Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1971. május se:

A sólyákról az óceánok

Víz a Holdon

vizére

1949-ben bocsátották vízre a „Soldek”-et, az első nyílttengeri hajót, amely a felszabadulás után lengyel hajógyárban épült. Ez idő óta 1970 végéig a lengyel hajógyárak 70 típust képviselő 1048 hajóegységet építettek, együttesen 4 994 700 tonna hordképességgel. A lengyel hajógyártás ötmilliomodik tonnáját tartalmazó 1055. hajót 1971 áprilisának elején adták át rendeltetésének.

Az elmúlt év több rekorderedményt hozott: a három legnagyobb lengyel hajóépítő üzem: a gdanski Lenin Hajógyár, a gdyniai „Párizsi Kommün” Hajógyár és a szczecini Adolf Warski Hajógyár 53, összesen 515 650 tonna hordképességű hajóegységet adtak át rendeltetésének, s szintén 53, összesen 574 800 tonna hordképességű hajót bocsátottak vízre.

Az 1066—1970-es időszakban a lengyel hajókat 15 ország vásárolta (a Szovjetunió 174-et, a többi szocialista ország 16-ot, a dollár- övezetbe tartozó országok 15-öt).

Nem tudnak elszakadni a múlttól

Klemau gróf Münchenben üzletet nyitott, amelyben nemzeti szocialista és SS- jelvényeket, a „Totenkopf” divízió egyensapkáját, barna ingeket árul. Ez a legnagyobb ilyen jellegű üzlet Mvugat-Németországban. — Reklámjában azt hirdeti, hogy mindezeket a relikviákat „hajdani előállítóik” szállítják.

és a Harson

Egy ember napi tápáléká- haz 90 dkg. szilárd halmaz- állapotú élelem, ugyanannyi oxigén és 2,7 kg víz szükséges. Bármilyen emberi telepítés legelső problémája ezért a Holdon a víz. Ma még a „Holdtelepülés” csak automatából állhat, a jövőben azonban feltétlenül számolni kell emberi településsel is. Honnan vegyék hát a szükséges vizet?

Azt tudjuk, hogy Földünk keletkezésekor az elemi részecskében megmaradt a víz.

A radioaktív izotópok széthullása nagy hőmennyiséget hozott létre a mélyen fekvő rétegekben. Az ottlévő nedvesség felforrt, feltört a felszínre és kicsapódott. Ebből lettek a tengerek és óceánok, a sarkvidéken pedig a jéghegyek. Nagyon-nagyon régen hasonló folyamat ment végbe a Holdon is, azzal a különbséggel, hogy a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt a gőz nem vált vízzé, hanem, közvetlenül a felszín alatt mintegy 1 km- es vastagságban, megfagyott. A Holdon tehát minden a , hőmérséklettől függ.

A Hold hőmérséklete

A Hold az elektromágneses hullámok teljes spektrumát bocsátja ki. A hullámnak az a hossza, amelyre a maximális energia jut, a test hőmérsékletétől függ. Ha a Holdon hatezer fokos hőmérséklet lenne, ugyanúgy látható fényt adna, mint a Nap. Mivel hideg test, ezért láthatatlan infravörös sugarakat bocsát ki. A hullámok hossza néhány mikron (mikron a milliméter ezred része). Rádióhullámai 1 mm- tői néhány méterig terjednek A Földről az infravörös sugárzást mérve sikerült megállapítani a Hold hőmérsékletét. Nappal az Egyenlítőn eléri a 120 Cel- cius fokot, éjjej viszont mínusz 170 fok alá, sőt a sarkokon — mínusz 200 fok alá süllyed.

A mélyebb rétegek hőmérsékletét rádióhullámokkal mérték meg. Kiderült, hogy néhány méteres mély-, ségben, a holdéjtől és a holdnappaltól függetlenül az átlagos hőmérséklet mínusz 30 Celsius fok körül van. Természetes, hogy a mélyből feltörő vízgőz ilyen alacsony hőmérsékleten megfagy. Nagy mélységben viszont a hőmérséklet nulla fok körül van, megmarad a víz.

Kéregalatti jég

Valószínű, hogy ilyen ke- regalatti jég-, illetve vízréteg van a Marson is. Földi rádióteleszkópokkal sajátos, úgynevezett meleg rádiósugárzást észleltek a Marsról 10 és 21 cm-es hullámon. Art is megállapították, hogy azonos időben néhány méteres mélységben mínusz 90 fok volt a hőmérséklet, míg a felületen húsz fokot mértek. Megjegyzendő, hogy a Mars hússzor olyan messze van a Földtől, mint a Hold, ezért a mérések nem egészen pontosak. Lényeges azonban az, hogy már csekély mélységben is nulla fok alatt van a hőmérséklet, jég tehát képződhet. A maximális távolság a Föld és a Mars között 98 millió km, a minimális 56 millió km. Az utóbbi 15, vagy 17 évenként fordul elő. Utoljára 1956-ban esz volt, tehát most 1971-ben újra megismétlődik. Az amerikai tudósok a Mariner—6 és 7 kísérletből 1969-ben megállapították, hogy a Marson elsősorban a vízhiány miatt lehetetlen bármilyen élet. Ha a felszínhez közel örök fagy van, vagy ha csekély mennyiségű légköri nedvesség jég formájában kicsapódhatna valamilyen alkalmas helyen, akkor ezeken a helyeken lehetne élet, amely ezt a vizet az evolúció folyamatában felhasználná.

Magasabbak a Himalájánál

Feltételezhető, hogy a Hold felszínén is maradhatott jég. A sarkokon a holdkráterek gyűrűs falai örök árnyékot vetnek. A kráterekbe sohasem jut be a napsugár. A holdhegyek magasabbak a Himalájánál (9000 m-esek), az örök árnyék tehát gyakori a Holdon. Miután a hegyek belsejében mínusz 200 fokos a hőmérséklet, a jég rendkívül lassan olvad. A feltevés szerzői szerint a jégréteg vastagsága 1 milliárd év alatt legfeljebb 10 métert vékonyodhatott.

Mindkét hipotézis tehát, hogy a talajkéreg alatt jég, a mélyben pedig víz van, csak feltételezéseken alapszik, a bizonyítékok még hiányoznak. A mai technika a Hold és a Mars rádiószondázásával is minden bizonnyal megbirkózik és kideríti, hogy igaz-e a feltevés a Hold jegérőL

KÉPERNYŐJE

Szubjektív

Ha valaki azt kérné tőlem, nevezzem meg az elmúlt hét műsorából a számomra legemlékezetesebb programot, bajban lennék. Ugyanis nem tudnék mit említeni. Hacsak nem a Századunk sorozat legutóbbi adását a frankhamisításról, vagy talán a Nyitott könyv újabb örkény-számát. Talán. Ha azonban arra kellene választ adnom, hogy melyik műsor okozta a legtöbb bosszúságot — azt hiszem kitalálják — válaszom: á szerda esti bolgár—magyar, keserűség minden mennyiségben. Ha pedig valaki azt firtatná, mi az, amiben legfőképpen csalódtam, a műsorok közül, amely a legkevésbé váltotta be nézői reményeimet, akkor a lengyel televízió több órás kedd esti műsorát nevezném meg. Űj felfedezéseket vártam a mai Lengyelországról. Friss híradást barátaink életéről. Nem kaptam. Láthattam viszont egy lengyel sorozat egyik darabját. A négy páncélos és a kutya egyik epizódját. Bevallom, ez az egy részlet még ízelítőnek is kevés volt; talán ha majd jobban megszokjuk e vidám legényeket, meg hűséges társukat, a nagyszerű kutyát, más szemmel nézzük „veszélyes kalandjaikat” is.

Ha pedig a napi műsor- szerkezetekről esnék szó, azt vizsgálva, vajon melyik nap műsora volt a legkevésbé szerencsés, akkor a szerdai napot jelölném meg, szendvics-szerkezetű programjával : két foci közt egy kis Századunk. Nem csodálkoznék, ha a női nézők tiltakoztak volna az egyenjogúság nevében e „férfi-centrikus” műsor láttán.

Hogy min szórakoztam a

ELŐTT

megjegyzések

legjobban? Ázom, hogy a Telitalálat „legendás” hőse, dr. Pollák György olyan szellemes feladatot készített az ismert játék modorában, amely ugyancsak feladta á leckét a játék valamennyi résztvevőjének, de még a zsűrinek is. Pedig a feladvány pofon egyszerű volt. Pollák György alaposan megleckéztette a Telitalálatot.

Mire lennék kívácsi? Arra, hogy ki, mikor és hogyan „süllyeszti” el Morvái Lászlót, és hogyan fosztj_" meg a már-már betervezhető pénzkereseti forrásától?' Mert ha ez így megy, Morvái László igencsak megél abból is, amit a Telitalálai- ton keres. •;<

Mi az, amit nem néztem meg az elmúlt hét, műsorából? A bolgár filmsorozat legújabb részét. Ugyanis nézői munkamegosztásban vagyok a kisfiámmal. Egy idő óta ő nézi a Minden kilométerkőnél-!, és 5 számol be a látottakról. Egész érdekes dolgokat mond.

A francia nő és a szerelem? — egy kis társasággal néztem együtt-Csaknem kizavartak a szobából. Ugyanis mindig előre megmondtam, hogy mit fognak látni. Mert annakidején a moziban háromszor néztem meg. Rossz nyelvek szerint már a televízióban is csak ismétlés volt.

Mi volt a legtanulságosabb? A Nyitott könyv. Ráébredtem ismét, hogy esetenként többet ér, ha a. könyvet nyitom ki, mintha a tévé van kinyitva. Vasárnap este elő is vettem Galsworthy világhírű regényét.

Lehet, hogy az én készülékemben van a baj ?

V. M.

Földrengés Törökországban

Súlyos földrengés rázta meg szombaton éjjel a törökországi Bingol tartományt. Az első adatok szerint nyolcszázan vesztették életüket. Képünkön egy asszony, halott gyermekével a karján egy rombadőlt falu főutcáján

(Telefoto — AP—MTI—KS)

jßtRepülőgép szerencsétlenség Rijekában

A jugoszláv légiközlekedés legsúlyosabb szerencsétlensége történt a rijekai repülőtéren, ahol egy Angliából érkező üdülőket szállító repülőgép a leszálláskor fe'robbant. A szerencsétlenségnél 75 utas életét vesztette. A gép személyzete életben maradt. Képünkön a füstölgő géproncsok

(Telefoto — AP—MTI—KS)

Telkesgazda

lettem

Egy koratavaszi napon leültem, hogy valami humoreszket írjak és éppen vártam a múzsát, hogy megcsókolja arisztokratikus homlokomat, mert anélkül nekem sem megy az írás. A múzsa helyett azután megjelent kedves nejem és kétszeri hátbavágással tudomásomra adta, hogy valami fontosat akar közölni velem. Rá is kezdte:

— Hallod-e! Mindenki vesz már magának valami értelmes dolgot. Nekünk is összejött egy kis pénzünk, vegyünk mi is valamit.

— Jó, — mondtam — vegyél nekem egy pár zoknit, legalább nem kell minden este kimosni azt az egy párat, mely jelenleg a személyi tulajdonomat képezi.

— Ez nem vicc és ne hülyéskedj mindig — csattant fel — valami komolyabb dolgot kell venni.

— Igazad van, — feleltem — vegyél egy leselejtezett harckocsit, az elég komoly dolog, mert azután hátha jó lesz majd valamire.

Az utána következő jelzőket, melyekkel kedves nejem belegázolt lelkivilágomba nem írom le, csak a legenyhébbet hadd említsem meg. Azt vágta a fejemhez, hogy ha nem tudnám, rólam mintázták meg a bibliában az inaszakadtat. Hosszú idő telt el, míg kifogyott a szuflából, lezárta a minősítésemet és kivágta a nagyadut:

— Hétvégi üdülőtelket veszünk és slussz!

Hát ha nem tudnák ez a slussz a végén azt jelentette, hogy örüljek, mert ennyivel sikerült megúsznom és most már dúródjak valami telek után. A többség döntése kötelező érvényű a kisebbségre nézve — gondoltam — és elindultam telket nézni, összefogtam az egyik barátommal — kit hozzám hasonlóan indítottak útnak otthonról — és ijedtünkben egyből találtunk is megfelelő telket. A dolgozó parasztság képviselőjével hamar megegyeztünk, belecsapkodtunk egymás tenyerébe, mint a villám a szalmakazalba és szerintünk kész volt a vétel. De a kálvária csak ezután kezdődött. Mi ugye, azt hittük,

hogy a telek vétel is úgy megy, mint a piacon a retek vásárlás. Mi adjuk a pénzt, a kofa néni adja a retket. Mi adjuk a pénzt, a dolgozó parasztság képviselője meg adja a telket és kész. Csakhogy ez kérem nem egérizen ilyen egyszerű.

Elsőnek elirányítottak bennünket az ügyvédhez. Ott esküt kellett tennünk, hogy sem a földön, sem a kozmoszban nincs telkünk, sem földünk. Arra külön meg kellett esküdnünk, hogy ott fönt az az egy hold sem képezi személyes tulajdonunkat. A Lajos barátommal esküdöztünk mi égre-földre, hogy nem rendelkezünk mi földdel, meg telekkel, hisz jó apáinktól sem örököltünk mi mást, csak a szépségünket. Az ügyvéd egy darabig mustrált bennünket, majd megállapította, hogy eléggé szegény családból származhatunk mind a ketten. Utána úgy nyilatkozott, hogy neki ez az eskü untig elég, de a telekkönyvi hivatalnak a mi eskünk csak annyi, mint a döglött lónak a patkó. Ott valami hivatalos bumács- kával kell bizonyítani agrárproletár mi voltunkat.

— Gyerünk Lajcsi papírért, — mondtam — és el is indultunk az egyik hivatalba. Ki volt, írva az ajtóra, hogy egész nap értekeznek. Másnap meg, az volt kiírva, hogy nincs félfogadás. Na, a harmadik nap azután már az is volt. Tették fel sorjában a keresztkérdéseket, mi meg feleltünk rájuk ész nélkül. A yégén kaptunk egy papírt, melyben hivatalosan igazolták, hogy föídnélküli parasztok vagyunk. Ezzel el kellett menni egy másik hivatalba, ahol hosz- szas alkudozás után igazolták egy másik papíroson, hogy a nem létező telkünk és házunk után nem adózunk az államháztartásnak egy garast sem. A két papírossal iiány egy harmadik hivatal, ahol a kettőből csináltak egy harmadikat. Na ez kellett annak a negyedik hivtalnak, ahol majd intézik az ügyünket, ha ránk kerül a sor. Közben persze a pénzt ki kellett fizetni. Azt mondták, hogy ezek után elvileg

miénk a telek, és dolgozzunk rajta úgy, mintha már a gyakorlatilag is a miénk lenne.

Egyszóval nagyon jó üzletet kötöttünk. Gyakorlatilag most már nincs egy vasunk sem, de elvileg van egy telkünk, ahol dolgozhatunk inunk szakadtáig. Mondtam is egyik este a nejemnek:

— Látod kedves, van most már telkünk, csak az a kérdés mit csináljunk vele?

— Az a te reszortod! — vágta oda.

Na, hogy így gazdák lettünk, le kellett ülnünk értekezletre a Lajossal, hogy mit csináljunk a telekkel.

— Vessünk bele tavaszi búzát, azt nem kell kapálni, — álltam elő az első javaslatommal.

— Akkor inkább zabos-bükkönyt, — mondta a Lajos —, mert a bükkönynek szép lila virága van és ugyanis az Újpesti Dózsa lesz a bajnok.

— Csakhogy én a Győri ETO-nak drukkolok, — vetettem ellent. Inkább vessünk bele kölest, majd eladjuk pa- pagályeledelnek.

— Ne marháskodj — fortyant fel a Lajos — az egész országban nincs any- nyi papagály, amennyi köles itt terem. Van ennél jobb javaslatom; vessünk bele gumipitypangot, úgyis zűrök vannak az autógumikkal.

Szóval nem tudtunk megegyezni, maradtunk a hagyományos vetemények- nél. Megkezdtük a munkát, vagyishát a hétvégi üdüléseket. Csak azt tudnám, ki adta ezt a hülye elnevezést, hogy hétvégi üdülőtelek?

A munka még csak hagyján, azonban a sok okos jótanács, melyekkel a kollegák elláttak bennünket. Az egyik azt javasolta, hogy mivel nagyon keskeny és hosszú a telek, buldózerrel toljuk össze és keresztbe terítsük el. A másik azt tanácsolta, hogy a krumpli bogarakkal etessünk avas szalonnát, attól bélhurutot kapnak és beledögle- nek. A Gyurka barátunk meg végig- kürtölte az irodaházat, hogy mi a legmodernebb agrotechnikai eljárásodat fogjuk alkalmazni. Háromnyomásos művelést végzünk; három napig nyomás alatt leszünk, a negyedik nap meg otthagyjuk a telket

Hát nem hagytuk ott. Dolgozva üdülünk. De most már abba kell hagynom az írást, mert a nejem ki akarja cserélni a derekamon az ólomecetes borogatást. Mert az ásás és kapálás sem sokkal könnyebb ám, mint egy ilyen humoreszk megírása.

Vass Gyula