Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

1871. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megbecsülik a töizsgárdat Tegnap szabad szombatot tartottak a Törökszentmikló­si Baromfifeldolgozó Válla­latnál. A törzsgárda azon­ban most is együtt volt, — alig hiányoztak — több mint százan ünnepélyesen öltöz­ve mentek be a munkahely­re. A több műszakos üzem­ben ugyanis nehéz egyszerre összejönni. A törzsgárda ün­nepség résztvevőit dr. Pál- ffy Dezső igazgató, s a párt- és tömegszervezetek vezetői köszöntötték. A 20 éves munkaviszony után 21 dolgozónak a törzs­gárda arany jelvényét, s hozzá 800 forint jutalmat adtak át. Az ezüst jelvényre 45 személy szolgált rá, s a velejáró 400 forint jutalom­ra. Ezt a gyárban eltöltött 10 éves munkaidő után ad­ták. Hatvanan — az ötéves munkaviszony alapján — a törzsgárda bronzfokozati jel­vényét kapták meg. Vermes Ödön 70 éves mű­szaki ellenőrt, aki 10 évet „húzott le” a gyárban nyug­díjasként, a gyár vezetői és és a törzsgárda tagjai me­legen ünnepelték. Az ünnepség résztvevőit a szakszervezet látta vendé­gül. _________ Szombati szemle a szolnoki piacon A kedvező tavaszi időjárás hatására tegnap már az év­szaknak megfelelő mennyi­ségű árut szállítottak a szol­noki piacra. A Szolnok és Vi­déke ÁFÉSZ elárusító pavi­lonjában láttuk a legtöbbet. A választékkal nem lehetett kifogása a háziasszonyoknak, inkább az árakkal Élő csirkéből 405 kiló, élő tyúkból 428 kiló volt a fel­hozatal. Az előbbi kilóját 35 forintért, az utóbbiét 22 fo­rintért árusították. Tejfölből 92 litert hoztak, 28—30 fo­rintért, túróból 159 litert és 18—20 forintért mérték. A tojás ára változatlanul alacsony; nyolcezret kínál­tak az eladók, darabját 1— I. 20 forintért. Az I. osztályú burgonyát a tsz-eladók 3.70 forintért, a II. osztályút 3.40 forintért adták. A magáneladók 450 kilót hoztak, 4—4.50 forintért kelt kilója. A sárgarépa és petrezselyem nagyon drága volt ezen a hétvégén is. Sár­garépa kilója 10—12, a pet­rezselyemé 15—18 forintba került A vöröshagyma ára változatlan, 5 forintért kelt kilója. Zöldhagymából, retekből, karalábéból és salátából bő­séges volt a felhozatal. — A több mint 3000 csomó zöld­hagyma csomóját 80 fillérért, a 9778 csomó retek csomóját 1 forintért árulták. Salátából 10 ezer darabot, karalábéból 3000-et kínáltak. Salátából a tsz-elárusítóktól 60 fillérért a magáneladóktól 1—1.50 fo­rintért vásárolhattak. A ka­ralábé darabját a tsz-árusok 1—1.80 forontért, a magáno­sok 2—3 forintért kínálták. Spenótból 230 kilót hoztak, 5—6 forintért, sóskából 224 kilót és 3—4 forintért adták. Zöldpaprikából 114 darabot hoztak és 2—2.50 forint volt darabja, 10 kiló uborkát is kínáltak, 25 forintért mérték kilóját Slágernek számított ezen a hét végén az egres és a föl­di eper. Az egresből 20 fo- , rintért adtak egy litert, a 20 kilogrammnyi földi eperből még nagyon drágán — 120 forintért mértek egy kilót A csökkentett munkaidőre való áttérés tapasztaltai Á NEB vizsgálata Megyénk üzemei 1968-tól folyamatosan tértek át a csökkentett munkaidőre. Jó- néhány üzemben az áttérést — annak idején — nem ké­szítették elő megfelelően. A kiesett munkaidőt létszám- emeléssel, túlórázással igye­keztek pótolni. A megfelelő műszaki fejlesztés hiánya mi­att a munka termelékeny­sége csökkent. A megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság elő­ször 1969 augusztusában vizsgálta ennek tapasztalata­it, s határozatában a fogyaté­kosságok megszüntetésére hívta fel a vállalatok figyel­mét. A NEB utóvizsgálatá­ban most visszatért korábbi vizsgálatának tapasztalatai­ra A kiesett munkaidőalap pótlása A vizsgált vállalatok, gaz­dálkodó szervek — a ren­delkezésnek megfelelően — a rövidített munkaidő beve­zetése előtt felkészülési ter­vet készítettek. Az azóta el­telt 2—3 év tapasztalatai iga­zolják: ezek többsége meg­alapozott volt. A tervben fog­lalt intézkedések azonban az előírt egy év helyett csak hosszabb idő alatt valósultak meg. A vállalatok intézkedési terveit felsőbb szerveik hagy­ták jóvá. Néhány esetben észrevételeket tettek, kisebb módosításokat írtak elő. A NEB véleménye szerint a műszaki, gazdasági intézke­dések hatását azonban az irányító szerveknek is job­ban kellett volna elemezni. A vizsgált egységekben számos olyan intézkzedés tör­tént, mely feltárta a vállalat belső tartalékait, az élő- és holt munka ráfordítások cél­szerű lehetőségeit Az áttérés közvetlen hatást gyakorolt a belső tartalékok feltárására, melytől korábban egyes vál­lalatok vezetői elzárkóztak. A vállalatok a kiesett mun­kaidő nótlására új gépeket, termelékenyebb berendezé­seket szereztek be. Az álla­mi építőipari vállalat példá­ul a tervezett 27 helyett 57 új gépet vásárolt. Ez a példa más vállalatokra is jellemző. Nem szabad figvélmen kívül hagyni a közgazdasági sza­bályzók kényszerítő hatását és a munkaerőhiányt sem. ■ A vállalatoknál a csökken­tett munkaidő bevezetése után a túlórák száma vi­szonylag kismértékben emel­kedett. Tavaly azonban ug­rásszerűen emelkedett (a vizsgált 11 egység közül 7 helyen). A NEB megállapította, hogy a most vizsgált 11 egy­ség közül 8 nem fordított kellő gondot a dolgozóktól függő, vagy tőlük független veszteségidők nyilvántartá­sára, ezek elemzésére. Az ál­lami építőipari vállalat 1967 óta nem végzett munkanap fényképezést. A népi ellenőrök pozitív tapasztalatokkal is találkoz­tak. A Tisza Cipőgyárban, a veszteségidő jelentősen csök­kent A vasipari vállalat ta­valy 29 alkalommal mérte gyáregységeiben a veszteség­időt, mely náluk 7 százalék­kal csökkent. A szabadnapokon történő vagon ki- és berakodások problémáját a Gazdasági Bi-' zottság határozata radikáli­san megoldotta, így e téren a vizsgálat nagyobb hiányos­ságokat nem tárt feL Emelkedett a munka termelékenysége A páciens nem Néhány évvel ezelőtt sú­lyos szívbeteg asszonyt szál­lítottak a mentők az egyik klinikára. Kilencedik hónap­ban volt. Terhességét eltit­kolta, mert az orvosok előre figyelmeztették, hogy nem szülhet. Három professzor tartott gyors konzíliumot: csak a gyermek menthető meg. De hátha... Császár- metszés, 2800 grammos egészséges fiúcska. A har­madik napon az anya, mint­ha felismerte volna a kör­nyezetét. Újabb remény, az orvosok egy pillanatra sem mozdultak el az ágya mellől. Aztán a második embólia és az asszony meghalt. Egy új életért a sajátiát adta. Nem hiába állapította meg egy ismert német nőgyó­gyász: az asszonyok két do­logért képesek még az éle­tüket is kockára tenni: azért, hogy gyermekük leeven és azért, hogv ne legven. Szerencsére ez a kettős tö­rekvés ma már egyre kevés­bé követel emberéleteket. De ez korántsem jelenti azt, hogy nem okoz egyik is, má­sik is tartós lelki zavarokat, kisebb vagy nagyobb családi tragédiákat. Idestova tíz éve, hogy fel­kerestem egy tudós asszonyt, akinek a munkás'ága több külföldi szaklap elismerését is kiváltotta. Beszélgetésünk végén, búcsúzóul feltettem neki a kérdést, hogyan lett tudós? — Nem lehetett gyerme­kem. Ezzel fizettem azért, hogy most tudósnak nevez­nek. Nyolc éven át mindent megpróbáltam. Végigjártam az összes hazai klinikát. Még Svédországban is kezeltek. Éveken át éltünk a férjem­mel kétségek és reménvek között. Ha gyermeket lát­tunk, összeszorult a torkunk. Ezért menekültem a mun­kába... Minden tizedik házasság Az önfenntartáson túl a legalapvetőbb emberi cél, vágy a fajfenntartás, az utó­dok világra hozatala. De meglepően sok házasságból mégtem születhet gyermek. Magyarországon a házassá­gok 15 százaléka gyermekte­len. Tapasztalati adatok sze­rint ezek egyharmada saját elhatározásából maradt med­dő. minden tizedik házasság­ban — mintegy 250 ezer há­zaspár — viszont szerettek volna, vagy szeretnék a gyer­meket. A családtervezés — külö­nösen a gyengén fejlett or­szágokban — hosszú időn át leszűkült arra a kérdésre: mit kell tenni, hogy ne szü­lessen gyermek. Ahogy a szakemberek mondják: nega­tív családtervezés folyt és folyik. A második világhá­ború emberpiriztításai után, az egészségügyi kulturáltság növekedésével együtt mind többen keresték fel a szak­orvosokat: „Gyermeket sze­retnénk, doktor úr!” Az év­század els$ felében ilyen ké­réssel alig-alig fordultak or­voshoz., az utóbbi évtizedek­ben viszont az igények meg­teremtették egy új tudo­mányág alapjait, és kialakí­tották a meddőség vizsgálati módszeresek és gyógyításá­nak gvakorlatát­Hégen a meddőség okai kö­zött sok esetben szerepelt a tbc és a gonorrhea. Szerepü­ket mostanában a többi kö­zött az abortusz veszi át, melyet sokan — az etetleges következmények mérlegelése híján — olyan könnyen vesz­nek. mint egy mandula mű­tétet. A férfiaknál nehezebben... A meddőség okozója egy­aránt lehet a férfi és a nő. A tapasztalatok szerint a meddő házasságok fele vezethető vissza a nőre, körülbelül 40 százaléka a férfira és mint­egy 10 százalékban mindket­tőre. Sok férfi már annak a gondolatától is irtózik, tilta­kozik. hogy benne is lehet a hiba. Néha egyszerű gyógy­szeres kezeléssel eredményt lehet elérni. Az igazsághoz tartozik, hogy a nő termé­kenysége könnyebben károso­dik, de könnyebben is gyó­gyítható. míg a férfiaknál a meddőség nehezebben szün­beteg tethető meg, a többi között talán azért is, mert ezt keve­sebben igénylik,- ezen a te­rületen még több m tudo­mányos tisztázásra váró kér­dés. A férfiak idegenkedése bi. zonyos mértékig érthető. Meddőségvizsgáló intézet csu­pán a fővárosban van — lé­tezésének negyedszázada alatt mintegy 27 ezren ke­resték fel —, vidéken a fér­fiak könnyen elkallódnak a nőgyógyász, az urológus és a nemibeteg gondozó orvosai között. Bizonyos kockázat A kockázatot is vállalni kell, de kevés területe van az orvosi gyakorlatnak, ahol -oly nehéz meghatározni, mennyi kockázatot lehet vál­lalni, mint a meddőség ke­zelésében. A páciens itt .ugyanis nem - beteg. Ha a . gyermektelenségbe beletörő­dik, boldogan élhet száz évig is, ha műtétre jelentkezik, az már bizonyos kockázattal jár és tegyük hozzá, nem is min­dig biztos az eredmény: Mind­ezt azért említettük meg, hogy. hangsúlyozzuk, milyen nagy szerepe van itt az or­vos és a páciens őszinte é* nagyon szoros együttműkö­désének. Ha ennek az írásnak a nyomán csak egy kicsit is ol­dódik az a rengeteg előítélet, ami a meddőséghez tapad, ha csak néhány házaspár hatá­rozza el magát, hogy elmegv a vizsgálatra. orvos, szer­kesztő, nyomdász nem fáradt hiába. Legalább ennyire fon­tos, hogy ne rontsunk a ter­mészeten, ne növeljük szán­dékosan a terméketlen, a meddő házasságok számát. Az ismert már, hogy a művi vetélés nem egy esetben le­hetetlenné teszi a későbbi terhességet. Bár az engedélyezett abor­tuszokat nálunk kórházakban és, klinikákon végzik, mégis a művi vetélések egytizedét kíséri rendellenesség. És ha csak további tíz százalé­kuknál lép fel meddőség, akkor is évente több mint kétezer nő kárhoztatja magat gyermektelen séere. Piinkösti Árpád A vizsgált gazdasági egy­ségekben a termelés értéke tavaly az áttérés előtti idő­szakhoz viszonyítva jelentő­sen növekedett. A szolnoki MEZŐGÉP vállalatnál 1969- ben csökkent, ám tavaly a termelési profil változtatásá­val 30 százalékkal emelke­dett. Ugyanakkor, a létszám 3 százalékkal csökkent. A termelékenység is emel­kedett. A vizsgált egységek közül 1969-ben csak 3 válla­lat fedezte a termelési érték növekedését a termelékeny­ség növelésével. Tavaly már öt. A többi helyeken a ter­melés növekedését sajnos több mint 70 százalékban lét­számnövekedéssel fedezték. A dolgozó^ jövedelme a csökkentett munkaidőre való áttérést követően jelentősen emelkedett Valamennyi egy­ségnél nőtt a bérszínvonal és a dolgozók átlagkeresete. Megyei borverseny Ä szabadidő felhasználása A közlekedési viszonyok visszatérő gondot okoznak, főként Szolnokon és Mart­fűn. A megyeszékhelyen eb­ben az is közrejátszik, hogy a nagyobb létszámot foglal­koztató üzemek még mindig nem oldották meg a szaka­szos munkakezdést. A NEB vizsgálta az élel­miszer. és vendéglátói ellá­tást is. E téren Martfűn a helyzet semmit sem javult A kiskereskedelmi egységek nem készültek fel a szabad szombatra és az előző nap várható forgalmára. Szabad szombaton kevés a kenyér, a hentesáru, a zöldség és gyü­mölcs. Az ÁFÉSZ zöldség- gyümölrsboltja nem alkal­mazkodik munkanapokon sem a dolgozók bevásárlási lehetőségeihez. A NEB vizsgálta a gyer­mekin tézmén vek — bölcső­dék. naoközik — látogatott­ságát. Tapasztalatai szerint ezek forgalma a szabad szomhatekon sem rsökkent. A 0VVnr ház­tartási és eevéb üfTv^u-pt. tézményeknek. A tapasztala­tok szerint a művelődési ott­honok, könyvtárak nyitva- tartása hosszabbodott. Fel­lendült a hétvégi országjá­rás is. A NEB a felszínre jött gondok, hibák megszüntetése érdekében megfelelő határo­zatokat hozott. Ezeket eljut­tatta az érdekéit szervekhez, vállalatokhoz. — m. I. — (Tudósítónktól) Megyénk szerény helyet foglal el a bortermesztésben, összesen 12 2,00 kh szőlőterü­lettel rendelkeznek állami gazdaságaink, termelőszövet­kezeteink és a háztáji gaz­daságok. Az élmúlt évben nem kedvezett az időjárás a szőlőtermesztésnek, így az 1969. évi terméshez viszo­nyítva 64 százalék került betakarításra. A szőlőterüle­tek jó része korszerűtlen, nagyüzemi gépesített műve­lésre nem alkalmas. Ebből következik, hogy a követke­ző évkeben mintegy 10 000 kh-ra esik vissza a szőlőter­mesztés. Az étkezési szőlőn kívül borszőlő termesztéssel foglal­koznak a mezőgazdasági Fém- és üvegplasztikák A fiatal tehetségek po­zsonyi galériájában Jozef Vahalek szobrászművész mu­tatta be munkáit a nemrég megnyílt kiállításon. Fémből és üvegből készült plaszti­kái általános érdeklődést keltettek és jelentős sikert hoztak a fiatal művésznek. A 26 éves szobrászművész két éve fejezte be tanulmá­nyait a Képzőművészeti Akadémián és máris sok si­ker áll mögötte. Az ő plasz­tikái díszítik a moszkvai és a római csehszlovák nagykö­vetség épületeinek belső ter­meit, helyiségeit. Absztrakt plasztikái és sa­játos, geometrikus megfor- málású. belső építészeti mun­kái rövid idő alatt felhívták a figyelmet a fiatal művész kiemelkedő képességére. ■ üzemek. Az előző évek hagyományainak megfelelő­en az idén ismét megrende­zésre kerül a megyei bor­verseny, melyet május 10- én tart a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya. A termelő­üzemek eddig több mint 50 mintával kívánnak részt venni a megyei vetélkedőn. A szólőtormesztő gazdaságok mellett a Magyar Állami Pincegazdaság Szolnok me­gyében lévő pincészetei is indulnak a vetélkedőn. A bíráló bizottság elnö­ke a kertészeti egyetem munka Lársa lesz. A tagok el­ismert borszakértők. A bírá­lat az 1971. évi XIII. orszá­gos borverseny szabályzata szerint történik. Az országos borversenyt Sárospatakon rendezik meg július 6 és 9 között Ezen a versenyen csak azok a borok vehetnek részt amelyek a megyei versenyen megfelelő pontszá­mú bírálatot kaptak.- A versenyben legjobb eredményt elért borokat kü­lön elismerésben is részesí­ti a megyei borbíráló bi­zottság. Készülődik Fortuna Legközelebb Szolnokon húzzák a lottószámokat Nem ritka vendég a sze­rencse istenasszonya me­gyénkben, gyakran kopogtat a lottózók ajtaján-ablakán. Az elmúlt évben 183 ezer­nél több kettes—hármas— négyes találatra több mint 13 millió forint nyereményt osztott szét. Akkor a 99 négytalálatos szelvény egv- harmadát Szolnokon állítot­ták ki, de a megyeszékhe­lyen már az idén is tízen értek el négyes találatot. A tárgynyeremépy sorso­lásokon megyénkbe jutott hét öröklakásból hármat, a három gépkocsiból egyet ugyancsak szolnokiak nyer­tek. Nem panaszkodhatunk hát Fortunára. Nyeremény gyakran akad, de meglehetősen ritkán lát­hatjuk: hogyan születik. Évente ugyan kétszer me­gyénkben sorsolják a heti nyerőszámokat, de Szolno­kon 1966 óta nem volt ilyen esemény. Ám a most követ­kező sorsolásnak — má­jus 14-én délelőtt 10 órakor — a Ságvárt Endre művelő­dési házban ismét szemtanúi lehetünk. Konzervált virág von^x. hncrv számos pnvqeülof? is hozzá­írni « «^'•'"*^nplrin+^7rnén.vek —- o+t^onok. —— foHrtSg’Wil+ok a Viil+iifáltahh hoRZ­posítácárp TiS-ffi q yr\pct\r/y* +q­náes r^űve1*dAc',"cfvi osztálva irányelvet is adott ki az in­A hatásos reklám •Az egyik francia újságban a következő házassági hir­detés jelent meg: ..Fiatal, csinos milliomos házasság céljá­ból olyan fiatal hölgy isméi etséqH keresi, aki hajszálra ha­sonlít J. Dupont „Egész életemre” című legújabb regényének hősnőjére. Sürgős!” A regény másnap már nem volt kapható. A japán „Tokió” társaság a többi között virág konzer­válásával is foglalkozik, ami igen népszerűvé lett a japá­nok körében. Különösen azok kedvelik. akik a túlzsúfolt városnesve6*iri'pn élnek. Fgv tokiói áruháztól ka­pott adatok szerint, havonta körülbelül 400 —500 virágkon- zervet adnak el. A konzer­vekben műtrágyába ágyazott virágmagot, vagy növénygyö­keret árulnak. A vevőnek nem kel! egyebet tennie, mint felbontani a dobozt, megöntözni a tartalmát és napos helyre állítania. Egv idő után a mag vagy gyökér kicsírázik, majd felnő és vi­rágzik. A veszteségidők alakulása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom