Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-27 / 123. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 27. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában A nyugat-európai politika olyan mozgalmasan hullám­zik ezekben a napokban, mint a tőzsdék hangulata. A ha­sonlat annyiban is stílszerű, szinte percről percre újra bebi­zonyosodik az a különben régi keletű igazság, hogy a tőzs­dének, magyarul a pénznek, igen sok köze van a politikához. A nyugat-európai valutahelyzet kivétel nélkül minden politikai megnyilvánulásra alaposan rányomja a bélyegét — jó példája annak Georges Pompidou francia köztársasági el­nök most véget ért brüsszeli útja is. Az államfő hangsúlyozta, hogy a dollárkrízis ellenére nem látja akadályát a Közös Piac további egységesítésével kapcsolatos előkészületeknek. Pompidou konkrétan a gazdasági és a pénzügyi unióra gondolt és szavai a valutaválság körülményei között enyhén szólva nem hangzottak valami meggyőzően. Túlságosan közel van az a minapi szituáció, amelyre az volt a jellemző, hogy a dollárkrízissel kapcsolatban nem született semmilyen meg­egyezés. Mint emlékezetes, akkor — és erre valóban jól em­lékszik még a közvélemény — a nyugat-európai államok, a Közös Piac tagállamai, csak abban állapodtak meg, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Könnyen elképzelhető, hogy a Közös Piac főhadiszállásán éppen ezt akarta ellensúlyozni a francia elnök, talán nem is utolsó sorban a közelgő brit belépésre való tekintettel. Ang­liában ugyanis — valamennyi közvélemény-kutatás tanúsága szerint — óriási a belépést ellenzők tábora és a közös cselek­vés hiánya a valutaválság idején nyilvánvalóan tovább nö­velte ezt a tábort. Ugyanakkor Pompidou politikája most már szemmelláthatólag a brit belépéssel számol, persze úgy, hogy ebből Párizsnak minél nagyob haszna származzon. A mozaikok összeállnak: ilyen körülmények között Pompidou - nak Brüsszelben nem ártott valami gesztust tenni, azt érzé­keltetendő, hogy az integrációs folyamat minden nehézség ellenére folytatódik. A közvélemény minden esetre pillanatnyilag inkább a nehézségeket érzékeli, mint a francia államfő által hangsú­lyozott foyamatot. Erre jó példa a müncheni bankértekezlet, amelynek fő témája ugyancsak a jelenlegi krízis. Emmingen, a bonni szövetségi bank alelnöke az Egyesült Álamokat tette felelőssé a nehézségekért és azt mondta: a nyugat-európai pénzvilág képviselői most. az amerikai gazdasági dilemmák kisugárzása nyomán úgy érzik: elefánttal utaznak egy csó­nakban. Wolcker washingtoni államtitkár ingerülten jegyezte meg, hogy még nem látott elefántot csónakban. Pedig kette­jük közül alighanem a bonni bankárnak van igaza: az ame­rikai elefánt nyugtalankodik és mozgása billegteti a nyugat­európai pénzvilág csónakját is. Kádár János beszéde lFolyt. az t, oldalról) kongresszusi beszámolója meggyőzően bizonyítja, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja lépésről lépésre le- küzdj a sok éven át felhal­mozódott problémákat, ele­jét veszi a régi hibák meg­ismétlődésének és felszámol­ja a jobboldali irányzatok által előidézett mérhetetlen károkat. A „Tanulságok” cí­mű pártállásfoglalás, a párt 50. évfordulójára és a XIV. kongresszusra kiadott okmá­nyok fő megállapításai, az ezekben kifejezésre utó poli­tikai irányvonal, folytatása és továbbfejlesztése mind­azoknak az alapvetően he­lyes, szocialista törekvések­nek, amelyeket a párt előző XIII. kongresszusa, illetve azt követően a Központi Bi­zottság 1968. évi januári plé­numa dolgozott ki. Mindez bizakodással töltheti el a szocializmus őszinte híveit országukban és az egész vi­lágon. Tények bizonyítják, hogy az a döntő fordulat, amely a Központi Bizottság 1969. évi áprilisi plénumával be­következett, a Husák elvtárs körül tömörült új vezetés tevékenysége a párt sorai­nak rendezését, az ország teljes politikai és gazdasági konszolidálódását szolgálja. A gazdasági és kulturális építésre átgondolt terveik vannak, s pártjuk politiká­jának megvalósításához szé­leskörű és egyre növekvő tö­meg-támogatást kapnak. 1968 tavaszán az előretörő jobboldal már a győzelmi harsonákat fújta, az impe­rialisták ujjongtak. Ügy le­het, hogy helyenként még ma is, még a becsületes em­berek között is van kishitű­ség és biztos, hogy van még nem kevés megoldásra váró nehéz feladat. De mindennél fontosabb történelmi jelen­tőségű tény, hogy hála a Leonyid Brezsnyev, a CSKP kongresszusának szer­dai ülésén mondott beszé­dében mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a kong­resszus „igen komoly és felelősségteljes szakaszt fe­jez be a szocialista Cseh­szlovákia történetében. Jog­gal nevezhetjük a szocializ­mus csehszlovákiai ellensé­gei felett aratott győzelem kongresszusának, a szocializ­mus diadala kongresszusá­nak.” „Kongresszusuk egybeesik a valamennyiünk számára kedves jubileummal — foly­tatta a szónok. — ötven éves lett Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, a munkásosz­tály, valamennyi cseh és szlovák dolgozó harcokban ■ apasztalt marxista—leninista élcsapata.” Az SZKP Központi B'- zottságának főtitkára eb­ből az alkalomból szívélyes jókívánságait tolmácsolta a kongresszus küldötteinek é3 Csehszlovákia összes kom­munistájának. „A csehszlovák munkás- osztály történelmi győzelme lett 1948 forradalmi febru­árja, amely megnyitotta Csehszlovákia előtt a szoc.a- lizmus útjai a termelőerők gyors növekedésének útját, a dolgozók életszínvonala csehszlovák kommunisták erőfeszítéseinek s a nép oda­adó munkájának, Csehszlo­vákiában ma a szocialista társadalom épül. A magyar kommunisták, az öntudatos magyar dolgo­zók szívből gratulálnak az elért eredményekhez és sok sikert kívánnak a további munkához csehsizlovák elv­társainknak, Csehszlovákia testvéri népeinek. Hazánkban, a Magyar Nép- köztársaságban a korábbi nehézségek leküzdése után a munkáshatalom, a szocializ­szakadatlan emelkedésének útját, a csehek, a szlovákok és országuk összes más nem­zetiségű polgárai valóban egyenrangú és testvéri kap­csolatai sziláidulásának út­ját, azt a lehetőséget, hogy a dolgozók nagy tömegei hozzájuthattak a kultúrához és a tudományhoz.” „Csehszloavákia a szocia­lista országok testvéri né­pei családjában első ízoen szerezte meg valódi bizton­ságát, függetlenségének ét határai sérthetetlenségének valódi biztosítékát” — húz­ta alá a szónok. „Természetesen — folytat­ta Brezsnyev — nem mn- denkinek teiszik a vaiódi népi rendszer az önök or­szágában, nem mindenkineK van ínyére a szocializmus megszilárdulása Csehszlo­vákiában. Magában Cseh­szlovákiában is akadtak olyan erők, amelyek a nem­zetközi reakció aktív támo­gatásával megkísérelték megsemmisíteni február vív­mányait, megfosztani a kom­munista partot a társada­lomban be lói lőtt vezető sze­repétől, alaasni a szociaü*;- mus alappihéieit az önök országában, v.sszafordítam a történelem Leiekét. Az ellen- forradalmárok el akartak szigetelni Csehszlovákiát a mus pozíciói szilárdak és to­vább erősödnek. A világ előre halad; nincs olyan erő, amely a történe­lem kerekét megállíthatná, vagy visszafordíthatná. A népek harcolnak és harcolni fognak a jövőben is. mert élni akarnak. Harcuk nyo­mán eljön a nap, amikor az emberiség jó reménysége, a társadalmi haladás, a nem­zetek szabadsága, a béke osztatlan és tartós lesz, — hangoztatta befejezésül Ká­dár János. testvéri országoktól, kisza­kítani a szocialista közös­ségből, s odadobni az impe­rialisták önkényének.” „Most azonban mindenki- számára világos — figyel­meztetett a szónok —, hogy pártjuk győztesen került ki a kemény megpróbáltatá­sokból. A part legjobb erő’, a párt alap’ető magva be­csülettel kiállták a tűzke­resztséget.’ „A csehszlovák kommu­nisták — hangoztatta a szó­nok — a szocialista vívmá­nyok véd elmezése mellett egyaránt haitoltak és har­colnak népűit nemzeti ér • dekeiért. Az egész kommu­nista felszabadító mozga­lom internaccnalista érde­keiért, a oeke és a társa­dalmi haladás érdekeiért. A kommunista világmozgalon ban ezért örvend olyan nagy tekintélynek Csehszlovákia Kommunista B-ártja és szá­mos vezetője; így Gusf'V Husák, Ludvik Svoboda, va­lamint a szocializmus ügyé­nek többi megu.gathata;-1 in narcosa. Bon>olul1 helyzet­ben hű hazafiaknak és meg- győződéses internacionalis­táknak bizonyultak, akik szá­mára a szocialista haza o d- dogulása és virágzása el­választhatatlan a világszo- cializmus ércekéitől.” A kongresszuson ismerte­tett távlatokról szólva Brezs nyev hangoztatta, hogy „ázol: azért váltak lehetővé, meri önök, elvtársak, megnyerték a küzdelmet a pártért, el­érték a pári összeforrottsá- gát a marxizmus—leninizmur és a szocialista internaciona­lizmus elvei alapján. Szé - zúzták a burzsoázia segítő­társait, a jobboldali revizio­nistákat, akik megpróbálták megfosztani a pártot a lem nizmus legyőzhetetlen fegy­verétől, s a szocializmus „megszépítése” és „megújí­tása” ürügyén^ el akarták pusztítani a szocializmust, az országot a kapitalizmus res­taurációja feie szerették vol na terelni. Az önök párt­ja azonban bebizonyított?, hogy a leninista forradal­márokra jellemző módon fel­ismeri az újat, elutasítja a dogmatizmust és a rutint, nem engedi meg. hogy a jelenségek alkotó megköze­lítését egyszer már bevált formulák megismétlésével cseréljék fei.” Leonyid Brezsnyev be­szédének külpolitikai része ben a következőket mon • dotta: „A szocialista államok ak­tív együttműködése a Var­sói Szerződés szervezetében, a KGST-ben, a kétoldalú kapcsolatok kereteiben, a felmerülő kérdések közöj elvtársi megvitatása, az együttesen kidolgozott új folytatott külpolitikai vonal, a gyakorlati tevékenység szoros koorcinálása gyara pítja a szocisiizmus erejét növeli a világesemények me­netére gyakorolt befolyását Az imperialista agresszió ellen küzdő indokínai né­pek, az arab országok haza - fiai, sőt Ázs.a, Afrika, La- tin-Amerika és természete­sen az európai kontinens más népei is, a saját ta­pasztalatukból érzik, orszá­gaik sorsán tapasztaljak, hogy mekkora hatásuk van azoknak az akcióknak, ame­lyeket a szocialista államok közösen és együttesen tesz­nek a béke, a szabadság védelmében, a társadalmi haladás érdekében. A szocialista közösség or­szágainak következetes po­litikája Európa vonatkozásá­ban már meghozta a reáhs gyümölcsökéi a béke szilár­dítása térén, kontinensünk valamennyi állama békés és kölcsönösen előnyös együtt­működésének fejlődésében. Aki nem huny szemet a té­nyek felett, aki tárgyilago­san értékeli napjaink való­ságát, megérti, hogy nap­jainkban éppen a szocialista közösség képezi az európai béke megbízható védelmét. Közös harcunk a valóban tartós európai békéért egvre nagyobb megértésre ta'ál mind a széles közvélemény előtt, mind pedig számos európai kormány részérői. Mi reálisan vizsgáljuk a dolgokat, jói látjuk a kísér­leteket az európai bizton­ság szavatolása előrehaladá­sának szabotálására, s tud­juk, hogy kik állnak emö- gött. A szocialista államok épí­tő kezdeményezéseinek boj­kottálására egész koncep­ciót agyaltak ki, amely sze­rint az európai problémák állítólag nem oldhatok meg másképp, mint valamennyi együttvéve, egységes Komp­lexumban. Így próbálják megnehezíteni az NSZK-nak a Szovjetunióval és a Len­gyel Népköztársasággal kö­tött szerződőseinek ratifiká­lását, elodázni az európai tanácskozás összehívás.3 f, megakadályozni más problé­mák megoldását beleértve az olyan fontos kérdést, mint azt, hogy Bonn kez­dettől fogva érvénytelennek nyilvánítsa a müncheni dik­tátumot annak valamennyi következményéi el együtt. Nem lehet vég nélkül kal- márkodni a béke és a népek biztonsága érdekeivel. Az európai együttműködés meg­teremtése nem képezheti po­litikai alku tárgyát. Hinni szeretnénk: az európai or­szágok államférfiai lesznek olyan határozottak és rea­listák, hogy gyakorlatilag levonják a tanulságot a múlt tragikus leckéitől. Bízunk abban, hogy a népek is a békére és a valódi bizton­ságra törekednek. Őszintén Podgornij KAIRO Mint már jelentettük, Pod- gornijnaK, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének vezeté­sével kedden nemhivatalos, baráti látogatásra szovjet küldöttség érkezett Kairóba. Szadat egyiptomi elnök és vendége röviddel a díszes fo­gadtatás és a Nasszer síremlék megkoszorúzása után félórás eszmecserét tartott. Ezen a megbeszélésen — jelentette szerdán reggel az A1 Ahram — a Szovjetunió ismét bizto­sította egyiptomot politikai, gazdasági és katonai támo­gatásáról. — Másfelől pedig mindaét fél továbbra is el­kötelezettnek nyilvánította magát az Izrael által meg­szállva tartott összes arab területek felszabadítása mel­lett. Podgornij és Szadat, vala­mint a kíséretükben lévő magas rangú személyiségek szerdára két megbeszélést, egy délelőtti és egy délutáni „fordulót” tartottak. A keddi találkozásról az A1 Ahram által közölt rész­leteken kívül más informá­ciók nem láttak napvilágot. Szovjet politikai állásfogla­lásnak tekinthető viszont az a nyilatkozat, amelyet az ASZÚ lapja, az A1 Gumhu- rija közölt röviddel a Pod­gornij vezette küldöttség ér­kezése előtt. Ebben Vinogra­dov, a Szovjetunió kairói nagykövete — a delegáció tagja — kijelentette; „A Szovjetunió olyan irányban tevékenykedik, hogy az igaz­ságos rendezés mihamarabb megtörténjék. Hisszük, hogy elérhető egy ilyen típusú rendezés. Szerda délelőtt a kairói Kubbeh palotában megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok a Szovjetunió és az Egye­sült Arab Köztársaság kül­döttsége között. A szovjet küldöttséget Nyikolaj Pod­gornij, a Legfelső Tanács El­nöksége elnöke, az egyipto­mit Anvar Szadat köztársa­sági elnök vezeti. A két államfő kedd este a szovjet delegáció megérkezé­sét követően félórás előzetes megbeszélést tartott. Mint jelentettük az A1 Ahram szerint az első találkozón a két ország együttműködésé­nek kérdését vizsgálták meg, s ezzel kapcsolatban két alapvető megállapítást tet­tek: 1. Az Egyesült Arab Köz­társaság és a Szovjetunió megerősíti azt a kötelezettsé­gét, hogy folytatják erőfeszí­téseiket az összes megszállt arab területek felszabadítá­sáért. 2.. A Szovjetunió megerősí­ti azt a szándékát, hogy foly­tatja az EAK gazdasági, po­litikai és katonai támoga­tását. A látogatás iránt megnyil­vánuló rendkívüli érdeklődés indokolt: Egyes nyugati kö­rök ugyanis abban remény­kedtek, hogy a Szadat elnök által kezdeményezett belső változások kihatnak az EAK reméljük, hogy a jelenlegi kedvező lehetőségeket ki­használják és létrejönnek a tartós alapok az összes eu­rópai állam békés együtt­működésére. Van biztosíték az egész nemzetközi helyzet javulá­sára, a kedvező feltételek alakulására, arra, hogy meg­valósíthassuk a szocializmus és a kommunizmus felépí­tésének nagyszabású ter­veit. Ez a biztosíték a szo­cialista országok sokoida’ú együttműködése — mondot­ta Brezsnyev. A szónok befejezésül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a kongresszus to­vábbi győzelmekhez segíti a szocializmust Csehszlovákiá­ban és előmozdítja a Szov­jetunió és Csehszlovákia, valamint az egész szocialis­ta közösség barátságának to­vábbi szilárdulasát. Kairóban külpolitikájára, s hátrányo­san érintik a hagyományosan szoros szovjet egyiptomi kap­csolatokat. A szovjet államfő látogatása minden bizonnyal pontot tesz a találgatások végére, s újólag megerősíti a két ország barátságát és együttműködését. Podgornij látogatásának ugyancsak nagy jelentőséget kölcsönöz a Közel-keleti vál­ság megoldatlansága. Míg az EAK a maga részéről min­dent megtett a Biztonsági Tanács határozatán alapuló békés rendezés sikeréért, ad­dig Izrael makacsul ragasz­kodik az 1967-es agresszió eredményeihez, a megszállt arab területek bekebelezésé­hez. A helyzet súlyossága még szembeszökőbbé vált Rogers amerikai külügymi­niszter legutóbbi Közel-keleti körútja után: bebizonyoso­dott ugyanis, hogy az Egye­sült Államok csupán szavak­ban szorgalmazza a békés rendezést, a valóságban azon­ban folytatja az izraeli ag­resszió katonai, politikai és gazdasági támogatását, s nem hajlandó nyomást gya­korolni Izraelre a rendezési határozat végrehajtása vé­gett. Ebben a helyzetben rendkívül időszerű a válság fejleményeinek elemzése, az agresszió felszámolásához vezető lépések mérlegelése és egyeztetése. Ezzel kapcso­latban figyelmet érdemel az Al AhramnaK az az értesü­lése, hogy Jarring ENSZ- megbízott Svédország moszk­vai nagyköveteként mindad­dig a szovjet fővárosban ma­rad, amíg nem kap választ Izraeltől február 8-i memo­randumára. Erre azon a megbeszélésen derült fény, amelyet Murad Ghaleb, az EAK moszkvai nagykövete folytatott hétfőn Jarringgal. A szovjet—egyiptomi meg. beszélések első szakasza szerdán helyi idő szerint 13 óra 30 perckor fejeződött be. Az AFP jelentése szerint a másfélórás tanácskozáson Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Anvar Szadat egyiptomi elnök áttekintette a közel-keleti politikai és ka­tonai helyzetet és megvizs­gálj annak lehetőségét, hogy a jelen, valamint a jö­vő követelményeinek eleget téve a politikai, a katonai, a tudományos és kulturális te­rületeken miként lehetne fej­leszteni és megszilárdítani a két ország kapcsolatait. Az AFP hivatalos forrá­sokra hivatkozva azt írja.’ hogy Podgornij és Szadat megállapodott két vegyesbi­zottság létrehozásában. Ezek közül az egyik külpolitikai, míg a másik katonai kérdé­sekkel foglalkozna. A bizott­ságok élén a két ország kül­ügyminisztere, illetve az egyiptomi hadügyminiszter és a Szovjetunió helyettes honvédelmi minisztere álL Podgornij és Anvar Sza­dat csütörtökön, helyi idő szerint 11 órakor folytatja a megbeszéléseket Kádár Jánost, a CSKP kongresszusán résztvevő magyar párt­delegáció vezetőjét, 59. születésnapja alkalmából vezető cseh­szlovák politikusok köszöntötték. Képünkön: Gustav Husák, a CSKP KB első titkára üdvözli Kádár Jánost. Brezsnyev beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom