Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. májua 19. Vita Nyugat-Berlinről A kaukázusi óriás Hamarosan fölállítják a világ legnagyobb optikai csilla­gászati távcsövét a Kaukázusban, Zelencsuk közelében, 2070 méterrel a tengerszint felett épült új szovjet asztrofizikai ob­szervatóriumban. E távcső — ún. tükrös teleszkóp — nem lencsével, hanem egy hat méter átmérőjű tükörrel gyűjti ösz- sze a világűrből, s égitestekről érkező fénysugarakat. A 850 t. súlyú távcső egyes elemeinek—közülük a legnagyobb 50 ton­na súlyú volt — a helyszínre szállítás igen sok gondot okozott. A képen Iáható talapzatra kerül a hatalmas méretű és súlyú teleszkóp, melynek kiegyensúlyozása, gyors, könnyű és pontos mozgatása nem mindennapi feladat a szakemberek számára. A kapitalista acél és színesfém ipái* problémái KÜLPOLITIKAI Kína érdeklődik as Európai Közös Piac iránt Nyugat-európai képviselők megerősítették azt a hírt, — hogy a pekingi kormány ér­deklődést tanúsít az Európai Gazdasági Közösséggel való kereskedelmi és más kapcso­latok fejlesztése iránt A kí­nai kormány az Olaszország­gal való diplomáciai kapcso­latok felvételéről folytatott megbeszélések során ismer­tette a Közös Piaccal kap­csolatos álláspontját Amióta a Zyczie Warszawy című lengyel lap hasábjain nyilvánosságot kaptak annak a szovjet álláspontnak fővo­nalai, amelyet a Nyugat-Ber- lin ügyében folytatott négy­hatalmi nagyköveti megbe­széléseken a Szovjetunió képvisel — a washingtoni propaganda igen nehéz hely­zetbe került. Világossá vált, nem felel meg a valóságnak a nyugati — elsősorban az amerikai propagandának az az állítá­sa, hogy a Szovjetunió „me­revsége” akadályozza a meg­oldást Nyugat-Berlin ügyé­ben. Kitűnt, hogy a Szovjet­unió rendkívül hajlékony és megegyezésre kész álláspon­tot foglalt el. Ez lehetővé ten­né a megfelelő négyhatalmi megállapodást a nyugat-ber­lini lakosok látogatására vo­natkozóan Berlinbe- az NDK fővárosába. Módot nyújtana az NSZK-ból Nyugat-Berlin- be irányuló közlekedési vo­nalak forgalmának szabályo­zására. Érintetlenül hagyná Nyugat-Berlin gazdasági és kulturális kapcsolatait az NSZK-val, sőt azt is lehető­vé tenné, hogy konzuli ügyekben az NSZK képvisel­je külföldön Nyugat-Berlint. A Szovjetunió álláspontja szerves része annak a fárad­hatatlanul követett politiká­nak, amely az európai eny­hülést tűzte ki céljául. Ez — magától értetődően — nem jelent és nem is jelenthet le­mondást azokról az elvi ala­pokról, amelyeket a szovjet politika képvisel. A közeli hetekben a jelek szerint meggyorsul a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos tárgya­lások üteme. Éppen ezért fel­tétlenül szükséges emlékez­tetni azokra az elvi alapokra, amelv^'mek tudomásulvétele elengedhetet'en, feltétele a megegyezésnek. Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogv a nyugati nagyhatalmaknak nincsenek úgynevezett „eredeti jogai” Nyugat-Bertinben. Az 1944-es londoni értekezlet — amelyre a nyugati fél szüntelenül hi­vatkozik — valóban úgy in­tézkedett. hogv Nyugat-Né- metország berlini körzetét ..a négy hatalom közösen szállja meg”. Ez azonban nem vál­toztatott azon a tényen, hogy egész Németország területén mindössze négy megszállási zónát alakítottak ki! Más szóval: a négyhatalmi meg­szállás Berlint továbbra is az akkori szovjet övezet terüle­tének részeként kezelte. Má­sodszor (s ez a jelenlegi hely­zet szempontjából döntő fon­tosságú) Berlin négyhatalmi megszállása nem cél volt, ha­nem eszköz! A megszállási statútumot szigorúan a potsdami egyez­ményekhez kötötték, azok végrehajtásának szolgálatába állították. Miután a nyugati politika a külön nyugatnémet állam létrehozásával, s annak a NATO-ba való bekapcsolá­sával megszegte a potsdami egyezményeket, a „berlini körzet” négyhatalmi megszál­lására vonatkozó minden jog­alap érvényét vesztette. Mi a Szovjetunió álláspont­ja a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos tárgyalásokon? A nyugati hatalmaknak és az NSZK-nak mindenekelőtt azt kell elismerniük, hogy 1. Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak; 2. Ennek megfe­lelően jogtalan a városban az NSZK úgynevezett politikai jelenléte. Ami az első pontot illeti, ott nincs sok kétség; maguk a nyugati nagyhatalmak is több ízben (így például az 1959-es külügyminiszteri konferencia után) kénytele­nek voltak leszögezni, hogy Nyugat-Berün területe nem része az NSZK területének és Nyueat-Berlint nem az NSZK-ból kormán vozz.ák. Több ízben kényszerült már hasonló beismerésekre a nyugatnémet kormány is. A nehézségek a nvugati tárgya­lófelek merevsége miatt első­sorban a második pontban bukkannak fel. Nevezetesen: m'nden eszközzel fenn akar­ják tartani az NSZK tör­vénytelen politikai jelenlétét Nvugat-Berlinben. Ezt időn­ként egves miniszterek pro­vokatívan időzített utazásai­val. különböző bonni pártok és szervezetek Nyueat-Ber- linben rendezett tanácskozá­saival igyekeznek demonst­rálni. Ez az álláspont persze ellentmondásos. Hiszen, ha Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak, akkor eleve el kellene ismerniük a politikai jelenlét jogtalanságát is. Mégis: ezt a jogilag és tényszerűen egyaránt gyenge pozíciót a nagyköveti tárgya­lásokon résztvevő nyugati nagyhatalmak politikája ma­kacsul tartani igyekszik. E makacsság magyarázata: ha a nyugati tárgyalófelek önma­gukhoz következetesek len­nének — akkor el kellene is­merniük az NDK szuvereni­tását. Ez egyebek között azt jelentené számukra, hogy el­ismerik az NDK felségjogait, például a Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak polgári forgalmában. Az elismerés további következménye az lenne, hogy az említett kér­désekben a nyugati nagyha­talmaknak a szuverén Német Demokratikus Köztársaság hatóságaival — a nyugat­berlini szenátusnak pedig ugyancsak közvetlenül az NDK-val kellene megálla­podnia. Ez tehát a vonakodás igazi oka. Jelenleg a tárgyalások há­rom síkon folynak. Először: a négy nagyhatalom nagykö­vetei között. Másodszor: Kohl NDK és Bahr NSZK- államtitkár között. Ezeknek a tárgyalásoknak a közép­pontjába az NDK a két ál­lam kölcsönös tranzitforgal­mára vonatkozó megállapodás megkötését helvezi. A har­madik szint: Kohl NDK-ál­lamtitkár és Müller, a nyu­gatberlini szenátus irodai igazgatnia közötti megbeszé­lések. Ezek a dolog jellegé­nél fogva azokat a kérdése­ket érintik, amelvek Nvueat- Berlin és az NDK közötti közvetlen napi problémákra vonat ízóznak. Nvilvánvaló. hogv a három tárwalás egvmástól elvá­laszthatatlan. A megbeszélé­sek csak szívós és hosszú erőfeszítések útián hozhat­nak eredményt — és csakis azon az elvi alapon, amely elismeri az NDK szuverén jogait és lemond az NSZK törvénvtelen politikai ielen- létéről Nyugat-Berlinben. — L ■—c. Ebben az évben már nyil­ván valamennyi kapitalista országban észlelhető lesz an­nak hatása, hogy az acélipar rövid ideig tartó fellendülése véget ért. Az acélgyártás csaknem stagnál és a keres­let csökken. A nyugat-euró­pai acélművek nagy része termelésének csökkentésére és beruházási terveinek fe­lülvizsgálására készül. Az Európai Gazdasági Kö­zösség országaiban azzal számolnak, hogy az acélfo­gyasztás 1971 második ne­gyedévében 25,4 millió tonna lesz, s ez a mennyiség csak 2,2 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakának fogyasztása. Az Európai Gaz­dasági Közösség illetékes bi­zottsága felhívja a figyelmet, hogy az acélpiacot még min­dig befolyásolják a fogyasz­tóknál levő jelentős készle­tek, de a nyugat-európai szakértők hangsúlyozzák, hogy acél iránti kereslet a második negyedévben idény­szerűen emelkedni szokott, minden évben. A nyugatné­met Thyssen konszern veze­tősége attól fél, hogy az acél Iránti kereslet a fogyasztók­nál és a nagykereskedőknél felhalmozódott készletek ki­merítése után sem fog emel­kedni. Azzal számolnak ugyanis, hogy a második ne­gyedévben az ipari beruhá­zások csökkennek, ami pedig az acélfogyasztás csökkenését vonja maga után. Azzal szá­molnak, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaságban 1971 második negyedévében az acél iránti kereslet 1-2 szá­zalékkal lesz kisebb, mint az előző év azonos időszakában volt Csökken a kereslet A legnagyobb francia acél­művek 1971 márciusában át­lagban 3.5 százalékkal emel­ték az acé1 árát. Azonban a francia acél még ezen eme­lés ellenére is kb. 5 száza­lékkal olcsóbb, mint pl. a rvugatnémet acél. s még min­dig az egvik legolcsóbb acél Nyugat-Európában. A francia acélipar a hato­dik ötéves terv (1971—1975) folyamán 22 milliárd frankot kíván beruházásokra fordíta­ni. A francia tervbizottság által elkészített javaslat sze­rint ennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a nyersacél- kaoacitás a jelenlegi 26 mil­lió tonnáról 1975-ig 35 millió tonnára emelkedjék. Az elő­ző Ötéves tervben a beruhá­zások összege kb. 11 milliárd frank volt. Angliában is erősen és hir­telen csökkent az acél iránti kereslet. Így pl. a gépipar Kétségtelen, hogy a táv­közlési műholdak felhaszná­lása kiszélesítette és maga­sabb szintre emelte a váro­sok és a körzetek közötti összeköttetést. A legújabb felfedezések felhasználása jelentősen befolyásolja a tö­megtájékoztató eszközöket a világ valamennyi országá­ban. így termés7etesen a fejlődő országokban is. Érthető, hogv a fejlődő or­szágok többsége nagv érdek­lődéssel fordul a távközlési műholdak felé. mivel ezek­ben az országokban nagy az írástudatlanok száma, az úiságoir terjesztése szűk kör­re korlátozódik, meri négy nphérréeoVof okoz „ szállító­eszközök hlánva. ígv egvre fokozódik a rádól szerpnénpk jelentősé,,,» — és 077p1 pvvütt a távközlési műholdaké A távközlési műholdak segítségével sugározhatnak oktatási, iskolatelevízió megrendelései 40 százalékkal csökkentek. Ezért az acél­iparban erősen csökkent a gépállomány felújítása, sőt sok üzem leállítását tervezik és természetesen leállították az új acélművek tervezésére vonatkozó munkákat is. El bocsáj tások A nyersvas és az acélter­mékek iránti gyenge kereslet miatt az acélművekber csök­kentették a műszakok számát és teljesen beszüntették a túlórázást. A közeljövőben sor kerül 20 kisebb angol acélmű lezárására. Az acél­ipar helyzetét még súlyosbít­ja az a körülmény, hogy az acélfogyasztók tartózkodnak a megrendelésektől és fel­halmozott készleteik felhasz­nálására szorítkoznak és hogy az európai piacon egy­re nagyobb mennyiségben je- lerik meg az olcsóbb japán acél. Az angol állami acélkon­szern, a BSC bejelentette, hogy elbocsát 2600 munkást, és további 5000 munkást pe­dig figyelmeztetett, hogy a közeli hetekben az ő elbocsá­tásukra is sor kerülhet. Egy­idejűleg a konszern gyorsan hozzálátott beruházási tervei felülvizsgálatához. A konszernnek az idén 180 millió font sterlinget kellene beruháznia, de a brit sajtó már megjegyezte, hogy a konszern pénzügyi helyzete olyan kedvezőtlen, hogy ter­veinek teljesítése nem vár­ható. Az 1971 március 31-én befejeződött gazdasági év el­ső felében ugyan a konszern 13 millió font stealing tiszta nyereséget ért el, de aztán minden további hónapban veszteséges volt. Ebben a gazdasági évben ,2o millió font sterling veszteséggel számolnak. Félelemmel néznek a jövő elé az amerikai acélművek is. Az Északamerikai Egyesült Államokba irányuló acélim­port 1971 januárjában 1 305 000 tonnával rekordma­gasságot ért el és ez a meny- riviség 203 000 tonnával ha­ladta meg az 1970 január ha­vi a "élimportot. A rozsda- mentes és 'ötvözött a. él im­portja elérte a 253 000 ton­nát. Ezzel szemben az USA acélimportja lassú ütemben viszaesett 254 000 tonnára. A viirösró/ fs a horgany áremelkedése 1971 március első dekádjá- nak végén a londoni színes­fémtőzsdén ismét emelkedett a vörösréz (tonnánként 460 font sterlinggel jegyezték) és a horgany ára. A vörösréz je­lenlegi ára a legmagasabb 1970 novembere óta és csak a legutolsó hónapban 40 font sterlinggel emelkedett A nyugati sajtó megjegyzii hogy az áremelkedést nem a színesfémek kínálata és ke­reslete közötti lényeges elté­rés idézte elő. minthogy pl* a tőzsdei készletek 50 tonná­val ismét nőttek és ezzel 79 000 tonnára, a háború úti. ni legmagasabb szintre emel­kedtek. Tehát nyilvánvaló, hogy a kínálat bőven fedezi a keresletet. A szilárdabb irányzat ki­alakulására azonban lénye­ges befolyása van a tőzsde hangulatának is, s jelenleg a tőzsdén az a nézet az ural­kodó, hogy a vörösréz ton­nánkénti ára ismét megköze­lítheti az 500 font sterlinget különösen akkor, ha a fo- gyaszók ismét feltöltik kész­letüket a szokásos szintre. A kereslet legnagyobb ösz­tönzője valószínűleg az ame­rikai fémtermelés jelentős csökkenésétől való félelem. Ugyanis az Északamerikai Egyesült Államokban 1971 júniusában lejár a jelenlegi kollektív szerződések érvé­nyessége, amikor is gyakori sztrájkokra kerülhet sor. A keresletet erősítő ténye­zőnek tekinthető a japán Nippon Mining Company cég nyilatkozata is, amely szerint a japán cégek az idén való­színűleg nem fognak elektro- litikus vörösrezet exportálni, mint tavaly. Japán forrásból származó értesülések szerint a japán fogyasztók kimerítik készletüket a gyártó cégek pedig csökkentik termelésü­ket. A horgany ára is emelke­dett 1971 március eleje óta, mert azzal számoltak, hogy a gyártó vállalatoknak sike­rül a fém iránti kereslet lanyhulását megállítani. A gyártó cégek brüsszeli ta­nácskozásukon azt Is elhatá­rozták, hogy csökkentik a termelést. Noha a tanácsko­zásról nem jelent meg sem­miféle hivatalos közlemény, az angol sajtó tudni véli, hogy a termelés csökkenté­sére vonatkozó ausztráliai és kanadai javaslatot vala­mennyi horganyt gyártó cég jóváhagyólag elfogadta. E hírre a londoni tőzsde továb­bi áremeléssel válaszolt. A horgany tonnánkénti árát az első márciusi dekád végén 120 font sterlinggel jegyez­ték. A saitó azonban mégsem feltételezi az árak további emelkedését. tekintettel a nagy. 27 650 tonna tőzsdei készletre. A fejlődő országok és a távközlési műholdak programokat, ezek segítségé­vel emelni lehet a lakosság általános műveltségi színvo­nalát ős felhasználhatják ezt az eszközt az új társadalom építése fontos feladatainak megmagyarázására. Napja­inkban ez az egyik legfonto­sabb feladat. Ázsia és Afrika számos or­szága hoz intézkedéseket an­nak érdekében, hogv terüle­tükön létrehoznák a szük­séges fo’di állnmásnkat. *— Ezek közé tartozik Kame­run. Líbia. Tndoné-ia. M a- lavsfa. Arábia. Színia, Irán és mások. Marokkőhan egV á.l’nm-Ss már m or. Ve., ri­te az adóst és ham-rosan üzembe lép a keryvai is. In­dia a távközlési műboldak rendszerét oktatási progra­mok tóvá’ bítására akarja felhasznáini. hn-ev folvowp q barer* st í •ástud-tlaneá el­len. 197'’.ken a tervek sze­rint a Föld forgásával sz'nk- rönban keringő távközlési műholdakat bocsátanak fel és 500 vevőközpont továbbít­ja a műholdakról érkező adást az ország egész terüle­tén elhelyezett különlegea televíziókészülékekhez. A műholdak által továbbítan­dó programokat speciálisan erre a célra épített földi adóállomásról sugározzák fel az űrben keringő erősí­tő állomásra. Az ENSZ különleges mun­kabizottságában I969 július 31-én Mamedov szoviet kül­dött fnlszó’ííott arra. hogy megfelelő módo- használták fei a feilődő orszá­gokban — a táv­közlés» rnűkoidokat. amelvek jelentős eszközt c7"l éáltát- nak az emberek gondolkodá­sának befolvásolására. A távvsdAc; műholdad létesíté­sénél tisztaletbon két1 tartani vs'nmo-mrl kormánv flieget: lenségét és nem szabad bér1 avatkozni a más népek bel- ügyeibe. .3

Next

/
Oldalképek
Tartalom