Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
1971. május 16. SZOLNOK ME6TEIVBPLAP 9 Képek az 50 éves Csehszlovák KP életéből Csehszlovákia Kommunista Pártja 1921. májusában alakult a Szociáldemokrata Párt balszámyából, majd az ország felszabadulása után, 1948. júniusában egyesült a Szociáldemokrata Párttal. Képeink a Csehszlovák Kommunista Párt ötvenéves történetének néhány mozzanatát mutatják. A Kollár ház a szlovákiai Lubochnaban, amelyben a Szociáldemokrata Párt balszámyának tagjai tartottak kongresszust 1921. január 16-án. Ezen a kongresszuson a résztvevők elfogadták a 111. Intemacionáléhoz való csatlakozás 21 feltételét, s a kongresszus munkája nagyban hozzájárult a Kommunista Párt megalakításához. Bányászsztrájk 1932. március 23. — április 19. között, az észak-csehországi Mostban. A kommunista párt vezette itt is a munkások harcát a tőkések ellen, akik a gazdasági válság minden terhét a dolgozókra akarták hárítani. fro)*WM *i»eh *».í, Cwí 2 A német-fasiszta megszállás éveiben is élen haladt az illegalitásba szorított párt. A Rudé Právo 1942. május 1-i címlapja nemzetözi összefogásra szólítja fel a fasiszta leigázás alatt szenvedő népeket. S0. évfordulójával párhuzamosan XIV. kongresszusára készül a Csehszlovák KP, hogy az elmúlt idők tanulságait levonva új távlatokat nyisson meg a szocialista társadalom fejlődése előtt. A képen: a prágai vár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányzati székhelye, _______ K étezer lemezzel védik Raffaello freskóit A közúti forgalom okozta rezgések által súlyosan veszélyeztetett Farnese palota és Raffaello freskóinak megmentésére olasz technikusok elkészítettek egy, a világon egyedülálló „gumimatracot”. A védelmi művelet részleteit a „kulturális javak megőrzésére alakult nemzetközi vizsgálati központ” közgyűlésén dolgozták ki. A Tevere- menti főútvonal 10 év óta szakadatlanul növekvő forgalma válságossá tette az épület állapotát. A „gumi-matrac” a forgalom okozta rezgések csillapítására szolgál. Lényegében két • hatalmas cementkeretről van szó, amelyek az útfelület egy részét tartják. E keretek hossza 60 méter, szélességük pedig az utca fél szélességével egyenlő. A keretek 21 000 speciális gumilemezen nyugszanak, amelyek csillapítják a felületi rezgések négyötödét. Monaco területet hódít el a tengertől 1973-ra a csöppnyi Monaco hercegség kb. 20 százalékkal fogja növelni területét, mégpedig háborúskodás nélkül: a hódításnak a tenger látja kárát. A vállalkozás rendkívül nehéz, mert a lapos hollandiai parttal ellentétben a monacói tengerpart meredeken szakad a tengerbe: a Rocher de Monaco lábánál a víz mélysége eléri a 38 métert, A tervet elfogadták, kivitelezése megkezdődött. Egy 27 hektárnyi mesterséges félszigeten rendkívül modem városközpontot kívánnak létrehozni. A terv kivitelezéséhez hosszantartó helyszíni vizsgálatokra volt szükség (a tengerfenék alatt 40 méter mélységben fúrásokat eszközöltek), de Grenoble specializált laboratóriumaiban is végeztek vizsgálatokat. Technikai szempontból a vállalkozás messze maga mögé utasítja a világon mind ez ideig megvalósított, ebbe a kategóriába tartozó munkát. A legjelentősebb munka az 1000 méter hosszúságú hatalmas gát megépítése volt, amelynek alapjait a tengerfenéktől számított 40 méter mélységben vetették meg. Ezt a gátat lényegében 40 db, 20 méter hosszú, 16 és fél méter magas, vasbetonból készült üreges láda alkotja: ezeket a ládákat hajókkal szállították a helyszínre, megtöltötték homokkal és lesüllyesztették a part mentén. Az így feltöltött talajon kívánják felépíteni az ultramodern városrészt. Az építészek itt akarják megtermeteni a „harmadik évezred városát”, amelyről röviden csak annyit mondhatunk, hogy egy részét hatalmas amphiteátrumok alkotják, majd, mesterséges dombok, amelynek felső részein a lakóépületek helyezkednek el, alsó régióiban pedig a kereskedelmi létesítmények. A középületek közül a. következő létesítményeket emelik ki: európai kültúr- ház, az ökumenikus templom, a tengerészeti főiskola és a nemzetközi kereskedelmi központ... öt éven belül 15 ezer ember népesítheti be az új városrészt. Középpontban: az , Világos cél, amelyért érdemes dolgozni t 9 • Ötéves terv — ez a kifejezés több mint 40 éve vált politikai fogalommá, a szocialista előrehaladás „időegységévé”. Mögötte ott vannak a Szovjetunió végtelen területén épült és épülő új városok, gyárak ezrei, amelyek a hajdani kietlen taj- gában, tundrán és sivatagokban emelkednek, csakúgy, mint a virágzó kertté szelídített homoktenger, s az egykor járhatatlan tájakat átszelik a kőolaj- és földgáz- vezetékek. Az ötéves terv szigorú számsorai meggyőző képet adnak a szovjet országa, népének életéről, múltjáról és jövőjéről. Mindig egymás mellett szerepelnek a tervben a termelés növekedését mutató és az életszínvonal emelkedését jelző számok, mert a szocializmusban a nép anyagi jóléte egyenes arányban áll a termelés növekedésével. A következő öt, évben ez azt jelenti, hogy a munkások és alkalmazottak reál- jövedelme 30 százalékkal, a társadalmi fogyasztási alapok 40 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom pedig 1,4-szeresére növekszik, állami költségvetésből 565— 575 millió négyzetméter lakóterület épül, amelyet a szovjet emberek ingyenesen kapnak. A Szovjetunió történetének különböző szakaszaiban különböző formában növelték a lakosság reáljövedelmét. Közvetlenül a háború után egészen 1954-ig az egyik legfőbb mód — az iparcikk és az élelmiszerárak rendszeres csökkentése volt. Ezután a munkabér emelés került az első helyre, hogy fokozzák a dolgozók érdekeltségét a társadalmi termelés hatékonyságának növelésében. A legutóbbi ötéves terv lehetővé tette, hogy a munkások és alkalmazottak bérét 26 százalékkal emeljék. 1965-ben a havi átlagkereset 96,5 rubel volt, 1970-ben 122 rubel. S a Szovjetunióban úgy növelték a béreket, hogy változatlanok maradtak a közszükségleti cikkek árai és a szolgáltatások díjai, sőt egyes iparcikkek ára csökkent. A minimális bérek 40—45 rubelről 60 rubelre emelkedtek. Növekedtek a prémiumok a könnyű- és fémiparban, a munkában eltöltött évek arányában kor- pótlékot kapnak a mezőgazdasági gépkezelők, munkahelyi pótlékot a Távol-Keleten és a Kelet-Szibériában dolgozók, több kedvezményt az északi körzetekben munkát vállalók. Még gyorsabb ütemben növekedett a kolhoztagok jövedelme; általános lett a garantált bérezés. A természetbeni és a pénzjövedelem átlagosan 42 százalékkal emelkedett. A jövedelem növekedése tehát gyakorlatilag minden szovjet családra kiterjedt. A következő ötéves tervben a munkások és az alkalmazottak minimális bére eléri a havi 70 rubelt. Növekszik a közepes kategóriába sorolt dolgozók bére is, s több körzetre kiterjesztik a munkahelyi pótlékot. Az intézkedés összesen mintegy 90 millió munkást és alkalmazottat érint; havi átlagkeresetük eléri a 146—149 rubelt, a kolhoztagok jövedelme pedig a 98 rubelt S ami ugyancsak a része az életszí vonalnak: ingyenes az oktatás, széleskörű a tanulmányi ösztöndíj rendszer. Az ingyenes orvosi ellátás, a kulturális kiadások, a nyugdíjak és a társadalombiztosítás, a családi pótlék stb., mind, mind ugyancsak az életszínvonal szerves részét alkotják. A Szovjetunióban az ilyen kiadásokra fordított összeg az elmúlt öt évben 42-ről 64 milliárd rubelre nőtt és egy családra számítva több mint 800 rubelt tett ki. A lakás- probléma megoldása érdekében 1966-tól 1970-ig mintegy 70 milliárd rubelt fordítottak lakásépítésre, így átlagosan évente 10—11 millió család kapott térítés nélkül összkomfortos otthont i A% új ötéves tervben a bérek mellett jelentősen — 1,4-szeresére bővülnek a társadalmi fogyasztási alapok és 1975-re elérik a 90 milliárd rubelt Ebből továbbfejlődik az orvosi ellátás, a közoktatás és sok más szociális terület. Az új ötéves terv minden pontja ezzel a szóval kezdődik: „növelni”. Növelni kell az ipari termelést 42—46 százalékkal; a közszükségleti cikkek termelését 44—48 százalékkal; a munkabéreket, a társadalmi fogyasztási alapokat és így tovább. Közgazdásznak sem kell lenni ahhoz, hogy megállapítsuk — az új ötéves terv középpontjában méginkább az ember áll. Jósnak sem kell lenni ahhoz, hogy ezt a tervet is épp oly sikeresen teljesíti a szovjet nép, mint la korábbiakat. • Ji Jevgenyij Kapusztyin a közgazdásztudományok ■ * doktora (APN—KS) Murmanszk' Leningrad {f Moszkva» * ín, -b* \ ] w Novomoszkovszk\ iw’4®*" ||3 Nyevinnomisszfc ■OHOTSZKt-T. TyumanyJ ' Mang/slak- Ceilnográd r! Dzsezkszgan • ^Karaganda Közép-Ázsia \ V Taskent I • Almatik • Nurek«*< • # v Irkutsk Nebereisnyjje Csalni 4* Aluminium* kohászat Új vasúti fővonal, illetve második vágánypár építése A IX. szovjet ötéves terv legjelentősebb beruházásai A Szovjetunió kilencedik ötéves terve gazdasági és szociális feladatainak megvalósításához az anyagi alapot a nemzeti jövedelem 37—40 százalékos növelése biztosítja. — Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök által ismertetett irányelvek szerint a termelés bővítését a termelékenység 36—40 százalékos emelésével, takarékossággal és a beruházások hatékonyságának fokozásával kell elérni. A beruházások értéke a következő ötéves tervben 500 milliárd rubel lesz, ami az előző időszakhoz képest 40 százalékkal magasabb szintet jelent. Az új tervidőszak folyamán elsősorban Szibériát, Távol-Keletet, Közép-Ázsiát és az európai Északot fejlesztik. E területek hatalmas energiatartalékainak feltárásával kapcsolatos az energiaigényes iparágak, elsősorban az alumíniumkohászat fejlesztése. — Innen származik majd az ötéves terv végén az alumínium 70—73 százaléka. 1971 —75 között össz-szövetségi jelentőségű iparvidékek alakulnak ki többek között Bratszk, Uszty- Himszk. valamint a tadzsikisztá- ni nureki vízerőmű körzetében. A hatalmas szibériai, középázsiai kőolaj-, főldgázlelőhelyek kiaknázásával és új erőművek építésével már ebben a tervidőszakban megfordul az energia- szállítások iránya is: a jövőben az ázsiai országrészek látják el energiával az európai országrészt. A kilencedik ötéves terv legnagyobb beruházásai közé tartoznak a gépkocsiipar új létesítményei, illetve a rekonstrukciók, amelyek lehetővé teszik, hogy 1970-től 1975-ig 916 ezerről 2.0—2.1 millió darabra emelkedjen az évente gyártott gépkocsik száma, valamint a termelékenységet tízszeresére növelő berendezések üzembe helyezése a vegyiparban. A gyorsan iparosodó körzetekbe irányuló teherforgalom megkönnyítését új vasúti fővonalak, illetve második sínpárok építése oldja meg. A vasút tehermentesítésére javítják a Volga vízrendszerének és a nagy szibériai folyókon a hajózást, valamint növelik a csővezetékeken a kőolaj- és földgázszállításokat. Meggyorsul az Öntözőrendszerek építése a Volga-vidéken, Dél-Ukrajnában a Fekete-tenger és Kaszpi-tenger között, ahol 1.5 millió. Közép-Ázsiában 650 ezer hektár öntözését kell majd megoldani, az északi körzetekben pedig 5 millió hektár területen a vízlevezetéssel javítják meg a mezőgazdasági termelés feltételeit, , ,.LL
