Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP t971. április L Menedzser-kormány Ankarában Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Újra aggasztó hírek érkeznek Jordániából. Ügy tűnik, a hasemita arab királyságban az elhúzódó krízis polgárhábo­rúval fenyeget. Amikor híre ment, hogy megegyezés született a palesztin gerillák és a királyi csapatok között, ezt Jordá­niában is, másutt is érthető bizalmatlansággal fogadták. Ez érthető is: múltban már túlságosan sok ammani megegyezés­ről adott hírt a világsajtó — olyan megállapodásokról, ame­lyek sajnos, papíron maradtak. Ráadásul még ez a jelentés is tiszavirág-életűnek bizo­nyult: a palesztinai felszabadítás! szervezetek Központi Bi­zottságának elnöke, Jasszer Arafat olyan nyilatkozatot tett közé, amely cáfolja bármiféle megállapodás hírét. „Nincs más választásunk: folytatnunk kell a harcot, hogy Jordániát is­mét a palesztinai forradalom fő támaszpontjává tegyük” —- mondotta Arafat. A megszokott bizonytalan kétkedés helyett a nemzetközi közvélemény most — legalábbis pillanatnyilag — a bizonyos­ság birtokába jutott Csakhogy ez a bizonyosság — egyértel­mű negatívum. Sem az ammani hivatalos szervek, sem a gerillák nem kirobbant összetűzésekről beszélnek most, mint a múltban, hanem olyan, tartósnak ígérkező, fegyveres kon­fliktusról. amit aligha lehet egyik napról a másikra meg­szüntetni. Ez az új elem a jordániai helyzetben, ami éppen ezért aggasztóbb talán minden eddiginél. Ezért nevezte Arafat helyettese, Abu íjad sajtókonferen­ciáján „rendkívül veszélyesnek” a helyzetet „Könnyen lehet, hogy új Jemen alakul ki” — jelentette ki és szavai nem hagynak kétséget afelől, mire gondol. Jemenben esztendő­kön át néztek fegyveresen farkasszemet egymással a köz- társasági és királypárti csapatok és ez a harc hosszú ideig szinte teljesen megakadályozta azt, hogy az ország szembe­nézzen súlyos örökségével, az elmaradottsággal, a szegény­séggel. Találó a hasonlat azért is, mert a jemeni konfliktus az egész arab világot megosztotta és ma is fennáll ennek a veszélye Jordániával kapcsolatban. Ma már ott tartunk, hogy a kairói diplomácia nemcsak a jordániai kedélyek lecsillapí­tásán, hanem egy ilyen új arab polarizációs veszély elhárí­tásán dolgozik. Elsősorban ezért javasolja az EAK egy Jor­dániával kapcsolatos összarab konferencia összehívását ezt a kézenfekvő tervet eddig nyolc arab állam fogadta el­Egy ilyen konferencia csak akkor lehet eredményes, ha nem egyik vagy másik jordániai fél látványos, de értelmet­len elítélésével foglalkozik. A tanácskozáson azt kell elérni, hogy az arab világ egyesített erkölcsi-politikai erejével rá- kényszerítsék a szembenálló felekre a tartós rendezést. Pusz­ta deklarációk kürtszavára már nem omlanak le a jordániai krízis Jericho-falai. (KS) Rakéta találat A kambodzsai hazafias erők sikeres támadásokat hajtanak végre a dél-vietnami in- váziós hadsereg támaszpontjai ellen. Képünk a hazafias erők egy sikeres rakéta- támadását mutatja a Kompong Cham melletti dél-vietnami támaszpont ellen, ahol a rakéták lőszerraktárakat találtak el. (Telefoto — AP-MTI-KS) Heath—Brandt négyszemközti megbeszélése Pakisztáni jelentés A hivatalos pakisztáni kor­mányközlemények most első ízben ismerték be, hogy Ke- let-Pakisztánban harcok van. rak. Hétfő este a lahorei rádió azt jelentette ugyanis híreiben, hogy jóllehet a pakisztáni hadsereg teljesen ellenőrzi a keleti országrészt és „hatékonyan küzdi le a határon túlról érkező beszi­várgókat”, „társadalomelle- nes elemek fegyveres had­műveleteket folytatnak bizo­nyos elszigetelt ellenállási gócokban”. A korábbi hírek a helyzetet még teljesen nyu- godtnak jellemezték. A Kelet-Pakisztánből ér­kező jelentések továbbra is megbízhatatlanok. Az indiai PTI hírügynökség arról vél tudni, hogy a Mudzsubur Rahman Sejk híveiből álló ..felszabadítási hadsereg” heves harcok ntán ismét hatalmába kerítette Rang- purt, a jutatermelés központ­ját. Küzdelmeket jelent az indiai hírügynökség Dinaj- pur, Kushtia, Sylhet váro­sából és arról számol be, hogy a nyugat-pakisztáni hadtápvonalakat amelyek Sylhethez vezettek, az Ava- mi Liga erői elvágták. A Reuter angol hírügy­nökség szerint a sejk hívei a keleti országrész észak- nvugati sarkában fekvő La- monirhat repülőterét elvág­ták, mire a nyugat-pakisztá­ni erők légitámogatással el­foglalták a várost, kiűzték a polgári lakosságot, s ben­zinnel leöntve, egész házso­rokat gyújtottak fel. A PTI indiai hírügynökség ezzel kapcsolatban arról számol be, hogy Nyugat-Bengália ha­tárán özönlenek át a pa­kisztáni menekültek, akiknek «zámát ötezerre becsülik. Comilla térségében — a PTI szerint — a nyugat-pakisz­táni erőket lekötötték: vál­takozó sikerrel rohamozzák Chittagong várost a ..felsza­badító hadsereg” emberei s közéonvugaton állítólag el­foglalták Mymensingh-et és Tangail-t. A harcokról szóló hírek hátterét az szolgáltatja, hogy kedden beköszöntöttek Ke- let-Pakiszlánba a monszun, esők. a fieuter-iroda szerint az egy hónapig tartó mon­szunidőszak nehéz helyzetbe hozza a nyugat-pakisztáni exnedíciós hadsereget. Más jeleentések arról tá­jékoztatnak, hogy az Awami Liga képviselőket küldött Londonba és Washingtonba, kérve ezeket az országokat, hogy ismerjék el „Bangla Desh” (a Bengáli haza) ide­iglenes kormányát. Felszólí­totta az Awami Liga az Egyesült Államokat és a Kí­nai Népköztársaságot, szün­tessék be a fegyverszállítá­sokat a pakisztáni kormány­nak. Ugyanakkor a pakisztáni kormány is diplomáciai of- fenzívába kezdett. New York-ban a pakisztáni ENSZ- képviselet vezetője, Ágba Shahi hétfőn háromnegyed órás megbeszélést folytatott U Thant ENSZ-főtitkárral és elpanaszolta India állítóla­gos „beavatkozását” a kelet­pakisztáni válságba, Leszerelés A genfi leszerelési konfe­rencia keddi ülésén az angol és a kanadai fődelegátus po­zitív lépésként üdvözölte azt a szerződés-tervezetet, amelyet a szocialista álla­mok egy héttel ezelőtt ter­jesztettek elő a biológiai fegyverek gyártásának és tá­rolásának eltiltására vonat­kozólag. H. C. Haingort brit főde­legátus leszögezte: „a szov­jetunió vezetésével kidolgo­zott tervezet messzemenően összhangban áll a britt ja­vaslattal”. G. Ignateff, a kanadai kül­döttség vezetője felszólalá­sában kiemelte: kanadai vé­lemény szerint az összes földalatti atomkísérletnek beszüntetéséről szóló szer­ződéses megállapodás ma nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A. Roscsin a Szovjetunió fődelegátusa beszédében hangsúlyozta: kormánya a népek békéjének és bizton­ságának erősítése érdekében a legnagyobb jelentőséget tu­lajdonítja a fegyverkezési verseny korlátozásának, az általános és teljes leszerelés megvalósításának. Események — sorokban TOKIÓ Joseph-Désiré Mobutu, a Kongói Demokratikus Köz- . társaság elnöke kedden reg­gel tíznapos hivatalos látoga­tásra Tokióba érkezett. Az elnököt és kíséretét Hironito császár, Szato miniszterelnök és más magasrangú szemé­lyiségek fogadták a tokiói repülőtéren. HAVANNA Elhagyta Kubát a keddre virradó éjjel eltérített ameri­kai légitaxi. A pilóta és két utasa visszatért az Egyesült Államokba, a géprabló Ha­vannában maradt. A kedd délelőtti britt— nyugatnémet tanácskozást a hétfőihez hasonlóan, ismét megelőzte Brandt nyugatné­met és Heath brit kormány­fő négyszemközti megbeszé­lése. Rüdiger von Wechmar a kormány szóvivője később közölte, hogy az egy és egy­negyed órás megbeszélés kö­zéppontjában a nyugat-ber­lini kérdés Bonn keleti poli­tikája, valamint Nagy-Bri- tannia közös piaci csatlako­zásának kérdése állt. A vezérkar beavatko­zásával megbuktatott De. mirel török miniszterelnök utóda, Erim professzor már­cius végén megalakította új kabinetjét. A kormány ösz- szetétele és létrejöttének kö­rülményei izgalmas kérdést vetnek fel. Ezek nemcsak Törökország belpolitikájá­val kapcsolatosak, hanem a NATO sőt az európai biz­tonság érdekeit is érintik. Emlékezetes, hogy Török­országban a kulisszák mö­gött mindig óriási hatalom­mal rendelkező török had­sereg beavatkozására azért került sor, mert a belpoliti­kai helyzet rendkívüli mó­don kiéleződött. A hadsereg úgy látta, hogy Demirel és a rendkívül konzervatív „igazságpárti” kabinet nem képes megoldani az ország égető gazdasági és belpoliti­kai kérdéseit. Sőt, olyan ré­gen előirányzott reformin­tézkedések megvalósítását is halogatja, mint a földre­form, av oktatási reform, az új választási törvény tető alá hozása. Ezekután követ­kezett Tagmac vezérkari főnök valamint a fegyver­nemek vezetőinek ultimátu­ma. A hadsereg tehát kifeje­zetten belpolitikai problémák miatt avatkozott be nyíltan az országos politikába. Az új kormány összetétele azt is tükrözi, hogy a hadsereg a kemálista köztársasági ha­gyományok őrzőjeként lép fel és ellenzi a mohamedán vallási konzervatizmushoz való túlságosan erős kötő­dést — ami a Demirel-kor- mány cselekvési szabadságát korlátozta. Erre mutat mindenekelőtt az, hogy Erim személyében olyan kormány elnököt je­löltek ki, aki formailag pór- tonkívüli ugyan, — de való­jában csak tisztségének át­vétele előtt lépett ki a Köz- társasági Néppártból. Ez a párt — amelyet Inönü, a hajdani köztársasági elnök és miniszterelnök neve fém­jelez — Törökország egyet­len kormányképes ellenzéki pártja és (persze, szigorúan polgári korlátok között) né­hány árnyalattal balolda- libb a megbuktatott Demirel Igazság Pártjánál. Hasonló tünetnek tekinthető, hogy a vallási ügyek tárcáját a vezérkarhoz igen közelálló Ozgunes szenátorra bízták. Öt jobboldali nacionalista politikusként tartják ugyan számon, áld azonban ellenzi a konzervatív mohamedán egyházi körök túlzott politi­kai befolyását Az új kormány legjellem­zőbb vonása, hogy nem el­sősorban pártpolitikusokból hanem professzorokból és technokratákból áll, akiknek feladata, láthatóan az or­szág gazdasági helyzetének megjavítása. Ezt a feladatot Szalvador Allende chilei elnök hétfőn este tartott saj­tóértekezletén hangoztatta, hogy igyekszik tiszteletben tartani a kongresszus szabad­ságát, de amennyiben a né­pi egységfront és a jobbol­dali ellenzék között a ’"ong- resszusban kenyértörésre ke­rülne sor. szükség esetén a néphez fordul, hogy népsza­Az EAK kedden folytatta diplomáciai erőfeszítéseit az arab országok között egy csúcsértekezlet érdekében. — amely véget vethetne Jordá­niában a hadsereg és a pa­lesztinai gerillák eUenséges- ked lseinek­Szadat elnök hétfőn több arab vezetővel váltott üzene­tet ez ügyben. Többek kö­zött kérte Feiszál Szaud- arábiai királyt, lépjen közbe a helyzet további romlásának megakadályozására. Meghívta továbbá Bahj Ladgham tű­két „menedzser* végzi. A külföldi gazdasági kapcsola­tod problémáit Derbilre bíz­ták, aki a nemzetközi autó­trösztökkel együttműködés­ben a török autógyártó- és összeszerelő ipar alapjait rakta le. A gazdasági ügyek­kel megbízott miniszterel­nök-helyettes Karaoszma- noglu lett, aki az ország legjobb bank-szakemberei közé számít, s az elmúlt év­tizedet Washingtonban töl­tötte, mint a Világbank szakértője. Mindez természetesen nyit­va hagyja a követendő kül­politikai irányvonal kérdé­sét. Az új külügyminiszter személye nyújt bizonyos támpontot. Ezt a tárcát a pártszempontból el nem kö­telezett, mindössze 47 éves diplomata Oszmán Olcay kapta, — jelenleg a NATO egyik főtitkárhelyettese, azt megelőzően pedig finnorszá­gi és indiai nagykövet volt. Öt a török diplomácia leg- energikusabb egyéniségei közé számítják. Kinevezésé­ből általában arra következ­tetnek, hogy az új török kormány továbbra is hang­súlyozza a NATO iránti hű­séget, de ugyanakkor realis­ta egyensúlypolitikát folytat és fejleszteni akarja a kap­csolatokat a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Az Erim-kormány meg­alakulásának napjaiban te­hát úgy tűnik, hogy a pro­fesszorok és menedzserek kabinetjétől a hadsereg lé­nyegében változatlan külpo­litikát — de hatásosabb gaz­daságpolitikát és belső re­formokat igényel. Ez egy­ben elvezet a legizgalmasabb problémához: magának a hadseregnek belső erőviszo­nyaihoz. Régóta mutatják igen ko­moly jelek, hogy a hadse­reg tisztikarában nemcsak egyszerűen a kemálista-na- cionalista hagyománynak vannak hívei. Különösen az „alsóbb rétegekben” radi­kális tiszti csoportok is te­vékenykednek. Vezető nyu­gati kommentátorok úgy lát­ják, hogy Tagmac vezérkari főnök azért nem ragaszko­dott a hadsereg formai ha­talomátvételéhez, mert attól tartott: ebben az esetben megerősödött volna a tiszti­kar e radikálisabb csoport­jainak tevékenysége. Mindez azonban egyre arra is figyelmeztet, hogy az új kormány megalakulása* nem lehet végleges megol­dásnak tekinteni, A török belpolitikai légkör minden bizonnyal még sokáig fe­szült marad. E belső'feszült­ség feloldódása csak akkor kö­vetkezhet be, ha az Erim- kormány valóban nekilát bi­zonyos társadalmi-gazdasá­gi reformok megvalósításá­nak.-i -e vazással szerezzen támogatást, a haladó reformok végre­hajtásához. Allende azt is elmondotta, hogy küszöbön áll chile és az NDK diplomáciai kancso- latainak felvétele, majd beje­lentette. hogy Fidel Castro kubai elnök „kölcsönösen megfelelő időpontban” Chi­lébe látogat. néziai politikust, a Jordániá­ban működő arabk'izi bé­kéltető bizottság volt elnökét Kairóba konzultáció céljából. Az A1 Ahram keddi száma a következőket írja a kairói álláspontról: .,a jordániai tragédiában nem az a cél, H OCT\7 í+ó.1 4-" ]{■ .3.7 cvrfxtí Vfl££y másik felet, vagy hogy támo­gatást nyújtsunk az egyik­nek a másikkal szemben. A legsürgősebb most az, hogy véget vessünk a tragikus eseményeknek, amelvek arab nemzetet sújtják’] rii Békegyűlés a Wall Streten Üzenetváltás arab vezetők között Ralph Abernathy lelkész, Martin Luther King, a Nobel­díjas polgárjogi harcos barátja és harcostársa a New York-i Wall Street-en tartott gyűlést. Követelte az in­dokínai háború megszüntetését, az amerikai csapatok ki­vonását és azt. hogy az USA hatalmas anyagi lehetősége­it ne a gyilkolás, hanem „az emberi szükségletek kielé­gítése] szolgálatába állítsák, (Telefoto —- AP-MTI-KS) Allende sajtóértekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom