Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

4 SZOLNOK HEGTE! NÉPLAP 1971. május 29. A tizenéves feltalálók „szabadalmi l hivatala44 Nem mindennapos hivatal ez. Nincs saját helyisége, telefonszámát is hiába ke­resnénk a telefonkönyvben. Mégis létezik és minden lengyel fiatal, akinek „nagy" ötletei vannak, tudja hová kell fordulnia szakvélemé­nyért, s a kivitelezéshez szükséges segítségért, — az Ifjúsági Szabadalmi Hiva­talhoz. A hivatal születése Lengyelország világviszony­latban is büszke lehet ifjú­sági műszaki sajtójára. A Fiatal Technikus című folyó­irat Újítók című rovatát, amely merész újítómozgal­mat kezdeményezett, a fel- e találók iskolájának nevezték j; el. A szerkesztőséghez törne- , gesen küdték az ifjú olva­sók találmányaik ismerteté­sét és szakvéleményt kértek. Ez a kezdeményezés bebizo­nyította, hogy az . ifjúság rendkívül élénken érdeklő­dik a technika iránt és nem­csak passzív módon, hanem a technika fejlődésében új alkotásokkal, maga is részt kivárt venni. Számos talál­mány tanúskodott a fiatal feltaláltok műszaki tehetsé­géről. Célszerűvé vált tehát egy olyan intézmény létre­hozása. amely kiterjesztheti pártfogását az élénk kép­zelőerővel rendelkező tizen­évesekre. Így jött létre az „Ifjúsági Szabadalmi Hiva­tal” — világviszonylatban a Szovjetunió* és az USA után a harmadik» ilyen jellegű hi­vatal. Társadalmi munkában dolgoznak itt az Ifjú Tech­nikus és a gyermekek szá­mára megjelenő műszaki folyóirat, a Találékonyság és Megvalósítás című lap mun­katársai. Egy éve a cserkész hetilap szerkesztősége is be­kapcsolódott a hivatal mun­kájába. Az évenkénti találkozók Minden újítási terv — mi­után beérkezett — alapos felülvizsgálat alá kerül. — Gondos felülvizsgálat után a tervezetről a Fővárosi Ta­nács Szabadalmi Ügyvivői nyilvánítanak véleményt. A legérdekesebbeket a szaba­dalmi ügyvivők díjtalanul dolgozzák fel, majd a len­gyel Szabadalmi Hivatalhoz irányítják. Évente egyszer az Ifjúsági Szabadalmi Hivatal munka­társai találkozót szerveznek meg az ifjúsággal. A talál­kozón a legérdekesebb újí­tási tervezetek alkotóinak ünnepélyesen átadják a ju­talmakat és kitüntetéseket. Az úgynevezett „seabadalmi- lag tiszta” újítások, tehát azok, amelyek egészen új technikai ötletet képvisel­nek, megkapják az ifjúsági szabadalmat. Kitüntetést azok kapnak, akik új szem­pontok szerint dolgozzák fel az adott technikai problé­mát. Bár a fiatal feltalálókkal szemben magas követelmé­nyeket támasztanak, a hiva­talba évente beérkező újítá­si tervezetek alapján kitün­tetettek száma egyre növek­szik. 1970-ben aiz Ifjúsági Szabadalmi Hivatal több mint 4500 újítási tervet vizs­gált felül; ebből 400 újítás kapott ifjúsági szabadalmat és több mint 200 kitüntetést, ötöt pedig a Szabadalmi Hivatal vett át. Az iskolai vizsga előtt... Az Ifjúsági Szabadalmi Hivatal ügyfelei általában a középiskolás fiatalok sorai­ból kerülnek ki, de előfor­dul az is, hogy szolgálatait igénybe veszik a Műszaki Egyetemek hallgatói, akik szakdolgozatok bemutatása, vagy vizsgájuk letétele előtt ide küldik dolgozataikat, ta­lálmányaik ismertetését, hogy megbizonyosodjanak azok valódi értékéről. Milyen területek érdeklik leginkább a fiatal feltaláló­kat? A legfiatalabbak — a 8— 10 évesek — mindenekelőtt a mindennapos használati tárgyak gyakorlatiasítására törekednek. E tárgykörhöz tartoznak többek között a mechanikus játékszerek és természetesen minden más tárgy is, ami­vel a gyermekek érintkeznek, s amelyek nemegyszer ko­moly problémákat okoznak nekik. Egy kislánynak pél­dául az az ötlete támadt, hogy a fogkrémes tubussal összekapcsolt fogkefe jóval meggyorsítaná reggeli toa­lettjét. Egy 14 éves fiú — osztálytársai fáradozását lát­va — amikor a tanár mér­tani idomokat rajzoltatott a táblára, könnyítésül egy erre a célra szolgáló körzőt szer­kesztett. Egy 14 éves kis­lány megfigyelte, hogy puha ceruzával rajzolva, rengeteg időt tölt el a hegyezéssel, kieszelt tehát egy nagyon egyszerű gyűrűs ceruzafog­lalatot, amely teljesen kikü­szöböli a ceruzahegyezést. A kortól függetlenül nagy érdeklődést keltenek a gyer­mekekben a balesetek meg­előzésével kapcsolatos prob­lémák. Az ifjúság ezen a té­ren is számos rendkívül ér­dekes találmánnyal dicse­kedhet. Az idősebbek inkább a motorizálás, az elektro­technika és az elektronika iránt érdeklődnek. A boxoló bábu Az ilyen területekre vo­natkozó találmányok azt ta­núsítják, hogy e tanulók számtani, fizikai és vegytani tudása észrevehetően túllépi a kötelező iskolai keretet. Egy 16 éves fiú például ke­rékpárjába áramfejlesztőt szerelt, amelyet a kerék forgó mozgása működtet. Egy 17 éves sportrajongó pedig egészen újszerű, ököl­vívó edzéshez szolgáló bá­but szerkesztett boxolók szá­mára. A hivatalnál bejelen­tett találmányok között akad önműködő — nagy teher­autóknál alkalmazható — ürítő szerkezet is. Az Ifjúsági Szabadalmi Hivatalnak nem az a célja, hogy minden találmányt ki- viteleztessen. Ez már másod­rendű dolog, bár a tizen­éves feltalálók ötletei nem­egyszer nagy ipari vállala­tokat is érdekelnek; így pél­dául a varsói rádiógyár a hivatal egyik ifjú ügyfelé­nek gondolata alapján töké­letesítette az itt gyártott magnetofon-típust. Ismeretlen oklevél Érdekes kultúrtörténeti fel­adatra vállalkozott Mosonyi Klára, a dorogi Állami Le­véltár munkatársa. A dorogi származású történész szülő­helye, a Komárom megyei bányásztelepülés múltját, keletkezésének körülményeit kutatta fel. Több éves kitar­tó munkával nagy mennyi­ségű levéltári anyagot gyűj­tött össze. A forrásmunkák feldolgozása során megálla­pította, hogy Dorogot egy 1181-ben keltezett oklevél említi először. Sikerült fel­kutatnia azoknak az Árpád­korabeli magyar családoknak a nevét is, amelyek az ak­kori település gazdái voltak. Többek között a Bebus, Uz, Árva, Ponka, Bodoró és Bu- dorok nevű családok — jel­legzetesen magyar nevek — voltak Dorog első lakói. Az írásos emlékek felku­tatása közben érdekes tör­ténelmi kuriózumra bukkant Mosonyi Klára; Mátyás uralkodása idejéből szárma­zó, eddig ismeretlen okleve­let talált. A korabeli okirat arról tanúskodik, hogy Do­rog és a közeli Csolnok la­kói egy földterületért való marakodás miatt tömegvere­kedést rendeztek. A nem mindennapi perpatvarban Mátyás rendelt el vizsgálatot, s tett végül is igazságot. A bányásztelepüléssel kap­csolatban Mosonyi Klára ku­tatásai a történelem előtti időkre is kiterjedtek, s mint kiderült Dorog már az ős­korban, majd a római ura­lom alatt, s közvetlenül a népvándorlást megelőzően is lakott település volt. Atomerőmű Jugoszláviában Két jugoszláviai köztársa­ság — Szlovénia és Horvát­ország — nemrég megállapo­dást írt alá arról, hogy kö­zös erővel építik fel Jugo­szlávia első atomerőművét. Az erőmű 600 megawatt ka­pacitású lesz és Szlovéniá­ban, a Száva folyó balpartján épül fel — a tervek szerint 1977-re. Nixon és Peking A kiskereskedés Svédországban A következő öt év folya­mán előreláthatólag 7000-el csökken a kiskereskedések száma Svédországban. A svéd Gazdaságstatisztikai Intézet előrebecslése szerint 1975- ben 41 600 kiskereskedés lesz még az országban. 1975-ig ezzel szemben a kereskedel­mi forgalom értéke 14 száza­lékkal 42 milliárd svéd ko­ronára emelkedik. A nagy­kereskedelem — amelynek 9000 vállalata 125 000 dolgo­zót foglalkoztat — forgalmát 1971—75 között 59 milliárd koronáról 81 milliárd koro­nára növeli — az Intézet becslése szerint. . „Austro-Shop“ „Austro-Shop” néven 1971 februárjában Welsben ren­dezték meg az első osztrák üzletépítési, üzletberendezési és üzletdekorációs szakmai vásárt. A rendezvény célja az volt, hogy a kereskedelmi ka­marák és a kereskedelmi szervezetek közreműködésé­vel tájékoztassák a kereske­delmet és az ipart arról: mi­lyen technikai és pénzügyi lehetőségek, milyen korszerű eladási módszerek kínálkoz­nak az üzleti forgalom és nyereség növelésére. A vásár keretében üzletberendezése­ket árusító automatákat, fű­tő-, hűtő. és klímaberendezé­seket, mérlegeket, pénztárgé­peket, világítóberendezéseket, dekorációs anyagokat, kira­kati kellékeket stb. mutattak be. A vásár keretében megren­dezték az „Austro-Shop” kongresszust. Újabb érdekes fordulat következett be Kína és a ve­zető tőkés országok kapcso­lataiban. Japán hivatalosan is lemondott az úgynevezett „Joshida-elv” alkalmazásá­ról. Ez a volt japán minisz­terelnök nevét viselő dokt­rína lehetetlenné tette, hogy teljes gyárfelszerelések szál­lítására hosszúlejáratú hi­teleket nyújtsanak Kínának. Arra számítanak, hogy az új helyzetben Japán — amely már így is Kína leg­nagyobb külkereskedelmi partnere, — még erőtelje­sebb pozíciókat foglal majd el a kínai piacon. Ez a lépés azonban túl­megy a két ország kapcsola­tain — és túl a gazdasági szférán is. A legutóbbi hetekben nemzetközi ér­deklődést keltett az úgyne­vezett „pingpong-diplomá­cia”, amelynek során lát­ványos módon fellazultak Peking és Washinton ed­digi rendkívül merev diplo­máciai kapcsolatai. Termé­szetesen az Egyesült Álla­mokat és a Kínai Népköz- társaságot még számos, dön­tő fontosságú vitás politikai kérdés választja el egymás­tól. Ilyen mindenekelőtt a Tajvan-kérdés. Annyi azon­ban kétségtelen, hogy az el­múlt hetekben „nyitás” tör­tént Washinton kínai politi­kájában — és Csou En-laj nyilatkozatai az amerikai— kínai kapcsolatok „új feje­zetéről” már jelezték, hogy a pekingi kormány lehetsé­gesnek tartja a lassú, de szisztematikus változásokat. Már április közepén, ami­kor a Washington—Peking kapcsolatok hírei a legna­gyobb feltűnést keltették, nyilvánosságra került, hogy az amerikaiak mindenek­előtt Japánnal egyeztetik kí­na-politikájuk lépéseit. A kapcsolatok jelenlegi helyzetét reálisan elemezve a Nixon-adminisztráció ré­széről eddig a következő fon­tos lépéseket lehet regiszt­rálni: 1. Jóváhagyják nem stratégiai jellegű árucikkek közvetlen exportját Kínába és az onnan származó im­portot. 2. Az USA hajlandó beutazási vízumot adni kí­nai látogatóknak, vagy azok csoportjainak. 3. Jóváhagy­ják Kína számára a dollár felhasználását nemzetközi pénzügyi műveletekben, s ebből a célból megteszik a szükséges devizaintézkedése­ket. 4. Amerikai olajvállala­tok bizonyos kivétellel en­gedélyt kapnak arra, hogy üzemanyaggal lássanak el Kínába tartó, vagy onnan érkező hajókat és repülőgé­peket. 5. Amerikai hajók engedélyt kapnak arra, hogy kínai rakományt szállítsanak nem kínai kikötők között. Ezeket a gyakorlati dön­téseket a fontosabb politi­kai természetű kérdésekben kevésbé határozott, de eléggé félreérthetetlen lépések kö­vették. Bejelentették Reston, a New York Times főszer­kesztőhelyettesének kínai utazását, s már korábban, az egymást követő Jíixon és Csou En-laj nyilatkoza­tok során szóbakerült az amerikai elnöknek, vagy va­lamelyik családtagjának kí­nai utazása. Természetesen a jelenlegi politikai hely­zetben ennek realizálása nem lehet napirenden. Annak, azonban, hogy ez a párbe­széd megtörtént, mégis igen fontos szerepe van a két or­szág közötti politikai fe­szültség feloldásában. Az amerikai lépések nem okoznak különleges megle­petést, ha meggondoljuk, hogy a Nixon-doktrina egyik lényegbevágó célja a szov­jet—kínai viszony kiélezése. A kínai diplomácia indíté­kai némileg bonyolultabbak ugyan, de nem kevésbé vi­lágosak. Az említett szovjet folyóirat hangoztatja: ab­ból az alapvető tényből kell kiindulni, hogy Peking kül­politikájának stratégiai fel­adatai nem változtak. E po­litika lényege: a „Kína-köz- pontúság” hagyományos szellemében „olyan világha­talommá tenni Kínát, amely képes döntéseit ráerőszakol­ni más államokra”. Ez egye­nesen feltételezi a mostani­hoz hasonló gyors pozíció- váltást, ha azt Kína nagy­hatalmi nacionalista érdekei szükségessé teszik. A Washington—Pe­king párbeszéd negatív ol­dalait különösen az erősíti meg, hogy olyan időszakban történik, amikor az indokínai helyzetet az amerikai ag­resszió fenntartása jellemzi. Washington teljes joggal úgy értékeli a kínai hang­változást, hogy Peking nem hajlandó összefogni a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal Vietnam és általában az indokínai né­pek imperialistaellenes sza­badságharcának megsegíté­sére. (—i—e) A foglalkoztatottság Kubában A kubai gazdaságban a foglalkoztatottak száma 1970. ben körülbelül 1,8 millió volt (ebből 1,3 millió a szo­cialista szektorban dolgozott és 500 ezer egyénileg gazdál­kodott). Ez azt jelenti, hogy a múlt év végén minden ne­gyedik kubai a termelő szfé­rában dolgozott. Az utóbbi években Kubá­ban jelentős struktúrális vál­tozásokra került sor a foglal­koztatottság terén. Például 1962-ben a munkaerő 41 szá­zaléka a mezőgazdaságban, 18 százaléka az iparban és 41 százaléka a szolgáltatások szférájában dolgozott. A múlt év végén a munkaerő megoszlása a következő ará­nyokat mutatta: mezőgazda­ság 41 százalék, ipar 29 szá­zalék, szolgáltatások 30 szá­zalék. Az iparágakban dolgozók számának kifejezett növeke­dése és az egyidejű, jelentős csökkenés a szogláltatások terén megfelel az ország gazdasági és szociális struk­túrájában az utóbbi évek fo­lyamán bekövetkezett válto­zásnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kongresszusa A Nemzetközi Kereskedel­mi Kamara (IHK) XXIII. rendes évi kongresszusa, amelyen Walter Hill főtitkár közlése szerint az iparilag I fejlett és a fejlődő országok­ból kereken 140o vállalkozó vett részt, két határozat el­fogadásával és az elnök megválasztásával befejező­dött. Az első határozat ösz- szefoglalja a fő témával — >,Technika és társadalom: ki­hívás a magángazdasággal szemben” — kapcsolatos kö­szűkebb szavú második ha­tározat javaslatokat tartal­maz az ipari és mezőgazda- sági termékek nemzetközi kereskedelmének további li­beralizálására vonatkozólag. A kamara új elnökévé Ro- dolphe Hottinguer bárót, a francia bankárt és a kama­ra francia nemzeti bizottsá­gának elnökét választották meg. A legközelebbi rendes évi kongresszust 1972-ben első ízben tartják meg La- tin-Amerikában, éspedig Rio vetkeztetéseket; a lényegesen de Janeiróban. 20 millió üveg Cola Pécsről Pécsett, a Pannónia Sör­gyárban megkezdte termelé­sét a Cola-üzem. Az ország harmadik, s egyben legna­gyobb üdítőital gyára — há­rom megyét — Baranyát, Somogyot és Tolnát látja el az ízes itallal. A töltőgépsor óránként 15 ezer palackot tölt meg és még az idén 20 millió üveg Coca-Colát hoz forgalomban a pécsi sörgyár. Képünkön,: az üvegmosógép. A komputer-éhség Jelenleg 200 elektromos agy gondolkodik Jugoszlá­viában. Ez a szám nagyon csekély, hiszen a becslések szerint a világon a kompu­ter-családnak 60 000 tagja működik. De ez a 200 csak abszolút értékben kis szám, mert Ju­goszlávia a komputer-prog­ramba meglehetősen későn kapcsolódott be. A jelenlegi kapacitás, amely igen rövid idő alatt alakult ki, máris fellendülést hozott az elekt­ronika szakember-állomá­nyának foglalkoztatásában. Az első lépések igazolták azt az általános tapasztala­tot, hogy nem a komputer megszerzése a fő probléma, hanem a lehető legtöbb vál­tozás kipróbálása. Az első szakasz — a számítógépek bemutatása gyárakban, tu­dományos intézményekben — lezajlott. Az idegenkedést legyőztük, a „tulajdonosok” egyre jövedelmezőbben hasz­nosítják gépeiket. Marad azonban egy nagy probléma: a megfelelő személyzet biz­tosítása; nem annyira a je­lent, mint inkább a jövőt il­letően. A szakemberek 1972- re 300 új, „magas intelligen- cia-hányadosú” elektromos agy felszerelését tervezik. Kvarcórák a A Les Echos francia lap közlése szerint két nyugat­német óragyártó vállalat az 1971. április végén megnyíló hannoveri nemzetközi vásáron be akarja mutatni azoknak a kvarcóráknak a mintapél­dányait, amelyeknek eladási ára (rozsdamentes acélból készült óratesttel) 500 és 800 nyugatnémet márka között fog mozogni. Hőálló A lódzi Bőripari Intézet­ben olyan bőrcserzési tech­nológiát dolgoztak ki, amely a bőrnek hőállóságot bizto­sít. A bőr normális körülmé­nyek között 70 °G-os hőmér­NSZK-ban Ezeket az órákat a 20 mil­lió nyugatnémet márka alap­tőkével rendelkező SARL társaság és az Arctos Philipp Weber cég fogják bemutatni. Az utóbbi vállalat 250 em­bert foglalkoztat, éves üzleti forgalma 12 millió nyugatné­met márka alatt van. Nem­régiben a cég évenkénti + 40 másodperc pontosságú kvarc­órákat bocsátott ki. bőr sékleten használhatatlanná válik, a különleges cserzés után azonban 100 °C-os és még ennél magasabb hőmérj., sékletet is elbír. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom