Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 5. KUBA — KÖZELRŐL A 3. Tizenkét év —- tizenkét jelszó Ez a transzformátor a Szovjetunió segítségéről tanúskodik Kubában az elmúlt 12 év alatt úgy mentek évnől-évre előbbre, úgy értek el újabb és újabb eredményeket a szocializmus építésében, hogy minden esztendőnek meghatározták a célkitűzését. Tizenkét év, — tizenkét jelszó! A jelszavait, a cél megvalósítása átformálta Kuba gazdaságát. A cukortermelésen kívül — igen tudatosan •— ott sorakoztak olyan feladatok is, mint fél millió hektárral növelni a megművelt területek nagyságát; több rizst, kukoricát, gyapotot termelni; új gyümölcsösöket telepíteni; megoldani az ország hús- és tejtermék- ellátását: emelni az ország exportját kávéból, citrusok- ból; a nagyvárosok köré zöldövezetet létesíteni, végrehajtani az iparosítási elképzeléseket, felszámolni az analfabétizmust, stb. Valóságos Kánaán Az országot járva meggyőződhettünk róla, hogy kubai elvtársainknak sikerült megoldaniuk e célkitűzéseket. Szépen művelt földeket, hatalmas kávéültetvényeket, legelésző állatokat, sertéshizlaldákat láthattunk. Havanna éléskamrájában, az úgynevezett mezőgazda, ági zöldövezetben pedig egyenesen meglepődtünk: Rövid, néhány év alatt 41 ezer hektár földön valóságos kánaánt Varázsoltak. Alighogy elhagytuk Havanna házait, a villanegyedet, a vöröses színű talajban paradicsomot, salátát. burgonyát, babot, paprikát láttunk pompázni. A műútról letérve kávé- és kakaócserjéket, majd hatalmas ananásztáblákat, odébb banánligeteket és citrusféléket (narancs, citrom, grape fruit) vehettünk szemügyre. Az út szélén királypálmák, s úgynevezett fehér ciprusok tették még szebbé a tájat. Luise Mihagros részletes felvilágosítást adott munkájukról: kát láthattunk. A kubai elvtársak elmondották, hogy a magyar felszereléseket most egy helyre összpontosítják, s a berendezések Budapesti Rakpart néven szerepelnek. Művelt nép Kuba gazdaságának talp- raállításával egyidejűleg hadat kellett üzenni a tudatlanságnak, az analfabétizmusnak. 1962-ig gyakorlatilag felszámolták az írástudatlanságot. 12—14 éves fiatalok ezrei mentek segédtanítóként az eldugott településekre, hogy nagyapakorban lévő tanítványaikat megtanítsák írni és olvasni. A tudatlanság elleni harccal egyidejűleg célul tűzték ki a gondoskodást a lakosság egészségéről. Ennek eredményeképpen 10 évvel a forradalom győzelme után olyan, egészségügyi panorámát láthattunk, amely kedvezőbb a gazdaságilag fejlettebb országokénál. még az Egyesült Államokénál is. Míg 1959- ben 25 millió pesót fordítottak Kuba egészségügyi költségvetésére, 1968-ban 220 milliót- Nagyot léptek előre a kultúra területén is. 1962 óta a Kubai Tudományos Akadémia többek között 30 tudományos kutatóintézetet, 3 tudományos múzeumot, 60 meteorológiai és klimatológiai állomást szervezett. Fodor László Következik: Egyik kezükben szerszám, másikban puska szovjet sajtó napjára » 59 esztendővel ezelőtt látott napvilágot a Pravda első száma Pétervárott. Az S'" KP Központi Bizottságának központi lapja fejlécén ezt olvashatjuk: ,.Az újságot V. I. Lenin alapította 1912 május 5-én”. A Pravda születésnapja tehát a szovjet újságírók. könyvkiadók és nyomdászok ünnepeMa a Szovjetuniót méltán tartják világszerte a „legolvasottabb” országnak; a világ minden negyedik könyvét szovjet nyomdák készítik, — 1970-ben a Szovjetunióban megjelenő lapok napi példányszáma körülbelül 140 millió volt. a folyóiratok egyszeri példányszáma pedig több mint 150 millió. Az elmúlt öt év alatt különösen falun nőtt meg a lapok és folyóiratok előfizetőinek száma 65 millióról 107 millióra. A szovjet televízió adásait az ország lakosságának mintegy 70 százaléka nézi. Az elmúlt években működésbe lépett az Orbita műhold televíziós távközlési rendszer, amely a távoli Északra, a Távol-Keletre, Szibériába, és Közép- Ázsia körzeteibe is eljuttatja a tv-adásokat. A sajtó a rádió és televízió rendkívül sokat tett és tesz azért, hogy megvilágítsa a szovjet emberek előtt a Szovjetunió belső élete és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Jelentős mértékben hozzájárulnak a kommunista építés élenjáró tapasztalatainak -lterjesztéséhez, az új ember formálásához, a kapitalizmus világával vívott ideológiai harchoz. A magyar sajtó dolgozói ezen! a napon szeretettel köszöntik szovjet kollégáikat és sok sikert kívánnak nekik a kommunizmus építéséért folytatott mindennapi munkájukhoz. Ászuverseny, avagy veszélyben a tokaji hegemónia? — A havannai zöldövezetet pártunk és kormányunk azzal a céllal hívta életre, hogy a zöldárukat és a gyümölcsöt ne kelljen messziről szállítani a fővárosba. Az elképzelés bevált, a bázisok Havanna konyhakertjei lettek. A bázisokon 5 ezer állandó munkás tevékenykedik, akik a telepek mellett felépült falvakban laknak. Mintegy ezer új ház épült a gazdaságban. A korszerű földszintes, több szobás házakat, az állam bebútorozva, teljesen ingyen, bocsátotta a dolgozók rendelkezésére- Ezek a települések a mi fogalmaink szerint igen modem falvaknak felelnek meg. Van itt iskola, óvoda, egészségház, sportpálya. Magyar segítség is A legtöbb nehézséggel az ipar területén találkoztak a kubaiak. A forradalom előtt igen sok szakember, mérnök, tudós elhagyta az országot- Az államosított gyárak, az új nyersanyaglelőhelyek üzembehelyezése pedig nagy szaktudást követelt. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok siettek Kuba segítségére. Mérnökök, szakemberek és tudósok érkeznek a szigetországba. Közöttük jócskán akadnak magyarok is. A szakembereken kívül — főleg a Szovjetunió, de a többi szocialista ország is — más módon is segíti Kuba gazdaságát. Az utolsó tíz év folyamán a Szovjetunió részvételével 162 ipari létesítmény építése kezdődött meg, vagy már be is fejeződött. Havannában magyarok építik az üvegipari kombinátot, s ami különösen jelentős, Kuba városaiban szinte teljesen magyar telefon- központok működnek. Havanna kikötőjében magyar •iszódarukat, kikötői vontatóAz aszuborok fogalma eddig összekapcsolódott a tokaji Sátorhegy fogalmával. A szőlőszemekben végbemenő nemes rothadás, a napfény csodálatos ízeket adó koncentrációja, ami az aszu- börok jellegzetes ízét adja, elválaszthatatlan volt Tokaj nevétőlA Szőlészeti Kutató Intézet leendő bormúzeuma, amelyet a budai vár egyik katakombájába terveznek, most rácáfol erre. A Vár Vi- no-Téka, amely az első igazi értelemben vett bormúzeum lesz, a hét leghíresebb magyar borvidék 25 éve termelt boraival kínálja majd a látogatókat. A bormúzeum gondolata 25 évvel ezelőtt született meg és azóta szisztematikusan gyűjtik ország- szérte a borokat, 25 évjárat többszáz fajtáját raktározták el. A bormúzeum borai között a nagyközönség számára eddig ismeretlen, egészen ritka példányok is szerepelnek majd. Ezek a palackok érdekes adatokkal és érdekes izekkel bővítik majd az aszuborok történetét. A bormúzeum gondolatát dédelgető szakemberek negyedszázad alatt több magyar szőlőtermelő vidéken készítettek a tokajival vetekedő, egyesek szerint azt felülmúló aszubort. 1957-ben a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója a móri borvidéken fedezte fel, hogy a jó minőségű szőlőérés majd rövid csapadékos időszak után a termés egy része rothadásnak indult. A csapadékos idő után következő száraz, meleg idő hatására a rothadás sajátos jelleget öltött, amelyben a szakemberek felismerték a nemes rothadás folyamatát. így született meg 13 évvel ezelőtt Tokaj után Móron is az aszú- bor. Az írásos emlékek már a középkorban említenek más borvidékeken készült aszu- borokat. Ilyen volt az Arad környéki ménesi vörös aszú, a szekszárdi aszú és Ausztria területén, az Alpok keleti lábánál fekvő ruszti borvidék aszúja is. 1957-ben a móri aszú mellett Kecskeméten a Miklós telepi gazdaságban is próbálkoztak. A Vino-Téka, amely az eddig megnyitott bormúzeumokkal ellentétben nem muzeális borászati eszközöket, hanem valóban bormatuzsá- lemeket mutat be, számos adatot közöl a magyar borvidékek aszuborairól, amelyek úgy látszik megirigyelték a tokaji hegemóniát. A rák diagnoszti- kája A japán rákkutató egyesület adatai szerint 1961 és 1965 között a röntgenezéssel végzett tömeges rákszűrő vizsgálatokon 100 ezer ember közül 430-nál állapítottak meg gyomorrákot. Ennek megfelelően programot dolgoztak ki a gyomorrák kimutatására a megbetegedés korai stádiumában- A mozgó röntgenberendezéseken kívül felhasználják a gyomorkamerákat is, melyek lehetővé teszik a gyomor nyálkahártyájának megvizsgálását és lefényképezését, így a rákos megbetegedések már a legkorábbi stádiumban, kimutathatók, mikor az operációs beavatkozás a leghatékonyabb. Egyes kutatóknak az a véleménye, hogy a magas sótartalmú élelmiszerek elősegítik a gyomorrák kifejlődését. Ugyanakkor tejfogyasztással a betegség megelőzhető. A barátság fája Szocsiban Szocsi egyik szépen növő fája évek óta a jóakaratú emberek egyesülésének szimbóluma. Immáron hagyomány, hogy a fa alá messzi tájakról is hoznak egy kis földet azok sírjáról, akik a békéért és a népek boldogulásáért áldozták életüket. A Barátság Fáját élteti Marx sírjának földje, Sztálingrád hős védőié a Mama- jev-Kungánról, nemkülönben Buchenwald véráztatta földje: Franciaország. Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország elesett antifasisztáinak jelképe, valamint a leningrádi Piszkarjovói temető és Hirosima atomper- zsedte földje is. A közelmúltban iskolások helyeztek új földet a fa alá — a moszkvai Kremlből, az Ismeretlen Katona sírjáról. KÉPERNYŐJE ELŐTT Hol maradt a bika? Kisebb vihart kavart ismét a Kicsoda-Micsoda. Jegyzetem elején erről szeretnék szólni néhány mondatban. A Tetemrehívás országos vitája után most Vörösmarty került terítékre. Érdekes azonban, hogy a Kic-Soda-Micsoda tévedéseire ki tudja mi okból, de mi nézők is általában érzékenyebben reagálunk. Elég egyetlen botlás Bódis Szylyiáék játékában, s máris a nézők soraiban kitör a vihar. Lehet, hogy ebben talán bizonyos ellenszenv is megbújik a háziasszony személyével szemben. Vagy épp Müller Tiborral, a játékvezetővel szemben. Meglehet. Tény azonban: bármi baki csúszik a családias barkochbázásba, menten országos beszédtémát jelent. Vasárnap este például az borzolta fel az idegeket, hogy Müller Tibor adott esetben a játék folyamán — ismét elfoglalta helyét — egyszerűen „letagadta” a Szózatot Vörösmarty- tól. Kétségtelen, mégha magyarázható is. de súlyos hiba. Én azonban nem ezen bosszankodtam elsősorban, hanem azon, hogy ezúttal miért nem jött a bika. Az, amelyiknek vétség esetén a képernyőn „fű az orra irks”. A rendező szokta .„beadni:-'. A Szózat esetében azonban nem jelent meg a képernyőn. Aztán amikor Vörösmarty neve is tévesen került a képernyőre, arra gondoltam, hogy a Kicsoda-Micso- dábarf kellene egy másik bi- ’ka is, amelyiket vagy a nézők tudnák „beadni” valamilyen technikai trükkel, vagy éppen a zsűri kontra- bikáia lenne a rendezővel szemben. A dologhoz még csak annyit, hogy rossznyelvek szerint a bika is elment máshová, jobb helyre. Állítólag már ő is megunta. Félre azonban a tréfát, a felhördülés valójában abból a mér évek során kialakult és helyesen kialakult nézői érzékenységből fakad, amely nem tűr meg semmiféle botlást a képernyőn, még olyan hibáknak is csak ritkán bocsát meg. amelyek egyébként meemagvarázhatóak lennének. Érdekes, a vasárnap esti Kicsoda-Micsoda éppen a már említett botlásaival vált „eseménnyé”. Neveletlenek A televízió péntek este mutatta be és a szereposztásból ítélve — főszereplő Páger Antal — érdekes produkciónak ígérkezett. Csalódást valójában nem is okozott. főként abban az értelemben. hogy a kamasz-öreg szerepében megcsodálhattuk Páger kitűnő karakterizáló képességét és egyben élvezhettük kiapadhatatlan játékkedvét. Néha már-már az lehetett az érzésünk, hogy az ő egyéni ötletei segítették át a tévéfilmet bizonyos nehezebb pontjain. Az ő játékában valósult meg legteljesebben az írói szándék is, benne ötvöződött a valóság és a mese. az élet és a játék a legteljesebben. Láttunk egy életvidám embert, aki nem adja fel önmagát még akkor sem, amikor a körülmények talán már „megalkuvásra” késztetnék, aki vállalja önmagát, a maga természetességében. Nem úgy azonban a fiai, akiket hajdan önerejéből nevelt fel, s akik úgy látszik az apai tanításból vajmi keveset őriztek meg maguknak, mert neveletlen módra bánnak el apjukkal; a középső fiú, a gazdag mérnök rigolyák rabjaként akarja a hozzájuk költözött apa életét is rabsággá változtatni, s a hippifiú. a legkisebb pedig még az érintkezés lehetőségét is kizárja apjával a magára vett pózok bűvöletében. A gyermekek a hideg és rideg közöny álcájába bújva valami önmagukra kényszerített magatartás béklyóiban élnek. Élnek? Hódolnak a látszatnak. Igaz, a valóságban ilyen figurák, mint a két gyermek is, aligha akadnak. Jelképes figurák ők, s a mondanivalót szolgáló írói sarkítás eredményei, szüleményei. Talán nem is a legszerencsésebb a megformálásukban jelentkező végletesség. Ezért kissé élettelenné is válik helyenként és sablonossá a játék. Nem a valóságos élet igézetét kapjuk tipikus sűrítésben, hanem olykor végletes közhelyeket. Például a hippi esetében. A játék mondanivalója azonban áttételesen így is egyértelmű: Ne vegyünk magukra soha semmiféle olyan álarcot, amely az őszinte emberi élet, a teljes élet útjában áll, és megakadályozza, hogy akár apa és gyermek között, de akár szélesebb értelemben, emberek között is az őszinte megértést és az emberi együttélést akadályozza meg. Kapás Dezső és Nemere László érdekes belső ritmusra komponálták filmjüket, és jól tudnak játszani az irónia finom felhangjain is. S jóllehet egy-egy részlet játékukból talán kilógott, vagy éppen elszürkült, és ezáltal valamelyest közös munkájuk hatása erőtlenebbé vált. vállalkozásuk eredetiségét és egyéni voltát nem lehet elvitatni tőlük. Ezért is kellett a Neveletlenekre odafigyelni. Röviden Ismét jelentkezett Bokor Péter sorozata, a Századunk. Mint eddig is, most is érdekes és gazdag dokumentumanyag felhasználásával rajzolta meg a hírhedt frankhamisítási ügy igazi hátterét; de talán ezúttal kissé többet is adva a körülményekre világító részletekből, mint ahogyan régebben megszoktuk tőle. Vitathatatlan azonban, hogy történelmi tudatunk ezzel az újabb résszel is tovább tisztult és erősödött. Jól sikerült színes film született a Röpülj páva szereplői köré csoportosított riportokból és egyéb részletekből. A daloktól így. fekete-fehéren is kiszínesedett az eredetileg valóban színes televíziós film. Sok szellemes karikatúra, kevés, de a lényegre mutató kiegészítő szó, betekintés egy már-már klasszikusnak számító karikaturista szellemi műhelyébe — tömören így summázhatnánk a Telegro- teszk Kassowitz Félixről szóló legutóbbi adását. Egy éj az Arany Bogárban, Mikszáth elbeszélése képernyőn, jó átdolgozásban, de élvezhetetlen homályban. Bo- zó László rendező objektív okokból — a képernyő kevésbé fényérzékeny természete — nem tudott megbirkózni az eevébként rokonszenves feladattal. V. M. Egészséges-e a gyermek? A finn és svéd orvosok egyesületének tagjai már tíz éve rögzítik az újszülöttek ■kiáltásait- Azt már azonnal sikerült megállapítani, hog*' az egészséges gyermek sírása különbözik a betegétől. Ennek alapján különleges berendezést készítettek, mely a sírást „normális”, „gyanús’» és „beteg” csoportokba 0®s- ’álvozza. Az orvosok azt refl nrilik, hogy ez a gép hatnád rosan minden gyermekldifrf^ kán megtalálható lesé ,
