Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

1971. május IS. SZOLNOK WEG YET NÉPLAP 3 Hogy az eredmény ne maradjon el kellene átadniuk, Cseuz Im­re azonban arról tájékozta­tott, hogy ez év végén az oktatá ügy birtokba veheti az iskola tantermi szárnyát és az óvodát. Más kérdés, hogy a decem­beri átadás mind a tanítás, mind a gyermeknevelés szempontjából alkalmatlan időpont, ugyanis a városnak mindkét intézményre a tan­évkezdéstől lenne szüksége. Ráadásul az iskola rendelte­tésszerű működéséhez nem­csak a tantermi szárny, ha­nem az egész létesítmény nélkülözhetetlen. A munkaterület hiánya is akadály További gyermekintézmé­nyek építése a Zagyva parti lakótelepen hárul az építő­ipari vállalatra. Itt egy 75 személyes óvoda, ezer ada­gos konyhával együtt, vala­mint egy 60 gyermek befo­gadására alkalmas bölcsőde szerepel a tervekben. Saj­nos, csak a tervekben, mert az óvoda és a konyha építé­sére még szerződést sem kö­töttek, a bölcsőde építésének határidejét pedig máris el­halasztották. Mindkét késedelmet a munkaterület hiánya okoz­za. Emiatt nem tudják ed­dig a bölcsőde építését meg­kezdeni, s ugyanezért ma­rad el az óvoda kivitelezé­sére történő szerződéskötés is. Ugyancsak lényegében a munkaterület hiányos'ágai nem teszik lehetővé az ott épülő orvosi rendelőnek a vállalt határidőnél korábbi átadását — mondotta Stei­ner Lajos főépítésvezető. Erre az orvosi rendelőre is sürgősen szüksége van a vá­rosnak, szintúgy, mint a két gyermekintézményre. Ugyan­akkor a városi tanács dol­ga, hogy az idejében vég­zett szanálással az építési munkaterületet biztosítja. Kétségtelen, hogy ennél is több igyekezetre van szük­ség, hogy az eredmény ne maradjon eL M. I. Búcsúnk Erdei Ferenctől LA másik, nem kevésbé figyelmet érdemlő jelessége en­nek az írásnak, hogy Tiszaföldvárról szól, ahol két országos hírű, kiemelkedően jól működő szövetkezet van. Az agrár­közgazdák és a szociológusok gyakran hivatkoznak mindkét termelőszövetkezetre, de különösen a Leninre, ahol a szocia­lista mezőgazdaság leghaladottabb jelenségei észlelhetők. A termelés technikai színvonalában, az üzemi szervezettség­ben, az üzemvezetés demokratikus és egyben célratörően határozott jellegében egyaránt jeles ez a szövetkezet És különösen tanulságos ennek a szintnek az elérése olyan pá­lyán, ahol az indulás még terheltebb, még nehezebb volt, mint általában falvainkban.” Továbbá; „A legközelebbi a rokonsága a „Nagykunsági Króniká”-val, de mégis annyi választja el tőle, mint az a történelmi időkülönbség, ami a két munka között van.” Erdei Ferenc sorai, Balázs Árpád tiszaföldvári króniká­jához írt előszavában. Jól kitűnik, szerzője belülről ismeri a Nagykunságot is, a tiszaföldvári szövetkezeteket is. így igaz. A tisztaszívű tudós szülőföldjén, Makó környékén kívül, szeretett hazájának egyetlen tájához sem kötődött talán úgy, mint a jászkun földhöz. Mert Erdei Ferenc nem tépte el a fajtájabélivel összekötő köldökzsinórt és a Nagykunságban sok volt a szegényparasztokból. Mert nála talán senki nem izzót égőbben az új faluért, az új paraszti jövendőért és a Nagykunságban ringott a szövetkezés bölcsője. Tavaly sorra- vettük az elsőként induló társasüzemeket; Túrkeve, Karcag, Kunhegyes, Mezőtúr. Kunszentmárton szerte jó szívvel em­legették, a már emléketőrző korúak: ha bajban voltak, men­tek a miniszterhez. És Erdei Ferenc, a tudós földművelésügyi miniszter szobájában, szívében mindig volt hely a Nagykun­ság első összefogóinak. Ha tehette, ha ideje megengedte ő is járta e földet. Jött, még mint a Nemzeti Parasztpárt főtitkára, haladó vezetője. Választási nagygyűlésen járt Szolnokon, a kommunista párt vezetőivel együtt. Volt Karcagon, Mezőhéken, Tiszaföldvá- ron, a Jászságban később. Csótó Istvánhoz, a mezőhéki Tán­csics Tsz nyugdíjas elnökéhez jó barátság kötötte. Két, nagy megyei szövetkezeti aktíva felszólalója volt Szolnokon. Külö­nösen hangjával, lobogó tekintetével, okos szavai tüzes ere­jével megfogta a hallgatóságot. Nagyon meghatódott, ami­kor a színházban frissen sült cipót kapott jelképes ajándék­ként a megyétől. E nagy megye szövetkezeti mozgalma sokat köszönhet Erdei Ferencnek. Kézenfogója volt. Nagy emberrel lett sze­gényebb az ország, nagy baráttal kevesebbek a jászkunsági szövetkezők. Ma búcsúzik tőle az ország, szeretett városában Makón. Sírjánál jelképesen ott állnak a Szolnok megyei szö­vetkezők. Emlékét megőrző ígérettel, holnapot mutató gon­dolatai beváltásának elhatározásával ezen a tájon is. Megyei iskolatelevíziós konferencia lesz Kisújszálláson A „Televíziót az iskolá­nak!” mozgalom befejeződé, se után a megye általános iskoláinak 98 százaléka ren­delkezik televízió készülék­kel. Ez a tény különösen megnöveli az iskolatelevízió jelentőségét. A következő lé­pés a megfelelő módszertani elvek kidolgozása, hogy az adás ne csak illusztráció le­gyen, hanem Szerves része az oktató-nevelőmunkának. Kisújszálláson a Pedagó­gusok Akadémiáján már fel­merült a téma, s a vitára meghívták az iskolatelevízió munkatársait is. Ekkor ha­tározták el, hogy konferen­ciát rendeznek a megye va­lamennyi olyan pedagógusá­nak részvételével, akik rend­szeresen felhasználják mun. kálukban az iskolatelevízió adásait. Június 22-én Kisújszállás­ra hívják össze a pedagógu­sokat. Körülbelül 150 részt­vevőre számítanak, akik há­rom szekcióban tárgyalnak. Az egyik szekcióban az ál­talános iskolai alsó tagoza­tos, a másik kettőben a fel­ső tagozat humán, illetve re­ál tárevait tanító pedagógu­sai vesznek réczt. A konferencia legfonto­sabb célja, hogy minél töb­ben mondhassák el tapaszta­lataikat A rendezők néhány peda­gógust előzetesen felkérnek hogv tartson előadást. E ne- dagú.gu®o!{ számára hamaro­san külön megbeszélést hív­nak össze, amelyen megbe­szélik a témákat ős a lebo­nyolítás módját Gyártják az alkatrészeket a Zsigulihoz A Bakony Fém- és Elektro­mos Készülék Művek VÁZ gyáregységében négy féle alkatrészt: gyújtáselosztót kormányzáras gyújtáskap­csolót, ablaktörlő berende­zést és kéthangú kürtöt gyártanak az új szo\ jet Zsi­guli gépkocsik számára. Eb­ben az évben inár 165 ezer gépkocsihoz készítik el az alkatrészeket, 1972-től évi 300 ezer garnitúra alkatrészt gyártanak. Képünkön: Az új gyáregység gépműhelye. (MTI foto — Kovács Sán­dor felv. — KS) A Magyar Építőművészek' Szövetségének székházában rendezték meg az 1971. évi építőművészeti Ybl Miklós-díjak átadásának ünnepségét. Harmadik fokozatot kapott, a szolnoki városközpont beépítési tervéért Koltai Endre, aki bár Budapesten él, őszinte szívvel szolnokinak vallja magát „Építész nem alkothat fi­óknak, nem rejtheti alkotá­sait műtermek négy fala kö­zé, hanem nagy társadalmi áldozatokkal, hatalmas mű­szaki és gazdasági szervező- munkával meg is kell, hogy valósítsa terveit. Különben papiroson mayádnak, legjobb esetben műtörténeti' adalé­kokká válnak. Az építész te­hát akkor jut el képességei teljességének kibontakozásá­hoz, akkor valósíthatja meg a tehetségig maradéktalanul terveit — még nagy építő- korszakokban is —, ha korá­nak fia, ha kora társadalmá­ba illeszkedő, sőt, munkájá­val abból kiemelkedő egyé­niség, aki bizalmat ébreszt, akire az építtetők milliókat rábíznak”. — írja többek között Az építészet igézeté­ben című könyvében Gra- nasztói Pál. Amíg Koltai Endrével beszélgettem, mind­inkább éreztem az előbbiek igazát. Ez a fiatal tervező­mérnök, a LAKOTERV mű­teremvezetője, valóban a mi korunk fia. Életútja, munkája, a mindig benne égő alkotásvágy ezt igazol­ja­Amikor 1949-ben elvégez­te az építőipari technikumot, egy építőipari vállalathoz ke­rült, mint építésvezető dol­gozott. Most úgy érzi, azok az évek voltak számára az építésszé érés időszakai. — Amit akkor ott tanult, szak­ma- és emberismeretet ■— az ma is kamatozik. Amikor az építkezéshez elmegy — amelynek tervét. 5 készítette — mindig megtalálja a kel­lő hangot az ott dolgozó em­berekkel; amikor terveket rajzol, amikor töpreng raiz- asztala mellett, mindig új­ra és újra eszébe jut: ho­gyan tudják megvalósítani a kivitelezők az ő álmait? Egyszóval nem készült ter­vezőnek. Vagy rr>é°ls? I’i- ga sem tudja. de tény; — ahogy leszerelt a katonaság­tól. beiratkozott az egye­temre, s amikor végzett, szí­vesen maradt ott három évig tanársegédnek. Azután került a tervezőintézethez, s az eddig végzett alkotó­munkáiénak imnozáns bízo- nvftékai a berlini magvar nagykövetség éoöiete, p KISZ vezetőhénző iskolája és a Külügyminisztérium Disz téri rezidenciája Budapesten. Most fiz évre Szolnok köti le gondolatait, álmait. — Hogyan kezdődött ba­rátságom Szolnokkal, a vá­ros vezetőivel? — mondta beszélgetésünkkor. — Tulaj­donképpen véletlenül- Meg­keresték intéetünket azzal, hogy tervezzünk egy Cent­rum áruházat. Mi többször lejöttünk ide, szétnéztünk, aztán javasoltuk: jó lenne az áruház köré egy bevásár­ló központot is építtetni. A mind gyakoribb találkozások, beszélgetések, viták követ­keztében elkészültek az el­ső vázlatok. Mind jobban belemelgedtünk a munkába, és megszületett az új város- központ építésének gondo­lata. Ezután készítette el a VÁTI a beépítési tervet, ez­után fogott munkához teljes lendülettel Koltai Endre. — Szálloda, vásárcsarnok, iro­daházak terveit megálmodni, szép és izgalmas feladat. — Sokszor mérgelődtem munka közben, de soha sem isten igazából. Nem Is lehet, nemcsak problémák van­nak, hanem eredmények is — vallotta. Mint a mostani Ybl-díj, ami nagy sikert, rrii több már sajátos rangot is ad egy tervezőnek. — Amikor beadtam a pá­lyázatot az Ybl-dijra, őszin­tén szólva nem hittem ben­ne, hogy már most észreve­szik mi is készül tulajdon­képpen Szolnokon. Azt gon­doltam, majd ha látni le­het a55 épületeket, a mo~ dem tereket, majd akkor. Mert ma még csak hinni le­het abban, hogy mindez megavlósul, de én hiszek benne, és ebben nem vagyok egyedül. Velem vannak a vá­ros vezetői, akik nagyszerű partnerek a munkában, mert őket is az foglalkoztatja, — mj vezetheti ki a várost je­lenlegi, sok gondot adó hely­zetéből. Mit gondol, a vá­ros lakói is hisznek, az új központ megvalósulásában? — A szolnokiak, szerin­tem a szivük mélvén szere­tik városukat, éppen ezért bíznaV annak jövőjében is. — Már vedig ez p jövő rraoyon szév és vagyon »ok áldnzotot követelő-.. Mit jelent város közpon­tot építeni? Városközpontot, amely tulajdonképpen egy történelmi kategória, s amely­ikei Szolnok tulajdonikép­pen nem is rendelkezik. A múlt század végén, e század elején épülj Szolnok köz­pontja egyetlen út mentén. Ügy is lehet mondani, egy főutcás város volt Szolnok: a jelenlegi Beloiannisz út két oldalán, mint cérnaszá­lon a gyöngyök, úgy sora­koznak a házak. Minden in­tézmény lényegében ezen úton épült. Ezt a nagy vá­rosszerkezeti hibát kell most kijavítani. Az egy utcás köz­pontot területileg is köz­ponttá tenni, hogy térben he­lyezkedjen el. Így a mostani rossz kis házak helyén kell felépíteni azokat az intéz­ményeket, kereskedelmi és egyéb létesítményeket, ame­lyek a városközpont funk­ció ellátására hivatottak. A tervezőmérnök szerencsés embernek Vallia magát: A szép és lelkesítő megbízatás­hoz, nagyszerű partnereket kapott a város vezetőinek személyében, akik nemcsak erkölcsileg, de súlyos anvagi áldozatok árán is vállalják a koncentrált építkezést. — amely minden tervezőnek vágya. — Most melyik épület ter­vét készíti? — kérdeztem. — Végre elfutottunk a Centrum áruházhoz. Két­szintes lesz, mozgólépcsővel, imoozáns eladótérrel... re­mélem meglesznek vele elé­gedve. Sokáig beszélgettünk Szol­nokról. a megyéről, Végül bevallotta: már szolnokinak érzi magát, megszerette ezt a várost. Amíg nem készí­tette a városközpont tervét- sokat utazott itt keresztül. Felesége — aki a magyar nyelv és irodalom tanára — fegyvernek! születésű, és kislányukkal együtt sokszor utaznak oda a rokonokhoz látogatóba- Most azonban ide kötődik a Tisza partjá­hoz, ehhez a valamikori ál­mos kisvároshoz, amely — ölvan napjainkban, mirt egy pohár oezsgő: — kortyol az ember az iHen! gon-lók­ból, feladatokból, s felme­legszik tőle a szíve. Varga Viktória Szakközépiskola a Tisza partján Év végi átadások a Mátyás király úton Az iskolai, óvodai, böl­csődei évadkezdések ideje szeptember. Ilyenkor mindig megújuló gond, hogyan egyez­tessék a gyermekintézmé­nyek befogadóképességét az igényekkel, a felvételi lehe­tőségeket a szülői kérel­mekkel. Szolnokon arra ke­restünk választ, mj várható az évadkezdésig az épülő, vagy tervbe vett gyermekin­tézmények elkészülténél. Hogy ez a városnak mennyi, re sürgető gondja, arról már a múlt év decemberében is írtunk. Az oktatásügy feltétlenül számít arra, hogy a Zalka Máté sétányon épülő 16 tan­termes szakközépiskolában szeptemberben megkezdhes­se a tanítást. A Szolnok me­gyei Állami Énítőipari Vál­lalat is minden erejével igyekszik megteremteni en­nek a feltételeit. Június 30- ra kellett volna befejezni az iskola építését — az újabb határidő szerint —, de en­nek a lehetősébe már meg­hiúsult. s legjobb esetben a tanévkezdést megelőzően ké­szülnek el a belső építési­szerelési munkálatokkal. F. Nagy János építésveze­tő arról tájékoztatott, hogy az erőket — amennyire csak lehet — ide összpontosítják. Sok még a tennivaló, s a feladatok egyeztetésére min­den hét csütörtökén koope­rációs megbeszéléseket tar­tanak a termelési főmérnök, vagy a megbízottjának veze­tékével. Az épület külső burkola­tának elkészítése húzódhat el, mert az ehhez szükséges klinkertéglát gyártó Épület­kerámiai Vállalat kemence­robbanás miatt csak a XIX. negyedévre vállalta szállítá­si kötelezettségének teljesí­tését. A Tisza felőli homlok­zati rész burkolása már be­fejezéshez közeledik, de az úgynevezett B-szárnynál ezt valószínűleg csak a tanév­kezdés után végezhetik el. A berő munkákat viszont olyan sorrendben igyekeznek befejezni, ahogyan azt az iskolai igénybevétel megkö­veteli. Tény azonban, hogy e tenniva’ók is rendkívül nagy erőfeszítést és igen jó együtt­működést követelnek a vál­lalat dolgozóitól, akik közül elsősorban a mélyépítőknek, a szigetelőknek kellene most már itt nagvobb igyekezet­tel dolgozniuk. Tizenhat tantermes álta­lános iskola, 100 személyes óvoda és egy bölcsőde fel­építését sürgetik a Mátyás király úton lakók igényei. A hat éven aluliak két gyer­mekintézményének még csak gz alapozása készült el. Blokk híján téglából kell ezeket felépíteni, s ez a körülmény is késlelteti az előrehaladást, mert a hagyományos építési mód sokkal munkaigénye­sebb. Mindhárom létesítmény ki­vitelezését év elejétől Cseuz Imre főépftésvezetősége vet­te át, miután a vállalat még tavaly — az árvízre való hivatkozással — ké^bbre módosította e munkák befe­jezési határidejét. Minthogy az óvoda és bölcsőde téglá­ból épül. több munkáskézre lenne szükség a falak fel­húzásánál, a Oőénítfífvezető­cég viszont létszámhiánnyal küzd. Ez is hozzájárul a késede­lemhez, amelyet azonban mi­nél kisebbre akarnak csök­kenteni, főként az óvoda és az iskola tantermi szárnyá­nak építésénél. Az említett határidő-módosítás szerint ezeket a jövő év közepén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom