Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 1. Cannes 1971 — „Szuper KÜLPOLITIKA! Az 1971. május 12-e és 27-e között megrendezendő 25. cannes-i filmfesztivál a rendezők akarata szerint „szuper fesztiválénak indul. Ez a „szuper” aaonban nem elsősorban az eddig kivá­lasztott filmekből fakad, ha­nem a felhajtás nagyságá­ból. A várható 12 000 résztve­vőnek az „Arany pálma” dí­jért folyó verseny hivatalos programján kívül bemutat­nak egy a hivatalos esemé­nyekkel ellenzékien szem­benálló rendezők összeállí­totta, kereken 60 filmből ál­ló programsorozatot is, a francia kritikusok válogatá­sát és — természetesen — a tisztán kereskedelmi beállí­tottságú „filmpiac” kereken 300 filmjét A hivatalos versenyre ed­fesztivál” ? dig a következő filmeket válogatták: a magyar Makk Károly „Szerelmesfilm”-jét, a „Halál Velencében” (Tho­mas Mann nyomán); Luchi­no Visconti rendezésében készült és a Giuliano Mon- taldo rendezte „Sacco és Vanzetti” című olasz filme­ket, valamint a spanyol Ni­no Quedovo „Goya” című filmjét. A svéd Bo Wider- berg a „Jo Hills”, Milos For­man pedig a „Take Off” cí­mű filmmel vesznek részt. Ezen kívül számítanak Jo­seph Losey és Ingmar Berg­man legújabb műveire. A franciák hozzájárulásai kö­zött a legtöbb esélyt a Pi­erre Granier Deferre ren­dezte „Macskák”-nak tulaj­donítják Simone Signoréi­val és Jean Gabinnal a fő­szerepben. Á világ kőolajtermelése 1970-ben 353.0 SZOVJETUNIÓ a 69 5 KANADA' MEXIKO : 22.0 BaB 193 0 VENEZUELA srojjp1 nígériaT INDIAI-OCEAN INDONÉZIA S.’ooalista'cfsiígok Kürti-Kel«} A , tr 1 ÉS2J*-, KDrfp* ét Dél - Amerik* _ ... <$*'• ; 1 ÍÍ9 . sí * VILÁGTERMELÉS MEGOSZLÁS* 2Ó.04{/ 558 ARGENTÍNA mó t iliiS 136 0 KW KUVAlTi m Az 1970-évi kóolsj- 20,otermelés (millió ti | . A. ROMÁNIA SEMLEGES TERUlCT A világ kőolajtermelése t9ő* ég 1970 között több mint négy­szeresére növekedett, és elérte a 2 374 millió tonnás rekordszin­tet. A kőolaj — amely Jelenleg a legfontosabb energiahordozó, az elmúlt húsz év folyamán fon­tos világpolitikai tényezővé Is vált. A termelés súlypontja áttevő­dött a fejlődő országokba, kü­lönösen az Ismert készletek 63 százalékával rendelkező Közel­Keletre, ahonnan as 1950-es 15,5 százalékkal szemben 1970- ben már a világ kőoolajának 30 százaléka származott. Ebben az időszakban jelentek meg a nap­jainkban már a kőolaj 13,4 százalékát adó afrikai országok a termelők sorában. Ugyanak­kor a legnagyobb kőolajtermelő ország, az ismert készletek 9 százalékával rendelkező USA részaránya »z elmúlt húsa év alatt 51 százalékról 22,5 száza­lékra esett vissza, míg a Szov­jetunió termelése több mint ki­lencszeresére emelkedett. Ré­szesedése 7,2-ről 14,9 százalékra növekedett, és a világ második legnagyobb kőolajtermelő or­szága lett. Térképünk a jelentősebb — 10 millió tonna feletti — kő­olajtermelő országokat mutatja be. . Először szabadon Chilei telefontudósitás Kubában épül az első magas- feszültségű táv­vezeték Santiago de Cuba város irányában, a „Rente” hő­erőműtől kiindulva 36 mé­ter magas acéloszlopokat ál­lítanak fel. Egy-egy acél­óriás súlya — 12 tonna. A sík területeken két acél­oszlop közötti távolság el­éri a 400 métert. A szerelők a szigetelők füzéreire öt acélhuzalt feszítenek ki. Ez lesz Kubában az első magasfeszültségű távveze­ték, amelyen keresztül 220 kilovoltos áramot fognak to­vábbítani. Ez a vezeték — az ország leendő egységes energiarendszerének első szakasza lesz. Az építőle ha­mar elsajátítják a tudni­valókat és egyre gyorsítják a munka ütemét. Kezdetben havonta 11 kilométer, ma már pedig 40 kilométernyi szakasz építési munkálatait végzik el. A mai május elsején a chilei történelemben elő­ször tűzik ki a dolgozók lo­bogóját az elnöki palota homlokzatára. Ez szimboli­zálja, jelképezi azokat az új viszonyokat, amelyek a tavaly szeptember 4-i elnök- választási győzelem ered­ményeként jöttek létre az országban. A baloldali erők tavalyi győzelméig a május elsejé­ket rendszerint illegálisan tartották a városok kör­nyékén. Most először ünne­pelünk nyíltan a városok utcáin és terein. Győzelmi szemle lesz; a parlament jóváhagyta a rézbányák államosításának tervét. Javában folyik a földreform megvalósítása. Már az idén legalább ezer földbirtokot államosítunk, államosítjuk a bankokat, a szén és ércbányákat, a ce­mentgyárakat A gyermekek 15 éves korig naponta fél li­ter tejet kapnak. Az iskol sok között félmillió pár < pót osztottunk szét. Egy dolgozók bérét kétszerés re, vagy -annál magasabb emeltük. Bevezettük igazságos és kellőidejű nyu díj-kifizetéseket a lakbér két csökkentettük, az álla ellenőrzi a közszükséglt cikkek árait. Május elseje az idén eg ben a belső és külső reakc elleni harc napja les amely gátolni igyekszik forradalmi átalakítások t ly ama tát. Az április 4-i törvényh; tósági választásokon a eh lel nép hitet tett a népi égj ség tömbjének politiká, mellett, s a szavaz® te több, mint felét, vagyis al szolut többségét adta le r Chile dolgozói május else jén magasra emelik a foi radalmi változások, a szc cializmus lobogóját. J. S. Egabls A bolgár gépipar fejlesztése 1971-ben Az elmúlt tíz évben a bolgár gépgyártó ipar gyor­sabban fejlődött, mint más iparágak. Ezt az irányzatot kívánják a hatodik ötéves tervben is fenntartani. A terv első évében a gépgyár­tás bruttó termelése 17,7 százalékkal növekszik. Ez a szám azonban nem mutat­ja a teljes képet az 1971. évre előirányzott fejlődés­ről. Fontosabb a számnál az, hogy előnyben részesítik a rentábilisaim ipar-csoporto­kat. A forgácsoló gépek gyártása 21,6 százalékkal, a rádióelektronika és a kom­munikációs eszközök gyártá­sa 19,3 százalékkal, a szá­mítógépek gyártása 194,6 százalékkal és a hajóépítő ipar termelése 32,9 százalék­kal emelkedik. A gépgyártó ipar termelése általában is növekedni fog; 31 500 villa­mos targoncát, 56 000 villa­mosmozdonyt, 32 000 elekt­ronikus kalkulátort, 5000 traktort gyártanak. Ai export növelése A szükséges nyersanyago­kat megfelelő intézkedések­kel biztosítják. Az üzemek öntödei, kovácsoló és sajto­ló üzemegységeit korszerűsí­tik. A termelés intenzív fo­kozásával együtt kell járnia a bolgár gépek és berende­zések export-volumenének növekedésével is. 1971-re a kivitel 20 százalékos növe­kedését irányozták elő. Fő­leg a Szovjetunióba és a szocialista országokba irá­nyuló export növelését ter­vezik. A tudósok, a konstruktő­rök és a technológusok is nagy feladatok megoldása előtt állnak. Erőteljesen fog­lalkoznak a technológiái el­járások tökéletesítésével; ez kihat a termelés minőségé­re. Az öntödékben a színes­fémek öntésénél új módsze­reket fejlesztettek ki és új kötőanyagok alkalmazásá­nak lehetőségeit vizsgálják. Egyre szélesebb körben kí­vánják bevezetni az ellen­nyomással történő korszerű öntést Az elektronikus számító­gépek fejlesztését is folytat­ják. Új funkcionál-egységek kicsi- és középtípusú komp­lex analógszámítógép auto­maták gyártására kerül sor; — ezek a tudományos és a tervező munkában rendkívü fontosak. Az elektronikái irányitó rendszerek és a; elektronikus ellenőrző be­rendezések alkalmazása le­hetővé teszi, hogy a forgá­csoló gépgyártó iparban a* egyes alkatrészek maximá­lis pontossággal készüljenek 1971-ben a gépgyártó ipar területén kilenc elektroni­kus számítóközpontot és kilenc trösztben, valamint 42 üzemben automatikus irá­nyítóközpontot létesítenek. Ez a termelés komplex au­tomatizálásának kezdetét, a bolgár ipar teljes korszerű­sítési programjának első lépéseit jelenti. A beruhásás helves elosztása Idén a gépgyártó ipajr beruházásaira fordított ösz- szeg 173 millió leva. Az Öszj- szeg 63 százalékát már épü­lőfélben lévő objektumok bej- fejezésére forditják. 4,7 százalékát pedig új létesitl- mények építésére irányozzák elő. A beruházási keret; egyharmadát a működő üze­mek rekonstrukciójára hasz­nálják feL Á kommunisták és a tömegek Irta i Oldrich Svestka, a CSKP KB titkára A legértékesebb köz­lés, amellyel, a CSKP Köz­ponti Bizottsága a párt és az egész társadalom elé lép, az a tény, hogy megalakulása 50. évfordulói nak küszöbén a CSKP teljesítene a párttal és a dolgozókkal, a nemzet­közi kommunista mozgalom, mai szemben fennáló osztály, feladatát, politikai és erkölcsi kötelességét: kivezette a pár­tot és a társadalmat a veszé­lyes válságból. Az 1939 áprilisa óta eltelt időszakra pártunk marxista- leninista erőinek a jobbolda­li oportunizmussai folytatott szívós harca, a marxista-leni­nista erők társadalmunkban aratott egyértelmű győzelme jellemző. — E győze­lemben ismét bei­gazolódott az az elv, hogy tü­relmeseknek és megértőknek kell lennünk a becsületes, bár megtévedt emberekkel szemben, de nem lehetünk elnézőek a párton belüli op­portunista, revizionista néze­tekkel és csoportokkal szem­ben. nem hagyhatjuk szó nélkül a, szocialistaellenes erők társadalmunkban foly­tatott tevékenységét. mint­hogy ez ú.inbb probl^m^k és újabb válságok forrása lehet­ne.' A Központi Bizottság 1969 áprilisa óta határozataival egyértelműen helyreállította az országunkban és nemzet­közi téren felmerülő társa­dalmi jelenségek és kategó­riák osztályszempontokból történő megítélését. Annak arányában, ahogy pártunk leküzdötte a jobbol­dali és szocialistaellenes erő­ket, megbirkózott a válság különböző területeken jelent­kező tüneteivel és ezek okai­val, egyre nagyobb mérték­ben összpontosította erejét a felgyülemlett politikai, társa­dalmi és gazdasági problé­mák érdemi kidolgozására, szocialista társadalmunk tervszerű fejlesztésére. A konszolidáció ed­dig elért eredményeire tá­maszkodva a továbbiakban elsősorban az a célunk, hogy tudatosítsuk magunkban: a jobboldali és szocialistaelle­nes erők politikai vereségé­vel, a párt sorainak megtisz­tításával eljutottunk a fejlő­dés azon szakaszába, amikor a széles néptömegek bizal­mának megnyeréséért folyta­tott munki és politikai harc középpon1 jába annak a konkrét munkának a gyakor­lati elvégzése kerül, rmelyet szocialista szellemben, a inarxizmus-lenin'zmus elvei alánján társada'mnnk gazda­sági. támadóim! és kultimá- lis fejlődéséért kell folytat­nunk. A központi kérdést minde­nekelőtt a párteeység meg­szilárdítása jelenti és ezért a Központi Bizottság decem­berben rendkívüli jelentősé­gű és tartós érvényű doku­mentumként fogadta el A pártegység időszerű kérdései­ről szóló határozatot. A határozat éle félreérthe­tetlenül a revlzionizmus és a jobboldali opportunizmus el. len irányul. Leszögezi: „A nehéz és bonyolult küzde­lemben kialakított egyseget a pártnak a szervezeti szabály­zat teljes és következetes ér­vényesítésével kell tovább mélyítenie és fejlesztenie, mint szeme fényét kell őriz­nie a párt sorainak zárt egy­ségét, s meg kell okadáíylzni, hogy a párt forradalmi, mar- xUta-leninista nemzetközi jellege meggyengüljön”. A pártegység legkisebb lazulása is ellenségeink malmára hajt­ja a vizet- Az egység soha­sem lehet egyezer s minden­korra adott. Állandóan erősí­teni kell, időben szembe kell szállnj mindazzal, ami veszé­lyeztetheti. E vonatkozásban elsősorban a jobboldali erők tevékenységét kell gondosan szemmel kf'émi amelyek — mint esves példák mutatják — továbbra is rafinált mód­szerekkel. rsaalmak elhinté- sével próbál’ák lejáratni a pártfunkc'o-áriusokat. meg_ rágalmazni a pártot. A nártfesryelőtti meg' szilárdítása ugyanakkor megköveteli a párton belüli demokrácia, a kritika és ön­kritika fejlesztését. Minden párttagnak joga és kötelessé­ge, hogy kifejtse véleményét a párt bármely szervének fi­gyelmét felhívja a kommu­nisták tévedéseire és hibáira — beosztásukra való tekintet nélkül — és követelje, hogy észrevételeit pártfórumon vi­tassák meg. Ha a bírálat jo-. gos, akkor a pártszervezet nem engedheti meg, hogy e bírálatot elfojtsák, vagy hogy a bírálót e bírálatáért üldözzék. Ugyanakkor azon­ban nem szabad tetet enged­ni a becsületes funkcionáriu­sok ellen irányuló fiktív tá­madásoknak és rágalmaknak. Ezek többnyire olyan ele­mektől erednek, amelyek meg akarják akadályozni a pártban és társadalomban végbemenő konszolidációt és gyengíteni kívánják pártunk vezető szerepét. A párt politikájának másik alapvető tényezője az a fel­adat, hógy a tömegek felé forduljon. Az elmúlt időszak­ban természetes volt, hogy a párt erejét elsősorban befelé összpontosította, a saját so­rait rendezte. Most azonban elkerülhetetlen, hogy — öt­ven esztendős történeténeit hagyományaihoz hfven — figyelme kifelé forduljon a dolgozók széles rétegei felé, hogy harcba induljon a tö­megek gondolatainak és ér­zelmeinek meenveréséért. A szocializmust nem magunk, ban. nem 1« csak saiát ma­gunk számira éoíHük. y\ szo_ cializmus csak mint a milli­ók. a nép legszélesebb réte­gei alkotó t«vék°nvségír.ek műve győzedelmeskedhet, hi­szen a szocializmus értelme éppen az, hogy e tömegek tartós anyagi és kulturális felemelkedés-H biztosítja. Ez. ért a Párt soraiban nincs helye a szektás elkülönülés­nek. a pártonkívüliek és más pártok tagjai lebecsülésének, akik végeredményben a dol­gozók többségét alkotják. ÁL láspon(unknak természetesen semmi köze az ösztönösség előtti demagóg meghjnvász- kodáshoz, mint ahogy ez 1968-ban történt, ugyanígy emlékeznünk kell arra. mit mondanak ezzel kapcsolóban a január előtti vezetés hibá­iról szóló tanulságok. A jobboldali oppor• tunizmus elleni harc nem ideiglenes, nem egyszeri fel­adat. A nemzetközi forra­dalmi mozgalom sokéves ta­pasztalatai és saiát ismerete­ink igazolják, hogy a mar- xizmus-'enlnizmus tisztaságá­ért folytatott harc megkíván­ta a legkülönbözőbb elméleti és politikai torzulásokkal va­ló küzdelmet, az opportuniz­mus és a revizlonizmus min­dennemű válfaja elleni szí­vós harcot. Ebben a kérdés­ben az elvi szi’árdság a párt politikáig sikereinek egvik a!anfeité+ele. C«ebszlo"ákia köm" Imán vei között a fő Ve­szélyt- továbhrn is a jobbol­dal nn—cy+„-irT-ríl)a jelenti, amely elméleti konceneiólval és PVn Verla* óval a nemzetkö­zi mé-eWVien 'nívó éles osz­tálykéné körülményei kö'Mt a szocialista forradcloni lé­nyegét és fŐ céllait veszé­lyeztette és veszélyezteti, ob­jektív segítséget nyújt az an. tikommunizmus számára é? azért a fő veszély, mivel soifi ember tudatában — bár kü­lönböző intenzitással — még ma is megtalálható. Munkánk alapvető célja azonban az, hogy •— mint már mondottuk — megn; er . jük a párt politikájának és o politika megvalósításának a dolgozók nagy tömegeit, eil sősorban a munkásosztályt! amely a termelésben elfog­lalt helyzetével, forradalmi hagyományaival, a szociabz-j. mus fejlődését megkívánj objektív érdekeivel a szoci4 alista társadalom vezető osz-j tálya. A szocializmus megszi­lárdítása és további fejlődése érdekében nálunk a legfon­tosabb feladat most annak biztosítása, hogy a munkás- osztály — különösen a nagy ipari központokban — szilár­dan kiálljon a párt politikála mellett. A kommunistáknak az üzemekben folytatott po­litikai munkája ma döntő szerepet játszik a pártnak a tömegekért folytatott küzdel­mében. Ugyanígy a kommunisták feladata, hogv megnyertél- a párt politikája számára a mezőrazdaságj do’grzók tö­méséit, meenövekedett fi­gyelmet fordítsanak tár* a dalműnk és g-zdasáPi é’e tűnk e fontos terű'»Férek idényeire és feladataira, ál-* iar>ó<Snn erősítsék a munkás, osztálynak a szövetkezeti oa- rasytcíggal való szövetségét mint a nol'tikai- hatalom ősz. tálvalapját államunkban. Mindent el kell követnünk azért, hogy szocialista munj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom