Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-27 / 123. szám
1971. május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MONDJUK MEG MAGYARÁN... LÖRINCZE professzor szelíd modorú ember — talán éppen nem kis részben ennek köszönheti népszerűségét —, s nemigen szokott beszélni a nyelvrontásról. Inkább azt magyarázza, hogyan kell szépen beszélni édes anyanyelvűnkön. És az sem az ő dolga, hogy miket beszélünk rajta. Az anyanyelvvel mindent ki lehet fejezni. Magyarul, magyarosan. Egyszerűen, érthetően. És a magyar nyelvnek külön sajátossága, hogy azt is el lehet mondani vele, amit tulajdonképpen ki sem mondunk. Például részese voltam egy beszélgetésnek a tihanyi révnél, ahol a pénztárostól megtudakoltam: mikor indul a legközelebbi komp. Azt válaszolta — egyszerű mondatban —, hogy minden óra negyvenkor. Erre én kiszámoltam, hogy ötven perc múlva. Éppen el akartam menni, hogy valamivel agyonüssem az időt, de szerencsére közben ittam egy kávét, s így öt perc múlva meghallhattam a hangszóróból : — Menetrenden kívüli kompjárat indul azonnal Szántód-rév felé. Beszál ■ lás után a komp azonnal indul. Ezek már nem olyan egyszerű mondatok voltak, hanem kellően bővítettek. A pénztáros felvilágosítása (egy neki egyszerű mondatban) és a hangszóró bejelentése (egy nekem egyszerűbb mondatban) azonban együtt rendkívül bonyolult mondatot jelentettek. Olyasmit mondtak el nekem, amit ki sem mondtak, mert úgylátszik, féltek jogos felháborodásomtól. Tudtomra adták, hogy nem érdeklem őket, menjek a pokolba, ne háborgassam őket, vegyem tudomásul, hogy ők a komp, s szívességet tesznek, ha átvisznek. Mert ha nem így gondolkodtak volna, a pénztáros udvarias kérdésemre így válaszol: — Menetrend szerint csak minden óra negyvenkor indul a komp, de ha közben összegyűl egy hajóra való kocsi, indítunk egy mentesítő hajót. Valószínűleg egy negyed órán, húsz percen belül átjut. Ez a „régies” közlési forma úgylátszik kezd kimenni a divatból. Mert másutt is valami furcsa, új „magyar nyelvtant” beszélnek. Például a boltokban. Kérdés: „Van friss kenyér?” Válasz: „Nincs!” Régies formák: „Sajnos, nincs. Elfogyott, ma már nem is kapunk!” „Sajnos, nincs. Még nem érkezett meg. Egy órán belül várjuk!” „Sajnos, nincs. Elfogyott, de utána rendeltünk, mindjárt hozzák!” A hivatalokban is egyre tömörebben beszélnek. Elmondják például, hogy elintézés előtt kivel kell láttamoztatni egy bizonyos kérelmet, de azt sokszor nem teszik hozzá, hogy az elintézéshez, mondjuk, egy húsz forintos illetékbélyeg is szükségeltetik. Ezt legközelebbi alkalommal közük, egy újabb tőmondatban. Így hát az ügyfél szaladgálhat, s áldhatja azt a legújabb magyar nyelvet, vagy inkább azokat, akik ezt felhasználva, bár udvariasan mosolyognak, mégis biztosítják őt mélységes lenézésükről és megvetésükről. Nem riktán már a sajtó is hódol — sajnos — ennek a furcsa tömörítési mozgalomnak. Nemrégiben például néhány lap közölte, hogy a nyugdíjfolyósító intézet egyszerre háromhavi lakbérhozzájárulást küld ki a nyugdíjasoknak. A lapok elfelejtették hozzátenni: ez azt jelenti, hogy a nyugdíjastól már kérik a felemelt lakbért, de ő még csak később kapja meg a különbséget. És azt is elhallgatták, hogy egy másik, s szerencsére valóban magyarosan gondolkodó rendelet szerint addig senkitől nem lehet kérni a több pénzt, amíg ő nem kapja meg a hozzájárulást. Később aztán megjelentek azok a közlemények, amelyek valóban magyarán beszéltek. Elmondván a teljes iagzságot, a teljes tényállást; a nyugdíjfolyósító intézet adminisztrációja nem bírja a munkát, ezért késik majd a lakbérhozzájárulások kiküldése, de ez nem érinti a nyugdíjasokat, mert ők ráérnek akkor fizetni, amikor megkapják az erre szolgáló pénzt. : — p B ; -t r> —■ I n f-p AZ OLVASÖ, aki bizonyára magyar ember, ha magyar újságot olvas, maga is eldöntheti, hogy mi a magyarosabb beszédforma. Mert igaz ugyan, hogy a szabatos fogalmazás egyik fontos követelménye a tömörség, de a beszéd gondolataink közlésére szolgál. Mégpedig általában úgy, hogy kimondjuk, amit gondolunk. Nehogy mások olyasmit gondoljanak, a mi gondolkozásunkról, amit még csak nem is tőmondatokban, hanem indulatszavakkal szokás kifejezni. A nyelvet — vagy a hangulatot — tehát nemcsak nyelvtani hibákkal lehet rontani. Lehet azt, fájdalom, nagyon szabatosnak és tömörnek látszó mondatokkal is. Magyarul beszélni tudniillik egyebek között azt is jelenti, hogy azt mondjuk meg a másik magyar embernek, amit kérdezett, amire kíváncsi. P. L Erdei Ferenc t VÁROS ÉS VIDÉKE A sors kegyetlen; a frissen megjelent művet utolsónak tette. Erdei Ferenc, a politikus, a tudós, a szociológus, az író — halott. Ám a politikus, a tudós, a szociológus, az író — s ezzel már könyve szemléletmódját s értékét is jelezni kívánjuk — még átnyújtotta ezt a művet az olvasónak, a Magyar- ország fölfedezése sorozat legújabb köteteként. Város és vidéke; „szülőföldemet választottam tesztanyagul” .— írja, azaz annak újbóli fölfedezésére vállalkozott, amit már egyszer, a harmincas években, körbejárt. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és Csongrád az állomások, ám a témák mélyebbre nyúlnak. Mint maga írja a könyvben: „Az itt következő fejezetek a társadalom mélyének a lassúbb és hosszabb lejáratú változásait követik konkrét íJorténeti megjelenésükben és lefolyásukban. Ily módon értelmezhetők konkrét helyi feleleteknek a kor általános társadalmi kérdéseire.” S valóban, a könyvben megfogalmazott feleletek nemcsak egy területrész, de egy egész ország fejlődés szülte, változások gyarapította kérdéseire válaszolnak. Erdei Ferenc könyve a szó igaz és teljes értelmében szociográfia. Nem annak regisztráló, tényeket felhalmozó fajtájából, hanem az elemzőből, a folyamatokat vizsgálóból, azaz a legnemesebből. Akár a szegedi paprikáról írjon, akár Makó iskolaváros jellegéről. Vásárhely művészetéről, vagy Szentes értelmiségéről, újra meg újra átüt a konkréton az általános, az egyedin a közös. Ez a szemlélet — és feldolgozásmód emeli a lokálist általánosíthatóvá, a helyben tapasztaltakat másutt is érvényessé. A Pannónia Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat új, 240 ágyas szállodát épít az Osztyapenkó emlékmű szomszédságában. A francia zsaluzási módszerrel készülő négyszintes hotelben étterem, eszpresszó és panoráma tetőbár lesz. Az építkezés érdekessége, hogy mindössze nyolc hónapja kezdték a munkálatokat és június 1-én már vendégek lakhatnak Budapest új szállodájában. (MTI fotó: Bara István felvétele — KS® SZOLNOKI KULTURÁLIS HETEK Képzőművészeti filmszemle Szolnokon Ma délután 5 órakor ünnepi megnyitóval indul a képzőművészeti témájú filmek II. országos szolnoki szemléje. A háromnapos rendezvénysorozat megnyitójára a Vörös Csillag Filmszínházban kerül sor. Sa továbbiakban, ugyanitt rendezik meg az egyes fesztiválvetítéseket is, a szemlére benevezett filmek bemutatását. A filmszemle egyik kiemelkedő programja ugyancsak ma délután fél négykor a Damjanich múzeumban megnyíló hagyományos Tavaszi Tárlat, amelyen ezúttal a középmagyarországi képzőművészeken kívül francia festők is szerepelnek: az 50 ezres Montreuil város festőinek műveit külön teremben láthatja a közönség. Az egymást követő három Tizenkét aranyérem tarsolyunkban Befejeződtek a Gárdonyi Géza Diáknapok Egerben Kedd délutáni jóslatom bevált. A tiseaföldvári Hajnóczy József gimnázium Babits Mihály Jónás könyvének színpadra állításával aranyérmet nyert. Szabó András fiainak teljesítménye minden dicséretet megérdemel. Szereplésük a fesztivál egyik legjelentősebb eseménye volt. Az újszászi és a szol noki (605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) együttes bronzérmet kapott. Ügy látszik, csak a kezdet nehéz. A hajnóczysok sikere valósággal szárnyakat adott a társaságnak, egymás után érkeztek a jobbnál jobb hí rek... A 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet „Lidons” együttese a rendkívül erős mezőny ellenére valóra váltotta híveinek álmát Aranyérmük egy későbbi sikeres pályafutás első jelentősebb állomása is lehet. A két pol- beat „király”, a szolnoki Tö- rőcsik József és a jászberényi Bacsa Ferenc, kikről már előző krónikámban is szóltam, nem adták ezüstnél alább. Dicséretes Angyal József, a Varga Katalin gimnázium tanulójának harmadik helye is. Eddigi, kétségkívül legszerencsésebb napunkat aligha zárhattuk volna nagyobb sikerrel, mint társastáncosaink szereplésével. Az újszászi gimnázium birtokába egy arany és egy ezüstérem került míg a 605-ösnek ezúttal egy újabb ezüst jutott Este a Pallas klubban — milyen gyorsan telik az idő — már a búcsúestre került sor. A Verseghy gimnázium irodalmi színpadának Nagy László „Menyegző” című művének bemutatója, valamint az ezüstérmes kunszentmártoni kamarakórus szereplése tette emlékezetessé ezt az estét. Szerda délelőtt viharos gyorsasággal követték egymást az események. Sorra érkeztek a néprajzi, irodalmi, történelmi és más pályázatok eredményei, számos Szolnok megyei sikerrel és bizony jókora meglepetésekkel is. Aranyérmeink számát ezúttal a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum tanulói növelték. Török Mária pályamunkája a néprajzi, Menkó Etelkáé fjedig a történelmi kategóriában bizonyult a legjobbnak, s hasonló sikert ért el az iskola történelmi szakköre is. Az egri Gárdonyi Géza Színházban ezalatt a nagykórusok és a nagyzenekarok bemutatkozására került sor. Színeinket az első kategóriában a szolnoki Verseghy és a jászberényi Lehel vezér gimnázium tanulói képviselték, míg a másodikban dobogóra lépett a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fúvószenekara is. Mindhármójuk teljesítményét megérdemelt taps jutalmazta. Jóslásokba ezúttal — a zsűri véleményének ismerete nélkül — nem merek bocsátkozni, de bízom a sikerben. Tudósításommal egyidőben kerül sor a diáknapok rendezvénysorozatán legeredményesebben szerepelt, tehát aranyérmet nyert művészeti csoportok és szólisták bemutatójára, melynek színhelye újra a Gárdonyi Géza Színház. Reméljük megyénk képviselői, akik szép számmal szerepelnek a műsorban, ismét megállják majd helyüket. Este nyolc órakor kezdődik a fesztivál zárórendezvénye, a Dobó téri „Expressz” diákbál. A bizonyára több száz főt számláló táncoló fiatal szórakoztatásáról a Lidons együttes gondoskodik... Hérész Dezső nap estéjén 31 mozifilm és további 5 tévéfilm bemutatására kerül sor. A filmszemle első vetítését ma este fél 6-kor tartják. A második fél 8-kor kezdődik; pénteken 18 órakor, majd 20.15-kor tartanak újabb vetítéseket. A tévéfilmek bemutatója a Ságvári Endre művelődési központ színház- termében lesz, pénteken délután 3 órakor. A szemle idején éjszakai előadás keretében a Vörös Csillag Filmszínházban egy új magyar film ősbemutatójára is sor kerül, valamint egy ritkán látható archív film vetítésére. Az éjszakai vetítések időpontjai: pénteken 21.30, szombaton pedig 21 óra. A szemle programjában tanácskozás is szerepel. Pénteken, délelőtt fél tízkor a városi tanács nagytermében a képzőművészet és a művészet népművelési és tömegkommunikációs feladatait vitatják meg a meghívott szakemberek; vitavezető D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. A filmszemléhez kirakatverseny is kapcsolódik. Film a kirakatban címmel a szemle propagandáját ötletesen szolgáló kirakatok versenyeznek a kitűzött értékes díjakért. A II. Szolnoki Képzőművészeti Filmszemle díjainak odaítéléséről szakmai és társadalmi zsűri együttesen dönt, melynek elnöke Szé- csényi Ferenc Kossuth-díjas filmoperatőr, társelnöke pedig Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke. Ünnepi díjkiosztás szombaton este 6- kor a Vörös Csillag Filmszínházban, majd ezt követi a díjnyertes filmek ünnepi vetítése. Elöljáróban ennyit a gazdagnak ígérkező szemle várható eseményeiről. Nevelők tanácskozása Az 1971—72-es oktatási évet előkészítő tanácskozás- sorozat kezdődött szerdán a budapesti József Attila gimnáziumban. A középiskolai általános felügyelők, szakoktatási főelőadók, valamint szakfelügyelők tárgyaltak a most bezáruló tanév főbb tapasztalatairól, illetve az új oktatási év legfontosabb feladatairól. Dr. Welker Ottó. a Művelőlésügyi Minisztérium köz- oktatásügyi főosztálya gimnáziumi osztályának vezetője tartott tájékoztatót. Papíráruk vándorkiállítása Szolnokon Első vándorkiállítását Szolnokon, a Kossuth téri irodaház Barátság klubjában nyitotta meg tegnap a Piért Kereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatója, Hámori Károly. Azzal a céllal rendezték és mutatják be az ország több más helyén is a 25 vitrinből álló kiállítást, hogy a vállalat árucikkeinek választékát ezáltal megismertessék a kereskedelmi szakemberekkel és a nagy- közönséggel. Az utóbbi húsz év alatt hazánkban az egy főre jutó papírfogyasztás forint értéke a hétszeresére nőtt. Az egészségügyi kultúra emelését és a háztartási, családi munka könnyítését egyaránt elősegítette a papíráruk választékának növelése — olyan cikkek elterjedése, mint a papírzsebkendő, -törülköző, papírpelenka stb. Közülük az újabbak népszerűsítését nemcsak a vállalat, hanem az Egészségügyi Minisztérium is szorgalmazza. A számítottnál is nagyobb kereskedelmi forgalomban tapasztalt igények kielégítésének nagy akadálya a raktártér elégtelensége, s ezzel összefüggésben egyes üzletvezetők tartózkodása á megfelelő választék biztosításával kapcsolatban. Ezt a szemléletet is változtatni igyekeznek a kiállítással, a kereskedelmi szakemberek és a vásárlók véleményének kikérésével. Az idén várhatóan csaknem 2-5 milliárd forintra nő a papír- és írószerkereskedelmi forgalom értéke. Az ezzel foglalkozóktól nagy erőfeszítést követel a papíráruk iránti kereslet rohamos növekedése, mert a legtöbb esetben nemcsak a raktártér, hanem már a bolti eladótér sem elegendő, örvendetes viszont, hogy mind a hazai papíripar termelése, mind a Piért nagyobb importlehetősége kedvezően hat a választék gazdagodására. ... apropó, nyári 1 Divat coctail ’71: divatparádé... Fővárosi művészek és manekenek... Legdivatosabb női ruhák... — szóval minden, ami szem- szájnak ingere, mindössze egy tízesért. Hirdette a plakát a szolnoki Ságvári művelődési ház előtt. Most mit mondjak? Hogy jól beugrottak, akik itt akartak ötleteket gyűjteni? Nem is beszélve azakról a naiv érdeklődőkről, akik netán a bemutatón szerették volna kiszemelni ruhatáruk illusztris nyári darabját. Apropó, nyári. Ha nem látok néhány tavalyról már jól ismert fürdőruhát és nem ragadok a székemhez a melegben, nehéz lett volna meggyőzni arról, hogy nyári divatbemutatón, mit bemutatón, parádén vagyok. Hogy a hűvös nyári estékre is fej kell készülni? Igen, arra is! No. jó. Ha az újdonságot reprezentáló fürdőruhákból már nem maradt a divatbemutatóra, majd a női fehérneműk kárpótolnak, — reménykedtem örök optimistaként. Valóban, ami az újszerűséget illeti, nem érheti szó a ház elejét, mert egyszerre több úidonsággal is elkápráztatták a közönséget. Az egyik, a menekeneket tetőtől talpig befedő fekete oerlon- dresszek, a másik, a könnyű, lenge, dús csipkézésű baby- dollok, formás Triumph melltartók és ezekkel összedolgozott kombinék voltak. Valamennyi azon a fekete micsodán pompázott. A ruháknak már biztos nem lehet ilyen zavaró, vaskos riválisa, bizakodtam a fehérneműk után. Ez igen — csattant fel a taps a csinos, felsőrésszel egybeszabott fiatal lányok számára készült pasztel színű overáll és a rozsdabarna ballon lemberdzsekes nadrágkosztüm láttán. Majd romantikus vonalú, sötét tónusú, kecses midiszoknyás kiskosztüm következett. Rövid, karcsúsított kabátkáját derékban enyhén húzott fodor díszítette. Végre egy divatos, elfogadható áron kapható együttes. Aztán még néhány praktikus ingruhát láttunk, s ezzel mintha elvágták volna. A többi — a fehér ter- lyster nadrágkosztüm, a piros kis kalappal, aztán egy másik fehér nadrágkosztüm, amihez már nem volt kalap (csak egy rosszalló megjegyzés a mögöttem ülőtől) a fekete nadrág piros midi mellénnyel, s egy halványsárga könnyű ingblúzzal, s végül az alkalmi modellek — env- • hén szólva középszerűvé tették a bemutatót. Nem is tudom mit lehet mondani arról a divatbemutatóról, ahol az egyik kezemen megszámolhatom, a valóban figyelemre méltó kollekciókat. Talán annyit: hogy műsoros volt és két teljes óráig tartott. K. K.