Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

1971. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 t Uj áruház nyílt Tiszafüreden Űj áruház^ avattak Tiszafüreden. A helyi ÁFÉSZ Tisza II áru­háza 7.6 miliő forint költséggel létesült. A szövetkezet tagsága 1.4 millió forint cél­részjeggyel és 120 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette építését. Az áruház földszintjén ABC részleg és büfé, az emeleten ruházati osztály ka­pott helyet. Az űj létesítmény 1316 négyzetméter alapterületű, harminchat dolgozója van. Éves forgalmi terve 40 millió forint. A megnyitás egybeesett az ÁFÉSZ ne­gyedszázados évfordulójával. Az ünnepségen részt vett Nánási László országgyűlési képviselő, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke. Mindenki ügye Javul a szakemberek aránya megyénk közös gazdaságaiban A termelőszövetkezetek szakember ellátottságának helyzetét két évvel ezelőtt a megyei párbizottság, majd a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is megtárgyalta. A vezető testületek elemezték az akkori állapotokat és meg­A változás kedvező Kitűnt, hogy megyénk ter­melőszövetkezeteiben összes­ségében mórt 40%-kal több szakember dolgozik, mint 1968-ban. A megyei vezető­szervek határozatait tehát eredményesen hajtják végre. Az egyetemet végzett szak­emberek száma 56.2, a felső­fokú technikusoké 60,6, a középfokú technikusoké pe­dig 25,7 százalékkal emel­kedett. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta több mint kétszeresére emelkedett a szakemberek száma. Egy termel őszövetkezetre 1966- ban öt egyetemet, felső- és középfokú technikumot vég­A vezetés színvonaláról A szakember ellátottság­nak megfelelően javult a tsz-ekben a vezetés színvo­nala. A tsz-ek vezetőségeiben — 1966-hoz viszonyítva — 20 Százalékkal több egyete­met, felső- és középfokú technikumot végzett elnök, főmezőgazdász, főkertész, fő­állattenyésztő, főmérnök és főkönyvelő dolgozik. Ará­nyuk 51,2-ről 68,4 százalék­ra emelkedett. A tsz-elnökök és vezető szakemberek többségének po­litikai felkészültsége, szak­mai hozzáértése megfelelő. Alkalmasak a megnöveke­dett társadalmi, gazdasági feladatok szervezésére, irá­nyítására. Az utóbbi időben történt személyi változások a vezetés színvonalának továb­Új a gazda- régi a szerep határozták a további felada­tokat. Azóta jelentős válto­zások történtek. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya 1970. de­cember 31-i helyzetnek meg­felelően ismét felmérte a tsz-ek szakember ellátottsá­gát. zett mezőgazdász jutott, most több, tizenhárom. A differenciálódás azonban még mindig jelentős. A ti­szafüredi Petőfi és a kun- csorbai Kossuth Tsz-ben nincs egyetemet, felsőfokú technikumot végzett mező­gazdász. További hat szö­vetkezetben — jászfelsőszent- györgyi Egyetértés, puszta­monostori Búzakalász, tisza- ugi Tiszagyöngye, tiszainokai Szabadság, nagyiváni Űj Élet, kisújszállási Dózsa — hiány­zik az egyetemet végzett ag- ronómus. Kedvező viszont, hogy ezekben a gazdaságok­ban több felsőfokú techni­kus dolgozik. bi javulását eredményezték. A személyi cserék során nagy gondot okoz, hogy szá­mos helyen nincs megfelelő káderutánpótlás. Például az elnökhelyettesek egy része nem alkalmas arra, hogy egy esetleges változáskor elnök­ké lépjen elő. Javult a főmezőgazdászok szakmai, gyakorlati felké­szültsége, 63,2 százalékuk egyetemi. 13.9 százalékuk pe­dig felsőfokú technikumi végzettségű. A főállattenyész­tők képzettsége is változott, de gondot okoz, hogy a tsz-ek 12 százalékában vég­zettség nélküliek töltik be ezt a munkakört. Rosszabb a helyzet a műszaki beosz­tásoknál, ugyanis a tsz-ek 44 százalékában képesítés nél­Gyakran panaszkodnak ál­talános és középiskolai peda­gógusok, hogy a fizikai dol­gozók gyermekeinek tovább­tanulását segítő munkájuk eredménye nemegyszer ép­pen a szülők ellenállása mi­att válik semmivé. Legutóbb egy szolnoki gimnazistalány példája szolgáltatott erre bi­zonyítékot. A lány matema­tikából igen jó eredményt ért el, s az iskolában arra biztatták, tanuljon tovább. A szülők azonban ellenzik a tervet, mondván, hogy nem hajlandók tovább anyagi ál­dozatot hozni a taníttatásá­ért, s különben is, jobb ha azonnal dolgozni kezd, a to­vábbi tanulás „nem fizető- dik ki.” Az iskola ilyen esetben legfeljebb annyit tehet, hogy igyekszik meggyőzni a szülő­ket, álláspontjuk helytelen­ségéről. Ez a meggyőzés oly­kor sikerül, sok esetben azon­ban a szülők kitartanak ere­deti álláspontjuk mellett, s gyermeküket lebeszélik a továbbtanulásról. A vitában a szülők leg­főbb érve, hogy papíron be­bizonyítják, gyermekük anyagilag jobban jár, ha azonnal dolgozni kezd. A társadalom mobilitása az utóbbi évtizedben lelas­sult. Ez azt jelenti, hogy a különböző rétegek, csoportok közötti egészséges mozgás kisebb lett. Éveken keresz­tül folyamatosan csökkent a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya az egyetemeken — főiskolákon, s ennek kö­vetkeztében az értelmiség mind kevésbé kapott után­pótlást a fizikai dolgozók köréből. A mobilitás csökkenésé­nek több oka is van- Egyik az értékrendek bizonyos el­lentmondásaira vezethető vissza. A szülők egyik leg­főbb érve a továbbtanulás el­len, hogy gyakran a diplo­mások keresete hosszú ideig jóval alatta marad a kép­zettséget alig, vagy egyálta­lán nem igénylő munkát vég­zők keresetének. Az az em­ber, aki a társadalom elis­merését, a szakmák presztí­zsét egyedül a keresetben látja, képtelen megérteni, hogy a nagyobb műveltség, az alkotó munka olykor töb­bet jelenthet a közvetlen anyagiaknál. A kapitalizmusban az ural­kodó osztályok nagyon vilá­gosan látták, hogy a tudás megszerzése nélkül a hata­lom gyakorlása nem lehet­séges. Gyermekeiket ezért taníttatták, s másrészt igye­keztek olyan iskolarendszert létrehozni, amely megnehezí­tette a munkás-paraszt gye­rekek továbbtanulását. Sok fizikai dolgozó ma­napság a kellő öntudat hiá­nya miatt nem látja ezt az összefüggést. Nem veszi ész­re, hogy tehetséges gyerme­keinek továbbtanulása poli­tikai kérdés. A társadalom lehetőségei szerint képes intézményesen orvosolni a kereseti arány­talanságokat, s ezzel von­zóbbá teheti az egyes pályá­kat, az egyéni ambíciót azonban jórészt továbbra is közvetlen környezetükből, elsősorban a szülői házból kapják meg a fiatalok. A tehetséges gyermekek továbbtanulása érdekében tehát a szülők helytelen né­zeteinek megváltoztatása igen fontos feladat. Az isko­la azonban nem mindig tud közvetlenül hatni a szülőkre. Nem egyetlen, de igen ér­dekes lehetőségét kínálja a kapcsolatteremtésnek a mun­kahely közvetítő szerepének kihasználása. A szolnoki Var­ga Katalin gimnázium nem­rég összehívta azoknak a munkahelyeknek a párttit­kárait. amelyek a gimnázi­um diákjainak szüleit fog­lalkoztatják. A megbeszélésen az iskola igazgatója felvetette, hogy a munkahelyeken több figyel­met kellene szentelni azok­nak a dolgozóknak, akik gyermekeiket példaszerűen nevelik, belőlük becsületes, hasznos állampolgárokat fa­ragnak. A munkahelyi párt­szervezetek és a szakszerve­zetek jó hatást tudnak gya­korolni a szülőkre, annak érdekében is, hogy tehetsé­ges gyermekeiket tovább ta­níttassák­A nagyobb üzemek mun­kásaik gyermekeit ösztöndí­jakkal is segíthetnék. Nem­csak az eddig is ismert ösz­töndíjakkal. amelyekkel az üzemek a jövendő szakembe­reket igyekeznek maeukhoz kötni, hanem független, el­kötelezettséget nem jelentő ösztöndíjjal. Ilyeneket ala­pított nemrég a szolnoki vá­rosi tanács közéniskolások részére azzal a céllal, hogy fizikai dolgozók gyermekei­nek megkönnyítsék az egye­temhez — főiskolához vezető utat. A szokatlan céllal összehí­vott megbeszélés, ligy tűnik, sikeresnek bizonvult. A meg­hívottak töhbsége örömmel fn»or!ta a javallatokat- Meg- ifrírfík nz pgvüttműi'üdést és ráhánv helwől. például az Olaitnar szolnoki üzemeiből míris biztató kezdeményezé­sekről érkeztek hírek. B. A. Bőrül az autóbusz forgalom A tavalyinál (az év eltelt 4 hónapjában) 8,7 százalék­kal, 24 ezer 352-vel több utast szállítottak a Volán autóbuszai. Különösen a he­lyi és a távolsági forgalom növekedett, de számottevően fejlődött a tröszt taxi-forgal­ma is, hiszen eddig a tava­lyinál 25,6 százalékkal több, azaz 28 ezer 900 utast szállí­tottak. Jóval meghaladja a múlt évit a saját szervezésű kü­lönjáratok száma, amely az eddig eltelt 4 hónapban csak­nem 1600 volt De több mint 300 külön autóbuszt biztosí­tott a tröszt áprilisban, az IBUSZ. Express, az Idegen- forgalmi Hivatal, valamint üzemek, vállalatok, intézmé­nyek és iskolák részére. Az eddig elért jó ered­ményeket tovább javítják, mégpedig úgy, hogy azt az utasok közvetlenül is meg- érezzék. Máius 23-tól — ami­kor életbelép az 1971—72. évi menetrend — meghosszabbí­tanák néhány autóbusz vona­lat. A Kunszentmárton— Cegléd között közlekedő autóbuszok Budapestig. a Baia—Budapest közötti autó- busziáratok Esztergomig szállítiák az utasokat. Ugyan- cspt- átszállás nélkül utazhat a fővárosba a Szekszárd— Dunaföldvári táratok utazó- közönsége. 1072 új járatpárt indítanak, s újabb 31 közsé­get kapcsolnak be az autó­buszközlekedés vérkeringésé­be. Május végétől 256 új megállóhely létesül, 23-at vi­szont (megállóhely összevo­nás, elnéptelenedés miatt) megszüntetnek. Megyénkben az év elején ki­lenc községi, hat városi és három járási tanácsi költ­ségvetési üzem működött. Az ezerhétszázhetvennyolc dol­gozót — alkalmazottat, szak- és segédmunkást — foglal­koztató üzemek túlnyomóan éoftőipari munkát végeztek, többnek közülük saját terve­ző csoportja volt és eredmé­nyes munkájukkal vala­mennyien hozzájárultak az építési és egyéb kivitelezői kapacitáshiány csökkentésé­hez. Különösen nagy szere­pük volt a járási tanácsok­hoz tartozó építőrészlegek­nek. mivel tevékenységük ki­terjedt a járás egész terüle­tére. A közelmúltban több olyan jászsági községben, ahol a helyi tanácsnak nem volt költcégvetési üzeme, aggódva kérdezgették: vajon a járási tanács átszervezése után mi lesz a iárási költségvetési üzemmel? A jászberényi járási hiva­talban a következő tájékoz­tatást kaptuk: A hivatal az évi 6 millió forint költ'égvetéssei műkö­dő. lói felszerelt üzemet több mint 1 millió forint értékű anvackószipftel ez év feb­ruár 15-vel minden térítés nélkül átadt-, n jászkiséri községi tanácsnak. Az üzem törzsgárdáiának taglal — a szakmunkások — a tárás különböző községei­ben laknak, így részükre a változás nem okozott külö­nösebb gondot, a ^«édmun- kásokat pedig eddig is a* küliek dolgoznak főmérnöki beosztásban. Nagyobb teret a fiataloknak Az említett munkakörök­ben indokolatlan » kedve­zőtlen arány, mert a tsz-ek 30 százalékában fiatal, kép­zett szakemberek alacso­nyabb beosztásban dolgoz­nak. A tsz-ekben dolgozó, egyetemet végzetteknek alig több mint fele kapott vezető beosztást. Nyugtalanító az is, hogy az utóbbi két évben az üzemvezetők egyharmada ki­cserélődött. A fluktuáció tehát nagy, tavaly 39 vezető szakember személyi cseréjére került sor. A tapasztalatok szerint a t.sz-tag szakvezetők érdekvé­delme nincs megfelelően biz­tosítva. A főállattenyésztők, főmérnökök bérszintje is ala­csony, anyagi elismerésük aránytalan az általuk vég­zett munkával. Tovább kel­lene javítani a főkönyvelői munkakörben dolgozók szak­mai képzettségét is. ugyanis 25.5 százalékuk csak nyolc általános iskolát végzett. Az utánpótlás alapját a fiatal agrár értelmiség ké­pezi. A tapasztalatok szerint a fiatalok megállják helyü­ket a gyakorlatban. Kedvező jelenség, hogy a kezdő szak­emberek döntő többsége a tsz-ekben marad. Az 1965— 67-es években a kezdő szak­emberek egyharmada el­hagyta munkahelyét, más­hova ment. Az utóbbi évek­ben 90—92 százalékuk eredeti munkahelyén maradt. A ta­pasztalatok arra intenek, na­gyobb gondot kellene fordí­tani a fiatal szakemberek vezetői funkcióba történő, tervszerű előléptetésére. A szakember ellátottság két év alatt sokat változott. Ez azonban nem feledteti a fogyatékosságokat, tovább kell javítani a személyzeti munkát a Szövetkezetekben. — m. 1. — építkezés alkalmával a helyi lakosok közül szerződtették. A költségvetési üzem mindig nagy segítségére volt a ta­nács fejlesztési feladatainak végrehajtásában. Külön be­vételi forrást azonban nem jelentett, mivel a tanács a tényleges bevételt fejlesztés címén általában visszaadta a járás községeinek. Más kö­rülmények között és kedve­zőbb feltételek mellett mű­ködik majd az üzem a iász- kiséri községi tanács fenn­tartásában. Ha a jászkisériek megfelelően gazdálkodnak, az üzem jelentős bevételt jelent számukra. s ez azt eredményezi, hogy a jövőben jóval több pénz jut majd nemcsak a község, hanem az üzem fejlesztésére is. A já­rási hivatalban elmondták még, hogy a költségvetési üzem megalakulását követő öt esztendeje eredményes volt; Munkáját a járás területén számos létesítmény jelzi,' több ipartelepítési akció si­kere múlott azon. hogy az üzem időben és olcsón tudott bővíteni egv-egv bölcsődét,' óvodát, vagv tantermet, hogy orvosi rendelőt, szolgálati la­kást. művelődési otthont épített. Mindez azt jelenti, hogy a volt járási tanácsok költség- vetési üzemeire — akárcsak a medvénkben működó többi költségvetési üzemére — a jövőben is szükség lesz. eze­ket fejleszteni kell. hogy méelnkább segíthessék a ta­nácsokat terveik megvalósfJ tásábau. •• Üzemi poliklinika Debrecenben A debreceni Ruhagyár 1700 dolgozójának mintegy 85 szá­zaléka nő. Helyzetük megkönnyítésére — az MSZMP X. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében — sok fondot fordít a vállalat. Korábban létesített üzemorvosi rendelőjüket tovább fejlesztve, megszervezték a bel, a *ő, az ideg- és a bőrgyógyászati szakrendelést, jól fel­szerelt fogászatot létesítettek és rendszeresítették a ter­hes-tanácsadást. A költségek egy részéhez a Városi Ta­nács is hozzájárul; a vállalat — az orvosi műszerek be­szerzésén túl — évente mintegy 150 ezer forintot fordít Az üzemi poliklinikára. Képünkön: Terhes-tanácsadás a kismamáknak. JSMTI fbto — Bajkor József íelv. — KB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom