Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

1971. május 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A 25• évforduló jegyében Ünnepélyes díjkiosztással véget ért a II. Szolnoki Filmszemle (Folytatás az 1. oldalról) Délibáb úti iskolában hon­védelmi akadálypálya épült Tiszabőn salakpálya, Kun­hegyesen sportudvar, Ci­bakházán úttörőpark létesült az úttörők közreműködésé­vel. Most a kétnapos ünnep­ségsorozat első nagyszabású rendezvényén szeretettel kö­szöntelek valamennyiőtöket. A párt megyei bizottsága ne­vében köszönetét mondok a régi és a jelenlegi úttörő­vezetőknek odaadó lelkes munkájukért, mindazért, amit a mozgalom érdeké­ben tettek és tesznek — fejzete be beszédét Zagyi János. Ezután a járások küldöt­tei számoltak be a jubileumi évben végzett munkáról. Kakukk Gabriella kun­szentmártoni járás képvise­lője elmondta, hogy náluk a pajtások a „Tettekkel kö­szöntjük a jubileumi év­fordulót” jelszó jegyében sportpályák építését, virág­ültetést és az iskolák kör­nyékének parkosítását, fásí­tását vállalták. A Szolnoki Állami Gazda­ság tiszavárkonyi kertésze­téből április eleje óta érke­zik a friss zöldségféle Szol­nok üzleteibe. A gazdaság tíz üzletbe szállít, legtöbbet az ÁFÉSZ Kossuth térj zöld­ség-gyümölcs szaküzletébe. Salátával kezdték, majd ka­ralábéval és zöldpaprikával folytatták. A fóliák alatt 5 ezer négyzetméteren díszlett a saláta. A hollandi ágyakat — a palánták után — most másodízben hasznosítják, zöldpaprikát termelnek ben­nük. A 40 holdas szabadföldi kertészetben káposztaféléket, zöldbabot, paradicsomot, pa­Az ez évi együttműködési megállapodás szerint tanácsi delegáció utazott nyolc na­pos tapasztalatcserére me­gyénkből tevtvérvárosunkba, Tallinnba. A küldöttség ve­zetője Bárdi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, tag­jai: dr. Majoros Károly, a piegyei pártbizottság osztály­Karcag küldötte Fábián Margit az úttörőházak je­lentőségéről beszélt. Mint mondotta az úttörőházak ed­dig is nagyon sokban segítet­ték a csapatok munkáját és ez még fokozódott ebben az évben. A jubileumi vetélke­dőknek a városi úttörőpar­lamenteknek, az úttörőmoz­galom története kutatásának szervezői, irányítói minde­nütt az úttörőházak voltak. Jakab Anna, a törökszent­miklósi járás küldötte a nyári táborozások hasznossá­gáról szólt, Molnár Anikó pedig — aki a jászberényi járást képviselte — az úttö­rőtanácsok munkáját mél­tatta. Elmondta, hogy a já­rás úttörőtanácsai már ön­állóan, kérés csapatvezetői segítséggel végzik munkáju­kat. Az úttörőparlament ün­nepi ülésének befejezése után délután kisdobos és út­törő akadályversenyeket ren­deztek, este pedig tábortűz zárta az első napi progra­mot. Az ünnepi rendezvény- sorozat ma folytatódik. radicsompaprikát és ubor­kát termelnek, ötven holdon zöldborsót is vetettek, de ezt a konzervgyár részére. A várkonyi üzemegység köz­pontjában fejtőgép dolgozza fel a borsót, így csak a sze­meket viszik el a gyárnak. A kertészetet Zuba Mária kertészmérnök vezeti. Itt kezdte gyakornoki éveit a gazdaságban. Most csak ti­zen dolgoznak mellette, ugyanis munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezért is csökkeni a kertészet területe. Pár évvel ezelőtt még 100 holdas terü­letük volt. Pedig kifizetődő a vállalkozás, a kertészetre egymillió forint árbevételt terveztek. vezetője, Tóth Tibor, a me­gyei tanács osztályvezetője, dr. Selmeczi László muzeo­lógus, Létkoczki Éva, a Tisza Cipőgyár dolgozója és dr. Laczkó Ottóné, a jászberé­nyi városi tanács népműve­lési felügyelője. A küldöttség a kulturális életet fogja ta­nulmányozni. Pénteken kora estétől éjfé­lig tartott a szolnoki film­szemle második napjának be­fejező vetítés-sorozata. Tizen­öt versenyfilm került a zsű­ri és a közönség elé, válto­zatos és az első napi bemu­tatókhoz képest meglehetősen váltakozó színvonalú alkotá­sok. A bemutatott műkincsek gazdagsága, szokatlanságuk varázsa késztet arra, hogy elsőként Tímár István Három évezred című filmjét említsük. Kápráztató az Ame­rika felfedezése előtti mexi­kói kultúra a mayák, azté­kok, toltékok emlékeinek ki­fejező ereje. Hasonló él­ményt nyújtott az Üzbég rapszódia. Kiss József alko­tása, amely a közép-ázsiai iszlám bámulatos ornamen­tikái ú épületeit és a mai Üz­begisztán egzotikus ízeit örö­kítette meg. A hazai művészettörténeti kincsek bemutatásának is láttuk néhány emlékezetes példáját. Takács Gábor M. S. mester egykori szárnyasoltá­rát elmezte rendkívüli fi­nomsággal. Lakatos Vince a ráckevei szerb templomon tárta föl a gótikus építészet és a bizánci hatású festészet együttesének különös szép­ségeit. Kollányi Ágoston a XVII—XVIII. századi ka­A kétnapos vetítéssorozat után szombaton hosszú ta­nácskozás eredményeképpen meghozta döntését a Széche­nyi Ferenc .Kossuth-díjas operatőr elnökletével ítélke­ző zsűri. Dötésüket az aláb­biakban közöljük: (mint is­meretes a díjakat a közép- magyarországi képzőművé­szek tavaszi tárlatán bemu­tatott alkotások közül vá­lasztották ki.) A mozifilmek kategóriája: I. díj (Chiovini Ferenc: Aratás előtt): Schuller Imre Requiem című filmje. A hazánkban ma előállí­tott zöldségmennyiség hat­van százalékát a közös gaz­daságok termelik. Harminc­hét százalékkal részesednek a háztájik és a kiskertek, s csupán három százalék jut az állami gazdaságokra. Megfigyelhető azonban, hogy az állami gazdaságok érdek­lődése fokozódik. A zöldség ugyanis nem hoz sok hasznot, de egy holdon nagy érték termelését teszi lehetővé. Aki Elvben nincs különösebb akadálya. A vevő — konzerv­gyár, belkereskedő, külke­reskedő, vagy hűtőipar — adja a gépet és a vegyszert. A téesz termel. A fiatalokat, akik még könnyen és gyor­san tanulnak, gépre ültetik, ök végzik el a munka orosz­lánrészét Az asszonyok, az idősek pedig még a gépi sze­dés előtt néhányszor végig­mennek a táblán, összegyűj­tik a korai, tehát legdrágább hozamot. Mikor az ideális pillanat elérkezett megindul a szedőgép. Az asszonyok ekkor a gépet szolgálják ki, illetve válogatnak, csoma­golnak. Sajnos. a dolog nem ilyen egyszerű. A konzervgyárnak átadott tömegtermés átvételi ára jónéhány zöldségnél már most sem fedezi az önkölt­séget. A korszerű kísérletek zettás famennyezetek film­re vitelével a magyar népi díszítőművészet alig ismert, megragadó alkotásaira hívta föl a figyelmet. Szűkszavú objektivitásában is megrázó volt Mészáros Márta filmje, amelyben édes­apja, a személyi kultusz ál­dozataként elhunyt Mészáros László szobrászművészetének állított emléket. Remek szín- áttünések sorozatával ábrá­zolta Kiss Lajos Korniss De­zső szuggesztív festészetén?', egy makacsul visszatérő t4- máját. Egészen ritka élményt adott Gujdár József alkotá­sa, a Studium, amely a t ir- gvi világ elveden i-á ínségé­ből, egy égő gyertyából bon­tó k e-'/.t. . iUitiD* Érdeke-; vo't még Takács Gábor Világfák, éetfak. György István Studium a kézről. Szabó Árpád A szent­endrei parkmúzeumban és Dévenvi T osztó T overmen'-’ a múzeumban című munkája. A többi film nem ért föl u szemle színvonalához A versenyfilmek után a csehszlovák filmművészek bemutatója következett. A személyesen is jelenlévő filmművész-házaspárt Jiri Lehovecet és Kveta Leh ;v- covát, a kromerizi feszti /ál rendezőit melegen ünnepelte a közönség. I. díj (Szabó László: Fu­rulyás): Huszárik Zoltán Amerigo Tot-ról készített filmje. II. díj. (Simon Ferenc: Dl- ogenész): Kollányi Ágoston a Virág és szekerce, illetve a Mozaik arany háttérrel című filmjei. III. díj (Gácsi Mihály: Szent Ferenc): Takács Gá­bor Majális című filmje. A tévéfilmek kategóriája: I. díj (Papi Lajos: Női fej) Kende Márta, Tér a papí­ron című filmje. II. díj (Berényi Ferenc: tehát a belterjesség felé for­dul, annak nem mindegy, hogy egy holdról tízezer, vagy harmincezer forint ér­tékű termést takarított-e be. Most, amikor a gépesítés el­ső eredményei már látható­vá válnak, az állami gazda­ságok pénzszerző növénynek tekintik a zöldséget. Remél­hetőleg ezt a szerepet tölti majd be a termelőszövetke­zetekben, is. közgazdasági elemzése vi­szont megmutatta, hogy a gépesítés és vegyszerezés sok esetben nem csökkentette, hanem növelte az önköltsé­get. Tehát a termelékenyen, nagy tömegben előállított zöldség önköltsége mázsán­ként több volt. mint a ha­gyományosan termesztetté. Ha szükségünk van a zöld­ségre — márpedig szüksé­günk van — akkor biztosíta­nunk kell a termelő anyagi érdekeltségét is. Ä közeljövőt Is ügye ni Ennek módjain napjaink­ban még tart a vita. sokféle álláspont ütközik meg, s bo­nyolult összefüggéseket kell mérlegre helyezni. A termelőszövetkezetek Szántás): Zsigmondi Boris Budai vár című filmje. III. díj (Fazekas Magdolna: Csendélet): B. Farkas Ta­más : Telegroteszk Várnai Györgyről. A társadalmi szervek különdíjai: Az ÉVM Szolnok megyei Építőipari Vállalat díja (Meggyes László: Fák ta­vasszal): Németh István, A kövek újra élnek című film­je. A Képcsarnok Vállalat operatőri díja: (Baranyó Sándor: Tiszahíd): Vancsa Lajos, A majális és a Passió című filmek fényképezésé­ért. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola díja: Ta­kács Gábor. Hogy alkothasson az ember? című filmje. A Középtiszavidéki Vízü­gyi Igazgatóság díja: (Chio-_ vini Ferenc: Zagyvahíd): Oross Imre Rosti Pál című filmje. A Nagyalföldi Kőolajkuta­tó- és Feltáró Üzem díja: (Nagy István: Anya gyerme­kével): Lakatos Vince Pa­radicsom és pokol című film­je. A Palotási Állami Gazda­ság díja: (Chiovini Ferenc: Alföldi táj): Lakatos Vince Passió Rimóczon című film­je. A szolnoki ÁFÉSZ díja: (Palicz József: Tanya): Kút­völgyi Katalin. Az ötözködés művészete című filmje. A Szolnok megyei Néplap díja: (Szabó László: Tiszai halász): Róna Péter, Villányi művésztelep című híradó­filmje. A Nemzetközi Filmszövet­ség, a CIDALC különdíját Schuller Imrének ítélte Requiem című filmjéért A díjak ünnepélyes átadá­sára a Vörös Csillag Film­színházban került sor este hat órakor. A díjakat Széc­henyi Ferenc, a zsűri elnö­ke adta át. Ezt követően a szemle díjnyertes filmjeinek bemutatása következett. Majd éjszakai vetítés keretében ágazat nem ellenségei a zöldségter­mesztésnek. Csinálják is, be­csülettel. Ha a terület és mennyiség csökken, akkor az elsősorban nem a közgazda- sági megfontolások követkéz, ménye, hanem a vetésszerke­zet kialakításának sajátos tünete. A közös gazdaságok ugyanis ma már általában úgy terveznek, hogy előbb megkérdezik a tagokat, ki mennyi paradicsomot, papri­kát, uborkát stb. vállal. A vállalásokat összeadják és annyit ültetnek. A már em­lített okok miatt azonban a téeszek zömében a tagok év­ről évre kevesebbet vállal­nak. A legjobb gazdaságok technikai eszközökkel ellen­súlyozzák ugyan az itt fenye­gető területcsökkentést, de erre nem mindenütt képesek. A termelőket zavarja, hogy a távlati koncepciók mar ki­alakultak, de a jelenre, a legközelebbi jövőre kevesebb figyelem jut. Ha pedig egy gazdaság abbahagyja a kis­üzemi zöldségtermesztést, lé­nyegesen nehezebben kezdi majd el a korszerű nagyüze­mit. Ezért biztató, hogy az esztendő második felében az egész probléma-kör a Mi­nisztertanács ülése elé kerüL Ott pedig kellő súllyal mér­legelik majd a közelebbi és távolabbi, a biológiai és tech­nológiai, a tervezési és köz- gazdasági tennivalókat is« (Vége) Földeák! Béla •• Az Ügyvédi Kamara közgyűlése Tegnap tartotta évi rendes közgyűlését a Szolnok me­gyei Ügyvédi Kamara. Az el­múlt év munkájának értéke­lése ut^n dr. Lánczi Ferenc, az Ügyvédi Kamara elnöke az MSZMP X. kongresszusá­nak az igazságszolgáltatást, a jogi rendet és ezen belül az ügyvédséget érintő felada­tokat, célkitűzéseket és állás- foglalásokat ismertette. ! A törvényességért Beszéde elején az előadó idézett a pártkongresszus megállapításaiból; — „Álla­munk biztosítja az Alkot­mányban rögzített állampol­gári jogokat, védelmezi és fejleszti a szocialista törvé­nyességet, gondoskodik arról, hogy az állampogári jogok és kötelességek a mindenna­pi életben egyaránt érvénye­süljenek”. Ez a megállapítás szabja meg az ügyvédi tevé­kenységet. Azzal, hogy az ügyvéd megfelelően képvsie- li megbízója érdekeit, eleget tesz a szocialista törvényes­ség támasztotta követelmé­nyeknek. A Kamara elnöke ezután egy 1958-ban megjelent rendeletre hívta fel a figyelmet, amely kimondja, hogy az ügyvéd nem működhet közre abban, hogy a törvény rendelkezé­seit kijátsszák, megkerüljék. Az ügyek vállalása során vi­lágosítsa fel ügyfelét a jog­szabályokról és arról, hogy mit várhat a per során, hi­szen az ügyvéd az ügy vite­lét és nem annak minden­áron való megnyerését vál­lalja. A szocialista módon gyakorolt ügyvédi tevékeny­ség a törvényesség egyik ga­ranciája, ezért a társadalom számára elismerten hasznos tevékenység. t Az előadó ezután elmond­ta, hogy a megye ügyvédei közmegelégedésre látják el tevékenységüket. Az elmúlt két évben mindössze tizenöt esetben indult felügyeleti el­járás ügyvédekkel szemben, ám a panaszok 70 százaléka indokolatlannak bizonyult. Az ügyvédnőkről Az ügyvédnők helyzetével is foglalkozott dr. Lánczi Fe­renc. Bár pillanatnyilag ez nem igényel különösebben alapos értékelést, mivel me­gyénkben az ügyvédeknek mindössze 3 százaléka nő, de ez az átlag országosan sem több 10 százléknál. Ér­dekes viszont, az hogy az egyetemen jogot tanuló nők száma már meghaladja a férfiakét. Ebből következik, hogy az arány a jövőben vál­tozik majd. Az elnök beszámolója után elsőnek dr. Sárközi Miklós kért szót. — Nekünk, ügyvédeknek — kezdte — annak ellenére, hogy az országban mindössze ezerötszázan vagyunk, az ügy­feleinken keresztül érvénye­sített tudatformáló és tömeg­befolyásoló tevékenységünk sem jelentéktelen. Az embe­rek olyan stádiumban for­dulnak hozzánk, amikor éle­tük egy-egy válságos szaka­szába jutottak, új forduló­ponthoz érkeztek, vagy szem­be kerültek törvényeinkkel. Az ügyvédi munka széles skálát ölel fel. Nincs szako­sítva, specializálva foglalko­zásunk. Éppen ezért, hogy a jogszabályok rohamos válto­zásával lépést tudjunk tarta­ni és a hozzánk fordulóknak tudásunk legjavát nyújthas­suk, nem látványos, hanem szorgalmas, kitartó munkát kell végeznünk. A hozzászólók a továbbiak^ ban a fejlődéstől elmaradt és a módosításra megérett jogszabályokról, a fiatal ügy­védek helyzetéről, további képzéséről beszéltek. Z. A. Tfszavárkonyból Szolnok üzleteibe Tanácsi delegáció utazott Tallinnba A Ií. Szolnoki Képzőművészeti Filmszemle díjai ZÖLDSÉGTERMESZTÉS! GONDJAINK 3. Pénzszerző lesz Szükéges az anyagi érdekeltség Zagyi elvtárs az úttörőkkel beszélget a szünetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom