Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

1971. április T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Választási nagygyűlésekről jelentjük Mezőtúr rangja és jövője Tegnap délután a városi művelődési ház nagytermét szúfolásig megtöltötték a me­zőtúriak. A választási nagy­gyűlést Lévai Zsigmond, a városi tanács vb elnöke nyi­totta meg, majd Fodor Mi­hály megyei tanácselnök, a város országgyűlési képvise­lőjelöltje tartott beszédet. Beszédének különösen azt a részét hallgatták élénk ér­deklődéssel a jelenlévők, amely a város fejlesztésével foglalkozott• Elmondta Fo­dor Mihály, hogy a negyedik ötéves terv során átépítik a téglagyárat, majd a város mezőgazdasági üzemeiről szólt. Mezőtúr mezőgazdasá­ga sem szervezetileg, sem műszakilag nem fejlődött a kívánt ütemben. A megyei pártbizottság és a megyei ta­nács a jövőben nagy gondot fordít e problémák megoldá­sára. — Én személy szerint is segíteni fogom a város mező- gazdaságát a gondok enyhí­tésében — ígérte a megyei tanács vb elnöke. Ezután így folytatta beszédét. — A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a mai napon foglalkozott a gyenge adott­ságú termelőszövetkezetek helyzetével. Ezen az ülésen a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetek közé soroltuk a mezőtúri Alkotmány és a Vörös Október Termelőszö­vetkezetet. E két tsz árkiegé­szítésben fog részesülni há­rom éven keresztül, míg az Űi Élet Tsz jövedelemkiegé­szítést fog kapni előre meg­határozott összegben. 1 A továbbiakban a szónok ti város egészének fejlesztésé­ről szólt­— Anélkül hogy konkrét feladatokat, terveket sorolnék fel, hadd hivatkozzam a forradalmi munkás paraszt kormány 1007/1971-es, márc. , 19-án kiadott határozatára, amely az országos település- hálózat fejlesztési koncepció­járól szól. Ebben a határo­zatban igen magas rangot adott Mezőtúr városnak és mint középfokú központot je­lölte ki. Ezzel együtt az elkövetkezendő évekre, év­tizedekre meghatározta, hogy milyen intézményekkel kell rendelkeznie ezeknek a vá­rosoknak, így Mezőtúrnak is. — Város valóban várossá fejlesztése, a többszintes la­kások, jó ivóvíz, megfelelő csatornahálózat szilárdbur­kolatú úthálózat kiépítése és sorolhatnám tovább az egész­ségügyi intézményeket, kul­turális létesítményeket. — mind-mind Mezőtúr lakói­nak érdekében épülnek. A célok nagyok, ám az elért eredmények biztatóak és megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy ezeket elérjük, hogy valóban középfokú központ­tá váljék Mezőtúr — fejez­te be beszédét Fodor Mihály. Az ünnepi beszéd Után többen emelkedtek szólásra. Felszólalt dr. Szakács Lász­ló, a Vörös Csillag Tsz párt- titkára, Vígh Pál. a Felsőfo­kú Mezőgazdasági Gépészeti Technikum igazgatója, Er­dős Tibor, a Fémfeldolgozó KTSZ munkása, dr. Papp Sándor, a kórház Igazgató főorvosa és Balogh Jenő. az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke. A város oktatási, egészség­iig}! és ipari problémáiról beszéltek hozzászólásaikban. Lévai Zsigmond zárszava után a megyénkben tartóz­kodó tallinni Kuljus tánc- együttes mutatta be műso­rát, melyet hatalmas tapssal fogadtak a jelenlévők. Tegnap este Besenyszögön is választási nagygyűlést tar­tottak. amelyen résztvett Szurgyi Isvánné, a választó- kerület képviselőjelöltje és Badari László, a ,.szolnoki járási pártbizottság párt- és tömegszervezetek csoportjá­nak vezetője. A. nagygyűlés szónoka Varga József, a Szolnok me­gye) Néplap főszerkesztője ismertette a Hazafias Nép­front programját, beszélt a szocialista demokrácia fejlő­déséről és hazánk külpoliti­kájáról­Jászalsószentgyörgyön a községi művelődési ház volt színhelye tegnap a választási nagygyűlésnek. Majoros Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője — a gyűlés előadója — a választások jelentőségének ismertetése után arról be­szélt. hogy építőmunkánk színvonalának emelését szol­gálja népünk közgondolko­dásának fejlesztése, szocialis­ta kultúránk gazdagítása is. — A kultúrát és a politi­kát — mondta többek között — nem lehet egymástól elvá­lasztani. A kultúra önmagá­ban senkit sem tesz marxis­tává, viszont, aki az, a tudo­mány és a kultúra birtoká­ban jobb marxista. Tegnap este 19 órakor az újszászi művelődési házban is választási nagygyűlésre jöttek össze a község lakói. A gyűlés előadóia dr. Ungor Tibor, az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazeató- ságának igazgatója volt. Be­szédében a választási előké­születekről. s a szocialista demokrácia fejlesztésének jelentőségéről is szólt. Majd szólott a gyűlés szó­noka az SZKP XXIV. kon- resszusa történelmi jelentő­ségéről és beszédének egyré- szében méltatta pártunk X. kongresszusának gazdaságpo­litikai célkitűzéseit. Ezután ketten kértek szót — bár mint a gyűlés elnöke mondotta — felszólalásokra nem számítottak. Miller Ist­ván, az újszászi Vegyesipari Ktsz elnöke a jelölőgyűlé­sek tapasztalatairól, Kálló Gábomé, a nagyközségi ta­nács vb-titkára a jelölőgyűlé­sek demokratikus légköréről és a megnyilvánuló aktivitás­ról beszélt. Végül a Nagy­kerti általános Iskola úttörői műsorral kedveskedtek a je­lenlevőknek­Á gabonatermesztés növényvédelmi kérdései A tiszántúli megyék szakembereinek tanácskozása (Tudósítónktól) Tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre művelődési házban a gabonatermesztés növényvédelmi kérdéseiről ta­nácskoztak a tiszántúli me­gyék szakemberei. Dr. Man- nlnger G. Adolf Kossuth-dí- jas egyetemi tanár, valamint dr. Petróczi István, a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára tartott vitaindító előadást A gabonatermesztés nö­Az idén húsz éves az Aprítógépgyár (Tudósítónktól) Ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évforduló­ját az Aprítógépgyár. Az ün­nepségsorozatot a vállalat felavatásának időpontjára, augusztus 13—20-ra tervezik Ebben az időszakban ren­deznek a gyár profiljával kapcsolatos műszaki és is­meretterjesztő előadássoro­zatot. kiállítást. Nénffazdaságunk gyorsüte­mű fejlesztése tette szüksé­gessé, hogy a felszabadulás után, az egyre növekvő épít­kezéseket, útépítésekét — és az ide szállí­tandó anvagok előkészítését kor«7."’-ppn képesítsék. Az iparfejlesztési proeram keret,§h~n döntött űgv a kor­mán v, hógv Jáskhorérvfoen keli felWteni az új Anr-'tó- gépffvírnt antolv gyártója lész. a korábban a Ganz töréséért rban evártptt gépé­szét; berendezéseknek­A gXninart beruházási vál­lalat, 1949-ben kapott megbí­zást a kivitelezésre. Ab hoz, hogy az induló új vállalat megfelelő szakmunkásokkal rendelkezzen, nagyrészt pa­rasztfiatalok és kisiparosok hónapokon keresztül mint átképzősök vagy ipari tanu­lók a Ganz Vagon és Gép­gyárban dolgoztak, Ismerked­tek a vasas szákmával. Ke­vesen tudják, hogy a válla­lat által gyártott gépekkél dolgoznak a Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Válla- ajok zömében, a martfűi Ti­sza Cipőgyárban gumi keve­rő hengerműveik gyúrják és keverik az alapanyagot a kor­szerű talpak előállításához. A Szolnoki Cukorgyárban többek között mé-irt^e^ő ke­mence és kiszolgáló beren­dezések fesrik hatéVor\vab- bá a rénq fe’dolgozását. fel fi WctS-rlofi fr» á A vj^'lsTat «*?>,£ Yfi fi c fr-t p +'*’•▼ éH rio-vly o ^ A eváravat*s 29. ívfo-d-eó, iáoak ünnepségeioe már ké­szülődnek az Aprítógéngvár- ban. Sz. e. vényvédelme nemcsak á ti­szántúli megyékben, hanem országosan is jelentős prob­léma. A vetésterület 25—30 százaléka gabona után kerül bevetésre. Ez megközelíti, hogy olyan növényvédősze­reket alkalmazzanak, melyek biztosítják a magasabb ter­méseredmények elérését. A rendkívüli időjárás következ­tében tetemes a pocok, hör­csög kártétele. E kártevők ellen az agrotechnikai eljá­ráson kívül összefogással, füstöléssel, szénkénegezéssel és vegyszerekkel lehet véde­kezni. Ugyancsak a rendkí­vüli időjárás miatt a szokott­nál nagvobb a gabonafutrin­ka fertőzés- Fontos, hogy a vetés előtt ne legyenek árva- kelések azokon a talajokon, ahol a gabona után gabona következik. A gabonafutrinka elleni Diazinos csávázás a gabonái egvek 80 százalékát is elpusztította. Dr. Petróczi István a ga­bonabetegségek rohamos ter­jedéséről szólt. Nápjaink egyik fő problémája — mon­dotta — a Bezosztaja 1 bú­zafajta lisztharmat érzékeny­sége. Hazánkban ma ez a búzafajta az uralkodó. A múlt évi gyengébb termés- eredményeknek az előadó véleménye szerint nemcsak a lisrtharmat fertőzés volt az okozója, hanem a nem meg­felelő agrotechnika és a csa­padékos időjárás. Igaz, hogy a kenvérgabo- n a termesztés a legfontosabb, de nem lehet heveimen kí­vül haevni a taksrmánvea- bonrtermesztést sem. Az ol­csóbb hús. tej. tojás előállí­tásában nagy szerepük van a növénytermesztőknek és növényvédőknek is­Koszigin beszámolója r • •• <4 r a rru az uj ötéves tervről (Folytatás az 1. oldalról) ki bázisa létrehozására, a gazdaság fejlesztésének meg­gyorsítására, a nép életszín­vonalának további emelésé­re irányuló politikáját”. Koszigin rámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben, amelyet a kommunizmus út­ján való további előrehala­dás terveként jellemzett, a nemzeti jövedelem évi, át­lagos összege eléri a 325 milliárd rubelt, a kilencedik ötéves terv egészét tekintve pedig 1 billió 625 milliárd rubelt tesz majd ki. Az új ötéves terv egymással szer­vesen összefüggő alapvető sajátosságait így jellemezte; Először; az új ötéves terv­re jellemző azoknak az erő­forrásoknak a jelentős nö­velése. amelyeket az állam a népjólét emelésére for­dít. A nyolcadik ötéves terv­ben ezeknek a forrásoknak a növekedése 57 milliárd ru­belt tett ki, a kilencedik öt­éves terv során pedig ugyan­csak e növekedés elérj a 75 —81 milliárd rubelt. Másodszor: ‘ az egész tár­sadalmi termelés intenzí­vebbé válik és növekszik ha­tékonysága a tudományos— műszaki haladás lényeges meggyorsítása alapján. Az előadó hangsúlyozta hogy az új ötéves tervben fenntartják a népgazdaság rrtagas fejlődési ütemét. A nemzeti jövedelem az ötéves időszák alatt 37—40 száza­lékkal, az ipari termelés vo­lumene 42—46 százalékkal (A-szektoré 41—45 száza­lékkal, a B-Szektoré 44—48 százalékkal), a mezőgazdasá­gi termelés évi átlagos volu­mene 20—22 százalékkal emelkedik. Koszigin hangoztatta, hogy „a mezőgazdaság és a köz­szükségleti cikkeket terme­lő iparágak fejlesztésére fordított nagy pénzösszegek mint a mostani ötéves terv­ben — rövidesen meghozzák gyümölcsüket: a városi és falusi lakosság életszínvona­lénak további emelkedésé­re”. „A 9. ötéves tervben nagy lépést fogunk tenni a társa­dalmi termelésre mind na­gyobb befolyást gyakorló műszaki-tudományos forra­dalom vívmányainak reali­zálása felé vezető úton”. Koszigin megjegyezte, hogy a kilencedik ötéves terv az Iparban a munka­termelékenység 36—40 szá­zalékos növelését irányozza elő, szemben az előző öt­éves tervben előirányzott 32 százalékkal. A kolhozokban és a szovhozokban 37—40 százalékkal kell növelni a munkatermelékenységet, míg 1966—1970-ben a növekedés 35 százalék volt. A munka­termelékenység növelése ré­vén kell biztosítanunk a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem egész növekedésének 80—85 szá­zalékát. Az új ötéves terv idősza­kában a lakosság reáljöve­delmének összege 72 milliárd rubellel emelkedik, míg az előző ötéves terv időszaká­ban 54 milliárd rubellel emelkedett. Egy lakosra át­számítva a reáljövedelem megközelítőleg 30 százalék­kal lesz magasabb. „Ellenségeink — mondottá Koszigin — rágalmazzák a szocializmust, arról próbál­ják meggyőzni a tájékozat­lan embereket, hogy a szo­cialista renddel állítólag ösz- szeegyeztethetetleh a munka magasfokú szervezettsége, a dolgozók érdekeltsége képes­ségeik kibontakoztatásában és fejlesztésében. A való­ságban a szocializmus és a kommunizmus a szabad al­kotói munka diadala.” Míg az Egyesült Államok­nak 20, Angliának több mint 30. az NSZK-nak majdnem 15 évre volt szüksége ah­hoz, hogy megkétszerezze nemzeti jövedelmét, addig a Szovjetunió ezt — hála a társadalmi termelés roppant aránvalnak — tíz év alatt elérte. A nehéz! párról Az ipar termelési értékét 3 975-re 528—544 milliárd ru­belre kell emelni. (1965-ben az ipari termelés értéke 248 milliárd rubel volt) — ílymódon tíz év alatt or­szágunkban az ipari terme­lés volumene több mint két­szeresére emelkedik. „A nehézipar az ország gazdasági erejének alapja volt és marad, s egyben a népjólét emelkedésének is legfontosabb emelője.” Az új ötéves tervben — folytatta Koszigin — „meg­kezdjük az atomerőművek széleskörű építési program­jának végrehajtását. Ez a program 10—12 év alatt 30 millió kilowatt összkapaci- tású atomerőművek üzembe­helyezését irányozza elő. Áz irányelvtervezet ér­telmében 1975-re az acélter­melés 142—150 millió ton­nára nő. Jelentősen elterjed a folyamatos acélöntés mód­szere. * A műtrágyagyártás eléri a 90 millió tonnát, s ennek a mennyiségnek a 80 százalé­ka koncentrált és kombinált műtrágya lesz. Kétszeresére növekszik _ a műszerek és automátizálási eszközök- termelése. Az elő­ző ötéves időszakhoz képest 2,6-szeresére nő az elektro­nikus számítógépek gyártása. Az új ötéves tervben na­gyot lépünk előre a hazai gépkocsigyártás fejlesztésé­ben. Az irányelvek értelmé­ben 1975-re a gépkocsiipar egész termelése 2.0—2.1 mil­lióra, a traktorgyártás 575 ezerre. a gabonabetakarító kombájnok előáll!tása 138 ezerre nő. A mezőgazdaság évi át­lagos termelési értéke az ötéves tervidőszakban 66— 98 milliárd rubel lesz. Mezőgazdaság „Az ötéves időszakban a szemestermény kultúrák hektáronkénti terméshoza­mát legalább négy mázsával kell növelni. A feladat nem könnyű, de teljesíthető” — jelentette ki Alekszej Ko­szigin. A mezőgazdasági beruhá­zások (az állami és kolhoz­beruházások) összvolumenét mintegy 129 milliárd rubel­ben határoztuk meg ami 47 milliárd rubellel több, mint az előző ötéves tervben. Ko­szigin ezután az évekre szóló szilárd felvásárlási terv fontosságát hangsú­lyozta. 1971—1975-ben a beruhá­zások össz volumene — hang­súlyozta Koszigin — mint­egy 500 milliárd rubel lesz, vagyis körülbelül 40 száza­lékkal több, mint az előző ötéves tervben. A gazdaság irányításról A gazdaságirányítás és a tervezés tökéletesítésének kérdéseit érintve a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke rámutatott: „a gaz­daságirányítási rendszer át­szervezésének fő vonalát megszabták az SZKP XXIII. kongresszusának határozatai. Országunkban ez vetette meg a gazdasági reform alapját, amely a szocialista gazdálkodás lenini elveinek továbbfejlesztése. „A nyolcadik ötéves terv eredményei tanúsítják az új tervezési és ösztönzési rendszernek a termelés ha­tékonyságára gyakorolt nagy pozitív hatását. Látjuk, hogy az új viszo­nyok között nagy mértékben fokozódott a vállalat kol­lektívák érdekeltsége. Meg­nőtt a gazdasági szakembe­rek, a dolgozók aktivitása. A gazdasági reform — mutatott rá a miniszterel­nök — nem csupán egy idő­re szóló aktus, hanem a gaz­dasági irányítás tökéletesí­tésének folyamata a szocia­lista termelési mód adta elő­nyök maximális kihasználása érdekében.” Alekszej Koszigin közöl­te, hogy az új ötéves terv időszakában befejeződik az összes gazdasági önelszámo­lási rendszerű vállalatok át­állítása az új termelési és ösztönzési rendszerre. „Az új ötéves tervben megoldásra váró egyik leg­fontosabb feladat a népgaz- dasúgitányítás szerkezetének további ésszerűsítése — ál­lapította meg Koszigin. Az eddigi tapasztalatok sze­rint az irányítás megszerve­zésének két- és háromlépcsős rendszere a legelfogadha­tóbb.” Eléisziki vonal Koszigin ezt követően is­mertette a szovjet emberek életszínvonala emelésének átfogó programját. Ez a program magában foglalja egyebek közt azt, hogv eb­ben az évben minimális havibér összege 70 rubelre emelkedik. Növelik a kolhozparasztok nyugdíj-minimumát. Emel­kedik az öregségi nyugdíj minimuma is, á tervek sze­rint az'egész országban egv- időben mintegy 20 százalék­kal emelik a pedagógusok és az orvosok fizetését, feleme­lik a diákok ösztöndíját. Egvharmadával emelkedik a rokkantsági nyugdíj. 1974- ben bevezetik a gyermekne­velési pótlékot az olyan csa­ládok számára, ajnélvekben az egy családtagra eső össz­jövedelem nem haladja meg a havi 50 rubelt. Koszigin közölte, hogy a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresetét öt év alatt 20—22 százalékkal, a kolhozparasztoknak a közös gazdaságban végzett mun­kából származó keresetét 30 —35 százalékkal emelik. Lakásépí tkezések Koszigin rámutatott, hogy az új ötéves terv időszaká­ban olyan élelmiszerekből, mint a hús, a hal, a tojás, a zöldség, 40—60 százalékkal többet adnak el a lakosság­nak, ruházati cikkekből 35 százalékkal többet bocsáta­nak eladásra. Jelentősen emelkedik a hűtőszekrény­nyel, mosógéppel, tv-vel va­ló ellátottság. Az ötéves terv végére több mint meg­hatszorozódik a lakosság számára forgalomba hozott gépkocsik száma. Nincs a világon még egy olyan ország, amelyben az elmúlt öt év alatt olyan sok lakás épült volna, mint a Szovjetunióban — jelentet­te ki Koszigin. Ezekre a cé­lokra mintegy 60 milliárd rubelt költöttünk és 11 mil­lió 350 000 lakást építettünk. A kongresszus délutáni ülésén megkezdődött a vita a beszámoló fölött. Magyar és olasz párt vezetői* találkozója MOSZKVA A Szovjetunió Kommunis­ta pártja 24. kongresszusán résztvevő magyar és olasz pártküldöttség találkozott és szivélvés. elvtársi s^ePemben eszmecserét folytatott a két testvérpárt kapcsolatairól, külpolitikai képzésekről, va­lamint a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű problémáiról. A találkozón a Magyar Szocialista Munkáspárt ré­széről részt vett: Kádár Já­nos, a központi bizottság el­ső titkára. Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a porti kai bizottság tagjai, az olasz kommun'rta párt részéről: Enricö Berlínguer főtitkár- helyettes. Gianearlo Paletta, a politikai bizottság tagja. Sergio Serge és Giovanni Cervetti, a központi bizottság tagjai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom