Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 9. Székely Mihály zenei napok Immár negyedik alka­lommal kerül sor Jászberény­ben a Székely Mihály emlé­kéhez fűződő zenei napok rendezvényeire. S a kezdet­ben csak a világhírű énekes emlékét idéző herényi ün­nepségek, a róla elnevezett általános iskola ünnepségei, idővel átfogó, a város életét is meghatározó, sőt a Jász­ság községeire is kiterjedő zenei programmá terebélye­sedtek. Május hónapban a nagy múltú Palotássy énekkar Otthonába várja Jászberény a megye minősített kórusait, valamint az ország legjobb­jai közül is néhányat; Rácz Aladár, a Ili nőm hangzású cimbalom klasszikusának szülővárosa vendégül látja a megye zeneiskoláinak kama­razenekarait; Déryné, az egy­kor hírneves operaénekesnő, az első magyar primadonna szülőföldje két alkalommal is várja az operaház művészeit. Mindezeken túl a május 8- tól május 24-ig tartó zenei napok keretében alkalom nyílik a zene és a képzőmű­vészet kapcsolatát dokumen­táló képzőművészeti kamara­kiállításra — Berény Róbert, Beck ö. Fülöp, Hincz Gyula, Kass János műveit állítják ki többek között — valamint egyéb tanácskozásokra, mint például a nagy érdeklődéssel várt Bartók népzenei anyaga az énektanításban címmel el_ hangzó előadás, vagy a kó­rusmozgalom megyei fórumá­nak, a kamagyl klubnak ki­helyezett továbbképzése. A Jászság központja sok színű, váltoratos zenei programmal várja tehát a város és a kör­nyező falvak lakosságát Mert a sok egyéb szakmai és baráti tapasztalatokon túl, amelyeket a zenei napok nyújtanak majd, a csaknem egy hónapig tartó rendezvé­nyek legfontosabb célkitűzé­se: a zenei kultúra demokra­tizálódásának előmozdítása, a zene eljuttatása a tömegek­hez. Egyik rádióinterjújában mondotta Aczél György: „A megvalósuló, épülő szocializ­musban a szépség demokra­tizálásának forradalmi fel­adata változatlan. Meggyőző­désünk, hogy a szocialista ember, teljes, kibontakozott, harmonikus ember nem kép­zelhető el a művészetek — zene — nélkül. A zene és a tömeg kapcsolata számunkra, a szocialista társadalom szá­mára ezért is elsőrendű kérdés.” A Székely Mihály Zenei Na­pok jelentősége éppen az, hogy a fenti elvek gyakor­lati megvalósítását célozza. Az előjelek kedvezőek, már ami a rendezvények töme­gességét illeti. Az elmúlt év­ben is háromezren hallgattak muz'ikát, vettek ré«zt a kü- lönfé’e zenei programokon. Az idén tovább bővül a prog­ramok közönségének köre. Tömegesen érkeznek a jegy­igények, nemcsak a városból, hanem a környező falvak­ból is. Külön érdekessége a zenei napoknak a város kóruskö­szöntése; a felszabadulási emlékmű előtt felhangzó da­lok a Kossuth-díjas Vásár­helyi Zoltán karmesteri pál­cájának intésére. A várost köszönti majd a dal, s vi­szonzásképpen köszönti a vá­ros a dalosokat, akik — ti­zenegy kórus csak a nyitá­nyon — az aktív muzsikálás hasznos és járható útját jár­ják: énekelnek önmaguknak, társaiknak és hallgatóságuk­nak. Rácz Aladár, Déryné és Székely Mihály városa ne­mes ügy szolgálatába szegő­dött. Nem mellékes a zenei na­pok erősítő, inspirativ hatása a megye kórusmozgalmára sem. A 15 ezer forintos nívó­díj, amelyet mai magyar kó­rusművek színvonalas meg­szólaltatásáért ítél oda a ren­dezőbizottság, korszerű mű­sorpolitikára serkenti a részt­vevő kórusokat. De van pél­da arra is, hogy épp e ran­gos rendezvény támaszt élet­re már-már haldokló kóru­sokat, mint például a jász- kiséri vegyeskart, amelyik hosszú pangás után most is­mét életre támadt és ott lesz a herényi találkozón. A ze­nei napok jelentőségét húzza alá az is, hogy évről évre szaporodik a Jászságban a községi vegyeskarok száma, és az idén már a járásból is három kórus szerepel a ta­lálkozó programjában. Sokféle mítoszt, mesét is­merünk a zene hatalmáról, a muz'ika mágikus erejéről. Például egy hárfás legendá­ját, aki öthúrú hangszerével megfékezte a szeleket és eny­hítette a tikkasztó napsütést, hogy kikeljenek a magvak és megerősödjenek az élőlények. A zenei napok ízléses prog­ramfüzetének borítólapján is egy hárfázó asszony látható. Egy jelenetecske a Lehel kürtjére faragott képekből. A zene mágikus erejéről az ősi primitív értelemben ko­runkban aligha lehet szó. De épp az idézett hárfázó asz- szony a borítólapon jelzi, hogy az ősi hagyományok nyomán korszerűbb formák között kívánja a város szol­gálni a zenei kultúra termé­kenyítő ügyét. Bartók és Ko. dály örökségének tovább- yivői, a jászberényiek ezrek­nek biztosítanak ezúttal lehe­tőséget a zenével való talál­kozáson át a sokoldalú em­ber, a gazdag érzelmi kultú­rájú ember kialakításához, és ez társadalmunkban, melyben legfőbb érték ma­ga az ember, s amelyben minden egy célt szolgál, a teljes ember kibontakoztatá­sának ügvét, felbecsülhetet­len társadalmi szolgálat. Negyedszer rendezi meg Jászberény a zenei napokat. Minden eddiginél tartalma­sabb és színesebb program­mal. s azzal a világosan kör­vonalazott szándékkal, hogy elmélyítse a Jászság kultu­rális értékeinek, haladó ha­gyományainak megbecsülé­sét, a szülőföld iránti szere- tetet és mindezt a zenekul­túra iránti érdeklődés, az igények felkeltésével és szé­lesítésével. Az előkészületek arra vallanak, hogy a város legjobb erői fogtak össze a városi tanács vb művelődés- ügyi osztályának irányításá­val a rendezvény sikeréért így remélhető, hogy a zene­kultúra ápolásánakk herényi programja színvonalas meg­valósítással igazi élmények forrása lesz. Valkó Mihály Lenin könyvekről, könyv­tárakról Lenin számára a könyv­tárügy állapota az egész kultúra megítélésének fon­tos fokmérője volt — ezt állapíthajtuk meg abból a válogatásból, amelyet Le­nin könyvekről, könyvtárak­ról címmel jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. Éle­tének nincs olyan szakasza, amely könyvek nélkül telne. Bebörtönzése, száműzetése idején éppúgy, mint külföl­dön, majd a Népbiztosok Tanácsának elnökeként, könyvek garmadájának ol­vasója, könyvtárak regiment­jének használója. S mennyi­re fegyelmezett olvasó! A Népbiztosok Tanácsának el­nöke, de haragos levélben rója meg egyik munkatársát, amiért vele kivételt tettek, s olyan könyvet bocsátottak rendelkezésére, amelyet ti­los a könyvtárból elvinni... A kapitalizmus fejlődése Oroszországban című mun­kájának megírásához 583 könyvet használt fel... Ren­deletek sokaságát írta alá, javította azok szövegét, hogy a fiatal szovjethatalom mi­előbb megszervezhesse a nyilvános könyvtárak egész országra kiterjedő hálózatát. Felháborodott táviratot kül­dött, azonnali rendcsinálást követelve, mert arról érte­sült, hogy az egyik könyv­tárat fosztogatják, elprédál- ják a benne összegyűjtött műveket... A válogatás — amely a hasonló tematikájú, orosz nyelven megjelent összeállí­tásra támaszkodik — ésszerű csoportosításban, bőséges jegyzetanyaggal, névmutató­val, tárgymutatóval kiegé­szítve ad képet arról, hogy Lenin tevékenysége hányféle módon kapcsolódott a köny­vekhez, könyvtárakhoz, sár­ról is, hogy milyen politikai megfontolások alapján tu­lajdonított különleges je­lentőséget a könyvtárügy­nek. (m) A verseny első napja A Kisipari Szövetkezetek X. Országos Szavalóversenye tegnap délelőtt megkezdődött Szolnokon a Ságvári Endre Megyei Művelődési Köz­pontban. Ebben az évben a koráb­bi gyakorlattól eltérően a résztvevők egyénileg és megyék szerint csapatokban is versenyeznek. összesen negyvenhárom versenyző indult A csapa­tok közül szombat délután Hajdú-Bihar, Csongrád, Ba­ranya, Fejér megye képvise­lői jutottak a döntőbe. Az egyéni versenyben min­den megye egy-egy leg­jobb versmondója indult ki­véve Szolnokot amely a há­zigazda jogán három ver­senyzőt indíthatott A szavalóverseny lapzárta­kor még tartott Keddi szá­munkban részletesen beszá­molunk a rendezvényről és ismertetjük az eredménye­ket Korda Vince tárlata A túrkevei születésű ne­ves festőművész, Korda Vin­ce munkáiból ma délelőtt 10 órakor kiállítás nyílik a túrkevei Finta Múzeumban a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. A kiállítást Xoszna Mihály városi ta­nácselnök nyitja meg, dr. Te- lepy Katalin művészettörté­nész tart tárlatvezetést Csehszlovákia felszabadulásának ünnepe Csehszlovákia népei ma ünnepük hazá­juk felszabadulásának évfordulóját. Hu­szonhat évvel ezelőtt, 1945. május 9-én a szovjet hadsereg alakulatai Prága térségé­ben bekerítették és felszámolták az egy­milliós Schömer-hadsereget. Ezzel befe­jeződött a Csehszlovákia felszabadításáért folytatott harc, s e hadművelet egyúttal a második világháború végét is jelentette Európában. Hat évi hitlerista megszállást élt át Csehszlovákia, a kommunisták és más ha­zafiak azonban soha nem adták fel a re­ményt, hogy országuk egyszer ismét sza­bad és független lesz. Ez a remény táplálta az antifasiszta ellenállási mozgalmat, amely mind a protektorátussá süllyesztett cseh és morva országrészekben, mind az „ön­álló” Szlovákiában nagy arányokban bon­takozott ki. A cseh munkásság szabotázs­akciói, a szlovákiai hegyekben a partizá­nok rajtaütései súlyos károkat okoztak a hitleri hadviselésnek, a Szlovák Nemzeti Felkelés pedig — amelyben egymás mellett harcoltak szlovák, cseh, szovjet, magyar, lengyel, francia és más nemzetiségű anti­fasiszták __ jelentős hitlerista haderőket k ötött le. A háború éveiben a Szovjetunió­ba menekült csehszlovák hazafiak megala­kították a Ludvig Svoboda tábornok pa­rancsnoksága alatti hadtestet, amely a szovjet hadsereg kötelékében harcolva vett részt hazája felszabadításában. Miközben az antifasiszta népi erők sú­lyos vérveszteségek árán járultak hozzá a hitleristák gyengítéséhez, a csehszlovák burzsoázia együttműködött Hitlerrel és gazdagodott a háborún. Jogos és indokolt volt a baloldali erők követelése, hogy a fel­szabadult és újra egyesített Csehszlovákia csakis a nép állama lehet, amelyben nem lesz helye a burzsoá társadalmi rendszer­nek, s amelyben nem térhet vissza a dol­gozó osztályok kizsákmányolása. A polgári pártok azonban 1945 után gyorsan össze­szedték magukat, átrendezték soraikat és nemcsak hogy részt kértek a hatalomból, hanem válságokat provokálva, kísérletet tettek a baloldal kiszorítására a kormány­bóL A burzsoázia és a népi erők döntő összecsapására 1948 februárjában került sor, s ez a baloldal teljes győzelmével vég­ződött. Ezzel Csehszlovákiában megnyílt az út az alapvető változások előtt és a cseh­szlovák nép a szocialista társadalom mel­lett kötelezte el magát­A szociaista építés nagy sikereket ered­ményezett. Az ipar termelése több mint a hatszorosára növekedett, új iparágak szü­lettek, szocialista városok, hatalmas kom­binátok jöttek létre. A szlovákiai ország­részek is soha nem látott fejlődésnek in­dultak. A Csehszlovák Kommunista Párt, amely a háború éveiben az ellenállást szer­vezte és vezette, a félszabadulás után be­bizonyította, hogy az egyetlen erő, amely képes a szocialista társadalomba elvezetni a csehszlovák népet. A hatvanas években a párt. és állami vezetésben kedvezőtlen jelek mutatkoztak. Megszegték a pártélet lenini normáit, fo­kozatosan elszakadtak a néptől, s olyan helyzetet teremtettek, amelyben újra fel­üthették a fejüket a már megvert osztály- ellenesség maradványai. 1968 januárjában kísérletet tettek a lenini normák helyreál­lítására, az új pártvezetés azonban nem volt elég erős és elszánt ahhoz, hogy a proletárdiktatúra következetességével lép­jen fel az egyre vakmerőbben támadó osz­tályellenséggel szemben. így került ve­szélybe a szocializmus léte Csehszlovákiá­ban és vált szükségessé a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968 augusztusi akciója. A nagy forradalmi hagyományokkal ren­delkező CSKP azóta megújította önmagát, s helyreállt a szocialista építés rendje az országban. A szocialista Csehszlovákia is­mét a dinamikus fejlődés útjára lépett. Felszabadulásának évfordulóján forró elvtársi és baráti üdvözletünket küldjük Csehszlovákia népeinek. Őszinte szívből kívánjuk, hogy maradéktalanul küzdjék le összes nehézségeiket és érjenek el további sikereket országuk építésében, a szocialista népek közösségének erősítésében. (T, B.) •Javaslatban hozták ki*(?!J Szerény nyelvművelő cik­keinkben gyakran rostálgat- tuk azokat a nyelvi formá­kat, amelyek a felesleges szó­szaporításra, az értelmetlen bőbeszédűségre, a nem gaz­daságos terjengősségre nyúj­tottak példát Különösen el­ítéltük azokat a célszerűtlen szókapcsolatokat terpesz­kedő nyelvi formákat, ame­lyek az egyetlen igével is tömören, gazdaságosan meg­jelölhető cselekvéseket, tör­ténéseket és állapotviszo­nyokat körülírással fejezik ki. A címben idézett mondat­ban szereplő javaslatba hoz szókapcsolat sem mond töb­bet, mint a javasol ige. Gyakran tapasztaljuk, hogy az általánosabb jelentéstar­talmat hordozó hoz igével kapcsolatban sok szószátyár, terpeszkedő kifejezés alakult ki, s kap szerepet nyelvhasz­nálatunkban. Legtöbbjük ide­genszerűség is. Most elsősor­ban ezekről szólunk. Egy hi­vatalos jelentésben olvashat­tuk a következő nyelvi for­mát: ,,Tisztába hozták az ügyeket”. Az irat szövegező­je célszerűtlen szószaporítás­sal a körülményeskedő ro­kon értelmű kifejezéseket is felhasználta írásában. így szaporodtak el a következő terpeszkedő s feleslegesen fontoskodó kifejezések: „az ügyek elintézést nyertek”, „elrendezésre kerültek”, „él- iiítézésük szőnyegre jutott”, „elrendezését folyamatba tették” stb. Az idézett szó- kapcsolatok nemcsak a ter­jengőssé!?, a bőbeszédűség jellemző nyelvi példái, ha­nem arról is vallanak, hogy e nyelvi formák használója feleslegesen fontoskodott, s akarva-akaratlan elszemély­telenítette, jellegtelenné szür- kítette a közlést. De a sze­mélyes felelősségvállalás hiá­nyáról is árulkodnak az idézett terpeszkedő szókap­csolatok. A „tisztába hoz” szerkeze­tet sem idegenszerűsége mi­att ítéljük el elsősorban, ha­nem azért, mert nem szem­léletes, inkább színtelen s feleslegesen szakszerűsködő nyelvi forma. Természetesen ez a szókapcsolat németesség is: a német in(s) Reine brin­gen szolgai átvétele. Nem véletlen tehát, hogy a nyelv­művelő szakkönyvek e ter­peszkedő kifejezés helyett a tömörebb, szabatosabb, egyetlen igés változatokat ajánlják. Az elintéz, rendez, elrendez, tisztáz, eligazít, megfejt, kiegyenlít igék nem­csak szabatosabb jelentéstar­talmat közvetítenek, hanem a közlést is érzékelhetőbbé, pontosabbá, meghatározot- tabbá teszik. Vannak azonban olyan szókapcsolatok is, amelyeket nehéz egyetlen igével helyet­tesíteni, stiláris árnyalatuk miatt nem is szükséges. Ezekre a formákra gondo­lunk elsősorban: felszínre hoz, hírbe hoz, szóba hoz, forgalomba hoz, rendbe hoz, szégyent hoz rá stb. A közlés szabatossága ér­dekében azonban kerüljük a következő terpeszkedő for­mákat: ajánlatba hoz (ajánl), javaslatba hoz (javasol), gya­núba hoz (meggyanúsít), le­vonásba hoz (levon) stb. Reméljük, hogy lapunk sem „hozza ezt a cikkemet”, hanem egyszerűen, tömören és szabatosan: közli. Dr. Bakos József KERESZTREJTVÉNY Történet Gárdonyiról Gárdonyi Géza nagyon hallga­tag ember volt. Egy ifjú barátja egyszer Egerben járva megláto­gatta őt. Az Író kivitte vendé­gét a lugasba. Pipára gyújtott és egy üyeg bort tett az asztalra. Ültek és hallgattak. Néha it­tak. Miután mintegy két óra hosz- szat üldögéltek, a vendég bú- csúzkodnl kezdett. Gárdonyi a következő szavak­kal marasztalta: — Vízszintes 11, függőleges 11. Vízszintes: 1. Egy kártyajáték neve (névelővel). 7. összetett szavakban: régi. 11. Gárdonyi szaval. 13. Kerékgyártó. 15. Csur­gó. 16. Lásd ott, röv. 18. Sziget- csoport a Bottenl-öböl bejára­tánál. 20. Talajművelő eszköz. 21. Emberi testet ábrázoló kép. 22. Ógörög pengetős hangszer. 23. Sérülés. 25. Az állatgondozó teszi. 26. Aradat, egynemű be­tűi. 28. Szitkozódó, átkozódó. 30. TN. 31. Lendületesen hozzáfog. 33. Meggyőződés. 34. ...Szófia (hí­res templom Istambulban.) 36. Ülőhely. 37. Testrész. 39. Rábuk­kan valamire. 41. Időegység. 43. Német költő és író (1804—1875). Utolsó négyzetbe keresztnevének kezdőbetűjét Írjuk. 45. Szintén ne. 46. Szabálytalan formájú. 47. Futball-labda. 48. Élesíti. 49. Büntetőtörvénykönyv. 50. Valót­lan hír. 51. Mutató névmás. 52. Itatja az egereket. 54. Jármű fontos része. 55. Shaw neve előtt álló, keresztnevét jelölő, két be­tű. 56. A szép és helyes iránti érzék. 58. Egyenáramú elektro­mos eenerátor 61. Gazdasági ké­zi eszköz. 62. Részeire esik, por­lad. Függőleges: 1. Folyó Szibériá­ban. a Bajkál tó vizét vezeti a Jenylszejbe. 2. Írásra használt lúdtoll. 3. Bálványoz. 4. Város­rész, röv. 5. Saját magam. 6. összekevert tej! 7. Ismert sze­mélyekről szóló tréfás történe­tek. 8. Nőstény disznó. 9. Szí­nes fém. 10. OG. 12. A zöldpap­rikának is van. 13. ösláp So­mogy megyében (...tó). 14. A vízszintes 11. számú sor folyta­tása. 17. Férfinév. 19. Nekitá­maszkodik. 21. Íróeszköz (néve­lővel). 24. Táncmulatság. 25. Gazdasági eszköz. 27. Rétegként borít. 29. Rászórja. 32. A bécsi császári udvar titkos tanácsosa volt. 35. Nagy elbeszélő költőnk. 38. Tápláló ital. 40. Lehelyező. 42. Amely személy. 44. Fogoly. 46. Rágóeszköz (névelővel). 47. Szükségénü’et. 50. Gépet zsíroz­ni. 52. Tetszetős. 53. Hosszú idő­vel ezelőtt. 54. Kiteleoszik a ka­puba a kispadra. 56. A Tisza mellékfolyója Romániában. 57. Tagadó szó. 58. TL. 59. Saját ke­zével 60. Morze jel. Beküldendő: a vízszintes 11 és a függőleges 14. számú sorok megfejtése, május 13-ig. B. 3. Műithetl rejtvényünk helyes megfejtése: Haszontalan dolog, bármily olcsó legyen, mindig sokba kerül. — Könyvet nyert: Pápay Gyuláné, Szolnok. — (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HEJTVÉNYSZELVÉNYB, 1971. május 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom