Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

4 SZOLNOK WEGTEJ NÉPLAP 1971. május 6. KUBA — KÖZELRŐL 4. Egyik KezuKnen szerszám, másikban puska Kubai milicista lányok — Gazdasági, politikai és társadalmi életünkben már jóval előbbre tartanánk — mondotta Teleforo elvtárs, a külügyminisztérium sajtó fő­osztályának vezetője. — ha nem kellene állandó katonai készenlétben lennünk. A hatalmát vesztett és emigrált uralkodó osztály még nem adta fel a harcot. Amerikai segítséggel szerve­zi az ellenforradalmi csopor­tokat. Ezek Kuba területén hol itt, hol ott szerveznek szabotázs cselekményeket, munkát adva a milíciának, amely a kísérleteket szinte csirájában, azonnal elfojtja. Nem nyugszik bele a forra­dalom győzelmébe az Egye­sült Államok. Mindent Elkö­vet. hogy visszafordítsa a történelem kerekét Kubában. Jól tudja, hogy a kubai pél­da ragadós. Az amerikaiak hiába igyekeznek elszigetel­ni Kubát, az innen kiáradó új szellem eljut a legtávo­labbi dél-amerikai faluba is. Az elszigetelést szinte szó szerint kell venni. A kubai forradalom győzelmével meghirdették a gazdasági blokádot, amelynek értelmé­ben semmiféle árut nem vol­tak hajlandók a szigetország rendelkezésére bocsátani­A támad»1sí visszaverik Szinte napirenden vannak a kisebb-nagyobb partraszál­lási kísérletek. Ezeknek a kísérleteknek a sorsa — még ha nagyon kö­rültekintően választják is ki a terepet, s ha a behatolók a legkorszerűbb amerikai automata fegyverekkel, lő­szerekkel és robbanóanya­gokkal vannak is felszerel­ve — eleve meg van pecsé­telve. A kubai hadsereg ala­kulatai, a helyi milícia és a határőrosztagok, a lakosság bevonásával igen rövid idő alatt felszámolják ezeket. Az Egyesült Államok rövidlátó politikusai és az amerikai felforgató szervezetek vezetői a forradalom győzelme elől elmenekült renegátokra te­szik a tétet, amikor megva­lósíthatatlan ábrándokat sző­nek a kubai ellenforradalom­ról, a forradalmi kormány megdöntéséről. Az amerikai sajtóorgánumokban, a rádió­ban és a televízióban, a Cl A pénzén, cinikusan zsoldos hadseregek és csapatok szer­vezését propagálják. Résen állnak Egyébként a CIA-nak — nemcsak a partraszállási ak­ciókra, a szabotázscselekmé­nyekre van pénze, hanem ké­mek beszervezésére is. A VII. nemzetközi újságíró kong­resszuson Baltazar Aizpurua, panamai származású újság­író sajtótájékoztatón leplez­te le Önmagát. Baltazárt sa­ját hazájában a CIA szervez­te be ügynöknek, s azt a fel­adatot kapta, hogy Kubában kémtevékenységet fejtsen ki. Alapos kiképzés után útnak is eresztették a szerintük jól képzett ügynököt. Baltazar első útja azonban a rendőr­ségre vezetett, s feljelentette megbízóit. A népi Kuba tehát a CIA különleges „gondoskodásá­nak” tárgya. Kuba esetében azonban, — bárhogy is eről­ködnek, — nem tudnak ered­ményt elérni- Nem tudják a történelem kerekét vissza­fordítani, mert ahogyan Ei- del Castro mondotta egyik beszédében: „egyik kezünkben szerszámot, a másikban pus­kát tartunk”. Igen. Kuba épít, de közben résen áll. Fodor László (Következik: Havanna, az új világ Párizsa■) m A Magyar Posta nyolc ér­tékből álló sorozaton mutat­ja be a Kelet-ázsiai Művé­szeti Múzeum legszebb japán színes fametszeteit. Az alko­tások szépségét, eredeti szín­pompáját hűen tükröző ki­adással az első japán bélyeg kiadásának centenáriumáról és az ebből' az alkalomból rendezett Philatokyo kiállí­tásról emlékezünk meg. Pos­tánk már bemutatta a hazai és ^európai művészét magyar múzeumokban őrzött számos nagyszerű alkotását, most szerencsés választással olyan területre vezet, ahová még a művészet ismerői is ritkán kalandoznak. A japán festészet szigorú irányzatai, arisztokratikus ábrázolási módjai közül a 17. században szakadt ki az Ukiyoye festőiskola (a múló élet festése) és hódította meg a mindennapok ábrázolásá­val a szigetország polgárait, valamint egész Európát. A bemutatott nyolc kisméretű (eredetiben mind kisebb 40x26 centiméternél) színes fametszet könyvek, képesla­pok illusztrálására szolgál. A 40 filléres értékben, Toyokuni egyik követőjének munkáját látjuk, amelynek címe: Séta a kertben. Toyokuni moz­galmas, túlzsúfolt kompozí­cióiról, rikító színeiről is­mert. A bélyeg igazolja, hogy a mester stílusát sike­resen adta át tanítványának. A következő két érték Eishi (1764—1829) munkája: Gé­sák csónakban, illetve Ké­pet néző nő. Eishi alkotása a befejező címleten látható Sétáló nők és gyermekek c. metszet is. Munkáira a légi­es megjelenésű, túlmagas és túlfinom női alakok jellem­zőek, színösszeállítása ízlé­ses. Az 1,50 forintos Kyona- ga (1742—1815): Oiranok (feslett életű nők) című alkotását ábrázolja- A mes­ter gyakran örökített meg nőket, művei a kor szépség- ideálját varázsolják elénk. A 2 forintos bélyegen ábrá­zolt Awabi halásznők c. met­szet alkotója, a művészeti irányzat egyik kimagasló alakja, Kitagawa Utamaro (1753—1806). Női alakjait rendkívüli finomság jellem­zi, a hajlékony vonalak, a különlegesen lágy színkom­pozíciók Diplomás utánpótlás Érdekes statisztikai fel­mérést végez évek óta a Mű­velődésügyi Minisztérium. Azt figyelik, hogy egy-egy tanévben hogyan alakul az egyetemi, főiskolai hallgatók­nak lakhelyük szerinti ösz- szetétele. Megfigyelték, hogy egy-egy megye, megyei jogú város tízezer lakosára átla­gosan hány felsőoktatási in­tézményben tanuló diák jut? A megfigyeléseket évek óta végzik, s lényeges eltérés az egyes esztendők között nem mutatkozik, tehát az adatok némi következtetéshez is alapot adhatnak. Hazánkban tízezer lakosra számítva — valamennyi ta­gozatot figyelembe véve- — átlagosan ötven, diák tanul felsőfokon. Ehhez képest évek óta országosan vezet Szeged városa, ahol ez az arány jelenleg 90. Rögtön utána a főváros következik, ahol minden tízezer lakos közül 82 egyetemi, főiskolai hallgató. A harmadik helye­zettek „holtversenyben” a debreceniek és a miskolciak: 75—75-ös átlaggal- Kiemel­kedő Pécs eredménye is, ahol 70 hallgató jut jelenleg tíz­ezer városi lakosra. A nagy városokhoz képest lényegesen kisebb az egyes megyék aránya. Évek óta Vas megye vezet, de az országos legjobb megyének is csupán az 53 átlaga, alig marad mö­götte Győr-Sopron, 52-es arányával, majd Veszprém megye következik harmadik­ként, itt 46-an tanulnak egye­temeken, főiskolákon, min­den tízezer lakosból. A me­gyék közül legrosszabb hely­zete már hosszú ideje Hajdu- Biharnak van, 30-as átlag­számmal zárják az orszá­gos rangsort, de korábban volt már 28-as mutatószá­múk is­A baromfitelepek elhelyezése a Szovjetunióban Negyedszázada történt: Állami ellen­őrzés alá helyezték a Nemzeti Bankot A fiatalabb olvasónak ez valami egészen érthetetlen furcsaság: kétmillió pengő­be került az újság egyetlen példánya, máról holnapra kétszáz százalékkal emelték a béreket, de ebben senki­nek sem telt öröme. Ha va­laki belelapoz a 25 év előtti napilapokba, pillanatok alatt meggyőződhet erről. Az or­szág gazdasági helyzete olyan kocsihoz hasonlított, melyben tönkrement a fék, elakadt a kormánykerék, s ezért haj­meresztő gyorsasággal szá­guld a feneketlen szakadék felé. Aratás utánra jó pénzt kell teremteni — ez volt a kom­munisták elhatározása. Enél- kül nem lehetett elképzelni az ország gazdasági talpraállítá- sát. Hiába dolgozott a mun­kás bármilyen odaadással a gyárban, a bányában, a sze­gényparaszt a földreform so­rán neki juttatott földön, az infláció, a rohamos pénz­romlás megakadályozta, hogy erőfeszíté'ei nyomán, javul­janak életkörülményei. A munkabér, a búzáéit és egyéb terményért kapott ár. milliárdos címletű értéktelen papírokat jelentett csupán, jóformán semmit sem lehe­tett érte vásárolni, a lakos­ság egy szűk rétege viszont spekulációval, feketézésSel minder^hez hozzájutott, de a dolgozók százezrei nélkülöz­tek, sem élelemből, sem egyéb cikkből nem jutott számukra elegendő. Az ipari munkásság e siralmas hely­zet ellenére is fokozta erő­feszítéseit. A munkásosztály az áldozatvállalás fejében joggal követelte, hogy a kor­mány hozzon erélyes intéz­kedéseket a kirívó visszássá­gok, aránytalanságok meg­szüntetésére. A politikai és társadalmi életben, de különösen az iparban é® a kereskedelem­ben döntő szavuk volt még a régi kiváltságosoknak, akik kezükben tartották a bankok irányítását is. A jó és értékálló pénz meg­teremtéséért 1946 tavaszán kibontakozó politikai harc egyik jelentékeny csatája ezen a téren zajlott le: má­jus 6-án kormányrendelet je­lent meg a Nemzeti Bank ál­lami ellenőrzéséről. E ren­delet előírta, hogy a pénz­ügyi kormánybiztosság intéz­kedjék: a bank üzletvitele feleljen meg az ország álta­lános gazdasági érdekeinek, működése ne a reakciós erő­ket segítse, hanem azokat, akik a gazdasági stabilizáció­ért küzdenek. A pénz rögzí­tésének három fő gazdasági feltétele volt; a termelés nö­velése: takarékosság és rend az államháztartásban; a kö­tött gazdálkodás bevezetése a termelés, az elosztás és a fogyasztás legfontosabb szek­toraiban. Három hónap állt rendel­kezésre. hogy a szükséges árukészleteket összegyűjtsék. Sokan — a szocialista ellenes erők képviselői — kételked­tek a forint megteremtésé­nek lehetőségében. Azt han­goztatták, hogy arra csak nagyarányú külföldi kölcsö­nök és segélyek nyújtanának lehetőséget. A kommunisták küzdelme arra irányult, hogy az ország belső erőit mozgó­sítsák. másrészt, hogy Ma- gvarország visszakapja a fa­siszta hadak visszavonulása során nyugatra hurcolt java­kat, köztük a Nemzeti Bank aranykészletét. Jóllehet a stabilizáció el­sősorban gazdasági kérdésnek látszott, a munkásosztály fel­ismerte, hogy nem érhető el tartós siker a termelésben, ha a politikai életben a tő­késeket támogató erőknek lesz döntő szavuk. Ezért egy­idejűleg kellett gondoskodni a gazdasági rendszabályok érvényesítéséről. és a de­mokratikus rend megszilárdí­tásáról. ÍV. F.J A szovjet baromfiüzemek eddig kialakult területi elhe­lyezkedése nem felel meg a településföldrajzi viszo­nyoknak. Az egy főre eső évi baromfihús- és tojáster­melés az ország különböző vidékein erősen változik. Észak-Kaukázusban példá­ul egy főre évi 261 tojás és 7.2 kilogramm baromfihús termelés esik, míg Közép- Ázsiában csak 45 tojás és 1.3 kilogramm baromfihús. Minthogy a baromfiter­mékek termelése nem esik egybe a lakosság elhelyezke­désével, ezeket a termékeket nagy mennyiségekben kell a viszonylagos túltermelésben lévő területekről a hiányte­rületekre fuvarozni. A to­jásnak ez a forgalma eléri az évi 6—6,5 milliárd da­rabot, az ország egész terme­lésének körülbelül 19 száza­lékát. A baromfiüzemeket eddig elsősorban az aránylag ked­vező időjárású gabonaterüle­teken fejlesztették. Ennek A Baranyai Mezőgazdasá­gi Vállalat boldogasszonyfai üzemében tenyésztik a hó­fehér Mecsek pulykát. Ez a fajta 12 hetes korában eléri a 4 kilogrammot. A pulykák Dahomey Dahomey-ben egészen a legutolsó időkig mintegy 100 000 ember élt halászat­ból. Felszerelésük azonban rendkívül kezdetleges volt, fatörzsből vájt csónakok, bambuszbotok alkották mun­kaeszközeiket. Legnagyobb ellenségük a toredo nevű ten­Equador Az inkáktól leszármazott equadori nép a létminimum alsó határán vagy még en­nél is rosszabb körülmények között. A lakosság többsége közöttó A lakosság többsége mezőgazdálkodással foglal­kozik, azonban mind a meg­munkált föld termőképessé­ge, mind a gazdálkodás szín­vonala rendkívül alacsony. A FAO segélyprogram ke­A lengyel mezőgazdaság­fejlesztési tervek értelmében Lengyelországban a burgo­nyatermesztést 1971 és 1975 között 10—13 százalékkal növelik. E cél elérését két­Pestises sertésszállítmány Az olasz sertéstenyésztők aggódnak, hogy továbbter­jed a sertéspestis, amelyet a Belgiumból és Hollandiá­ból érkezett 600 sertésből álló szállítmánnyal hurcol­tak be Olaszországba. A szóbanforgó szállítmánynál az volt az oka, hogy a saját takarmánybázissal rendel­kező területeken a tojás- és a baromfihús termelése ol­csóbb mint ott, ahová a ta­karmányokat máshonnan kell szállítani. Ezen felül a kedvező időjárás miatt az ország déli gabonatermesztő területein a baromfiállomány egyszerűbb helyi anyagokból készült épületekben tartha­tó, ami beruházási megtaka­rításokat tesz lehetővé. Fel­merül azonban a kérdés, hogy az új baromfiüzemeket is ide kell-e telepíteni, ez­zel még tovább növelve a baromfitermékek fuvarozásá­nak amúgy is nagy volume­nét. A vizsgálatok azt mutat­ják, hogy a termelő üzeme- ‘ két célszerűbb a fogyasztói központok közelébe telepíte­ni, a nagyvárosok és ipari központok övezetébe. Ezáltal jelentősen javul a minőség, lényegesen csökkennek a hű­tőipari feldolgozás és a fu­varozás költségei. Negyedmázsás pulykakakasok A lengyel burgonyatermesztés fejlesztése 85—90 százaléka tőkés ex­portra kerül. Képünkön: Le- kics Lajos üzemegységvezető az óriási tenyészpulyka-ka- kasokkal. Egy kakas súlya 25—28 kilogramm. geri puhatestű volt, amely át­fúrva a csónakok falát, gyorsan tönkretette azokat. A FAO program keretében 'oldalmotorral felszerelt, jól megépített csónakhoz jutot­tak a dahomey-i halászok és így „vadászterületük” lényegesen kibővült. rétében az országban szak­értőit csoportok működnek, amelyek fő feladata aktív részt vállalni Equador szo­ciális és gazdasági előreha­ladásában. A FAO szakem­berek a modern mezőgaz­dálkodás módszereivel is­mertetik meg az ország la­kosságát, klubokat, tanfolya­mokat szerveznek. féle úton biztosítják: egy­részt növelik a burgonya ve­tésterületét, másrészt rátér­nek a nagyhozamú burgo- nyafajták termesztésére. megállapított sertéspestis nem elszigetelt eset Európá­ban. Holland szakértői bi-’ zottság foglalkozik annak kivi“.'--fásával, hogyan ke-} rültek be az exportszállít^ mányba a beteg állatok;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom