien Séve,^ a Francia Kommunista Párt ,KB tagja, az Editions Sociales igazgatója a francia szellemi életben ma különösen nagy szerepet játszó strukturalizmusról írt mélyenszántó kritikai ismertetést.
