Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
1971. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Ozdtól mintegy 2 km távolságban lévő centcri térségben megkezdték az OKU u.| gyárának építését. Az építési területen áthaladó Hangony patak medrét áttelepítik s egy egész hegyet bontanak le. hogy az így kitermelt földdel megteremtsék az uj gyár alapjait. A felépült üzemben rúd- és dróthúzó gépsorokat állítanak munkába. (MTI foto—KS) Volán-retélkedő Szolnokon Tízmillió forint beruházási „nagydíj" az országos győztesnek Debrecen után tegnap Szolnokon tartották meg a Volán vállalatok szellemi vetélkedőjének második, területi, tröszti középdöntőjét. Ezt a versenyt a múlt év júniusában a X. pártkongresszus tiszteletére hirdette meg a Volán Tröszt, amely nem kisebb díjjal jutalmazza majd az országos döntő első helyezettjét, mint a szociális célú beruházásra fordítható tízmillió forinttal. A tegnapi középdöntő rendező házigazdája, a 7-es Volán Vállalat három csapattal képviseltette magát. A miskolci 3-as Volánótl öt, s a budapesti 1-es Volántól ugyancsak öt csapat indult, tehát összesen 13 résztvevője volt a vetélkedőnek. Előzetesen természetesen valamennyi vállalatnál helyi versenyeket tartottak, s az ott legjobbnak bizonyult együttesek jutottak a tröszti középdöntőbe. Az előzetes vállalati vetélkedőknek csupán Szolnok megye autó- közlekedési dolgozói közül mintegy 450 közreműködője volt. Dr. Rapcsányi Lászlónak, a Magyar Rádió és Televízió főmunkatársának játékvezetésével, a csapatok asztalsorsolásával kezdődött a verseny. A három szolnoki csapat a 3-as, 6-os és 9-es asztalhoz került. Előbb egy írásbeli teszt-feladatot kaptak a csapatok, amelyeknek négy KRESZ kérdésre 3—3 változatban megadott válaszok közül a helyes megoldást kellett megjelölniük. Ezután — ugyancsak írásbeli kérdések alapján — a X. pártkongresszus anyagának ismeretéből adtak számot szóbeli válaszaikban a versenyzők. A következő témát a negyedik ötéves terv és az országgyűlés által elfogadott közlekedés-politikai koncepció alkotta. Az első kérdésekre elhangzott helyes válaszokat kivétel nélkül nagy tapssal honorálta a meghívott „közönség”, amelynek soraiban lóként a vetélkedő vállalatok képviselői durukkoltak csapataiknak. Valamennyi szóbeli válasszal remekeltek a 9-es asztalnál ülő szolnokiak is. a zsűri szinten mindig a legmagasabb pontszámmal, 25- tel minősítette szereplésüket. Magyar Istvánné munkásellátási előadó, Juhász Mária gyors- és gépíró, Sulyok József autószerelő és Karosai Sándor autószerelő alkotta ezt az együttest. A második témát követő szünetig ők a legjobbakkal holtversenyben vezettek. Aminél ez a szoros mezőny már inkább megoszlott, az az első feladatként e szünetben értékelt tesztlapok eredménye volt. Ezeknél a szolnokiak a maximális 25-tel szemben csak 15— 15 pontot értek el, amit a későbbi versenyszakaszban is jeles válaszaikkal igyekeztek ellensúlyozni. Az igazság az, hogy ennél a banánhéjnak számító tesztnél csak négy csapat ért el 25 pontot, s utána a 15 pontos szolnoki megoldások már a legjobbnak számítottak. A verseny favoritjának a budapesti 1-es Volán egyik csapata bizonyult a 4-es asztalnál. Zárszavában Sípos Imre zsürielnök, a Volán pszichológiai intézetének igazgatója róluk elmondta, hogy a szakszervezet szellemi vetélkedőjén ők lettek az országos elsők. Mégis, most az egyik válaszadásukat csupán 17 ponttal értékelte a zsűri, s ha erre csak — mondjuk — 3 ponttal kaptak volna kevesebbet, akkor a 9-es asztal szolnoki csapata bizony az első helyezésért is csatázhatott volna. így azonban az a két pont, amivel a teszt-feladatnál hátrányba kerültek e pesti A ti. helyen végzett szolnokiak közül Juhász Mária válaszol dr. Rapcsányi László játékvezetőnek. Fotó: £iagy Zsolt csapattal szemben, azt jelentette Magyarnééknak, hogy az utolsó három fordulóban mindvégig holtversenyben haladtak a miskolci 3-as Volán csapatával, amely az első asztalnál ült. S ez a holtverseny a középdöntő II. helyezéséért folyt. Végeredményben tehát a 2 pont előnnyel vezető pestiek mellett a holtversenyben második helyen végzett szolnoki és miskolci csapat jutott tovább az országos döntőbe, amelyre május végén kerül sor. M. I. Moszkva tiszta levegője Más világvárosokkal összehasonlítva Moszkva levegője ötszörte, sőt hatszorta tisztább. Ebben egyebe^ között része van annak az intézkedésnek is, hogy 300 — a levegőt erősen szennyező — üzemet kitelepítettek a város szélére, több tucat hőerőmű áttért a gáztüzelésre, és számos üzemben a termelési technológiát a levegő tisztaságával kapcsolatos előírásoknak megfelelően megváltoztattákA paro dista Percek óta zúg a taps. Kezével bizonytalan mozdulatot tesZj jelzi, legszívesebben folytatná tovább. Belevág... aztán újra csak áll, nevet. Látja, lehetetlen vállalkozás. A közönségnek engedni kell. 139—660. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. Szepesi György beszél, aztán Hofi, Poór Péter, Petress István. Gazdag repertoár. A műsor pereg, tovább parodizál. Keze, lába, feje másmás fordulatszámra jár. Most merev, aztán ugrál, ugrál, ugrál. Arca halálosan komoly — „hidd el, nem én vagyok” — szeme nevet, rád ragyog — „ez én vagyok” — én pedig tanácstalan vagyok. Tulajdonképpen ismeretségünk első pillanatától kezdve — minden különösebb előrejelzés, vagy figyelmeztetés nélkül — tudom: Bö- röczky József paródista. A felismerés, az érzés nem engem dicsér. Tv-fel vétel cigarettafénynél Kulturális navok Törökszenttniklóson A televízió stúdiók — a fény birodalmai. Ez természetes, hiszen egyébként az ernyőn megjelenő kép homályos lenne. A tv-adócsö- vekhez jó megvilágítás kell. De csak a szokásos Csövekhez. Nemrég új típusú elektromos adóberendezések születtek. Ezek olyan fény mellett is tudnak dolgozni, amit egy 100 wattos lámpa szolgáltat több mint 3 kilométeres távolságból. Ez azt jelenti, hogy a kép normálisan látható lesz még akkor is, ha a helyszínt egyetlen egy cigarettafény világítja meg. Annak ellenére, hogy egy ilyen adócső ára 3 gépkocsiéval egyenlő, a vevők nem hátrálnak meg: az adócső ugyanis lehetővé teszi, hogy lényegesen csökkentsék a stúdiók megvilágításából adódó villanyköltségeket. Nagyszabású rendezvény- sorozatot tartanak május 15 —30 között Törökszentmik- lósan és a járás községeiben. Ez alkalommal ötödször rendezik mega kulturális napokat. Az idei programmal elsősorban a munkásság, a szocialista brigádok művelődését igyekeznek segíteni. A kulturális napok alatt különben a városi tanács vb is megtárgyalja a munkásság kulturális helyzetét. Előadások, konferenciák A kulturális napok keretében kerül sor a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának alakuló közgyűlésére. Ezekben a napokban ünnepük meg az úttörő- mozgalom 25 éves jubileumát. Veterán-úttörőK találkoznak majd az if júsági házban, ahol egésznapos program lesz. Május utolsó napjaiban érkezik Tarpáról Tö- rökszentmiklósra az Üttörő- szövetség indította kuruccsapat. A „talpasokat” tábortűzzel fogadják Szenttamáson. Több nevelésügyi, vezetéslélektani előadás is elhangzik majd. Megrendezik a nevelőit fórumát és a férfiaknak, nőkről című vitafórum előadásait. Törökszentmiklóson kerül sor a megyei véradókonferenciára, majd a járás ifjúsági klubjai találkoznak. író-olvadó találkozók, Sztvárván- gálaest, kiállítások A kulturális napok alatt Bihari Klára és Szemes Piroska is a város vendége lesz, találkoznak olvasóikkal. A városi művelődési központban május 22-én tartják a Szivárvány műsorsorozat legsikeresebben szerepelt együtteseinek és szólistáinak gálaestjét. Számos kiállítást rendeznek, ezek közül különösen értékesnek ígérkezik a SZOT Munkásábrázolás című fotópályázatán díjazott fényképanyag bemutatása. A szolnoki művésztelep alkotóinak kamarakiállítását a Hunyadi-klubban, a surjá- ni fiókkönyvtárban és a bar_ tai fiókkönyvtárban rendezik meg. Ügyészségi vizsgálat a gyámhatósági eljárásról A Legfőbb Ügyészség irányításával a fővárosi, valamint 19 megyei főügyészség megvizsgálta, hogyan érvényesül a törvényesség a gyámhatósági eljárásról szóló művelődésügyi miniszteri rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásában. A vizsgálat — fél évi időszakot felölelően — négy megyed. 56 járási, 43 városi, 15 városi-kerületi- 58 nagyközségi és 75 községi gyámhatóság tevékenységére terjedt ki azzal a céllal, hogy megfelelően alkalmazzák-e a kiskorúakra vonatkozó új gyámügyi eljárásokat. A tapasztalatokat összegezve a következőket mondták az MTI munkatársának: — A gondozásba vételnél igen jelentős a gyermek környezetének tanulmányozása. A gyámhatóságok, mielőtt a gondozásba vételt elrendelnék környezettanulmányt készítenek. — A tartásra kötelezhető személyek vagyoni és kereseti viszonyait általában körültekintően vizsgálták a gyámhatóságok és rögzítették a tartás jogalapját is. a megyék többségében a gondozásba vétel elrendelése előtt beszerzik a szükséges adatokat. A gondozási díj mértékét általában az egyhavi átlagjövedelem 20 százalékában határozták meg. Az állami gondozottak tartásra kötelezhető hozzátartozóinak szociáüs viszonyait a városi-járási gyámhatóságok többsége évente felülvizsgálja, s ennek megfelelően intézkedik a gondozási díj megváltoztatása, illetve — kisebb mértékben — a gondozás megszüntetése iránt — A vizsgálat megállapításai utalnak arra, hogy az erkölcsi züllés és a bűnözés megelőzésében és a visszaesés meggátolásában jelentős a jól szervezett megelőző és utógondozói tevékenység. A megyék többségében az utógondozás fejlesztése céljából már 2—4 hivatásos pártfogót állítottak be, illetve tervezik ennek megvalósítását. Járásokban, városokban, és községekben ifjúságvédelmi járőrszolgálatot is terveztek, — amelyek italboltokat és vendéglátóipari egységeikét ellenőriznek. — A vizsgált gyámhatóságoknál mintegy 3200 védőóvóintézkedést kezdeményeztek: több mint háromnegyed részben hatósági, társadalmi szervek megkeresésére, vagy az állampolgárok bejelentései alapján, mintegy 24 százalékban pedig a gyámhatóság felderítő tevékenységének ^ eredményeként indult eljárás. Az esetek többségében a kiskorút vagy gondviselőjét jegyzőkönyvileg figyelmeztetik. Gyakran — az eseteik mintegy 43 százalékában — folyósítanak gyámügyi segélyt, a pénz felhasználását töbnyire ellenőrzik, s a gondviselőt elszámoltatják. „Ajaj, fekete vonat, elvitted a lábamat...” „Már majdnem kiráztam a rongyot, amikor jött a bikái’ „Ez én vagyok.’’ Tíz éve parodizál. Úttörőként — társai biztatására — tábortűz mellett kezdte, aztán a középiskolában, s most katonaideje alatt folytatta tovább. Igen, katona. Pontosabban sorkatona. A „Kilián” versenycsapatában tulajdonképpen amolyan félhivatalos vendég. Rutinos fesztiválsztár. Tavaly debütált, az idei már a búcsúzás. „Civilben” izotóptechnikus Budapesten. Pesti, de Szolnokon lassan több ismerőse lesz, mint a fővárosban. Egy- egy fellépése után százan köszönnek rá. Május 1-én például a Tiszaligetben szerepelt nagy sikerrel. A „Mikroszkóp” színpad vezetői, Komlós János és társai felfigyeltek tehetségére, hívják-várják leszerelés után. Számos „menő” tánczenekar is konferanszié állást kínál az ORI-n keresztül. Terveiről ennek ellenére nagyon szerényen nyilatkozik. Mindenekelőtt tanulni szeretne, a műfaj nagy egyéniségeit megismerni, további ötleteket meríteni, gazdagítani, színesíteni műsorát. — Gyenge a hangja, s mint mondta: „énekelni tudni kell”. Elképzelhető, hogy valamelyik vidéki 1 színháznál próbál szerencsét segédszínészként. Legutóbbi találkozásunk alkalmával arról beszélt, — hogy legfőbb törekvése valami újat, — valami egészen egyénit, valami sajátosan bö- röczáyst csinálni. Parodistát nem szabad parodizálni, vagy csak egészen rövid ideig. Aztán valami más, valami jó kell. Akkor nem válaszoltam semmit, most pótolom hát Böröczky József remek dolgot produkált, a legjobb úton jár. H. D.
