Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-29 / 125. szám
1971. május X. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Várják a jelentkezőket A Szigligeti Színház tegnap este mutatta be Jacobi Vik tor Sybil! című nagyoperett* jét. Képünkön a címszereplő Bókái Mária és Petrov testőrtiszt alakítója Szabady József ZÖLDSÉGTERMESZTÉSI GONDJAINK 2. Fajta, gép, vegyszer A tapasztalat szerint évről évre növekszik azoknak az általános iskolát végzett fiataloknak a száma, akik a szakmunkásképzést választják továbbtanulásuk formájául. Az idén végző több mint 151000 nyolcadik osztályos közül 131 000-en kívánnak továbbtanulni. Ezeknek a fiataloknak több mint a fele, mintegy 70 000-en első helyen választották a szakmunkásképzést Ennél is nagyobb, 60 százalékos ez az arány Bácsban, Baranyában, Hajdúságban és Szabolcs megyében. A Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya előzetes felmérést végizett az irányítása alá tartozó ipari szakmunkásképző iskolákban a felvételek menetközben! alakulásáról. Eszerint a csaknem 55 000 férőhelyre 50 000 fiatalt általános iskolai, 5000-ret pedig középiskolai végzettséggel vesznek A nemzetközi gyermeknap — május 30. — alkalmából az országos gyermekvédelmi munkabizottság felhívással fordult a fővárosi és megyei gyermek- és ifjúságvédelmi testületekhez. Fűzzék szorosabbra a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt állami, társadalmi szervek és bizottságok együttműködését. Gondoskodjanak arról, hogy a nevelőszülők érezzék a társadalom Megszűnik a mezőtúr—túr- kevei vasút. Ha jól megy minden, úgy hírlik ez év végével. Volt vasút, nincs vasút! Nem is olyan sokáig volt, mindössze 86 évig! A múlt század 50-es—60- éveiben megindult és a kiegyezés után nagy iramban nekilendült vasútépítésből Túrkeve szerencsétlen földrajzi fekvése miatt kimaradt. Csak meseszámba vehető az a kitalálás, hogy a Szolnoktól kelet felé Debrecen és Arad irányában tervezett vasútvonalat Szajol helyett eredetileg Túrkevén akarták elágaztatni, de a kevi gazdák tiltakoztak az ellen, hogy földjüket kettészelje a vasút. Elég egy pillantást vetni a térképre és mindjárt meggyőződhet mindenki arrób hogy innen az akkor még le- csapolatlan Sárrét irányában vasutat építeni esztelenség lett volna. Sajnos Túrkeve vasút nélkül maradt, s ettől kezdve fejlődése lelassult és a szomszédos városok mellett lemaradt. Hiába szaladgáltak a keviek fűhöz-fához a 80-as évek elején, hogy legalább helyiérdekű vasutat kapjanak. Hamarosan rádöbbentek arra, hogy csak saját erejükben bízhatnak. A mindig ellenzéki kép. viselőt választó város felsőbb támogatásra nem számíthat; Így végül 1885-ben Túrkeve saját költségén megépítette 16 kilométeres szárnyvasút- ját Mezőtúr felé. Meg kellett vásárolnia a hozzávalókat is: 4 kis személykocsit és 1 gőzmozdonyt. A kocsik bizony már akkor is divatjamúlt ócska kis járművek voltak, úgynevezett „oldalgombolósak”. A kalauz csak a kocsik oldalain, kívülről felszerelt sétáló deszkákon közlekedve tudott a kupékba bejutni jegy kezelésre. Ezeket a kocsikat a vasút őskorában, használták valahol az első vasútvonalakon, s onnan kiselejtezve jutottak el a mezőtúr—túrkevei vicinális vasút használatára. Nem mondhatni, hogy az ilyen oldalgombolós kocsi valami kényelmes alkalmatosság volt, de azért majdnem 40 éven át hordozta a nem túlságosan nagy terjedelmű utasokat. Előfordult * ugyan az is, hogy egy ízben A például, amikor az egyik fel. Az országos helyzetkép azt mutatja, hogy május elejéig a helyek háromnegyed része betelt. Ezen belül a népszerűbb, az úgynevezett „divatos” szakmákban a felvétel már lényegében befejezettnek tekinthető, ugyanakkor néhány nehezen benépesíthető szakmában még bőven van üres pad. A minisztérium szakoktatási főosztálya most azoknak a tétovázóknak tanácstalanoknak kíván segíteni, akik még nem jelentkeztek továbbtanulásra, illetőleg akiknek a felvételi kérelmét másutt elutasították. Ezek a fiatalok vidéken a megye- székhelyen kereshetik fel az ipari szakmunkásképző iskolát, vagy a megyei tanács munkaügyi osztályát, ahol az egész megye vonatkozásában pontos tájékoztatást kapnak arról, hogy jelenleg hoí és milyen felvételi lehetőségek vannak. anyagi és erkölcsi megbecsülését; segítsék a IV. ötéves tervben előirányzott gyermek- és ifjúságvédelmi beruházáshoz szükséges építőipari kapacitás biztosítását, ösztönözzék a munkahelyi gyermek- és ifjúságvédelmi szervek létrehozását, és se-r gítsék elő azok hatékony működését. Szélesítsék az üzemi, vállalati, szöv-tkezeti szervek anyagi és társadalmi jellegű patronáló mozgalmát, rülbelül 120 kilónyi súlyú teltkarcsú keresztanyja Me- zőberényből jövet meg akarta keresztfiát látogatni; csak Mezőtúrig jutott el. Onnan kénytelen volt visszafordulni, mert a kevi vonat oldalgombolós ajtaját olyon kicsire méretezték, hogy nem tudott rajta a kupéba beszállni. De ilyen esetek csak ritkán adódtak. A gőzmozdony még a kocsiknál is kezdetlegesebb volt. Alacsony kis négykerekű „kávédaráló”, mint ahogy akkor mondták. De a rosszmájú mezőtúriak még külön nevet is adtak neki: „Kevi Julcsa” lett a beceneve. Eleget hecceitek is vele bennünket — túrkevei kisdiákokat; A nagyokat nem merték, mért könnyen a bot végére került volna a sor. Mi, akiket otthonról elszakadva a mezőtúri gimnáziumban epesztett a honvágy, vasárnap délutánonként az állomásra kijárva boldogok voltunk, ha csak láthattuk is a mi kis vonatunkat. Persze, mi nem Julcsának hívtuk. Igaz ugyan, kissé öregecske volt már, de nekünk tetszett, mert a miénk volt. Kis takaros szerszám. Inkább a „Juliska” becenév illette meg. így is hívtuk magunk között. De a túriak csak tovább hecceitek bennünket. — Mit akartok ezzel a kis keshedt négykerekű taligával? Nézzétek csak meg a szarvasit! Annak 6 kereke van és kétszer annyi kocsit húz, mint a kevi Julcsa. Azzal is csúfolták Juliskát, hogy trágyát szokott kihordani a földekre. Meg, hogy a főtt ételt vele szállítják ki a túrpásztai és póhamari kaszásoknak nyári időben. — Ezekkel szemben hiába való volt minden tiltakozás; inkább hallgattunk. De egyszer aztán hihetetlen, mondhatnám szenzáció^ esemény játszódott le a meí zőtúri állomáson. Tudvalevő, hogy naponta háromszor: reggel, délben és este közlekedett a mi kis vonatunk, megvárva mindig a pestit, hogy az onnan érkezőket hazaszállítsa Kevibe és viszont. Hasonlóan és vele egy időben indult a másik vicinális vonat Szarvasra. A két vonat egymás mellett állott az első és második sínpáron, és akár mostan is, egy időben indították őkel. A * Megjelentek a gyümölcs- betegségek A megyei növényvédő állomás felhívása A megyei növényvédő állomás közölte szerkesztőségünkkel, hogy az almásokban és a csonthéjas gyümölcsösökben, a száraz, meleg időjárás hatására is, megjelentek a kártevők. Az almafákon a lisztharmat rendkívül elszaporodott és súlyosan, károsít, ja a fiatal hajtások végeit. Azt ajánlják a betegség ellen a kéntartalmú és kénpótló növényvédő szerek a leghatásosabbak. Történetesen a Thiovit, Cosan, Siarkol, Mo- restan vagy a Karathan. Az almafa varasodásának ugyan nem kedvez a száraz idő, de a május elejei csapadék hatására még ez is fertőz. A növényvédők réztartalmú. rézpótló szer (Vet ajánlanak ellene: a bordódét, Zinebet, Delapt, Spritzpul- vert, Antracolt, Orthocidot, Buvicidet, Merpant. A cseresznye már — ha még drágán is — feltűnt a piacon. Ám, ez és a meggy, őszibarack, a szilva lombozatát a levéllikasztó betegség pusztítja. A Cosan, Delan, Spritz- pulver, Siarcol, Thiovit ered. ményes növényvédőszer ellene. A cseresznyelégy és az őszibarackot pusztító moly kukacai, illetve hernyói ellen május utolsó napjaiban a Dipterex. Ditrifon, Lebaycid, Bi 58, Imidán, Sevin a házi- kertekben, is jól használható szereket tanácsolják. pályatest kijárati végén búcsúztak el egymástól napjában háromszor, az egyik balra Szarvas felé, a másik jobbra. Kevi irányába eltérve. Ezen a bizonyos napon is egyszerre startolt a két kis gőzös; de nem mintha versenyeznének egymással; Erről szó sem lehetett. Ámbár az sem lett volna csoda, ha a sok ócsárlás után Juliska mérgében ki akart volna rúgni a hámból, illetve a sínből. Az történt ugyanis, hogy a kijárati váltónál az egyébként békésen egymás mellett pöfögő mozdony közül az egyik, éspedig Juliska — hibás váltóállítás következtében — nekiment a másik oldalának. Az összeütődés folytán a szarvasi mozdony, az a híres hatkerekű kiugrott a sínek közül, a kis négykerekű Juliska pedig a pályán maradt. így hát a keviek legnagyobb örömére és büsz. keségére az összeütközésből Juliska került ki győztesen. Nagy lett a becsülete ezután a Juliskának. A túriak is kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy Juliska, vagy ha tetszik, hát „Julcsa” kilökte a szarvasi hatkerekűt a vágányról, tehát nyilvánvalóan ő volt az erősebb. Egyidőre fel is hagytak a hecceléssel. Mi pedig vasárnap délutánonként magasan hordtuk az orrunkat az állomáson. mikor Juliska érke. zett Keviből, vagy indult visszafelé. Hálás szemmel simogattuk meg a mi kis vonatunkat, amely egész az első világháború végéig szorgalmasan hordozgatta át Túrra a kevieket. A háború végén azután Juliska is nem sokára nyugalomba vonult, illetve teljes szerelvényével együtt eltűnt Helyette most már modernebb hatkerekű, de szintén csak kiselejtezett mozdony és rendes szabványos ócska kocsik vették át a szolgálatot. Most már nem volt ok a csúfolkodásra, de a korosabb túriak még ma is csak Julcsának hívják a kevi vonatot. — De már nem sokáig! Búcsút kell vennünk Juliskától vagy Julcsától ha úgy tetszik. Megtette kötelességét. Nem maradt le róla 86 év alatt soha senki, mindenkit becsülettel elszállított a legnagyobb forgalomban is; Dr. Győrffy Lajos A megoldás: meg kell teremtenünk a nagyüzemi zöldségtermesztési kultúrát. Ennek legfontosabb tényezője a gépesítés. Géppel művelni és betakarítani azonban csak az erre a célra nemesített fajtákat lehet. Olyanokat, amelyek a termést egyszerre hozzák, a szemek egyöntetűek, a száron egy magasságban helyezkednek el. Ilyen fajták vannak, de a hosszú nemesítésben kifinomodtak. Nem tudják legyőzni a gyomokat, érzékenyek a különböző betegségekre, védelmük csak vegyszerekkel lehetséges. A kiút tehát a fajtacsere, a gépesítés, a vegyszerezés szétválaszthatatlan hármasa. A növényfajtát Is Importálni kell Számottevő területen ösz- szesen 35 zöldségfélét termelünk. Ezek változatait több, mint 800 rendelkezésre álló fajtából válogathatjuk ki. A hatalmas tömegből azonban csupán hatvanöt az itthon előállított, államilag elismert fajta. Rajtuk kívül vannak a külföldről behozott fajták, az előzetesen elismertek és a fajtajelöltek. A választék a mai — tehát lényegében kisüzemi — igényeket kielégíti. A korszerű, nagyüzemi igényeknek azonban közülük csak néhány felel meg. A leggyakoribb eset, hogy ha behozunk egy gépet, akkor ahhoz a növény fajtát is importálni kell. Lássuk ezek után a gépesítést. Legtöbb reménnyel a vöröshagyma termesztés gépesítése kecsegtet. Ügy tűnik, hogy ebben az ötéves tervben ugyanolyan fokot érhetünk el a hagymatermesztés gépesítésében, mint amilyet elértünk az előzőben a zöldborsónál. A meglehetősen bonyolult folyamat mechanizálásához minden egyes gép rendelkezésre áll. Létrejött a zöldbab termesztés mechanizálásának gépsora is. A szedőgép levelestől lefésüli a termést, azután válogatja és egy másik gép darabolja. A probléma az, hogy a gép igényeinek megfelelő fajta rendkívül kényes, már a vetőmag termelése is sokféle problémát okoz. A paradicsom gépesítését az amerikaiak oldották meg. Gépük egy menetben szedi le a paradicsomot és a folyamat végterméke paradicsomlé, amelyet a konzervgyár vesz át. Jól működik, néhány állami gazdaság már nálunk is használja, de rendkívül drága. A teljes gépesítés holdanként 20—25 ezer forintba is belekerül. Ezért szerkesztettek egy magyar gépsort, amely két menetben dolgozik. Közben kézzel is válogatnak, aminek viszont az az előnye, hogy a „kiszemezett” paradicsomot piacra lehet vinni. A gyakorlat dönti majd el, hogy a tömeges gépesítésnél melyik megoldást alkalmazzák. Sok új gép és vegyszer kell még Elvileg megoldott az uborkaszedés gépesítése is. Egy amerikai szerkezet felszívja az indát és a lelógó uborkákat levágja. A már létező magyar gép az indát vágja le, azt végighúzza egy szerkezeten és a kukoricatörő gépekhez hasonló elv alapján letépdesi róla az uborkákat. Mindkét szerkezethez olyan fajta kell azonban, amelynek indája rövid, az uborkák egymáshoz közel teremnek, és nagyjából egyszerre fejlődnek. Az uborkatermesztés gépesítésének megoldása azonban nem oly közeli kérAz elmúlt évben 1969-hez képest — csaknem két százalékkal nőtt a tűzesetek száma, a kár összege egy év alatt 4,3 százalékkal emelkedett. Különösen sok szálas takarmány lett a tűz martaléka. Az összes veszteség egy- harmadát ilyen károk tették ki. Sajnos, a gazdaságok vezetői nem sokat törődnek a jóindulatú figyelmeztetésekkel. Legtöbbször csak a tűzdés, mint a hagymáé, zöldbabé, vagy akár a paradicsomé. Ezt még egy darabig kézzel kell szedni. Legfontosabb zöldségféléink közül nem beszéltünk még a gyökérről és -a paprikáról. A gyökér nagyüze- mileg jól termelhető növény, egyszerre érik, sorban helyezkedik el, a lombozat is nagyjából egymagasságban fakad. Gépi szedése tehát kialakítható. A zöldpaprika szedését talán a paradicsom- szedő gépeken variálható adapterrel oldjuk majd meg, de ez sem közeli dolog. A külföldről hozott fajtákhoz ugyanabban az országban rendszerint megvannak a szükséges védő- és gyomirtó vegyszerek is. Ezé-; két szívesen megvásároljuk, a gond csupán az, hogy nálunk olyan kártevők, olyan gyomok is vannak, amelyek a külföldi országban ismeretlenek, tehát, amelyek ellen a vegyszer nem véd; Bőségesen marad tehát feladat a magyar vegyiparnak. Földeáki Béla rendészeti hatóságok erélyesebb intézkedésére hajlandók reagálni. A szakemberek szerint bebizonyosodott, hogy általában azokban a gazdaságokban pusztítanak a tüzek, ahol nincsen szakképzett tűzrendész. Javasolták, hogy a tűzrendészed hatóságok segítségével nagyobb arányban kezdjék meg termelőszövetkezeti tagok közül kiválasztott tűzrendészek képzését. Tiszamenti Vegyiművek Vállalat Szolnok, felvételre keres gimnáziumi és közgazdasági technikumi érettségivel rendelkező nőket, valamint gép és gyorsírókat. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán, Szolnok, Tószegi út Az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság felhívása Búcsú a Kevi Julcsától Történetek a túrkevei vasút múltjából (Folytatjuk) Növekszenek a tűz okozta károk a mezőgazdaságban
