Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. májua 19. Vita Nyugat-Berlinről A kaukázusi óriás Hamarosan fölállítják a világ legnagyobb optikai csillagászati távcsövét a Kaukázusban, Zelencsuk közelében, 2070 méterrel a tengerszint felett épült új szovjet asztrofizikai obszervatóriumban. E távcső — ún. tükrös teleszkóp — nem lencsével, hanem egy hat méter átmérőjű tükörrel gyűjti ösz- sze a világűrből, s égitestekről érkező fénysugarakat. A 850 t. súlyú távcső egyes elemeinek—közülük a legnagyobb 50 tonna súlyú volt — a helyszínre szállítás igen sok gondot okozott. A képen Iáható talapzatra kerül a hatalmas méretű és súlyú teleszkóp, melynek kiegyensúlyozása, gyors, könnyű és pontos mozgatása nem mindennapi feladat a szakemberek számára. A kapitalista acél és színesfém ipái* problémái KÜLPOLITIKAI Kína érdeklődik as Európai Közös Piac iránt Nyugat-európai képviselők megerősítették azt a hírt, — hogy a pekingi kormány érdeklődést tanúsít az Európai Gazdasági Közösséggel való kereskedelmi és más kapcsolatok fejlesztése iránt A kínai kormány az Olaszországgal való diplomáciai kapcsolatok felvételéről folytatott megbeszélések során ismertette a Közös Piaccal kapcsolatos álláspontját Amióta a Zyczie Warszawy című lengyel lap hasábjain nyilvánosságot kaptak annak a szovjet álláspontnak fővonalai, amelyet a Nyugat-Ber- lin ügyében folytatott négyhatalmi nagyköveti megbeszéléseken a Szovjetunió képvisel — a washingtoni propaganda igen nehéz helyzetbe került. Világossá vált, nem felel meg a valóságnak a nyugati — elsősorban az amerikai propagandának az az állítása, hogy a Szovjetunió „merevsége” akadályozza a megoldást Nyugat-Berlin ügyében. Kitűnt, hogy a Szovjetunió rendkívül hajlékony és megegyezésre kész álláspontot foglalt el. Ez lehetővé tenné a megfelelő négyhatalmi megállapodást a nyugat-berlini lakosok látogatására vonatkozóan Berlinbe- az NDK fővárosába. Módot nyújtana az NSZK-ból Nyugat-Berlin- be irányuló közlekedési vonalak forgalmának szabályozására. Érintetlenül hagyná Nyugat-Berlin gazdasági és kulturális kapcsolatait az NSZK-val, sőt azt is lehetővé tenné, hogy konzuli ügyekben az NSZK képviselje külföldön Nyugat-Berlint. A Szovjetunió álláspontja szerves része annak a fáradhatatlanul követett politikának, amely az európai enyhülést tűzte ki céljául. Ez — magától értetődően — nem jelent és nem is jelenthet lemondást azokról az elvi alapokról, amelyeket a szovjet politika képvisel. A közeli hetekben a jelek szerint meggyorsul a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos tárgyalások üteme. Éppen ezért feltétlenül szükséges emlékeztetni azokra az elvi alapokra, amelv^'mek tudomásulvétele elengedhetet'en, feltétele a megegyezésnek. Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogv a nyugati nagyhatalmaknak nincsenek úgynevezett „eredeti jogai” Nyugat-Bertinben. Az 1944-es londoni értekezlet — amelyre a nyugati fél szüntelenül hivatkozik — valóban úgy intézkedett. hogv Nyugat-Né- metország berlini körzetét ..a négy hatalom közösen szállja meg”. Ez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy egész Németország területén mindössze négy megszállási zónát alakítottak ki! Más szóval: a négyhatalmi megszállás Berlint továbbra is az akkori szovjet övezet területének részeként kezelte. Másodszor (s ez a jelenlegi helyzet szempontjából döntő fontosságú) Berlin négyhatalmi megszállása nem cél volt, hanem eszköz! A megszállási statútumot szigorúan a potsdami egyezményekhez kötötték, azok végrehajtásának szolgálatába állították. Miután a nyugati politika a külön nyugatnémet állam létrehozásával, s annak a NATO-ba való bekapcsolásával megszegte a potsdami egyezményeket, a „berlini körzet” négyhatalmi megszállására vonatkozó minden jogalap érvényét vesztette. Mi a Szovjetunió álláspontja a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos tárgyalásokon? A nyugati hatalmaknak és az NSZK-nak mindenekelőtt azt kell elismerniük, hogy 1. Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak; 2. Ennek megfelelően jogtalan a városban az NSZK úgynevezett politikai jelenléte. Ami az első pontot illeti, ott nincs sok kétség; maguk a nyugati nagyhatalmak is több ízben (így például az 1959-es külügyminiszteri konferencia után) kénytelenek voltak leszögezni, hogy Nyugat-Berün területe nem része az NSZK területének és Nyueat-Berlint nem az NSZK-ból kormán vozz.ák. Több ízben kényszerült már hasonló beismerésekre a nyugatnémet kormány is. A nehézségek a nvugati tárgyalófelek merevsége miatt elsősorban a második pontban bukkannak fel. Nevezetesen: m'nden eszközzel fenn akarják tartani az NSZK törvénytelen politikai jelenlétét Nvugat-Berlinben. Ezt időnként egves miniszterek provokatívan időzített utazásaival. különböző bonni pártok és szervezetek Nyueat-Ber- linben rendezett tanácskozásaival igyekeznek demonstrálni. Ez az álláspont persze ellentmondásos. Hiszen, ha Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak, akkor eleve el kellene ismerniük a politikai jelenlét jogtalanságát is. Mégis: ezt a jogilag és tényszerűen egyaránt gyenge pozíciót a nagyköveti tárgyalásokon résztvevő nyugati nagyhatalmak politikája makacsul tartani igyekszik. E makacsság magyarázata: ha a nyugati tárgyalófelek önmagukhoz következetesek lennének — akkor el kellene ismerniük az NDK szuverenitását. Ez egyebek között azt jelentené számukra, hogy elismerik az NDK felségjogait, például a Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak polgári forgalmában. Az elismerés további következménye az lenne, hogy az említett kérdésekben a nyugati nagyhatalmaknak a szuverén Német Demokratikus Köztársaság hatóságaival — a nyugatberlini szenátusnak pedig ugyancsak közvetlenül az NDK-val kellene megállapodnia. Ez tehát a vonakodás igazi oka. Jelenleg a tárgyalások három síkon folynak. Először: a négy nagyhatalom nagykövetei között. Másodszor: Kohl NDK és Bahr NSZK- államtitkár között. Ezeknek a tárgyalásoknak a középpontjába az NDK a két állam kölcsönös tranzitforgalmára vonatkozó megállapodás megkötését helvezi. A harmadik szint: Kohl NDK-államtitkár és Müller, a nyugatberlini szenátus irodai igazgatnia közötti megbeszélések. Ezek a dolog jellegénél fogva azokat a kérdéseket érintik, amelvek Nvueat- Berlin és az NDK közötti közvetlen napi problémákra vonat ízóznak. Nvilvánvaló. hogv a három tárwalás egvmástól elválaszthatatlan. A megbeszélések csak szívós és hosszú erőfeszítések útián hozhatnak eredményt — és csakis azon az elvi alapon, amely elismeri az NDK szuverén jogait és lemond az NSZK törvénvtelen politikai ielen- létéről Nyugat-Berlinben. — L ■—c. Ebben az évben már nyilván valamennyi kapitalista országban észlelhető lesz annak hatása, hogy az acélipar rövid ideig tartó fellendülése véget ért. Az acélgyártás csaknem stagnál és a kereslet csökken. A nyugat-európai acélművek nagy része termelésének csökkentésére és beruházási terveinek felülvizsgálására készül. Az Európai Gazdasági Közösség országaiban azzal számolnak, hogy az acélfogyasztás 1971 második negyedévében 25,4 millió tonna lesz, s ez a mennyiség csak 2,2 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakának fogyasztása. Az Európai Gazdasági Közösség illetékes bizottsága felhívja a figyelmet, hogy az acélpiacot még mindig befolyásolják a fogyasztóknál levő jelentős készletek, de a nyugat-európai szakértők hangsúlyozzák, hogy acél iránti kereslet a második negyedévben idényszerűen emelkedni szokott, minden évben. A nyugatnémet Thyssen konszern vezetősége attól fél, hogy az acél Iránti kereslet a fogyasztóknál és a nagykereskedőknél felhalmozódott készletek kimerítése után sem fog emelkedni. Azzal számolnak ugyanis, hogy a második negyedévben az ipari beruházások csökkennek, ami pedig az acélfogyasztás csökkenését vonja maga után. Azzal számolnak, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban 1971 második negyedévében az acél iránti kereslet 1-2 százalékkal lesz kisebb, mint az előző év azonos időszakában volt Csökken a kereslet A legnagyobb francia acélművek 1971 márciusában átlagban 3.5 százalékkal emelték az acé1 árát. Azonban a francia acél még ezen emelés ellenére is kb. 5 százalékkal olcsóbb, mint pl. a rvugatnémet acél. s még mindig az egvik legolcsóbb acél Nyugat-Európában. A francia acélipar a hatodik ötéves terv (1971—1975) folyamán 22 milliárd frankot kíván beruházásokra fordítani. A francia tervbizottság által elkészített javaslat szerint ennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a nyersacél- kaoacitás a jelenlegi 26 millió tonnáról 1975-ig 35 millió tonnára emelkedjék. Az előző Ötéves tervben a beruházások összege kb. 11 milliárd frank volt. Angliában is erősen és hirtelen csökkent az acél iránti kereslet. Így pl. a gépipar Kétségtelen, hogy a távközlési műholdak felhasználása kiszélesítette és magasabb szintre emelte a városok és a körzetek közötti összeköttetést. A legújabb felfedezések felhasználása jelentősen befolyásolja a tömegtájékoztató eszközöket a világ valamennyi országában. így termés7etesen a fejlődő országokban is. Érthető, hogv a fejlődő országok többsége nagv érdeklődéssel fordul a távközlési műholdak felé. mivel ezekben az országokban nagy az írástudatlanok száma, az úiságoir terjesztése szűk körre korlátozódik, meri négy nphérréeoVof okoz „ szállítóeszközök hlánva. ígv egvre fokozódik a rádól szerpnénpk jelentősé,,,» — és 077p1 pvvütt a távközlési műholdaké A távközlési műholdak segítségével sugározhatnak oktatási, iskolatelevízió megrendelései 40 százalékkal csökkentek. Ezért az acéliparban erősen csökkent a gépállomány felújítása, sőt sok üzem leállítását tervezik és természetesen leállították az új acélművek tervezésére vonatkozó munkákat is. El bocsáj tások A nyersvas és az acéltermékek iránti gyenge kereslet miatt az acélművekber csökkentették a műszakok számát és teljesen beszüntették a túlórázást. A közeljövőben sor kerül 20 kisebb angol acélmű lezárására. Az acélipar helyzetét még súlyosbítja az a körülmény, hogy az acélfogyasztók tartózkodnak a megrendelésektől és felhalmozott készleteik felhasználására szorítkoznak és hogy az európai piacon egyre nagyobb mennyiségben je- lerik meg az olcsóbb japán acél. Az angol állami acélkonszern, a BSC bejelentette, hogy elbocsát 2600 munkást, és további 5000 munkást pedig figyelmeztetett, hogy a közeli hetekben az ő elbocsátásukra is sor kerülhet. Egyidejűleg a konszern gyorsan hozzálátott beruházási tervei felülvizsgálatához. A konszernnek az idén 180 millió font sterlinget kellene beruháznia, de a brit sajtó már megjegyezte, hogy a konszern pénzügyi helyzete olyan kedvezőtlen, hogy terveinek teljesítése nem várható. Az 1971 március 31-én befejeződött gazdasági év első felében ugyan a konszern 13 millió font stealing tiszta nyereséget ért el, de aztán minden további hónapban veszteséges volt. Ebben a gazdasági évben ,2o millió font sterling veszteséggel számolnak. Félelemmel néznek a jövő elé az amerikai acélművek is. Az Északamerikai Egyesült Államokba irányuló acélimport 1971 januárjában 1 305 000 tonnával rekordmagasságot ért el és ez a meny- riviség 203 000 tonnával haladta meg az 1970 január havi a "élimportot. A rozsda- mentes és 'ötvözött a. él importja elérte a 253 000 tonnát. Ezzel szemben az USA acélimportja lassú ütemben viszaesett 254 000 tonnára. A viirösró/ fs a horgany áremelkedése 1971 március első dekádjá- nak végén a londoni színesfémtőzsdén ismét emelkedett a vörösréz (tonnánként 460 font sterlinggel jegyezték) és a horgany ára. A vörösréz jelenlegi ára a legmagasabb 1970 novembere óta és csak a legutolsó hónapban 40 font sterlinggel emelkedett A nyugati sajtó megjegyzii hogy az áremelkedést nem a színesfémek kínálata és kereslete közötti lényeges eltérés idézte elő. minthogy pl* a tőzsdei készletek 50 tonnával ismét nőttek és ezzel 79 000 tonnára, a háború úti. ni legmagasabb szintre emelkedtek. Tehát nyilvánvaló, hogy a kínálat bőven fedezi a keresletet. A szilárdabb irányzat kialakulására azonban lényeges befolyása van a tőzsde hangulatának is, s jelenleg a tőzsdén az a nézet az uralkodó, hogy a vörösréz tonnánkénti ára ismét megközelítheti az 500 font sterlinget különösen akkor, ha a fo- gyaszók ismét feltöltik készletüket a szokásos szintre. A kereslet legnagyobb ösztönzője valószínűleg az amerikai fémtermelés jelentős csökkenésétől való félelem. Ugyanis az Északamerikai Egyesült Államokban 1971 júniusában lejár a jelenlegi kollektív szerződések érvényessége, amikor is gyakori sztrájkokra kerülhet sor. A keresletet erősítő tényezőnek tekinthető a japán Nippon Mining Company cég nyilatkozata is, amely szerint a japán cégek az idén valószínűleg nem fognak elektro- litikus vörösrezet exportálni, mint tavaly. Japán forrásból származó értesülések szerint a japán fogyasztók kimerítik készletüket a gyártó cégek pedig csökkentik termelésüket. A horgany ára is emelkedett 1971 március eleje óta, mert azzal számoltak, hogy a gyártó vállalatoknak sikerül a fém iránti kereslet lanyhulását megállítani. A gyártó cégek brüsszeli tanácskozásukon azt Is elhatározták, hogy csökkentik a termelést. Noha a tanácskozásról nem jelent meg semmiféle hivatalos közlemény, az angol sajtó tudni véli, hogy a termelés csökkentésére vonatkozó ausztráliai és kanadai javaslatot valamennyi horganyt gyártó cég jóváhagyólag elfogadta. E hírre a londoni tőzsde további áremeléssel válaszolt. A horgany tonnánkénti árát az első márciusi dekád végén 120 font sterlinggel jegyezték. A saitó azonban mégsem feltételezi az árak további emelkedését. tekintettel a nagy. 27 650 tonna tőzsdei készletre. A fejlődő országok és a távközlési műholdak programokat, ezek segítségével emelni lehet a lakosság általános műveltségi színvonalát ős felhasználhatják ezt az eszközt az új társadalom építése fontos feladatainak megmagyarázására. Napjainkban ez az egyik legfontosabb feladat. Ázsia és Afrika számos országa hoz intézkedéseket annak érdekében, hogv területükön létrehoznák a szükséges fo’di állnmásnkat. *— Ezek közé tartozik Kamerun. Líbia. Tndoné-ia. M a- lavsfa. Arábia. Színia, Irán és mások. Marokkőhan egV á.l’nm-Ss már m or. Ve., rite az adóst és ham-rosan üzembe lép a keryvai is. India a távközlési műboldak rendszerét oktatási programok tóvá’ bítására akarja felhasznáini. hn-ev folvowp q barer* st í •ástud-tlaneá ellen. 197'’.ken a tervek szerint a Föld forgásával sz'nk- rönban keringő távközlési műholdakat bocsátanak fel és 500 vevőközpont továbbítja a műholdakról érkező adást az ország egész területén elhelyezett különlegea televíziókészülékekhez. A műholdak által továbbítandó programokat speciálisan erre a célra épített földi adóállomásról sugározzák fel az űrben keringő erősítő állomásra. Az ENSZ különleges munkabizottságában I969 július 31-én Mamedov szoviet küldött fnlszó’ííott arra. hogy megfelelő módo- használták fei a feilődő országokban — a távközlés» rnűkoidokat. amelvek jelentős eszközt c7"l éáltát- nak az emberek gondolkodásának befolvásolására. A távvsdAc; műholdad létesítésénél tisztaletbon két1 tartani vs'nmo-mrl kormánv flieget: lenségét és nem szabad bér1 avatkozni a más népek bel- ügyeibe. .3
