Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

A WS május ift Otven éves a CSKP Ma fél évszázada, hogy a csehszlovák szociáldemokrata munkásmozgalom bal­oldala, amely már korábban szervezetileg is elvált a tőke szolgálatába szegődött jobb­oldali szociáldemokrata vezetéstől, elha­tározta: felveszi a Csehszlovák Kommunis­ta Párt nevet és csatlakozik a III. Inter- nacionáléhoz. Történelmi tett volt ez. A munkásosztály a CSKP megalakulásával hívatott vezetőt kapott az első világhábo­rút követő idők gyorsan kiéleződött osz­tályharcában. A burzsoá Csehszlovákia államappará­tusa az első perctől kíméletlen hajszát folytatott a kommunista párt ellen. Fel­dúlta helyiségeit, akadályozta kiadványai­nak terjesztését, üldözte, perbe fogta tag­jait és vezetőit. A munkástömegek azon­ban ugyancsak kezdettől fogva felismer­ték, hogy a burzsoá államban egyetlen szervezett erő van, amely ténylegesen kép­viseli és védelmezi a dolgozók érdekeit: a CSKP. Ezért tömegestől léptek soraiba és a hatósági önkénnyel szemben sztrájkok­kal, utcai tüntetésekkel és más eszközök­kel mindannyiszor megvédték a pártot. Kladno. Ostrava, Most, Plzen és a többi iparvidék a CSKP szilárd bázisa lett. Különösen emlékezetes a CSKP tevé­kenysége a gazdasági válság időszakában, 1929—32-ben. A munkanélküliségtől és kenyértelenségtől sújtott munkások és sze­gényparasztok országszerte elkeseredése minden korábbinál hevesebb tiltakozó mozgalmakban robbant ki. A Masaryk és Benes nevével fémjelzett polgári kormány­zat tucatnyi városban és faluban belelöve­tett a tömegekbe, a vérontás azonban nem csökkentette, hanem fokozta a kommunis­ták vezette mozgalom elszántságát. A mosti iparvidék sztrájkja 1932-ben nemcsak Csehszlovákia, hanem egész Európa akkori Legnagyobb arányú munkásmegmozdulása volt,­A kormány a párt betiltását szerette volna elérni, a tömegek azonban válaszul harminc kommunista képviselőt küldtek a parlamentbe. A hitleri fasizmus hata­lomra jutása és a csehszlovák közélet egy­re veszélyesebb fasizálódása nyomán a párt kiadta a jelszót: a Szovjetunióval való együttműködésben kell megtalálni Cseh­szlovákia függetlenségének biztosítékát. A kormány a tömegek nyomására 1935-ben megkötötte a szovjet—csehszlovák barátsá­gi szerződést. Ezt követően a párt száz­ezerrel növelte parlamenti választóinak számát, ami a CSKP népszerűségének ug­rásszerű növekedését fejezte ki. A hitleri megszállás évei a Csehszlovák Kommunista Párt történetének legsúlyo­sabb, egyben a legdicsőbb időszakát hoz­ták. Mind a protektorátussá süllyesztett cseh és morva területeken, mind az „ön­állósított’’ és fasizált Szlovákiában, a kom­munisták vezették az antifasiszta nemzeti ellenállást. Ebben az időben hozták létre a Szlovák Kommunista Pártot, amely a CSKP szerves részeként ma is működik. Az antifasiszta harc különböző frontjain a CSKP 25 ezer tagja áldozta életét, köz­tük az olyan kiváló személyiségek, mint Julius Fucik és Jan Sverma, a legendás- hírű partizánvezér. A felszabadulás után a kommunista párt meghirdette a népi demokratikus állam­rend felépítésének programját. A párt nép­szerűségére és hatalmas tömegbefolyására jellemző, hogy az 1948 februári válságos napokban a párt felhívására szinte az egész ország munkássága és parasztsága az utcára vonult, hogy megakadályozza a burzsoá restaurációt. 1948 nyarán egyesült a két munkáspárt és ettől kezdve a CSKP minden erejét az új társadalom felépíté­sére fordíthatta. Közismertek azok a nagyszerű eredmé­nyek, amelyeket a csehszlovák nép a CSKP vezetésével elért. Ismertek azok a hibák és torzulások is, amelyek a fejlődést kísérték. A CSKP a közeljövőben rendezi meg XIV. kongresszusát, amely hivatott lesz értékelni a pártban 1968—69-ben vég­bement válság okait. A CSKP jelenlegi ve­zetése, annak határozott, marxista—leni­nista irányvonala a biztosíték arra, hogy az ország új fellendülés előtt áll; A fél évszázados jubileum alkalmából a magyar kommunisták forró elvtársi üdvöz­letüket küldik a csehszlovák kommunis­táknak és szívből kívánják, hogy a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező CSKP vezesse új győzelmekre a testvéri Csehszlovákia népeit. C. T. B. Mesterséges nap a meleg házakban A melegházakban különböző világító készülékeket alkalmaz­nak a nappali íény kiegészítése céljából. Az első ilyen műszer a közönséges izzólámpa volt. Ki­derült azonban, hogy a mester­séges nap szerepét nem tudia betölteni. £s ez mindenekelőtt azzal kapcsolatos, hogy fény­spektruma lényegesen különbö­zik a napfény színképétől. Ahhoz, hogy a növények nor­málisan fejlődnek, meghatáro­zott mennyiségű. úgynevezett aktív foto-szintetikus sugárzást kell kapniuk, (FAR) amelyik a napsugarak fényspektrumának látható részére esik. Különben növényeknél különböző fizioló­giai megbetegedések lépnek fel. fgy például a sárga sugarak túl­súlya, ami az izzólámpák által létrehozott mesterséges fényre jellemző, lassítja a magok csírá­zását és a magvakból satnya, vékony, hosszú szárú növények kelnek ki. A túlzott infravörös sugárzás pedig a növények túl- melegedését, sőt kiégését okoz­hatja. A, lumineszcensz lámpák használata azt mutatta, hogy színképükben a kék nyalábfeles­leg hátráltatja a növények fej­lődését. Ezeket a hiányosságokat kü­szöböli ki az lnterferenciális be­vonattal ellátott xenonlámpa, amelyet a Tyimirjázev Növény­fiziológiai Intézetben dolgoztak ki. E lámpa sugárzás! spektru­ma gyakorlatilag a Napéval azo­nos.' Ezt a lámpaburkolat in- teríerenciális bevonásával érték el. Ez a bevonat ugyanis meg­védi a növényeket az infravörös sugárzás káros hatásától. Ko­rábban ezt a szerepet a vfz töl­tötte be, amellyel intenzíven lo­csolták a lámpa bóráját. Ez azonban nem biztosított megfe­lelő védelmet. Az új bevonat visszaveri az infravörös sugara­kat és akadálytalanul átengedi a látható fényt. Az lnterferenciális bevonattal ellátott lámpák hatékonysága 3—4-szer jobb az ugyanilyen erejű lumineszcensz lámpáénál. Ráadásul a lámpa infravörös sugarait a melegház fűtésére szolgáló víz melegítésére lehet felhasználni. Szubalpin tájakon A 700 ere» geaxtenyejatól a 200 éves hárafaaorig Ilyenkor tavasszal meg­mozdul az emberben valami. A téli bezártság után jólesik egy kicsit csavarogni az or­szágban, bebarangolni egy- egy vidéket. Hazánk észak- nyugati tája sok szépséget, érdekeséget rejt — érdemes faggatni múltját és jelenét. Este érkeztem Kőszegre. Még arra sem volt időm, hogy jobban megnézzem a városira egyetlen szállodáját ahol megszálltam. A nagy­szerű szubalpin. levegő le­vett a lábamról. Reggel a nagytemplom harangjának hangjaira ébredtem. — Az Arany Strucc szálló folyosó­ján az ingaóra, az aranyo­zott keretbe helyezett csi­szolj velencei tükör régi idők tanúi. A félkörívű lép­cső, s az ajtószámyak — a múlt század ízlését sugároz­zák. Csak reggel derült ki, hogy az ország egyik legré­gibb, 250 esztendős szállo­szorgos munka folyt. Előző nap esett. A földszag szinte mámorító. Egyébként Kőszeg éghajlata a hegyvidék kö­zelsége, a 274 méter tenger­szint feletti magasság miatt hűvös, de nem szélsőséges. Az ajpesi, a mediterrán és a szárazföldi hatás itt méri össze erejét. Ennek eredmé­nye az 1000 milliméter kö­rül mozgó átlagos évi csapa­dék. A várost, és a város környékének levegőjét, alpe­si szelek tisztítják, frissítik, üdítik. Ezért a helyi szólás­mondás Kőszegen vagy ősik, vagy fúj vagy harangoznak. Szerencsés környék ez. — Nemcsak a város kedves és otthonos, majdnem családias, de a környék is csodálato­san szép, méltó foglalata a patináns helységnek. Amint innen á magasból rácsodálko_ rak az ember a környékre, az egyik dombon érdekes templomocskát fedez fel. A tájra oly jellemző szelíd gesztenyefák között kapasz­kodom fel a Kálvária temp­lomhoz. Messziről úgy tűnik, mint egy miniatűr monos­tor, templomával, lakrészé­vel, kis kertjével, a három­tornyú templomot az 1700-as évek első harmadában emel­ték. Tornyai és homlokzat- díszítése provinciális barokk. Különösen megejtő két szél­ső, hengeres, fazsindelyes tornya. Sajnos 1947-ben a templom belseje kiégett, s az egykori főoltár helyén ma csupán a jáki temetőkápolna egyszerű oltára áll. A reme­telakot övező falat érdekes XVIII. századi rokokó stáci­ók díszítik. Olyan kedves és nyugalmas itt minden, hogy bizonyára az egykor ittlakó remeték sem kívánkozhattak el innen. V Régen dédelgetett tervemet váltottam valóra, hogy el­látogassad Nagycenkié; a Széchenyi család egykori ott­honába. Mindenekelőtt — a Széchenyi sírkápolnára, il­letve kriptára voltam kíván­csi. Ahogy belépek a teme­tőkert kapuján szerény fasor tengelyében tűnik fel a te­metőkápolna. Kísérőm, Pis­ta bácsi, — szakértő idegen- vezetőként — mutatja a lát­nivalókat. A kápolna orgoná­ján Liszt Ferenc is játszott. A kriptában, ahol a Széche- nyi-család tagjainak hamvai nyugszanak, élői egy beszö- gelésben pihen Széchnyi István^ a nagy realista ha­zafi, a magyar reformkor géniusza, a sírkamrát csu­pán egyszerű márványlap fedi. & Az egyszerű márványlap felett rendhagyó módon há­rom ezüst babérkoszorú. — Pista bácsitól tudom meg, hogy mindhármat nemzeti színjátszásunk nagy egyéni­sége, Jászai Mari kapta egy egy alakításának jutalmául. Ezeket a művésznő — mint Széchenyi István nagy tisz­telője —, maga hozta a nagy­cenki sírhoz. dájában, töltöttem az éjsza­kát. A városró] már sokan és sokat írtak, környékéről va­lamivel kevesebbet. A Ki- rálvvölgyberi szőlőskertek mellett visz az út a 700 éves szelíd gesztenyefához. Kép­zeletemben a 7 évszázados fa — mielőtt még láttam volna — mesebeli formát öltött. A valóságban azonban olyan, — mint egy háromemeletnyi tcrzó. Földbecsavarodott ha­talmas gyökereivel, fura já- tékosságú, mélyen barázdált kérgével egy sűrűn erezett tusrajzhoz hasonló- a hatal­mas törzsből ítélve a fa, — mielőtt még villám sújtotta volna, akkora lehetett, mint egy nagy cirkuszi sátor. A hét évszázad viharait meg­ért óriás sorsa is beteljese­dett; az életet adó nedveket szállító erek elhaltak, csu­pán kiseb-nagyobb odraiban találnak otthonra a vadmé- hek és a dongók. A Kőszeget körülölelő dombok szőlőskertjeiben — A háromtornyú Kálvária-templomot Pálífy Miklós nádor adományából emel)ék, A amikor arrafelé jártam —, remeték a kápolna harangjával jelezték a vihart, Boros Béla Singapore gazdasági helyzete Előzetes számítások szerint Singapore bruttó nemzeti terméke 1970-ben az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt és 5565 millió singa- pore-i dollárt tesz ki; 1969- ben a növekedés 14,5 száza­lékos volt, az évi átlagos nö­vekedés pedig az utóbbi 10 évben — 9,5 százalék. A ter­melőeszközökre fordított tő­keberuházások 1969-hez ké­pest 41 százalékkal nőttek és értékük 1403 millió singa- pore-i dollárt tett ki. 1970 végén Singapore külföldi vagyonát 3356,4 millió singa- pore-i dollárra becsülték. Az ország 1971—72 — áp­rilis 1-én kezdődő — pénz­ügyi évre szóló állami költ­ségvetése 1307,2 millió be­vételt és 1306,8 millió ki­adást irányoz elő singapore-i dollárban. A fejlesztési tervek finan­szírozására szolgáló költség- vetési kiadásokat 1971—72- ben 630 millió singapore-i dollárban állapították meg, ezen belül a megoszlás (mil­lió singapore-i dollárban) a következő: gazdasági szektor — 11,1; szociális—kulturális intézkedések — 61,7; katonai és közigazgatási apparátus fenntartása — 111,6 és a kor­mány által részben vagy egé­szében ellenőrzött szerveze­teknek és társaságoknak nyújtott kölcsönök — 348,6. A fejlődő országoknak nyújtott japán gazdasági „segítség" Fukuda Takeo japán pénz­ügyminiszter nyilatkozata szerint a japán gazdasági „segély” 1970-ben 1800 millió dollár volt, vagyis kb. 50 százalékkal haladta meg az 1969-es szintet. 1970-ben a pénzügyminisztérium adatai szerint a gazdasági „segély” a japán bruttó nemzeti ter­mék 0,9 százalékával volt egyenlő, szemben az 1969. évi 0,6 százalékkal. Mint ismeretes, Japán azt ígérte, hogy a gazdasági „segélyt” az ország bruttó nemzeti ter­mékének egy százalékával azonos összegre növeli. Fukuda azt- is bejelentette, hogy Japán a jövőben fő­ként nem a segélyezett or­szágokkal kötött kétoldalú megállapodások alapján fog gazdasági „segélyt” nyújtani, hanem az olyan nemzetközi pénzügyi szervezeteken ke­resztül, mint az Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Ázsiai Fejlesztési Bank. Próbaüzeme! az új nehézfém öntöde Megkezdődött a próbaüzem a székesfehérvári új nehéz­fémöntődében. A gyárat — mely 78 millió forintba ke­rült — a legkorszerűbb be­rendezésekkel szerelték fel, s ezzel az itt dolgozó, közel félezer öntödei munkásnak korszerű, egészséges munka- körülményt biztosítottak. Képünkön: Az új öntöde kazánháza Az osztrák ipari mint Japán szállítója A japán gazdasági élet különleges jellegzetessége az a tény, hogy a külkereskede­lem túlnyomó részben nagy kereskedelmi cégek kezében van, a termelő csak egészen ritka esetekben lép fel a vi­lágpiacon exportőrként, s ugyanez érvényes a fogyasz­tóra, mint importőrre is. Ez idő szerint körülbelül 40 kereskedelmi cég bonyolítja le az egész japán export ke­reken 70 százalékát és az import 80 százalékát. Az osztrák piacon a japán kereskedelmi cégek legna­gyobb részt a Üdémet Szövet­ségi Köztársaságban levő fiókvállalataik közvetítésével fejtik ki tevékenységüket. A legutóbbi időben azonban Bécsben is alapítottak kü­lönböző új japán képvisele­teket, amelyeknek az a fel­adatuk, hogy a kelet-európai piacokat feldolgozzák. ösz- szesen 14 ilyenfajta fiókvál­lalatról van szó, amelyek főleg switch-ügyíeteket bo­nyolítanak majd le. Szakem­berek véleménye szerint az osztrák gazdasági életnek lehetősége nyílik majd arra, hogy ezeken a japán fiók­vállalatokon keresztül na­gyobb vállalkozásoknál szál­lítóként lépjen fel Kelet- Európában. Hulladékőrlés talajfeltöltés céljaira A Reclamation Systems, Inc. East-Cambridge, Mass cég a hulladékból szabvá­nyosított méretű testet ké­szít, — talajfeltöltési célok­ra. Hidraulikus prések 2200 tonnás nyomás alatt 10 köb­yard hulladékból 4 négyzet­láb alapterületű és 16 hür velyk vastagságú csomagot készítenek. Egy automatikus berendezés három ilyen cso­magot összeköt, úgyhogy egy 4 köbláb űrtartalmú és 2—3 tonna súlyú csomag keletke­zik. Jól lehet használni a csomagokat sí-sáncok építé­sénél is. ;j

Next

/
Oldalképek
Tartalom