Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

mt SZOLNOK MFOVFI VBPLAv 3 Sziki Rosszabb a szik, mint az átok. Megfogja, magába ka­parja az embert. Jajföld. Azok tudják, akiknek húsz esztendő is itt fogyott el az életükből. Bencsikné, Szabó Erzsébet nyolc éve tilalmasi még. Jött, mint a többiek az ország minden részéből. Lábvetőnek. Nekivágnak az emberek, hogy itt majd meg­vetik a lábukat A gazdaság ad mnkát, valami zugot, az­tán majd lesz valahogy. So­kan a tanyákról húzódnak ide, amíg nincsen pénz a városi lakásra. Tilalmas; a Karcagi Álla­mi Gazdaság központja. 11 kilométerre esik a várostól. Rabgazdaság volt, rabul tar­tó maradt. ☆ Bencsikné tíz gyerekkel jött ide. — Hogy Jolánkámék is férjhez mentek, már csak a két iskolás, a kislány meg a fiú van velem. Könnyebb most már Er­zsi néni sorsa. A múlt héten meg öröm érte. Könnyítet­tek rajta: takarító lett 1400 forintért — Sokkal jobb ez. Délután 4-től mehetek, meg hajnali négyre. Volt már takarítónő Ben­csikné Szabó Erzsébet. — A nagy irodában. Ezer­kétszáz forinttal. Még akkor itt volt a sok gyerek. Mond­tam, adjanak egy kis eme­lést Erre Kori Gyula oda­vágja: nem érdemiem meg. Akkor letettem a kulcsokat Váltós lett a tehenészet­ben. Nyolcvan borját is el kellett látnia. Nehéz munka már ötvenegy esztendős fej­jel. Aztán ami jött. Mesze­lés, kapálás, szénahordás, mikor hol volt rá szükség. A brigád vezető megállította: — Nem magának való már ez a csavargás. Vállalja el az éjjeliőrséget — Ezt a brigádvezető mondta magának? — ö mondta, de magam is vállaltam. Mert 1700 forint meg télen is munka. Este 7-től reggel fél 4— 4-ig tart az éjjeliőrség. Éj­szakai állatgondozás ez job­ban. Vizet adni a jószágok­nak, a trágyát lehúzni, meg­fékezni, ha valamelyik el­szabadul. A gyerekek meg otthon, magukban. — Reggelre maguktól el­mennek iskolába.'Nagyja ké­relmem nem volt még énne­kem soha. Nem is mertem volna, nem kötekedek én. Rávárok, hogy majd belát­ják. A nagycsaládos asszony ül az egyetlen kis szoba sarká­ban. Lyukféle ez inkább. Tudja, hogy a lakótelepen kevesebb gyerekkel is lak­nak nagyobb lakásban. Nem szól érte. „Csak azon ri- mánkodok, hogy fessék ki, de azt se csinálják”. Bencsikné elégedett asz- szony. Visszakapja a takarí- tóságot. fr Keserves föld, jajföld a szik. A növény is tengődik rajta, az ember is nagyon megküzd vele. Kapitány András hatgyermekes mező­őr régóta birkózik rajta. A gyerekek már itt nőttek fel. Kapitány András most ott­hon van, az éjszaka járta a határt. Felesége éjjeliőr. Fá­radtan mondja az ura: — Nincs más munka. A pénz meg kell. Fiuk, Kapitány János szá­rítómunkás a lucernaüzem­ben és szakszervezeti elnök. — Mit szól ahhoz a szak- szervezet, hogy családos anyákat beosztanak éjjeli­őrségre a gazdaságban? — Nem jó. De a gazdaság nem kap férfiakat, az asszo­nyoknak meg nincs munka. A Kapitány-család régi te­lepes itt a gazdaság központ­jában. A családfő még em­lékszik a kezdetre. — Valamikor volt jó, mi­kor cukorrépáztak. Az aztán adott női munkát Most nincs női munka, ke­vés van. Ferenczi Lajosné is az éjjeliőfséget vállalta. Dél­föld átok föld Számííásteclmi kai tanfolyamok ind uhuik Szolnokon ben, hétágra tűz a nap, mi­kor bekopogunk. Mérges hang szól ki az ablakon: mi az úristent zavartok? A szom­szédasszony mentegeti: Sze­gény Erzsiké, azt hitte, me­gint a gyerekek költögetik. Négy-öt lakótelepi asszony tereli a gyerekeket távolra, ök nem dolgoznak. Itthon ütik el a napot Jön már Ferenczné. — Reggel, hogy hazajövök, elengedem a gyereket az is­kolába, meg az apját a mun­kára, aztán dűlhetek le. — Hogy telik az éjszaka? — Gulyás Gyulánéval jár­juk a borjútelepet. Vizet enge­dünk, a trágyát leszedjük. — Gulyásnénak is több gyereke van. Miért nem megy nappalra? — Nappalra a tehenészet lenne. Nehéz, nem asszony­nak való. Ferenczi Lajosék tizennégy esztendeje laknak a tilalmasi pusztán. f fr A nagy irodán Popovics Antal igazgató már vár. Szi­ki ember. Pár hónapja kar­cagi igazgató még csak, de évtizedig főagronómus volt Besenyszögön. Szikből szik­be. Itt van a tehenészeti te­lepvezető Kígyós László is. — Na ugye nem kénysze­ríti a gazdaság az asszonyo­kat az éjjeliőrségre? — A gazdaság nem, Kí­gyós elvtárs. Az igazgatónak hozzáte­szem: — Az élet kényszeríti. A Bzükség, a pénzkereset hajt­x ja erre az asszonyokat. Nincs más munka? — Olyan húsz asszonynak nincs munkája — saccolja Urbán Mihályné, a pártve­zetőség nőfelelőse. — Emlegetik a cukorrépát — mondom én. — Tudok róla — bólint Popovics Antal. Utánanéz­tem. Évek óta veszteséges a gazdaság. A cukorrépa kü­lön veszteséges ágazat volt. ötven—hatvan mázsánál töb­bet nem adott a sziken, mi­közben máshol a 300 mázsa se plafon. A szanálóbizottság előírta, meg kell szüntetni. Esztelenség is lenne így ter­melni. A tilalmasi gazdaság esz­tendők óta milliókba kerül a népgazdaságnak. Nekünk, mindannyiunknak. A meg­erősítési terv néhány növény termesztését tartja csak ki­fizetődőnek. Ezen vita se le­het. Sziken kertészkedni bu­taság. De a kertészetbe já­ró asszonyoknak azóta nincs kenyérkeresetük. Hová menjenek? Mi lesz a családdal, ha az anya eljáró munkásnak szegődik? Hová legyenek, ha feladják a gaz­dasági lakást? Tulajdonkép­pen az éjjeliőrség is, a taka- rítóság is öröm, nyeremény itt. fr Száznál több család él a központban és akörül. Sok, nagyon sok gyerekkel. Amennyivel kevesebb a gye­rek a városi családokban, annyival több van itt. — Az a világ megszűnt, hogy adjon az állam. Most amelyik gazdaság több nye­reséggel zár, többet juttat­hat a kollektívának. De itt ezen a földön? — ül gond­terhelten Popovics Antal. Ezen a földön sok a baj. Jó lenne egy- bölcsőde, egy napközi is a sok tanyai gye­reknek. Ez is rágja 'régóta őket. Ecsezugban még télen is rőfös kocsival viszik a gyerekeket a buszhoz. A na­gyobbak már bejárnak a vá­rosi iskolába, vagy diákott­honosak. Amit csak tud, megtesz a gazdaság. Most már hetente kétszer kinn az orvos is, ellátja az itteni népet. — Még megfelelő öltözőnk, mosdónk sincs — mondják. Hetvenkettő—hetvenhárom- ra szeretnének túl lenni e gondon. A női foglalkozta­táson is. Ügy, hogy át-'oítik az éttermet, oda is kellenek asszonyok. Üj lucernaszárító épül, a liszt csomagolására csak nőket akarnak bevon­ni. Ehhez is kell két-három év. Amit most szeretnének: kigazdálkodni a veszteséget, mert mindenhová innen ve­zet az út. ☆ Jövünk el Tilalmasról. Ti­bor kollegám azt kérdi: ki a vétkes az asszonyok éjjeli­őrségében? Nem is tudok mit mondani neki. Az új vezetőség még most csep­pent ide. Tulajdonképpen bátorság is, hogy vállalták Tilalmast. Az előzőek? Volt köztük, akinek szárad a lel­kén a nagy veszteségekből valami. A szik mégsem. Vas akarattal dolgoznak itt az emberek. Más gazdasági köz­pontokban virágos kerteket látni, itt szénaszag csapja meg az embert. Zúg a lucer­naüzem. A műhelyekből gépzúgás hallatszik. Elérnek ezek az emberek is oda, ahová más. Csak, ké­sőbben, . csak sokkal keser­vesebben. Sziki földet, átok­földet gyúrnak. Borzák Lajos A GB és a kormány által elfogadott fejlesztési irány­elvek alapján hazánkban is jelentős fejlődést mutat a korszerű számítástechnikai eszközök elterjedése. Meg­kezdődött a számítástechni­ka több éves központi prog­ramjának végrehajtása. — amely a számítógépgyártás fejlesztését és az egész, nép­gazdaság számítógépekkel való ellátását célozza. Az el­múlt 5 év alatt négyszeresé­re nőtt az elektronikus szá­mológépek száma és ez a növekedés a negyedik öt­éves terv során fokozódik. A program sikeres végre­hajtásának egyik legfonto­sabb feltétele a megfelelő számú és képzettségű szak­ember állomány biztosítása. A számítógépek gyorsan növekvő száma, alkalmazása megkívánja az előkészítő, üzemeltető, szervező és prog­ramozó szakszemélyzet egy­re nagyobb arányú képzé­sét és továbbképzését, vala­mint a gépeket felhasználó és a gépeknek munkát adó emberek oktatását is. Ezt az igen nagy jelentőségű fel­adatot látja el és koordinál­ja országos szinten a Számí­tástechnikai Oktató Központ. A szakemberigény egyre fo­kozódó üteméből kiindulva a Számítástechnikai Oktató Központ az elmúlt években megkezdte az oktatás de- centrailzálását. Ennek során az 1971/72. oktatási évtől kezdődően lehetőség nyílik arra, hogy a szolnoki és Szolnok megyei , számítás- technikai szakemberképzés szolnoki, székhellyel megin­duljon oly módon, hogy .min­den érdeklődő vállalat és intémény szakember igényét képes legyen kielégíteni. 1971. szeptemberétől a Számítástech nikai Oktató Központ szer­vezésében a SZÜV Szolnoki Adatfeldolgozó Központja oktatótermében az alábbi tanfolyamképzés indul meg: 1. Adatfeldolgozási rend­szerszervező tanfolyam. 2. Információs folyamat- szervező tanfolyam. 3. Magas szintű progra­mozási nyelvtanfolyamok. Vígjátékfesztivált a szolnoki Ma Miskolcról jelentkezem, egy nagysikerű színházi est másnapján. Abból a város­ból, amelyben ezen a héten több vidéki és fővárosi szín­ház jóvoltából az élmúlt évad magyar vígjátéktermé­sének javát láthatja feszti­vál keretei között a közön­ség. Köztük a mi színhá­zunk, a Szigligeti emlékeze­tes Örkény előadását. Bizonyára nem véletlen, hogy a vígjátékok első hazai fesztiválját a szolnokiak be­mutatkozása nyitotta meg, hiszen a gondolatokban gaz­dag, tartalmas szórakozta­tás kivételes tehetségű kép­viselőjének vígjátéka jól fe­jezte ki a fesztivál igazi alapgondolatát, becsületet és rangot a jó magyar vígjáték­nak. Megnyitójában, ame­lyet á Macskajáték díszletei között mondott el Várkonyi Zoltán, maga is ennek a gon­dolatnak - adott hangot, és egyben fokozott hangsúlyt. A nyitányra zsúfolásig megtelt a miskolci Nemzeti Színház nézőtere, ami azt is jelenti, hogy a szolnoki nagysikerű Macskajáték elő­adás híre megelőzte a szín­ház miskolci szereplését. Amikor a színpadon elhang­zott az utolsó szó, felzúgott Hegedűs Ágnes a taps, a szűnni nem akaró ütemes vastaps. A miskolci közönség hálásan köszönte a kiemelkedően szép, tartalmas színházi élményt. De köz­ben is az előadás egy-egy szép pillanatában vagy épp Gyimesi Pálma humoros mozzanatában több­ször is felcsattant a taps, és a nevetés. A közönség iga­zán jól „vette” Örkény sa­játos groteszk humorát. Nincs abban semmi túlzás, ha azt mondom, a Szkalla- lányok diadalt arattak Mis­kolcon is. S minthogy a fesz­tivál kezdetéről van szó. az Is tény, hogy a magas hőfo­kú, a bemutató óta mitsem fakuló Macskajátékkal a szolnokiak indulásként ma­gasra tették a fesztivál mér­céjét. » Az egyenletesen jó szí­nészi teljesítmények mellett a miskolci előadás érdekes- • Bégé, egy fiatal színésznő Bárány Erzsébet beugrása, aki Egérke szerepében Bod­nár Erika helyett hálás sze­repben nyerte el a közönség tetszését. A fesztivállal járó izgalmak szinte felfűtötték, vibráló ' feszültséggel töltöt­ték meg a több mint két­órás játékot. Talált minden poén. s a közönség kellemes reakcióját váltotta ki. Kitű­nő a vígjáték, és nagyszerű az előadás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a miskolci sze­replés újabb elismerésekkel gazdagította Székely Gábor rendezői pályafutását. Az előadás után alaposan kiju­tott az elismerő gratulációk­ból a Macskajáték valameny- nyi szereplőjének. Az igazi vígjáték nem ol­csó mulatság, hanem tartal­mas szórakozás. A szolnokiak miskolci szereplése fényesen bizonyította e tömör megál­lapítás igazságát. A miskolci Nemzeti Színház nézőtere Valkó Mihály Megkezdődött a szóbeli érettségi A középiskolák végzősei újabb komoly erőpróbához érkeztek: Kedden megkez­dődtek á szóbeli érettségi vizsgák. Az elmúlt napok­ban a szaktanárok átnézték a maturánsok készítette — több mint Ä50 000 írásbeli dolgozatot, s rávezették az általuk javasolt osztályzatot is. — A szóbeli megkezdése előtt sorra került vizsgabi­zottsági értekezleteken álla­pították meg az írásbeli dol­gozatok végleges osztályza­tát és ezek alapján döntöt­tek arról, hogy melyik jelölt mehet szóbeli vizsgára. A gimnáziumokban érett­ségiző fiatalok közül szóbe­li vizsgát az tehet, akinek legalább egy dolgozata meg­felelek A szakközépiskolák­ban azokat bocsátják szóbe­lire, akik a kötelező írásbe­li tantárgyak legalább 50 százalékából sikeres dolgo­zatot készítettek. A június végéig tartó érettségi vizsgákon a szóbe­li tételeket a jelöltek húz­zák. A feleltetés egy-egy tantárgyból 15—20 percnél tovább néni tarthat. A fő cél, annak megállapítása, hogy a diákok szert tettek-e megfelelő tudásra, elméleti, ismereteiket képesek-e ösz- szekapcsolni a gyakorlattal. Az idén egyébként már az új vizsgaszabályzat alapján bonyolítják le az érettségi vizsgákat számos szakközép­iskolai szak nappali tagoza­tán, illetve a kereskedelmi szakok dolgozó tagozatán, Az új vizsgaszabályzat egyik leg­jelentősebb intézkedése, — hogy csökkenti az érettségi vizsga-tárgyak számát. A szóbeli vizsgák befeje­zése után a vizsgabizottság záró értekezletet tart. Ekkor állapítják meg a jelöltek végleges érdemjegyeit és érettségük általános fonát. Az eredményt a záró érte­kezletet követően az elnök hirdeti ki. Az új szakközépiskolai érettségi bizonyítvány zára­dékában azt is feltüntetik, hogy milyen munkaKör el­látására képesít, illetve jo­gosít. A záradék azt is tar­talmazza, hogy a szakközép­iskolai érettségi bizonyít­vány birtokában a képzés irányának megfelelő szakte­rületen — külön vizsga nél Kül — szakmunkásként is dolgozhatnak a fiatalok. KGST lanácskoz § A KGST Földtani Állandó Bizottsága május 25-től 30 ig Bulgáriában megtartotta XX. ülésszakát, amelyen a tagországok képviselői vettek részt. Jugoszlávia megfigye­lőkkel képviseltette magát. A bizottság összegezte a hasznos ásványok lelőhelyei földtani-gazdasági értékelé­sének módszertani tökélete­sítésével, valamint a kőolaj és földgázkutatás távlataival kapcsolatban az 1965-tol 1970-ig terjedő időszakban folytatott tudományos kuta­tások eredményeit. Az ülésszakon megvitatták a tengerek és óceánok ás­ványkincseinek felkutatásá­val kapcsolatos együttműkö­déssel foglalkozó ajánlásokat és jóváhagyták a következő öt év munkatervét. TBILISZI Tbilisziben — Grúzia fő­városában megkezdődött a KGST pénzügyi és valutáris állandó bizottságának 20. ülése, amelynek munkájá­ban a KGST-országok és Ju­goszlávia küldöttei, továbbá a Nemzeti Gazdasági Együtt­működés Bankjának és a Nemzetközi Beruházási Bank képviselői vesznek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom